Bevándorlás: Magyarország az Unió fekete báránya?

Európai körkép a bevándorlási szabályok változásáról.

Olvasom a véleményeket a bevándorlás vitában. Állítólag Európa fekete bárányai vagyunk és idegengyűlölők.

Fontos leszögezni, hogy továbbra sem zárt az Európai Unió és így Magyarország sem a humanitárius katasztrófa elől menekülőkkel szemben, sem azokkal a migránsokkal szemben, akik legálisan munkát szeretnének vállalni a területén.

Magyarországnak sem a politikai menekültek és a gazdasági bevándorlók (például az albán pék, a török gyrosos vagy az erdélyi kőműves) okoznak problémát. A baj a migráció harmadik fajtájával van, a megélhetési bevándorlással. Nem kevesen ülnek úgy hajóra Afrikában, hogy bár helyzetük hazájukban siralmas, valójában nem számítanak politikai menekültnek. Európába érve pedig túlélési stratégiájuk legfontosabb pillére a politikai menekülteknek járó juttatások igénybevétele.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Londonra vessétek

Mármint vigyázó szemetek, és ne Párizsra, ahogyan azt Batsányi János ajánlotta egykoron.

A konzervatívok fölényes győzelme Britanniában nem csupán a közvélemény-kutatóknak jelentett újabb szakmai tockost. És nem csak Ed Miliband, a Munkáspárt, valamint Nick Clegg, a Liberális Demokraták vezetője kényszerülhet a fiaskó kendőzetlen beismerésére, alighanem maga az európai balközép is, leszámítva a különutas skandinávokat.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Mindeközben Dániában....

Már zajlik a vita a bevándorlásról szóló kérdéssorról. Mielőtt felülnénk a hisztivonatra, nézzünk először kicsit körül Európában. Tényleg a magyar konzultáció a legextrémebb vállalkozás bevándorlás-témában?

Nem éppen.

Miközben az Európai Parlament arról vitatkozik, hogy megint felütötte-e fejét Magyarországon a diktatúra vagy most kivételesen mégsem, a magyar értelmiség pedig azon rágódik, hogy a bevándorlásról szóló konzultáció kérdései megfelelnek-e az uniós elvárásoknak vagy sem, a kormányzó dán Szociáldemokraták törvényjavaslata értelmében egy Dániába érkező menekültnek heti tíz órát kell dolgoznia a jövőben.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Cameron sikere, az eurorealizmus győzelme

Brüsszel két legnagyobb lázálmából az egyiket a brit szavazók valóra váltották. A konzervatívok győzelmével és a brit EU-tagságról 2017-re várható népszavazással elindulhat a vita a kompetenciák Brüsszel és tagállamok közötti újraosztásáról. Felkészül Marine Le Pen, aki Franciaország eurózóna-kilépését írja zászlajára. Érdemi vitákra számíthatunk.

David Cameron és pártja mindent megtett a sikerért. Eredményesen torpedózták meg eddigi koalíciós partnerük, a Liberális Demokraták egyik 2010-es fő követelésének teljesülését, az arányos választási rendszerre való áttérést. A hagyományos brit relatív többségi modell nélkül ugyanis ismét koalíciós kormányzásra kényszerültek volna.


Máthé Áron
Máthé Áron történész

A „Nulla Év” kezdete

A második világháború 1945-ben ugyan véget ért, de az európai békére még több mint négy évtizedet kellett várnunk.

Európában 1945. május 7-én hajnalban a lassan teljesen felmorzsolt német erők vezetője, az elkötelezett náci Alfred Jodl tábornok aláírta Reimsben a feltétel nélküli fegyverletételt elrendelő okmányt. A szovjetek persze azonnal dühösen reklamáltak: egy nappal később Berlinben, Zsukov marsall főhadiszállásán is aláírtak egy azonos okmányt. Az éjfél körüli aláírás és a szovjet időeltolódás miatt már szimbolikusan is két részre osztotta a világot: a Nyugat május 8-án ünnepelte a háború végét, míg a Szovjetek és a keleti blokk május 9-én.


Mire jó egy halálbüntetés-vita?

