A szankciók miatt drága az olaj
A világ országainak továbbra is csak a harmada csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, a legtöbb ország vagy várakozó álláspontra helyezkedett, vagy a keleti gazdasági integráció (BRICS) felé gravitál. Ezek az országok élvezik a brüsszeli szankciók által átrendeződő világgazdaság előnyeit, a kieső nyugati kereslet miatt olcsóbban tudnak orosz olajat és gázt vásárolni, amivel felpörgetik saját gazdaságukat vagy növelik az Európába irányuló exportjukat.
Az USA minimum “a pénzénél van”, energiából önellátó országként nem kell korlátozásoktól tartaniuk sőt, kifejezetten profitálnak a brüsszeli szankciók következményeiből. Az amerikai energiaintenzív ipar növelte európai exportját (például LNG-ből, műtrágyából) és az USA egyre több európai cég új befektetésének válik célországává. Miközben Európa dezindusztrializálódik, az USA újraiparosodik.
Az üzemanyag és sok más, kőolajból előállított termék ára Európában már most nagyon magas, de mi lesz, ha 2023 januárjától életbe lép az orosz olaj behozatalára vonatkozó brüsszeli tilalom? További jelentős drágulás borítékolható, amit a fuvarozók és más cégek várhatóan áthárítanak megrendelőikre és vásárlóikra. A drágulás már most érezhető, ám ágazati várakozások szerint jövőre már literenkénti 2,50 eurós dízel átlagárral számolhatunk, ami jóval magasabb a korábbinál.
Így alakult idén az orosz olajexport.
A globalista zöld politikusok a már eleve drága üzemanyagra – német és osztrák mintára, tonnánkénti 30+ eurós – CO2-adót is kivetnének, amit azzal indokolnak, hogy az autóból át kell terelni az utasokat a tömegközlekedésre. A magasztos ötlet csak azzal nem számol, hogy a dízel-üzemanyagfogyasztás zöméért már a személy- és teherszállítás felelős, és a just-in-time rendszerben termelő gyárakat a kamionos szállításra optimalizálták. Az üzemanyag drágulása itt is beépül a termékek árába, mint ahogy a mezőgazdasági gépek dízelének árnövekedése is drágítja az élelmiszereket. Magyarországon az agrár-erőgépek ezért is élvezhetik tovább a benzinárstop védelmét.
A magyar családokat egy éve védi már a benzinárstop, így legalább a munkába járás vagy a hétvégi városszéli nagybevásárlás ezen költsége kiszámítható marad a saját autót használók részére. Igazából jövőre látjuk majd valójában, hogy a magyar kormány által kiharcolt kivétel milyen hatással lesz a magyar gazdaságra. Az, hogy a tengeri kijárattal szintén nem rendelkező Csehország és Szlovákia is élt a kivétellel azt valószínűsíti, hogy ismét Orbán Viktornak lesz igaza inkább kedvező hatás várható.
A brüsszeli bürokraták az olajszankciókat amerikai nyomásra kérésre csak a november 8-i időközi választás után léptették hatályba, hogy az üzemanyag literenkénti ára az amerikai választók számára lélektani két dollár alatt maradjon. Ennek érdekében az amerikai olajcégek csökkentették európai exportjukat és Washington a stratégiai olajtartalékot is felszabadította, aminek eredményeként az USA dízeltartaléka az 1951-es szintre csökkent.
A ritka népszerűtlen Biden elnökön és a Deep State demokratákon mindez alig segített, ám az európai árakat jól felhajtotta. A schwechati olajfinomítóban nyáron bekövetkezett robbanás, illetve a francia olajfinomítói munkások sztrájkja is csökkentette a kínálatot, ami szintén áremeléshez vezetett. Ez még csak a kezdet, hiszen Kínában még több nagyváros Covid-zárlat alatt van, ám amint újraindul az élet, a növekvő kereslet következtében az üzemanyagárak világszerte drágulni fognak.
Az OPEC+ országok elutasították Biden elnök kérését, és termelésnövelés helyett inkább visszafogják a kitermelést, így tartva a hordónkénti száz dollár közelében az olajárat.
Miközben Európában emelkedtek az árak és csökkent a kínálat, addig India soha nem látott mértékben vásárolt a szankciók miatt kedvező árú orosz olajat, és értékesített feldolgozott olajtermékeket Európába és Amerikába. Szaúd-Arábia is több orosz olajat vásárolt, és a Kínába irányuló olajexportjának elszámolását dollárról jüanra tervezi átállítani.
Magyarország ellátása a kormány határozott kiállása miatt biztosított, az Ukrajnán át vezető Barátság kőolajvezeték leállításával bepróbálkozó kijevi kormánykörök addig számíthatnak stabil tranzitbevételre és Budapest jóindulatára, amíg területükön biztosítják az olaj áramlását. Ez azért is fontos, mert Szerbia is rácsatlakozna erre a vezetékre, így Csehország és Szlovákia 2024-es leválása után a magyar és a szerb olajfinomítók ellátása ettől a vezetéktől függ.
A nemzeti konzultáció első kérdése tehát arról szól, hogy a magyar családok és nemzetgazdaság a világ nagyobb részéhez hasonlóan, továbbra is élvezhessék a jutányosabb árú olaj előnyeit. Tengerpart nélküli országként sokkterápia helyett így fokozatosan állhatunk át az oroszról más beszállítók olajára és mint tudjuk: “Aki időt nyer, életet nyer!”