Szabó Dávid

programigazgató, Századvég Alapítvány

Varsói gyors újratöltve?

2015. május 28.

Címkék: politika, Lengyelország, jobboldal, Andrzej Duda, lengyel elnökválasztás

Miközben Magyarország miniszterelnöke bejelentette, hogy 2017-ben nem kíván a köztársasági elnöki székért indulni, ellenben készen áll rá, hogy 2018-ban ismét a miniszterelnökségért méresse meg magát, hivatalossá vált, hogy Lengyelország elnökét 2015. szeptemberétől Andrzej Dudának hívják. A jelenleg ellenzékben politizáló Jog és Igazságosság (PiS) párt 45 éves politikusának győzelme némi változást jelent a lengyel politika status quojában – a lényegesebb kérdések azonban az őszi szejm- és szenátusi választáson dőlnek el.

A lengyel és a magyar politika vonatkozásában hosszú hagyománya van a kölcsönös egymásra tekintgetésnek: hol a posztkommunistákat kisöprő varsói gyorsot reméljük megérkezni Budapestre (jelentem: 2010-ben megtörtént, és a menet azóta is töretlen); hol pedig lengyel barátaink fejezik ki az igényüket az Orbán-féle budapesti gyors Varsóba robogása iránt. Bár ez utóbbi hangok az elmúlt egy-két évben átmenetileg gyengültek, éppen Duda sikerében érhető tetten, hogy az Orbán-kormány válságkezelési és gazdaságélénkítési modellje, a gazdaságpolitika egyes elemei kifejezetten népszerűek legnagyobb régiós partnerünknél is.

Teljes cikk

Kerry Szocsiban. Oroszok a karantén kijáratánál. Kínaiak a spájzban.

2015. május 27.

Címkék: politika, USA, Oroszország, Kína, gazdaság, John Kerry

Mit jelent ez Magyarország számára?

Nem közismert tény, de 2010 után nem csak Magyarország hirdetett „keleti nyitást”, hanem a nálunk világpolitikai kérdésekben lényegesen fontosabb Egyesült Államok is.  Hillary Clinton 2011-ben a Foreign Policy szakfolyóiratban megjelent tanulmányának címe Americas Pacific Century, ami költőien kétértelmű: Amerika csendes óceáni évszázadaként és Amerika békés évszázadaként is értelmezhető, és amely szerint a 21. század az USA számára a csendes óceáni térségről fog szólni. Amerika „keleti nyitása” révén a kínaiak úgy érezték, hogy Amerika a felségvizeikre manőverez, ezért meghirdették a „nyugati nyitást” és 2013-tól egyre fokozottabban az USA hagyományos szövetségesei felé, az európai országok felé fordultak.

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Multiidiotizmus

2015. május 26.

Címkék: bevándorlás, történelem, kultúra, Orbán Viktor, multikulturalizmus, liberalizmus, etnikum

Egészen messzire mentek a multikulturalizmus hívei, és észre sem vették. A kormányfő múltkori kijelentése nyomán afféle multikulti-cukiság kampány indult.

A kampány arról szól, mennyire multikulti is volt a hajdani Magyar Királyság, kinek hogy néz ki a családfája, hány szerb, örmény, sváb, zsidó, cigány, tót, rutén, szuahéli, pápua-új guineai őse volt. Épp csak a nürnbergi törvényeket nem vették elő újra. A maradék megmondó kiegészítette mindezt a hamisítatlan hungarofóbia magyarázatával az elnyomó magyarokról, az utódállami nackó/kádárista történetírás legjobb hagyományai alapján.

Itt most nem csak arról van szó, hogy a magukat hirtelen történésznek (is) képzelő skriblerek hogyan vetítenek vissza egy modern fogalmat évszázadokkal ezelőttre – ez a nagyobb koponyákkal is megesik néha, hiszen antik filozófusok mellé is fölvezették már a „totalitárius” jelzőt; a mostani még nem az anakronizmusok csúcsa. Mindenesetre a „multikulti Magyar Királyság” témája mellé a következőket is javasoljuk fölvezetni: üvegplafon a Szent Római Birodalomban; nők helyzete a johannita lovagrendben; és: vállalkozás szabadsága a 16. században: nyithatok-e kebabost Bécsben?

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Ajánlat pünkösdkor

2015. május 25.

Címkék: politika, baloldal, kereszténység, kapitalizmus

Kortársunk, Slavoj Zizek, baloldali szlovén gondolkodó (nálunk nemigen ismerik, mint ahogy másokat se, szomszédaink szellemi élete egzotikusabb számunkra, mint Dél-Afrikáé) régóta mondja, írja, hogy a globális kapitalizmussal szemben a baloldali gondolkodás csak a kereszténységgel együtt képes felvenni a harcot.

Néhai Eörsi István ettől bizonyára forog a sírjában, lévén ő, ha élne, aligha fogadná kitörő lelkesedéssel ezt az ajánlatot.

