Maczkó Ú. Róbert

filozófus

A harcias semmitevés

2019. november 27.

Címkék: Karácsony Gergely, Gyurcsány Ferenc, program, liberális városvezetés, liberális kormányzás, médiakormányzás

Tudom én, hogy jósolni nagyon nehéz, különösen a jövőre vonatkozóan, ám most mégis megpróbálkozom vele. Ehhez, segítségképpen, nem a madarak röptét, vagy kristálygömböt veszek igénybe, hanem az egyetlen dolgot, melyből valóban lehet következtetni a jövőre, mégpedig a múltat.

Karácsony főpolgármester ismét egy nagyon nemes kezdeményezéssel lepett meg bennünket: a hírek szerint, most éppen külön „alkotmányt” akar Budapestnek. Ez nyilvánvalóan az ellenzéki fővárosok valamiféle koalíciójához hasonlóan, egy teljesen kontúrok nélküli, minden tartalmat nélkülöző valami, amiről fogalmunk sincs, hogy mit jelent. Tartok tőle, hogy ő sem tudja. Persze akart ő már sok mindent, a dugódíjtól az ingyenes gyermekközlekedésig. Ezek az ígéretek, aztán eltűntek, „finomítottak” rajtuk, vagy teljesen megváltoztatta őket. Az egész eddigi pályafutása során amit valójában tett, az nem más, mint néhány program elgáncsolása, illetve a „klímavészhelyzet” kihirdetése – bármit jelentsen is az.

Mindez engem valami kísérteties déjà vu érzéssel tölt el. Ugyanis volt már ilyen. Méghozzá a dicsőséges gyurcsányi kormányzás idején. Nem tudom emlékezünk-e még, de uralma alatt, gyakorlatilag minden évben meghirdettek egy programot, amiből aztán nem lett semmi, ám ez nem zavarta őket, a következő évben új programot hirdettek.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Ki lesz a következő?

2019. november 27.

Címkék: liberalizmus, színház, metoo, Katona József Színház, Gothár Péter

Gothár Péter nyilatkozata után lövészárok-társadalmunkban nyilván megint fellángol majd a vita, ki is a leginkább mítú az eddig lebukottak közül.

Néhai Marton László? Kerényi Miklós Gábor? Vagy éppen Gothár? Netán valaki más? Lehet szimpátia-antipátia alapon erre vagy arra mutogatni, mondván, hogy ő az igazán elítélendő figura, mert – és itt érvek sokasága jöhet, hogy X azért más, hiszen ő…, és rendszerint meg is magyarázzák, mitől is áll X pár centivel az undorszint fölött. Azt persze nem vallják be majd, ami a lényeg: azért, merthogy X mégiscsak a mi emberünk. 

A Katona József Színház bármennyire igyekezett is csuklya mögé rejteni e legújabb ügyet, nem sikerült. Eleve nem is sikerülhetett. Csupán idő kérdése volt, kiderüljön, ki az Anonymus.   

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

A felelősségről

2019. november 22.

Címkék: felelősség, bíróság, igazságszolgáltatás, Cozma-gyilkosság

Friss hír, hogy ismét letartóztatták Sztojka Ivánt, a Cozma-gyilkosság egyik elkövetőjét.

Ezúttal – úgy tűnik – kurvafuttatásban találják gyanúsnak. Bizonyára egy egész ország emlékszik rá és társaira, ők 2009. február 8-án hajnalban, miután verekedést provokáltak egy szórakozóhelyen, falkástól vetették magukat a Veszprém kézilabdázójára és leszúrták. Az elhúzódó és zavaros eljárásban aztán Sztojka 13 évet kapott, majd „jó magaviseletéért” 4 év 5 hónappal hamarabb szabadult. Története – bennem legalábbis – felvet egy érdekes kérdést, méghozzá a bírói felelősségét.

A bírói döntés, mely szabadon bocsátását lehetővé tette, nyilvánvalóan hibás volt. A döntés mentségére persze lehet mondani, hogy könnyű utólag okosnak lenni, ki láthatta előre, hogy Sztojka újra bűnözni fog. Erre a kérdésre igen egyszerű választ lehet adni: mindenki, aki csak egy kicsit is képes a józan eszét használni.