Egy döntésnek következményei vannak. Nem másért, hanem kizárólag ennek tudatosításáért lehet érdemes a közéletben vitázni a halálbüntetésről.

Minden döntésnek megvan a maga következménye. Alapvető, közhelyszerű igazság. Olyan, amelyet egy parlamentáris demokrácia útjára 25 éve lépett országban, a korábbi politikai rendszer ellentétes tapasztalatai és működési logikája szerint felnőtt generációknak mindig figyelembe kell venniük, illetve újra és újra meg kell tanulniuk.

Én úgy látom, hogy a halálbüntetésről szóló közéleti vitának egyetlen, de kétségtelenül jelentős hozadéka lehet ennek a „tudásnak” az elsajátítása.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

A szocialisták esete az áfacsökkentéssel

Az MSZP lassan kezd hasonlítani a Bud Spencer filmekből ismert kicsi kopasz emberre, aki, miután már kiütötték a verekedésben, visszajön még egy pofonért, amit végül magának oszt ki.

Senki sem szeret áfát fizetni. Ez világos. A magyar adórendszer az elmúlt években a jövedelemadó csökkentésének irányába mozdult el, magasan tartva a fogyasztási adót. Szerintem ez helyes, de lehet róla értelmes vitát folytatni.

Az viszont, hogy az MSZP kilenc év után ismét elővetette az áfacsökkentés témáját, inkább tűnik önsorsrontásnak, mint megalapozott politikai tervnek. Mármint a részükről.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Ördögi paktum

A kínai sajtó minősítette így a minapi japán-amerikai védelmi paktum megerősítését, amit a japán kormány a jobban csengő „proaktív pacifizmus” névvel illetett.

Hangulati különbségük a szavak szintjén is jól kifejezi azt a háromszögletű geopolitikai játszmát, amely mostanság döntően határozhatja meg a kelet-ázsiai, csendes-óceáni térség – és az egész világ jövőjét.


Megadja Gábor
Megadja Gábor eszmetörténész

A nyolcadik utas a halál

Most, hogy a miniszterelnök ismét felvetette a halálbüntetés napirenden tartásának ötletét (ami nem azonos a bevezetésével), azonnal óriási zaj keletkezett a virtuális éterben. Mindenki kötelességének érzi kifejezni felháborodását. Majd elégedetten nyugtázza azt.

Mielőtt elkezdenénk erről beszélni, érdemes lenne két lépéssel távolabbról nézni a problémát. Ami a kérdés praktikus szintjét illeti, már be is fejezhetjük: az Európai Unió tagállamaiban tilos halálbüntetést alkalmazni. Pont. A napirenden tartás azonban más kérdés.

A nyitott, szabad viták őszinte hívei ilyenkor szoktak fintorogva elfordulni, erkölcsileg számon kérve a(z amúgy velük persze egyenlő) vitapartnert, hogy mégis hogy jut egyáltalán ilyesmi az eszébe? A szabad viták szabad szellemei érvek helyett előveszik a morál tam-tam dobját, és elnyomva minden emberi hangot elkezdik püfölni.


Lehetne egy harmaddal több?

Szerintem a kapitalizmus hiánya miatt legalább harmadával kevesebb a potenciális nemzeti jövedelem, mint amennyi valójában lehetne. A harmadával több kapitalizmus harmadával több GDP-t jelentene.

Azért hiányos a magyar kapitalizmus, mert a fogyasztói vágy felébresztése és fenntartása gyerekcipőben jár. Nem a reklámok szintjén, hanem a kereskedelemben és a szolgáltatásban. Amikor vásárolunk, fogyasztunk.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Miért ne lehetnének populisták?

Maholnap május elseje, a populisták ilyenkor utcára szoktak vonulni.

A „populista” a demokratikus ellenzék média-szótárában rögtön a „komcsi” és a „náci” után következik. (Ámbár ne nagyon osszuk ki a dobogós helyeket, mert sorrendjük alighanem a szituációtól függ.)


1 %

Mire elég az 1 százalékos személyi jövedelemadó csökkentés?

