Galló Béla
Galló Béla politológus

Április 4.

Vége a kampánynak, az ellenzéki pártirodákból nem szűrődik már ki zaj.

Úgy fest, az érintettek a negyedik gigagombóc után gyorsan kinevezték a bűnbakot: naná, hogy a saját miniszterelnök-jelöltjüket.

Kiről persze ma se tudni még, hogy jobbos balos, illetve balos jobbos volt-e, avagy csupán alanyi jogon mutatkozott-e olyan minden képzeletet felülmúlóan zavarosnak, mint amilyennek mutatkozott. (Pardon, nem zavarosnak, sokkszínűnek.)

Ki tudja?

Persze ma már ez nem is igazán érdekes: van-e érdektelenebb egy tegnapi, úgymond fontos politikai személynél?


Túl az Óperencián találták ki őt, kiképezték, ideküldték, és jött is, ám nem jött be – most meg – a vereség azon melegében – jól cserben is hagyták az ellenzéki etika regulája szerint. Mehetett haza „csóklászni”, borozgatni, sütögetni szegény. Még szerencse, hogy pártot, frakciót nem adtunk neki. Egyszer használtuk, mint a papírzsepit. Semmi gáz. Van másik, ha kell.

De hogy az ellenzék csak őmiatta veszített volna?

Ugyan.

Régi hanyatlástörténet ez: csak a kampánynak van vége, ennek még nincs, sőt.

Most éppen ott tartanak, hogy a hitelességi csúszdán bátran eljutottak Gyurcsánytól Gyurcsányig, s ehhez képest minden egyéb csak intermezzo volt, ez elég jól látszik.

Innentől aztán működni kezd majd a szemlőhegyi B-terv, hiszen már április 4-én kimondatott, hogy aktuálissá vált  a "kapitány"-csere. A vonatkozó pártocskák erre meg csak sorban rábólogatnak, ja, hát, ha a Feri nélkül nem megy, akkor jöjjön a Feri. (Vagy a Klára, aki ugyanaz, üveg nélkül.)

A nómenklatúra-burzsoázia megint kénytelen beléjük vetni szívós reményeit, kiváltképp, hogy Bajnai, aki szóba jöhetett volna, nemrég a Városházán halkan belelépett, amit nem gyógyíthat meg a datAdat sem. Másokról pedig szó se essék, annyira arctalanok, átok ül ezeken, vagy mi, hogy ilyen gyenge a felhozataluk, ezek nem pótolhatják a Feriéket.

Gyere csak, Feri.

Április 4. – ez a te napod.    

Szóval lesz majd megint kintről diktált, felülről vezérelt összefogás ezerrel, de most már a DK (DP?) szélesre feszített ernyője alatt. Lesz hozzá nemzetközi hátszél is, hajjaj, azt sosem szűnnek meg dagasztani.

Jöhetnek megint a minden kudarcot túlélő háttér-nagyokosok, a fényesen csillogó szakmaiságú, csak négyévente tévedő közvélemény-kutatók, továbbá a Világszellem neolib értelmiségi kuzinjai, hogy így együtt – minden tudományukat mozgósítva – jól Feriék alá marketingeljék ezt a „sötét” magyar társadalmat, ezt a „populisták” által elkábított – főleg vidéki – popolót, amely idestova lassan már másfél évtizede nem hajlandó az "idők szavát" meghallani.

Ehelyett csökönyösködik, szuverénkedik, magyarkodik, miközben a nyugati világ az egységesülés, a Nagy Átalakulás felé "halad", lévén a rátermettek arra vezetik.

Itthon pedig – ki más lenne? – mi vagyunk a rátermettek, minden kellemetlen valóságszelet ellenére, igen, még most is.

Szóval, sok az a négy gombóc, ez kétségtelen, de fér még beléjük, ha nem lesz itt  ellenzékváltás, márpedig az itt egyhamar nemigen lesz.

Bolsi nem vész el, csak átalakul, az anyagmegmaradásnak errefelé ez az alaptörvénye.

Jól jegyezd meg ezt nyájas olvasó, magyarul nota bene.