Mert hát, ki hiszi el – akinek csak egy csepp valóságismerete van –, hogy Sztojka és bűntársai, akik drága autókkal drága szórakozóhelyekre jártak balhézni, valójában nem valami törvényen kívüli dologból éltek/élnek ilyen nagy lábon? Ki hiszi el, hogy bodzatermesztéssel jutottak ennyi pénzhez? Ki hiszi el, hogy szabadulása után segédmunkásként fog valahol dolgozni? Hát, úgy látszik, a bíróság.

Teljes cikk

Fekete-Győr András megmenti Romániát

2019. november 21.

Címkék: Momentum, Fekete-Győr András, román elnökválasztás, Mentsétek meg Romániát Szövets

Lánczi Tamás

politológus

A kommunisták sok hazugsága közül az egyik az volt, hogy internacionalistának nevezték magukat, azt sugallva, hogy a nemzetek közti megbékélésért, a népek közti együttműködésért dolgoznak.

Valójában azonban mindig is gyűlölték a nemzeti keretet és ahol módjuk volt rá, módszeresen rombolták azt, tehát nem a nemzetköziségért, hanem a nemzet nélküliségért küzdöttek. Ahogy Mohamed próféta megengedi a követőinek, hogy az iszlám terjesztése érdekében a hitüket megtagadják, úgy a kommunisták is szemrebbenés nélkül letagadják a valódi céljukat, és kikérik maguknak, ha valaki a szemükre veti, hogy nemzetellenesek, hétköznapi nyelven szólva hazaárulók. Mindez azért jutott eszembe, mert az elmúlt hetekben bejárta a magyar sajtót a hír, hogy Fekete-Győr András egy román jelölt – Dan Barna – mellett kampányolt a romániai elnökválasztási hajrában. Arról a kérdésről, hogy egy magyar párt vezetője miért nem az erdélyi magyarság jelöltjét, Kelemen Hunort támogatta, már sokat írtak. Ez önmagában elgondolkodtató. Kevesebb szó esett azonban arról a pártról, amelyért Fekete-Győr kampányolt.

Nézzük hát meg, milyen pártot is támogatott a korrupcióellenesség jelszavát zászlajára tűző Momentum elnöke? Itt van mindjárt a párt neve: az azonnali.hu által csak „román Momentum”-nak hívott formációt a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az Igazság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) alkotják. A beszédes nevű román politikai formáció következetes politikát képvisel a magyarsággal szemben:

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

Vörös fény

2019. november 18.

Címkék: kommunizmus, ÁVH, Szanyi Tibor, Momentum Mozgalom, balliberáliz ellenzék

Az önkormányzati választás óta mintha némileg tisztulna a kép.

Eleddig néhány zavaros látású kommentátor és persze az egész haladó média igyekezett a következőképpen lefesteni a konfliktust. Egyfelől a csillogó szemű, nyugatos mozgalmár ifik, másfelől az idős, Keletbe révedő, autoriter, államosító (emlékszik még valaki, hogy hat-hét éve a „kapitalizmus” volt a bűvszó?), poszt-szocialistákkal dörgölőző, a kommunista múltat rejtegető (t.i. az „ügynöklisták” blöffjéről van szó) Fidesz.

Persze közben kiderült, hogy amit ők „Nyugatnak” mondanak, az valójában a „ki-tud-szerencsétlenebb-lenni” illetve a „ki-tud-hülyébb-lenni” versenyévé vált – az igazi Nyugat torzképévé. Olyan kultúrmarxista töketlenkedéssé, amely lassanként átcsap reál-marxizmusba, vagyis a gazdaságba való beavatkozásba, és a tulajdonviszonyok átvariálásába. Eközben a bőszen putyinozó ellenzék nagyobb dicsőségére Havas Szófia is előbújt, aki az 1956-os szabadságharcosokat az 1944-es nyilas pártszolgálatosokhoz hasonlította, majd a szovjet nosztalgiára rájátszó orosz tévének nyilatkozott szintén ’56-os ügyben. A sort folytatta Fekete-Győr András a Válaszonline című újságnak adott interjújában:  „Egyes pártok a tűzzel játszanak, és mi oda is csapunk ott, ahol csak lehet, nem elfelejtve azt, hogy kormányozni is kell.”. Lefordítva: „Munkásököl vasököl, oda csap, ahova köll!”. Fokozta a helyzetet Cseh Katalin NATO beavatkozását atyai odafigyelését igénylő nyilatkozatával. Még megérjük, hogy a Fidesz reakciós ellenforradalma miatt a hazai baloldal új hulláma a Varsói Szerződés NATO testvéri segítségét kéri a szocialista építőmunka folytatásához! Csakhogy a NATO nem a VSZ.