Érdeklődve olvastam Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentését a 2016-os költségvetésről. Egyelőre a legnagyobb izgalmat a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentése jelenti. Az intézkedés hatására 120 milliárd forinttal több marad a bérből élőknél és munkaadóiknál.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Deja vu

Itt az újabb szja-csökkentés. A kutya ugat, a karaván halad.

2011-ben a sajtó a médiatörvénytől volt hangos. Meg a magánnyugdíjpénztáraktól. Meg az egykulcsos személyi adótól. Meg az új alkotmánytól. Meg az IMF-fel és az Unióval való harctól.

Értelmiségiek jobb- és baloldalon intően emelték fel mutatóujjukat, hogy ez így bizony nem lesz jó… Csődbe fog menni az ország, soha nem lesz gazdasági növekedés, vége a sajtószabadságnak, a demokráciának, a piacgazdaságnak, és így tovább. Különösen élénken emlékszem az egykulcsos adó bevezetésére.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Gyurcsány, a kiválasztott

Brüsszel a volt szocialista miniszterelnök érdekkörébe sorolható Altus konzorciumát választotta ki egy 5 millió eurós szakértői munkára. Az Altus vezetője, Dobrev Klára szerint férje, Gyurcsány Ferenc 2018-ban már bölcs miniszterelnök lenne. A kormánypártok tiltott pártfinanszírozást sejtenek az ügy mögött.

El lehet-e választani egy politikai aktor és házastársa magánszemélyét és pénzét azok üzleti, vagy politikusi énjétől? Ez a vita foglalkoztatja most leginkább a politika iránt érdeklődő Amerikát, ahol Hillary Clinton elnökjelölti ambíciójának bejelentése után élénk oknyomozás indult. A New Yorkerben is arról értekeznek, hogy a Bill Clintonnak beszédenként kifizetett / alapítványainak alkalmanként juttatott akár több százezer dolláros tiszteletdíjjal és adománnyal vajon nem a következő esélyes amerikai elnök(asszony) jóindulatát akarják-e külföldi multik, vagy kormányzatok megvásárolni? Utóbbi az USA-ban is tiltott pártfinanszírozásnak számít, mint ahogyan Magyarországon is.

Ezek fényében is pikáns, hogy Brüsszel pont az Altust bízta meg konzorciumvezetőként a 28 tagország 2014-2020 közötti uniós fejlesztési projektjeinek elemzésével. Bár az Altus vezetője szerint ők nem a magyar kormányt ellenőrzik, hanem tapasztalatokat gyűjtenek és szakértenek, Csepreghy Nándor helyettes államtitkár szerint az Altus emberei máris kutakodtak a budapesti minisztériumokban. Szerinte azért is furcsa az Altus-konzorcium megbízása, mert ezt a munkát eddig Brüsszel saját apparátusával végezte el.


Beszélj hozzá

Szerintem rossz úton jár Orbán Viktor és a Fidesz, amikor halogatja a politikai párt számára krízist jelentő helyzet kezelését.

A Népszabadság értesülései szerint majd ősszel jön a nagy dobás, az őszi Fidesz kongresszusra időzítve.


4 éves az Alaptörvény. Hány éves az új magyar állam?

Meg kell értenünk, hogy az új alkotmányos berendezkedés legitimitása nem az alkotmányjogi kérdéseken, hanem a megerősített államiság sikerén fog múlni.

4 éve, 2011. április 25-én hirdettük ki Magyarország új alkotmányát, az Alaptörvényt. Az évfordulót nagyszabású nemzetközi alkotmányjogi konferenciával ünnepli az Igazságügyi Minisztérium és az Országgyűlés.

Mindannyian tudjuk, és azok, akik alapesetben kevésbé érdeklődnek az alkotmányjogi kérdések iránt, bizonyosan kevéssé aktív érdeklődéssel hallgatták és hallgatják az Alaptörvénnyel kapcsolatos vitákat. Ennek ellenére a 4 éves évforduló és a Párbeszéd és identitás című konferencia annyit mindenképpen megkövetel, hogy latolgassuk az új alkotmányos berendezkedés és annak alapdokumentuma jövőjét. Hogyan is áll tehát az új alkotmány legitimitása, másképpen mondva: igazolása? Mennyire elfogadott, mennyire bejáratott?


