Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

A cseh elnökség prioritásai: ukrán menekültek

Az alapjában bevándorlás ellenes cseh közvélemény és kormány is világos különbséget tesz az ukrán háborús menekültek és az illegális migránsok között. Az ukránok támogatásáról hamarabb születhet egyesség, mint a migránsok tagországok közötti szétosztásáról.

Korábbi írásukban már különbséget tettünk az illegális migránsok és a háborús menekültek között. Az ukrán háborús menekültek egy határt lépnek át; az életükért futnak; együttműködnek a hatóságokkal és rendelkeznek dokumentumokkal. A jobb életre vágyó migránsok — akik az újkori népvándorlás keretében jönnek Európába — több határt, vagy akár kontinenst lépnek át, erőszakosak, nem működnek együtt a hatóságokkal és nem rendelkeznek dokumentumokkal.

Az ENSZ 2018-as migrációs és bevándorlási szerződései a migrációt alapvető emberi joggá nyilvánították és a migránsoknak az őslakosokkal azonos jogokat adtak. Nem csoda, hogy a nemzetállamokban gondolkodó országok, mint Trump elnök Amerikája, vagy Csehország és Magyarország sem csatlakoztak ehhez a szerződéshez.

A cseh elnökség tehát elméletben a bevándorlás kritikus álláspontot erősíti, ha nem lenne a bevándorláspárti NGO-k, Brüsszel és a német kormány részéről érkező nyomás a kötelező szétosztási kvóta keresztülvitelére. Berlin még a német elnökség idején (2020 őszén) terjesztette be a dublini rendszer reformjának javaslatát, amely alaphelyzetben önkéntes kvótákkal operálna, amelyek a helyzet romlásával előbb ajánlott, majd kötelező kvótává válnának.

Segítünk a háborús menekülteknek


Mint azt 2015-ből tudjuk, vészhelyzet bármikor adódhat, és egy “önkéntes” kvótából (2015 április) bármikor lehet akár egy többségi szavazással (2015 szeptember) is kötelező kvóta, amit az EU Bírósága utólag még jóvá is hagy. A tömeg megindulásához elég egy szelfi; egy mondat (“Minden szírt befogadunk!”); vagy az a gyakorlat, amelyben a már Európába bejutott migránsokat szinte lehetetlen hazatoloncolni.

A migrációt elutasító kelet-közép-európai országok megnyitották határaikat és szíveiket az ukrán háborús menekültek előtt, akik hasznos tagjai akarnak lenni az őket befogadó társadalmaknak. Az újkori népvándorlás során érkezőkről ez csak feltételesen mondható el, a globalista elitek mégis erőltetik a kötelező szétosztási kvótát, mondván “csak így lehet a népességszám csökkenését és a nyugdíjbefizetések fenntarthatóságát” biztosítani.

A hárompárti német kormány koalíciós szerződésében kifejezetten szerepel az uniós kötelező kvóta megvalósítása, mint politikai cél. Ennek érdekében a németek most egy “Coalition of the Willing” formációt szeretnének létrehozni, amely “önkéntes” alapon fogadna be a déli tagországokból 10,000 migránst.

Brüsszel eközben folytatja a politikai nyomásgyakorlat is Lengyel- és Magyarország ellen. A legújabb őrület szerint a “repülőtéri eljárást” kell a külső határon alkalmazni, amelyben a határsértőket maximum egy hónapig lehet tranzitzónákban tartani. Ha nem sikerül egy hónap alatt a menedékkérvényről dönteni, a tranzitzónából az adott tagországba kell áthelyezni a menekültügyi eljárást.

Lengyelország erre nem hajlandó, inkább négy méter magas határkerítést épített a belarusz határra. Magyarország a pandémiára hivatkozva két évig nem fogad be a határán menedékkérelmet, az igénylőknek biztonságos harmadik országokban kell a magyar külképviseleten jelentkezniük.

A cseh elnökség várhatóan az ukrán menekültek kérdésében tud eredményt elérni, míg a migránskvóta terén Brüsszel marad a kezdeményező, a kötelező kvótát leginkább ellenző Lengyel- és Magyarország ellen újabb kötelezettségszegési eljárások várhatók, amelyek végén az EU Bírósága akár napi pénzbüntetés tételt is kiszabhat, mint legutóbb Lengyelország esetében. Ez persze mit sem változtat azon, hogy a tagországok többsége nem kér az Európán kívülről érkező migránsok kötelező szétosztásából és inkább a külső határok védelmére helyzené a hangsúlyt.

Ennek fényében is érdemes az új magyar határvadász egységek felállítását nézni, hiszen a turistaügynökséggel Frontex  gyakorlatával szemben a határsértőket nem behozzák az EU területére, hanem kikísérik őket onnan oda, ahonnan érkeztek. Ahogy 2015-ben a fizikai és jogi határzár sikeres volt, úgy most is nagy az esélye annak, hogy a határvadász egységekkel az illegális migráció feltartóztatása terén ismét Magyarország tud elsőként működőképes alternatívát felmutatni.

Kép forrása: hirado.hu