A vörösgárdista ízű, de a modern nyugati gügyeséggel áthatott ötletbörzére egy öreg bolsi, Szanyi kapitány tette fel a koronát az ATV-nek adott interjújában. Szanyi ugyan csak egyszerű MSZP-tag, de mégis ott nyüzsög Brüsszelben, konferenciázik, nyilván számítanak a tapasztalataira. Szanyi Tibor Rónai Egonnal folytatott párbeszédéből érdemes szó szerint idézni:

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Szép új világ egészséges fiataloknak és beteg időseknek

2019. november 15.

Címkék: google, Kína, Big Data, egészségbiztosítás

Miközben a kínaiak a jó magaviseletért és ideológiai hűségért kapnak szociális pontokat, már Amerikában is körvonalazódik a szép új (orwelli) világ. A Google felvásárolja egy betegbiztosító tízmillió ügyfelének adatait és egy okos fitnesz órát gyártó céget is megvenne. Vajon miért?

Kínában kísérleti jelleggel már működik a szociális pontok rendszere, amit nemrég a magáncégekre is kiterjesztettek. Kommunista dalok és Hszi Csin-ping pártfőtitkár beszédeinek közösségi oldalakon való megosztása virtuális plusz pontokat hoz, míg a közlekedési lámpákba épített arcfelismerő kamerák azoknak osztanak pontot, akik kivárják a zöld jelzést, vagy nem szemetelnek az utcán.

A kommunista párt tagjaiból alakult Népi bizottságok a lakókörzetekben jutalmazzák a kínaiakat. Aki szelektíven gyűjti a hulladékot, vagy részt vesz a programjaikon, plusz pontot kap. A pontok azért fontosak, mert csak bizonyos pontszám felett lehet gyorsvonatra vagy repülőre jegyet venni, külföldre utazni, vagy más “privilégiumokat” élvezni.

Aki azt hiszi, hogy csak a másfél milliárd kínait ellenőrzik a modern technológia segítségével, téved. Az időközben csődbe ment Boston Analytica cég megmutatta, hogy a nyugati közösségi oldalak adathalászai is mennyi mindent tudhatnak meg rólunk az egyébként saját magunk által közzétett adatainkból.

Az egészségipar felé nyitnak.

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

A Kultúrkampf igazi tétje

2019. november 13.

Címkék: politika, nevelés, oktatás, Kövér László, Momentum, hazaszeretet

Olvasom a függetlenobjektív fellegvár, az Index oldalain, hogy „Horn Gyula fia keményen beszól Kövér Lászlónak”.

A cikk szerint az utód kikérte magának, hogy Kövér László házelnök hazaárulónak nevezte az apját. Az igazság ellen tiltakozni nem szerencsés dolog, és azt gondolhatná az ember, hogy az ifjabb Horn nem gondolta végig a dolgot, mikor megpróbálta apját mentegetni és a házelnököt besározni.

Az ifjú Gyula, aki láthatóan örökölte apjának pufajkával és dobtáras géppisztollyal illusztrált jogérzékét, különös érvelésre ragadtatja magát. Gondolatmenete, mellyel Kövér Lászlót szapulni akarta, súlyosan önellentmondó ugyanis, hiszen MSZMP tagsággal vádolja – ami nem igaz egyébként –, tehát úgy véli, hogy ez rossz fényt vet rá. Akkor viszont milyen fényt vet az apjára, aki nem egyszerű tag, hanem egyik vezetője volt ennek a pártnak? Önmagában az teljesen jelentéktelen, hogy ifjabb Horn Gyula – akinek létezéséről sem halottam eddig, hál’ Istennek – kiről mit mond. Van azonban itt valami, amit eddig – én legalábbis – úgy tűnik, félreismertem. Ez pedig nem más, mint a motiváció kérdése.

Eddig azt hittem, hogy ezek a mindenféle ellenzéki figurák pusztán politikai okoknál fogva, számukra racionális döntések alapján mondják, írják, amit mondanak és írnak. Tévedtem.

Teljes cikk

Retró hangulat Budapesten

2019. november 07.

Címkék: Karácsony Gergely, MSZP, Gyurcsány Ferenc, DK, Budapest, gyurcsányizmus

Lánczi Tamás

politológus

Három héttel ezelőtt vette át hivatalát Karácsony Gergely, regnálását azonban csak most kezdte meg igazán. Lássuk hát az elmúlt napok termését a „felszabadított” fővárosban.