Megadja Gábor
Megadja Gábor eszmetörténész

Az elit vastörvénye

Talán túl vagyunk már a tapolcai Jobbikos sokkon, mindenki megnézte, van-e fölötte üvegplafon, helyén van-e még a köldöke. Ám ennél is általánosabban érdemes megnézni, mi a probléma.

Valószínűleg mindenki ismeri az oligarchia vastörvényéről szóló szociológiai tételt – ha máshonnan nem is, a Wikipediáról. De most nem az oligarchiáról érdemes beszélnünk (az is megér egy misét), hanem az elit és nép problémájáról. A demokratikus politika legfőbb és végső kérdése ugyanis az, hogy létezhet-e valódi elit a nép „mellett” vagy „fölött”, a demokrácia megengedi-e az aristoi létezését, és fordítva: bármely elit tud-e demokratikus lenni, akként működni, és főleg figyelni a „nép” problémáira.


Megyery Gerda
Megyery Gerda politológus

„Ha Dániába jössz, dolgoznod kell”

Szól a kormányzó dán Szociáldemokraták kampányszlogenje. Rasszizmus vagy realitás?

A szeptemberi dán parlamenti választás kampányának fő témája a (megélhetési)bevándorlás és a menekültprobléma. A dán kormányfő, Helle Thorning-Schmidt egyik legfontosabb választási ígérete, hogy változtatni fog a menekültekkel és bevándorlókkal kapcsolatos szabályokon, a szociális ellátásban részesülőknek pedig a jövőben többet kell tenniük a szolgáltatásokért.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Mikor hasznos egy kormányátalakítás?

A politikai találgatások hálás, és rendre visszatérő témája a kormányátalakítás. Politikailag vajon mikor kifizetődő egy ilyen lépés?

A kormányátalakítás rendkívüli, ám egyáltalán nem szokatlan politikai eszköz, amelynek sajátos dinamikája van. A médiában elhúzódó találgatások és jelölt-castingok csak rontanak a kormányok helyzetén, míg a váratlan, „fentről” levezényelt kormányátalakítások az új irány körüli – inkább pozitív – várakozásokat erősítik.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Gyurcsány izeg

Nem kell színpadra invitálnia Orbán Viktornak Gyurcsány Ferencet, segít ő neki önszántából is.

Gyurcsány izgése most elsősorban az MSZP ellen irányul, szeretné azt sugallni, hogy pártja sokkal alkalmasabb a demokratikus ellenzék irányítására, mint a szocik vezetése. Lám, sejthette ezt Martin Schulz is, merthogy az Európai Parlament minap hazánkban járt szocialista elnöke nemcsak Tóbiásékkal, hanem állítólag vele is találkozott, ami némi nagyvonalúsággal akár így is magyarázható. Ráadásul a DK és az MSZP között bizonyos szemszögből nincs is akkora különbség, már csak azért sem, mert mindketten Orbán távozását akarják, üzeni a szocialisták szimpatizánsainak Gyurcsány, tudván tudva, közöttük is lehetnek ám az ő nyomulására fogékonyak.


Tényleg áttörte a Jobbik az „üvegplafont”?

Az első siker még nem jelenti, hogy minden probléma megoldódott. A tapolcai győzelem épp hogy meglett a Jobbiknak, az igazi kihívások csak most következnek.

A magyar választók elsősorban a nyugalmat és a kompetenciát preferálják. Ez volt a Fidesz kormány sikerének a kulcsa 2010 után. Nyugodtnak tűnt a szocialista kormányok kapkodása, és kompetensnek a félresikerült reformelképzelések után. Jó érzékkel vette észre ezt a tényt a Jobbik vezetése is. Bár az úgynevezett „cukiságkampány” eleinte parodisztikusnak hatott, jól jelezte a kommunikációs fordulópontot. Azóta a Jobbik „nyugodt erőként” próbálja magát aposztrofálni, saját bevallásuk szerint is elindultak a „néppártosodás” útján. Megszerezni az első egyéni országgyűlési mandátumot valóban eredmény, de a Jobbik feletti „üvegplafon” (ahogy Török Gábor és Vona Gábor egyaránt nevezte) valójában párton belül van.


