A Putyin-Orbán találkozóról
Az országok földrajzi fekvése egy geopolitikai adottság, amit a jó kormányzáshoz figyelembe kell venni. Az Európa közepén fekvő Magyarország kormányának emellett a magyar lakosság és nemzetgazdaság kiszámítható, tervezhető és költséghatékony energiaellátást is szem előtt kell tartania, így egyáltalán nem mindegy, hogy milyen a magyar kormány viszonya térségünk meghatározó hatalmaival és országunk fő energiaszállító országaival, köztük Oroszországgal.
Magyarország napjainkban a nyugati integrációk tagja, a magyarok kétharmadánál is nagyobb aránya támogatja, hogy ez így is maradjon. Fontos megemlíteni, hogy ezzel a NATO és az EU támogatottsága hazánkban és térségünkben a nyugati átlagnál jóval magasabb. Nincsen ok a kétségre, a magyar kormány eddig is támogatta és eztán is támogatni fogja a nyugati szövetség álláspontját és teljesíteni fogja szövetségesi kötelezettségeit.
Ez persze nem zárja ki azt, hogy a nagypolitika által szabott kereteken belül a magyar kormány jó viszonyra törekedjen Oroszországgal és csökkentse azokat a károkat, amelyeket az ideológiavezérelt nyugati politika okoz. A magyar kormány a reálpolitika jegyében próbálja Brüsszelben is jó irányba fordítani a politikát, ám ez nem mindig sikerül. Az Energia Unió keretében így például Brüsszel a rövid távú gázszerződések felé tereli a tagországokat, miközben a zöld átállás miatt mindenhol nő az igény a földgáz iránt. Németországban a napfelkelte előtti és naplemente utáni csúcsfogyasztást orosz gázt égető erőművekkel elégítik ki, és mivel a Jamal-vezetéken december 21. óta nyugatról keletre folyik a földgáz, az elérhető készlet rohamosan fogy. Mivel a növekvő kereslet láttán a rövidtávú árak az egekben vannak, csak egyre drágábban tudnak új szerződéseket kötni. A hivatalos álláspont szerint csak akkor lesz elég a betárolt gáz, ha “nem túl hideg az idő”. Így már érthetővé válik, miért kell a németeket és osztrákokat felkészíteni arra, hogy teamécsesből és virágcserépből eszkábáljanak maguknak fűtőtestet.
Enyhe télben reménykednek.
Mik az alternatívák? A német kormány most stratégiai tartalék képzésén gondolkodik, ami jó ötlet, ám ennek költségét várhatóan a fogyasztókra terhelik. Az USA is szívesen szállítana gázt Európába. Az 1980-as években Alaszkából, most a borzasztó környezetszennyező módon kitermelt palagázos termelésből származó energiahordozót fuvaroznák át az Atlanti-óceánon. Az ilyen LNG ára jóval magasabb, mint a vezetékes orosz, vagy türkmén és azeri gázé és nem ritka, hogy Ázsiában többet fizetnek érte, így a tartályhajókat menet közben ugyanúgy átirányítják a jobban fizető piacok felé, mint a Covid-járvány kezdetén a védőfelszerelést szállító repülőket. Hollandia sem tud több gázt kitermelni, mert a növekvő német igények miatt kitermelt gáz hiánya földrengést okozna.
Egy alternatíva lenne a vezetékes orosz gáz, ami a mainstream állításokkal szemben nem (csak) Európát hozza függő helyzetbe Oroszországtól, hanem a devizabevételekre utalt Oroszországot is függővé teszi az európai energiapiactól. Ez az, amit az amerikaiak el akarnak kerülni, ugyanis ez a kereskedelem euróban is bonyolódhatna, és az oroszok a gázért és olajért kapott euróért európai technológiát vásárolhatnának. Arról is keveset hallunk, hogy Oroszország lett az USA 2. olajbeszállítója, miközben az európaiakat arról győzködik, hogy ne vásároljanak orosz szénhidrogént, maguk növelik az orosz olaj importját.
Amikor Orbán Viktor Moszkvában az orosz-magyar energetikai együttműködésről tárgyal, az ideológiavezérelt brüsszeli politika hibáit próbálja hazánk viszonylatában enyhíteni. A 10+5 éves szerződés keretében szállított vezetékes orosz gáz jól kiegészíti az azeri és türkmén (és idővel talán a Földközi-tenger keleti medencéjéből érkező észak-és dél-ciprusi, izraeli és török) szállításokat, amelyek a 2021 októberében átadott Balkáni Áramlat vezetéken keresztül érik el térségünket.
Az elhibázott brüsszeli klíma- és energiapolitika a minél magasabb áraktól reméli a CO2-kibocsátás csökkentését. A Márki-Zay Péter által is szorgalmazott világpiaci árakra ráadásul még klímaadó is rakódna. A magyar kormány ezzel szemben már 2013 óta biztosítja a rezsicsökkentéssel a lakossági energiaárak kiszámítható szinten tartását. A mostani moszkvai út ennek az erősítését szolgálja a lekötött gázmennyiség növelése, és a Paks 2 projekt érdemi indítása előtt még sorakozó kérdések tisztázása révén.
Kép forrása: A német katasztrófavédelem videója.