A Pentagonnak készült tanulmány igazolja, hogy a magas energiaárakat, az inflációt és a gazdasági válságot a háború okozza
Az 1948-ban alapított, washingtoni székhelyű think-tank kétségkívül a világ egyik legjobb katonai elemzésekkel foglalkozó kutatóintézete. Komoly szolgálatot tett az USA-nak a hidegháború ideje alatt, egyesek szerint annak ideológiai megalapozója is volt. Nívóját nem csupán a rangos szerzőgárda és a több száz millió dolláros költségvetés adja, hanem az is, hogy jelentéseire általában odafigyel az amerikai vezető réteg és maga az elnök is.
Sokan régóta mondják, hogy a 2022 februárjában kirobbant háborút az ukránok nem nyerhetik meg, mivel az oroszok emberi és anyagi erőforrásokban jelentkező előnye gyakorlatilag behozhatatlan. Még a „nagylelkű” nyugati támogatások ellenére is. Ezzel valószínűleg Washingtonban is tisztában vannak, mégis úgy néz ki, hogy egyre vehemensebben vesznek részt a konfliktusban, méghozzá azon – kimondatlan – meggyőződésből, hogy mindent összevetve ez szolgálja hosszútávú érdekeiket. Ezt a meggyőződést kezdi ki a RAND által januárban kiadott terjedelmes jelentés.
A tanulmány talán legfajsúlyosabb állítása, hogy a kialakult helyzetből fakadó hátrányok még a sokak által a háború nyertesének tartott Egyesült Államok szempontjából is messze meghaladják a lehetséges előnyöket. A szerzők részletesen ki is fejtik, hogy mire gondolnak.
Washingtonnak számolnia kell azzal, hogy ha minden így megy tovább, akkor Moszkva teljesen alárendelődhet Pekingnek, ami viszont előnyöket biztosít Kínának a két gigász közötti egyre élesebb versenyben. De az sem feltétlenül egyezik meg az amerikai érdekekkel, hogy az ukrán állam gazdasági fizetőképességének fenntartása idővel bizonyosan meg fog sokszorozódni, hiszen a konfliktus gátolja a beruházásokat és a termelést. És persze az amerikai költségvetés sok mindent elbír, de eljöhet a pillanat, amikor még a tengerentúlon is elgondolkodnak azon, hogy nem túl vastag-e az a bizonyos cech.
Ennél is veszedelmesebb a nukleáris háború kirobbanásának immár nem is olyan távoli réme. Az oroszok többször is kijelentették, ha területeiket fenyegetve érzik, készek atomfegyvereket is bevetni. Erre ugyanakkor a szerzők szerint akkor is sor kerülhetne, ha a harctéren végzetesen rosszul alakulnának az orosz erők dolgai, vagyis a nyugati fegyverekkel és hírszerzési információkkal felturbózott ukránoknak valahogy sikerülne felülkerekedniük rajtuk. Mindezt mérlegelve az elemzők azt javasolják a kormányzatnak, hogy kezelje elsőszámú prioritásként a legrosszabb forgatókönyv kockázatának elhárítását.
A fentiekhez képest szinte bagatellnek tűnik, de a jelentés szerzői hangsúlyozzák azt is, hogy amennyiben elnyúlik a háború, félő, hogy az Egyesült Államok kevésbé tudna más globális prioritásokra összpontosítani, erői és figyelme hosszú távon megoszlanának.
Fontos része a jelentésnek a háború okozta gazdasági nehézségek számbavétele. Az intézet elemzői így fogalmaznak: „A fegyveres konfliktusból eredő globális gazdasági zavarok folytatódnak és akár meg is sokszorozódhatnak. A háború kitörése az energiaárak meredek emelkedését okozta, ami pedig hozzájárult az inflációhoz és a gazdasági növekedés globális lassulásához. Ezek a tendenciák várhatóan Európát sújtják a legsúlyosabban. Csak az energiaárak emelkedése valószínűleg közel 150 ezres többlethalálozáshoz fog vezetni Európában 2022-2023 telén. A háború hozzájárult az élelmezésbiztonság globális zavaraihoz is.”
Nem nehéz belátni, hogy a globális gazdasági tendenciák hatással vannak az amerikai gazdaságra is, illik tehát komolyan venni őket, sugallja a tanulmány.
A végső következtetés a fentiek fényében nem is lehet más, mint hogy az USA-nak „olyan lépéseket kell tennie, amelyek középtávon közelebb visznek a konfliktus befejezéséhez”. A szerzők véleménye szerint ugyanis a „konfliktus valószínűleg tárgyalásokkal fog véget érni”, és „a hosszú háború elkerülése érdekében erőfeszítéseket kell tenni a tárgyalások ösztönzésére”.
Vajon hallgatnak majd saját elemzőikre Washingtonban?
Fotó: Wikipédia