Szingapúrban oktatnak

Mitől erős a világ legfejlettebb oktatási rendszere és mit tanulhatunk belőle?

Van egy ember, akinek ravatalánál 1,5 millióan rótták le tiszteletüket egy hét leforgása alatt március utolsó napjaiban, ha kellett órákon át sorban állva. A temetésére a trópusi viharral dacolva 100 ezres tömeg gyűlt össze.

Nem, nem egy rettegett diktátorról beszélünk, hanem egy a népe által tisztelt (félt?) és szeretett államférfiról. Szingapúr első miniszterelnökéről, a 91 éves korában elhunyt Lee Kuan Yew-ról, akinek a vezetésével a városállam ötven év leforgása alatt a harmadik világ szegénységéből a világ egyik leggazdagabb és legélhetőbb államává nőtte ki magát.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

A rezsicsökkentés folytatása más eszközökkel

Ha úgy akarunk élni, mint a nyugatiak, akkor nekünk is olyan rendszereket kell kiépítenünk. A sor most az energiaszektorral kezdődik.

A rendszerváltozás idején az egész ország azt remélte, hogy a nyugati társadalmi és gazdasági modellre való áttérés elhozza az addig jellemzően tv-sorozatokból és turistautakról ismert életszínvonalat. Az 1990 utáni kormányok felelőssége, hogy akkor nem építettek ki olyan rendszereket, amelyek közelebb vitték volna az országot a hőn vágyott nyugati nivóhoz. Most, 25 év késéssel nyílik erre újra lehetőség. A sor az energiaszektorral kezdődik.


Megyery Gerda
Megyery Gerda politológus

A magyar modell működik

Munkanélküliségi ráta az EU-ban – a munkahelyvédelmi akcióterv meghozta a várt sikereket.

A napokban jelent meg a hír, hogy a kormányzat a munkahelyvédelmi akcióterv további kiterjesztését tervezi a mezőgazdaságban.

Az ellenzék által „finanszírozhatatlannak” ítélt akcióterv 2013-tól 800 000 foglalkoztatottat érintett, összesen több mint 240 milliárd forintot hagyva a munkáltatóknál. A baloldali pártok korábban azt is biztosan állították, hogy „az akcióterv nem fog új munkahelyeket létrehozni”, illetve hogy mivel „a kormánynak nincs elképzelése a gazdasági növekedés beindítására” ezért „a foglalkoztatási adatok javulása sem várható”. Ehhez képest ma Magyarországon 450 ezerrel dolgoznak többen, mint négy évvel ezelőtt és tavaly 3,6 százalékkal nőtt a GDP.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Tapolca, balról

Kétharmados jobboldali győzelem – ha az MSZP-ben egyáltalán őszintén elemeznek még, ez kell, hogy legyen számukra a tapolcai választás alapüzenete.

Ahogyan a jobboldali szavazatok összesített száma valamennyivel már Veszprémben is meghaladta a „baloldali” jelöltre adott voksmennyiséget, Tapolcán ez a különbség sokkal látványosabb lett. Ki tudja, a Fidesznek Kész Zoltán, avagy Rig Lajos győzelme fáj-e jobban, de Tapolca után az MSZP már a veszprémi eredménynek sem örülhet igazán.


Megadja Gábor
Megadja Gábor eszmetörténész

Mi a baj az emberi jogokkal?

Elnézve az emberi jogok á la carteját, felmerül a kérdés: van-e olyan emberi igény, vágy, érzet, ösztön, ami nem emberi jog?

Az emberjogi doktrína univerzális, pártokon és politikai nézeteken átívelő elfogadottságnak örvend. Hivatkoznak rá bal- és jobboldaliak egyaránt, ez a pozitív kánon, amit szembeállítanak a zsarnokságokkal, diktatúrákkal. Talán épp e széles, majdhogynem kérdés nélküli konszenzusnak köszönhetően a doktrína tartalma megfoghatatlan, változékony, illékony. Általánosságban nehéz is bírálni, mert azt sem tudjuk, mit bírálunk.