Pedig korántsem új keletű gondolat, megfordult már mások fejében is, Zizek csupán aktualizálja. 

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Felszabadítás elnapolva?

2015. május 22.

Címkék: politika, USA, Oroszország, Ukrajna, Putyin, szankciók

Mindenki erősen figyeljen, mert az elkövetkezendő hetekben minden bizonnyal érdekes kanyarokat fog venni az a politikai narratíva, amely eddig tematizálta a közéletet.

Erre gondolunk. 

Semmi sincs kőbe vésve (épp erről szól a történetünk), de már maga a felvetés, és főleg annak értelmezése is érdekes. Ilyesmikre tippelhetnénk:

„Az amerikai külpolitika nagyon bölcsen döntött: az amúgy is orosz többségű Krím nem érné meg a háborút. Ez a különalku az Egyesült Államok és Putyin Oroszországa között az amerikai politikai realitásérzéket dicséri. Well done, Mr. Secretary of State!”

Persze, nem lesz ilyen. Pontosabban: nem így. A meglepettség első jelei viszont már láthatóak: „(…) egyre több jel mutat arra, hogy a nagyhatalmi politika felülírja a sokat hangoztatott elveket”.

Egyre.

Teljes cikk

Liberális hiszti 5.

2015. május 21.

Címkék: politika, USA, Orbán Viktor, liberális hiszti, Magyarország, meghallgatás

Lánczi Tamás

politológus

A Magyarországról szóló külföldi meghallgatások általában a legdurvább ferdítésekről szólnak.

Bár a Soros-médiabirodalom és csatlósai már jó előre megírták, hogyan fogják Magyarországot legyalulni a washingtoni Külügyi Albizottság meghallgatásán, sőt, azt is tudni vélték, hogy mindez magyar kezdeményezésre jött létre, az események különös fordulatot vettek.

A meghallgatás a várakozásokhoz és a korábbi hasonló alkalmakhoz képest jóval konstruktívabb és kiegyensúlyozottabb volt. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az amerikai-magyar kapcsolatokban lévő feszültségek egy csapásra megszűntek volna, de a hazai baloldal által várt nagy pofon nem csattant el. Sőt, a kongresszusi képviselők mértéktartóak és nem egyszer önkritikusak voltak.

Azoknak, akiknek nincs ideje a kétórás washingtoni bizottsági vitát végighallgatni, kigyűjtöttük a legmeglepőbb mondatokat, amelyeket sosem fog az internetes hisztériakeltés portálain megtalálni:

1. „Egyáltalán miért kell a kritikáinknak ennyire túlzó publicitást kapnia? Többet szidjuk Magyarországot, mint Kínát, komolyan mondom.” (Albio Sires, demokrata képviselő)

2. „Milyen magyar álláspont várható az Oroszországgal szembeni szankciók kapcsán? A Magyarországon tartózkodó kollégáim úgy tájékoztattak, hogy Magyarország fenntartja a többi EU tagállammal kialakított konszenzust és semmi olyan szándékot nem láttunk, amely ennek a konszenzusnak a felbontását vetítené előre.” (Gregory W. Meeks demokrata képviselő kérdésre a tanúként meghívott Hoyt Brian Yee államtitkár helyettes válasza)

3. „Szerintem az eddig elhangzottak kettős mércét alkalmaznak egy barát ellen.” (Dana Rohrabacher, republikánus képviselő, az albizottság elnöke)

4. „Ez a magyar emberek választása. Ez nem az Egyesült Államok választása, miért is kéne annak lennie, hogy kormányzatot és államstruktúrát választanak. Én komolyan úgy vélem, hogy ez nem az Egyesült Államok dolga. Ez az államok belső ügye. (…) Nagyon óvatosnak kell lenniük azzal, hogy akár barátainkra, akár ellenségeinkre rákényszerítsük az amerikai prioritásokat.” (Ted Poe, republikánus képviselő)

5. „Abban, amit ma önöktől hallhattam, az önök tanútételében nem találtam semmilyen antiszemitizmusra utaló bizonyítékot. (…) Mélységesen el kellene magát szégyellnie, hogy ilyet állít.” (Dana Rohrabacher, republikánus képviselő, az albizottság elnöke)

6. „Amikor eldöntjük, hogy milyen kritikai pontokat hangsúlyozunk, akkor jobban tennénk, ha nem választanánk ki csupán egyetlen egy országot. Különösen olyat, amelyik az Egyesült Államok barátja.” (Dana Rohrabacher, republikánus képviselő, az albizottság elnöke)

7. „[Az energiafüggőséget] már régóta ismerjük. De nem úgy tűnik, hogy mindent megtettünk volna a magyar energiafüggőség csökkentése érdekében.” (Albio Sires, demokrata képviselő)