Atlétikai stadion, kórház, valamint kulturális központok nem épülhetnek Budapesten. Épülnek-szépülnek viszont a zuglói parkolóórák, igaz, egy nyolcvanezer rendbeli csalás miatt elítélt vállalkozó kivitelezésében.

Kispesten tovább hajthat a negyvenéves nyugdíjazásra a havi többmilliós fekete jövedelmet szedő fiatalos, pörgős (!) csapat. Az erkölcsi megújulás igénye Győrben ki lett elégítve, így Kispesten és Budaörsön már nem maradt tennivaló.

És ami a legfontosabb, a „felszabadított” Budapesten gombamód szaporodó alpolgármesteri, vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági pozíciók lehetőséget adnak a Gyurcsány- és a Demszky-csapat jól bevált tagjainak, hogy újból megmutassák, mit tudnak.

Draskovics Tibor, Gyurcsány pénzügy-, majd igazságügyi minisztere például a BKK igazgatóságának elnöki székét kapta meg. De megemlíthetjük a Demszky-veterán Atkári Jánost is, aki a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Igazgatóságában kapott helyet. És nem maradhat ki a sorból az '56-os forradalmat ellenforradalomnak minősítő Havas Szófia egykori fővárosi szocialista képviselő sem, aki a Fővárosi Közgyűlés Emberi Erőforrások és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának lett a tagja.

Hogy is nélkülözhette az elmúlt kilenc évben az ország fővárosa ezt a szakértelmet és ezt a szilárd erkölcsi normarendszert?

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Liberális (rém)álomvárosok

2019. november 05.

Címkék: New York, Migráció, Budapest, balliberális ellenzék, liberális városvezetés, hajléktalanügy

A hazai balliberális ellenzék – sokadjára – egy nyugaton bukott ötletet akar itthon újként eladni. A helyhatósági választási eredményén felbuzdulva most éppen “Szabad városok szövetségéről” fantáziálnak, amibe az ellenzék által irányított nagyvárosok mellé már a V4-országok fővárosait is csatlakoztatnák. Közben a mintának tekintett New York City, Chicago és Los Angeles „failed city”, vagyis bukott város lett.

A balliberális értelmiség még mindig nem tudja feldolgozni, hogy miért szavaznak olyan sokan a hazaszeretet és keresztény kultúra mellett elkötelezett pártokra és miért kell nekik világszerte népfrontba szivárványkoalíciókba tömörülni, ha győzni akarnak. A nem várt módon megerősödött hazai ellenzék is keresi annak módját, hogy miként tudná az ölükbe hullott nagyvárosokat (és ezek politikai-gazdasági erőforrásait) egy hálózatba szervezni.

Egy gondolatkísérlet a “Szabad városok szövetsége” munkacímet viseli és egyenesen a XVIII. századi romantikus regények világába repít minket vissza. Ahogy Robinson Crusoe kis szigetét belakta, vagy doktor Faustus – néhány erkölcsi kanyar után – új várost épített a tengerparton, úgy akarnak a modern kor pionírjai az általuk irányított városokban egy (liberális) utópiát megvalósítani.

San Francisco, a hatvanezer hajléktalan városa.

Teljes cikk

Orbán-kormány: emberi jogokból jeles

2019. november 04.

Címkék: Ukrajna, Kárpátalja, nemzeti érdek, szuverenitás, NATO, érdekérvényesítés

Lánczi Tamás

politológus

Putyin elnök látogatásának napján a ballib sajtó drámai hangon számolt be arról, hogy Magyarország megvétózta a NATO nagyköveteinek közös, Ukrajnával foglalkozó nyilatkozatát.

Cikkeikben az összefüggés látszatát keltették az orosz elnök magyarországi útja és a vétó között: lám-lám, a magyar kormány oroszbarátsága végül a NATO-val is szembefordítja az országot.

A valóság azonban az, hogy a magyar kormány nem utasította el a közös nyilatkozatot, mindössze feltételekhez kötötte az együttműködést: ha a dokumentumba bekerül a jogfosztott kárpátaljai magyar kisebbség melletti kiállás, akkor Magyarország is aláírja azt. Ezt nevezzük nemzeti érdekérvényesítésnek – ideje lenne, hogy a liberálisok szótárába is bekerüljön ez a ballib újságírók fülének egzotikusan csengő kifejezés.

Magyar kisiskolások Kárpátalján.

Teljes cikk