Ezért érdemes a feltétel nélküli alapjövedelem példáját venni (Orbán Balázs egy más szemszögből már írt róla itt). Ez ugyanis remek példa arra, hogy egy doktrína miként inflálódik, és hogyan terjeszti ki logikáját mindenre – majd válik abszurddá.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Magyarország a legjobb tízben

Így lettünk az elmúlt négy évben sereghajtókból éllovasok.

Közel egy hónapja jelent meg a hír, amely elkerülte a magyar sajtó figyelmét: Egy amerikai kutatóintézet elkészítette a 10 befektetésre leginkább ajánlott ország rangsorát. A legjobb tízbe bekerült Magyarország is, az elemzők a kilencedik helyre rangsorolták hazánkat.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Héják pillanatnyi bajban

Nem Izraelnek, még kevésbé Izrael népének, csupán az izraeli héjáknak okozhat kudarcélményt a lausanne-i megállapodás.

Ha június végén tényleg létrejön a kiegyezés a Hatok (USA, Kína, Oroszország, Németország, Nagy Britannia, Franciaország) és Irán között, akkor az akár új fazont is szabhat a térség – mindig nagyhatalmi érdekekkel átszőtt – politikájának. 


A devizahiteles-mentés nemzetközi karrier elé néz

Egy politikai döntés vagy megoldás igazi elismerése az, ha más országok is elkezdik modellként alkalmazni. Úgy tűnik, a magyar devizahitelek kivezetése könnyen erre a sorsra juthat.

Nemrég jelent meg a Reutersen egy írás, ami a horvát devizahitelesek helyzetét ismertette. Horvátországban ugyan úgy problémát okoz (bár nem akkora mértékben) a frank hitelek magas aránya, mint ahogy februárig Magyarországon is ez volt jellemző. A hosszasan elhúzódó tárgyalások és sikertelen megoldási kísérletek után a horvát pénzügyminiszter, Boris Lalovac a hitelek átváltását szorgalmazza. Szerinte hosszú távon ez az egyetlen jó megoldás.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Szankciók, euró: görög “all in”

Athénnak április 9-én kell egy 450 millió eurós törlesztőrészletet az IMF felé kifizetnie. Talán nem véletlen, hogy Ciprasz miniszterelnök pont holnap, április 8-án utazik Moszkvába.

Ha nem lenne sokszor használt és elcsépelt fordulat, akkor azt is mondhatnánk, hogy Görögország, az EU és az Eurózóna is sorsdöntő hét elé néz. Vegyük sorra, hogy ez a Húsvét utáni, átlagos áprilisi hét miként befolyásolja 2015 európai biztonság- és gazdaságpolitikáját.


Máthé Áron
Máthé Áron történész

70 éve

A magyarországi szovjet rezsim már a szimbolikát tekintve is hazugságban fogant: valójában nem április 4-én értek véget a harcok, hanem április 12-én.

70 évvel ezelőtt Magyarországon már nagyjából elhallgattak a fegyverek. A nyugati határszegélyen a makacsul ellenálló németek még védekeztek. A szovjetek lényegében befejezték az ország meghódítását, és megkezdték a berendezkedést 46 évnyi, végül mégiscsak ideiglenesnek bizonyuló itt-tartózkodásukra. Visszatekintve, látható hogy már a szimbolikát tekintve is hazugságban fogant a magyarországi szovjet rezsim: nem április 4-én értek véget a harcok, hanem április 12-én, továbbá a hadműveletek nem „Battonyától Nemesmedvesig” folytatódtak, hanem a Kárpátok székelyföldi hágóitól Pinkamindszentig.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Én normális vagyok

Elnézést a tisztelt olvasótól, hogy látszólag személyes dologgal hozakodom elő, de mindjárt kiderül, azért ez mégsem egészen így van.

 – Te normális vagy, hogy szóba állsz ezekkel? – kérdezte egy futó ismerősöm, nyilván nem az írásaimra, csupán arra a sajtóinformációra alapozva, mi szerint baloldali értelmiségi létemre egy jobboldali médiablognak írok.

