A pénznek nincs szaga

„Én voltam ennek a pártnak az elnöke, sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon, ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk” – mondta Gyurcsány Ferenc 2013 októberében az MSZP pénzügyeiről.

A szocialista párt finanszírozásával kapcsolatban talán sosem fogunk tisztán látni, arról viszont már lehet elképzelésünk, honnan pénzelik Gyurcsány új pártját, a DK-t. Nem ok nélküli a feltételezés, hogy Brüsszelből.

A korrupció elleni harcban elkötelezett, a demokratikus elvekre, az átláthatóságra, a politikai semlegességre mindig oly’ érzékeny Európai Bizottság nem tartja aggályosnak, hogy egy aktív ellenzéki politikus cége 1,5 milliárd forintos megbízást nyer Brüsszelben. Pedig nem nehéz kitalálni, rövid időn belül hová fognak kerülni az uniós adófizetői pénzek. Gyurcsány Ferenc 2013-ban és 2014-ben 21,5 millió forinttal támogatta pártját, miközben több mint 250 milliós osztalékot vett ki az Altusból. Egyszerű a képlet: uniós pénz az Altusnak, az Altus pénze Gyurcsánynak, Gyurcsány pénze a DK-nak. Még arra sem vették a fáradtságot, hogy egy offshore céget közbeiktassanak, hogy ne legyen az egész művelet ennyire átlátszó.

(Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Gyurcsány Ferenc nem most élvezheti először a Unió "jóindulatát". 

2006-ban, amikor Gyurcsányék költségvetési adatokat manipulálták, majd végül rekord-magas, 9,4 százalékos államháztartási hiányt produkáltak, Brüsszel csöndben volt. Született egy-két újságcikk arról, hogy az akkori uniós gazdasági és pénzügyi biztos, Joaquín Almunia nem elégedett a magyar államháztartás állapotával, de az Unió nem riogatott gazdasági összeomlással, nem állították pellengérre a magyar gazdaságpolitikát.  

2010 után Brüsszel hirtelen nagyon szigorú és gyanakvó lett a magyar gazdasággal kapcsolatban. 2014 júliusában az Európai Bizottság figyelmeztette hazánkat, hogy ha nem javítunk a költségvetési helyzeten, 2015 tavaszától (ismét) túlzottdeficit-eljárás alá kerülhetünk és Brüsszel felfüggesztheti a hazánknak juttatott kohéziós pénzeket. Mindezt éppen akkor, amikor 2013-ban, közel 10 év után, végre megszűnt a hazánk elleni túlzottdeficit-eljárás, hiszen sikerült 2012-ben és 2013-ban is a bűvös 3% alá szorítani a hiányt.

Brüsszel nemcsak a gazdasági mutatók tekintetében volt feltűnően megengedő a Gyurcsány-kormánnyal szemben. A (liberális) demokratikus normák, az emberi jogok és a szabadságjogok mellett mindig harciasan lándzsát törő EU nem ítélte el, amikor Gyurcsány Ferenc 2006. március 15-i megemlékezését mesterlövészek és kommandósok vigyázták. Csöndben volt Brüsszel akkor is, amikor 2006 őszén Gyurcsányék a tömegbe lövettek. A sokkoló híradások, a véres képek nem érték el a brüsszeli bürokraták ingerküszöbét. Gumilövedékkel fejre lőni, az nem sérti az emberi jogokat. Bezzeg az új Alaptörvény, a magánnyugdíj-pénztárak vagy a médiatörvény, azok kiverték a biztosítékot Brüsszelben.

Az Altus megbízása csak annyiban teremt új helyzetet, hogy a korábbi passzív támogatás most aktív formát öltött.

Azt is mondhatnánk: Nyugaton a helyzet változatlan.