A pénzügyi világ csontvázai
A mai napon társadalmi egyeztetésre bocsátotta a befektetési cégek ellenőrzésének szigorításáról szóló törvénytervezetet a Nemzetgazdasági Minisztérium. Miért van szükség szigorúbb felügyeletre?
Az elmúlt hetek brókerbotrányaiba keveredett cégek a 2010 előtti spekulatív és felelőtlen neoliberális gazdaságpolitika (egyik) utolsó maradványát képviselik. A csalás-sorozat áldozatai nem most vesztették el pénzüket, hanem lényegében már akkor, amikor megbíztak ezekben a brókerházakban. Természetesen a pénzügyi befektetési cégek között is vannak felelősségteljesen, a szabályokat betartva működő vállalkozások, a felügyelet megerősítése azonban mára elkerülhetetlenné vált.
A befektetési cégek ellenőrzésén 2009-ben lazított az akkori szocialista kormány: a korábbi kétévenkénti ellenőrzést ötévenkéntire változtatták. A Gyurcsány-Bajnai-kormány az állami tulajdonú Fejlesztési Bankon keresztül 17 milliárd forintot adott a Quaestor-csoportnak – bármiféle vagyoni garancia, fedezet nélkül. Bajnai Gordon a Buda-Cash Brókerház több menedzserét emelte kormányzati tisztségbe: Antali Károly, a Buda-Cash felügyelőbizottságának korábbi elnöke például kormánybiztosként felügyelte a MÁV átalakítását.
(Fotó: MTI/Sallmayer Gábor)
2010 májusában, éppen a második Orbán-kormány megalakulása előtt átfogó helyszíni ellenőrzés történt a Buda-Cashnél, a vizsgálat azonban nem talált kivetnivalót a vállalat működésében. A brókerház tehát tudta: a következő parlamenti választásokig nem kell további ellenőrzésre számítania.
A megerősített, a pénzügyi felügyelet funkcióját is ellátó Nemzeti Bank azonban már fel tudta tárni a hosszú évek óta folyó csalásokat. A befektetési vállalkozások ellenőrzésének megerősítése a fair bankrendszer és az integrált takarékszövetkezetek után a felelős és elszámoltatható pénzügyi szektor kialakításának harmadik lépése. Emlékszünk még, a takarékszövetkezetek államosításakor az ellenzék hevesen támadta a kormányt: azóta az államosításból nem kérő 11 takarékszövetkezetből 9 csődbe ment.
A Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) sokat kritizált összevonása most kezdi meghozni az első eredményeket: az évtizedes pénzügyi korrupció felszámolása azonban így sem lesz könnyű feladat.