Persze, hogy normális vagyok.

Normális országban ez nem is lenne hír: miért ne írhatná meg a véleményét egy baloldali egy jobboldali fórumon, illetve vice versa? Már amennyiben hívják persze, mert feltehetőleg nem tartják szakmai kóklernek, politikailag pedig eleve elvakultnak.


Feltétel nélküli alapjövedelem: miért kell egy ilyen abszurditást már megint előhozni?!

A feltétel nélküli alapjövedelem ellene mond az Alaptörvény szellemiségének. Ennél már csak egy dolog lenne jobb: ha a normaszöveg explicit is tiltaná a bevezetését!

A feltétel nélküli, mindenki számára egyenlő mértékben járó alapjövedelem kérdése évtizedek óta része a különböző nyugati országok utópisztikus társadalompolitikai vitáinak. Szerencsére mindezidáig Magyarországon a kommunista utópia gyakorlati megvalósulásának keserű tapasztalatai elegendő elrettentő erővel bírtak ahhoz, hogy a magyar közbeszédnek nem vált részévé ez kérdéskör. Ahogyan azonban várható volt, a gazdasági válság által keltett hullámok alkalmasnak bizonyultak arra, hogy néhányan jól meglovagolják ezt a régóta ismert, szélesebb körben soha meg nem valósult idealisztikus elképzelést.

Lélektanilag a feltétel nélküli alapjövedelemmel pontosan ugyanaz a probléma, mint a szocializmussal. Támogatói is ugyanarra építenek. Az egyenlőség és igazságosság mindannyiunk szíve által oly kedves ideájára. A probléma ott kezdődik, hogy az idea megvalósíthatatlan, illetve a megvalósítás érdekében kifejtett intézkedések olyan torzulásokhoz vezetnek, amelyek az abban élő nemzetek gazdaságát tönkreteszik és a normális társadalmat működtető szöveteket darabokba szakítják.


Megadja Gábor
Megadja Gábor eszmetörténész

Milyen medve?

Két interjú tanulságai: az emberarcú jobbikos és a szankciós politika amerikai felelőse.

Két, a maga nemében roppant szórakoztató interjúval lettünk gazdagabbak (itt és itt).

Vagy naivitásra, vagy arcpirító cinizmusra tudok csak gondolni magyarázatként. Tertium non datur. Az emberarcú jobbikos azt kéri számon a magyar kormányon, hogy legyen értékelkötelezettebben keleti nyitás-párti, a szankciós politika amerikai felelőse pedig a Közös Értékek 101-et vezeti elő.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Nem lesz cuki

Cukiság és szélsőjobb: a Vona-interjú margójára.

Cáfolta a Magyar Nemzetnek adott kolumnás interjújában Vona Gábor, hogy a Jobbik csupán „cuki” párt lenne. Persze e cáfolattól még nyugodtan lehetne az, politikusok gyakran mondják az igazság ellenkezőjét. – De nem, nem – bizonygatta Vona. Egész másról van szó. Új stratégiáról. Határozott, kemény programról, higgadt, nyugodt hangnemről, mellyel a társadalom legszélesebb rétegeire akarnak hatni, s amely reményei szerint a váltópártiságig repíti őket.



Kormányzati és pártpolitika

A mindenkori kormánypártok gyakran nehéz helyzetben vannak: a pártpolitikai aktualitások nem írhatják felül a kormányzás hosszú távú céljait.

Abban a kérdésben nincs vita – sőt inkább ritkán látott, oldalakon átívelő konszenzus uralkodik –, hogy a Jobbik esetleges megerősödése nem áll összhangban Magyarország érdekeivel. Egy szélsőséges, végletesen (nem csak érdekek, hanem értékek mentén) oroszbarát, ellenőrizhetetlen forrásokból gazdálkodó párt rejt magában kockázatot az ország jövője szempontjából. Nem beszélve Vona Gábor furcsa vonzalmáról az Iszlámhoz, illetve a párt okkult felhangokat hallató vezetőképzőjéről. Mégis a nagybetűvel írt „Baloldali Értelmiség” a szélsőséges párt megerősödését a Fidesz elleni munícióként használja.