8. „Amikor a NATO-tagállamok esetében arról beszél, hogy a honvédelmi kiadási kötelezettségeiket nem teljesítik (...). Hány tagállam teljesítette azt? Kettő vagy három? Számoljon csak utána!” (Paul Cook, republikánus képviselő)

9. „Tudja, hogy mi az első mondat a magyar alkotmányban? (…) Isten áldja a magyar embereket. Úgy hallottam, ez ellen kifogást emeltünk. Az Egyesült Államokban?!” (Ted Poe, republikánus képviselő)

10. „Nekem nem úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok megtenne mindent azért, hogy alternatívát nyújtson Magyarország számára. Én úgy vélem, hogy Magyarország állandó rossz színben való feltüntetése, hogy amikor szelektív módon emelünk ki országokat, az csak egyre inkább Oroszország malmára hajtja a vizet. (…) Ezzel a hozzáállással csak barátokat veszítünk el.” (Albio Sires, demokrata képviselő)

További jó mondatokat itt olvashat még.

Teljes cikk

Se ki, se be

2015. május 21.

Címkék: bevándorlás, Orbán Viktor, Hollande, megélhetési bevándorlás, Dánia, menekültek

Nehéz lesz normatív fogalmat alkotni a „menekültekről”, akiket befogadunk és a „gazdasági bevándorlókról”, akiket hazazavarunk Európából (és Magyarországról).

Például azért, mert haza kéne zavarnunk a Tesco Magyarország brit vezérigazgatóját és az összes többit, akik egyáltalán nem tudják bizonyítani, hogy otthon üldöznék őket, politikailag, vagy társadalmilag, viszont az megalapozottan feltételezhető, hogy gazdasági okok miatt vándoroltak ide be, még ha a bevándorlásuk munkaszerződés formájában is történik. Egyrészt elveszik a helyet egy tehetséges magyar ember elől – mindaddig, amíg nem lesz legalább két teljes jogú vezérigazgató a Tesco élén, az egyik magyar –, másrészt megélhetési céllal, tehát gazdasági bevándorlás céljával tevékenykednek itt.

Teljes cikk

Strasbourgban a helyzet változatlan

2015. május 20.

Címkék: EU, bevándorlás, politika, Orbán Viktor, vita, Európai Parlament

Lánczi Tamás

politológus

Orbán jött, látott, beszélt és ismét győzött. Nagyjából ennyi történt tegnap a strasbourgi vitán.

A foghíjas ülésteremben szemmel láthatóan egyetlen ember tudta, hogy miért van ott és mit akar elérni, őt pedig Orbán Viktornak hívták. Ez furcsa, mert a vitát nem ő kezdeményezte, hanem azok a baloldali és liberális EP-képviselők, akik megpróbálták Magyarországot újból szégyenpadra ültetni. Ehelyett maguk ültek oda.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Európai bevándorlás: Nekünk van igazunk!

2015. május 19.

Címkék: EU, bevándorlás, Iszlám Állam, Orbán Viktor, Magyarország, Európai Parlament

Magyarország újra téma az Európai Parlamentben. A balliberális pártok nem először akarják Magyarországot szégyenpadra ültetni. Ez eddig sem sikerült nekik, és most ráadásul a bevándorlás témája lehet az EP eddigi legnagyobb öngólja.

Az EU ezer sebből vérzik: Nem sikerült igazán túljutni a gazdasági válságon, recseg-ropog a közös valuta, rekord magasságban a working poor és az ifjúsági munkanélküliség. Az EU perifériáján soha ennyien nem gondolkodtak még hazájuk elhagyásán. Most ráadásul rekordszámban érkeznek a gazdasági bevándorlók. A kvótarendszer javaslatával az EU jelképesen kitette a “Megtelt!” táblát.

Teljes cikk

Szabó Dávid

programigazgató, Századvég Alapítvány

Több bátorságot!

2015. május 19.

Címkék: EU, politika, USA, emberi jogok, Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc

„Magyarország újra a vádlottak padján, magyarázkodik a kormány” – borítékolhatók az ellenzéki orgánumok kárörvendő címlapjai. Kedden ugyanis a „magyar helyzetről” tart vitát az Európai Parlament, és ugyanaznap az Egyesült Államok Képviselőházának Külügyi Bizottsága is meghallgatást rendez az amerikai-magyar kapcsolatok jövőjéről. Egy jó tanács a károgóknak: ne égessétek magatokat.

2010, vagyis az Orbán-kormány hivatalba lépése óta megszokhattuk a cirkuszt. Megedződött az ország, és a magyar külpolitika 2011-től kezdve fokozatosan rátalált a hangjára: a határozott, önbizalommal teli hangra, mellyel visszaverheti az ország megválasztott vezetőire, példátlanul nagy felhatalmazással megújított alkotmányos intézményrendszerünkre zúduló méltatlan támadásokat.

Teljes cikk