Megyery Gerda
Megyery Gerda politológus

Orbán Viktor döntése közpénzeket mentett

Összeesküvés-elméletek hada kelt lábra, miután kiderült, hogy a Külügyminisztérium a Quaestor bedőlése napján vette ki pénzét a brókerházból.

A kormányfő ma soproni sajtótájékoztatóján elmondta: ő maga rendelte el, hogy minden minisztérium, amelyik közpénzt tart brókercégnél, azt azonnal vonja ki onnan, hiszen a Buda-Cash bedőlése dominóhatással fenyegetett.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Ki nyer ma?

Játék és politika 10 percben.

Meg tudja mondani, hogy ki most az olasz miniszterelnök?

De Berlusconi kormányfőre még emlékszik, ugye?

A francia miniszterelnök nevét fel tudja idézni? Marine Le Pen azonban egyből beugrik, nem? 


Galló Béla
Galló Béla politológus

Miért jelen a múlt?

A történelem, a múlt felhasználása a politikai eszköztár része ugyan, de valódi megoldásokat hiába várunk tőle.

Véletlenül sem a tiszteletre méltó hagyományokra, kizárólag a múlt aktuálpolitikai használati értékére gondolok. Hiszen törvényszerű szinte, hogy a jelen problémáival sikertelenül küszködő hatalmon lévő, avagy ellenzéki politikusok időről időre a múlt felhánytorgatásával leplezik, netán magyarázzák kudarcaikat. Bezzeg, ha ez meg ez lett volna, minden másképpen alakul! Például ha annak idején, már az elején nyilvános egy, ától zéig terjedő ügynöknévsor, talán az SZDSZ politikai üszkösödése sem következik be, vagy ha a rendszerváltás után a komcsikat sorra szigorúan előveszik (de egytől egyig ám!), ma már virágoznék Magyarország, hej, micsoda tejjel-mézzel folyó Kánaán lenne itt!


Erős vezető egy nehéz helyzetben

Az izraeli választás tanulsága: a Közel-Kelet bizonytalan világában a nép erős kezű vezetőre vágyik, olyanra, aki eligazodni látszik a permanens erőszak világában.

Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő biztosan őrizte meg pozícióját s nyerte meg a választásokat országában. A választási folyamatot már többen is kielemezték, a baloldali ellenzék (HaMachane Hacijoni=Cionista Tábor) megpróbálta kihívni a Likudot, főleg a szociális témák tekintetében, ennek következtében nagy és komoly kampány zajlott, a közvélemény-kutatók pedig nagyon félremértek a folyamatokat – a baloldal javára. Ahogyan később Ayala Hasson, a közszolgálati TV egyik vezető kommentátora-műsorvezetője is mondta: „Van egy olyan Izrael, melyről nem volt tudomásunk és nem is mértük.” Business as usal.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

A Fehér Ház fityiszt mutat az információs szabadságnak

Obamáék inkább másoktól követelik meg az átláthatóságot, ők maguk nem szívesen gyakorolják.

A jövőben senki sem fordulat közérdekű adatigényléssel az amerikai elnöki hivatal adminisztrációs irodájához. A Fehér Ház éppen március 16-án, a Nemzeti Információs Szabadság Napján döntött úgy, hogy eltörli a szövetségi szabályozást, amely információszolgáltatásra kötelezi az elnöki hivatalt. A jogszabály értelmében az elnöki adminisztrációs iroda 1966 óta az információs szabadságról szóló törvény (Freedom of Information Act, FOIA) hatálya alá esik. A szabályozás eltörlésével hivatalossá válik a Bush- és Obama-adminisztráció gyakorlata, vagyis a beérkező adatigénylések sorozatos elutasítása.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

EU-szankciók meghosszabbítása: Héják lépéskényszerben

Egyre többen ellenzik a szankciókat. Az EU július helyett várhatóan decemberig hosszabbítana.

A március 19-i Európai Tanács ülésén a tagországok vezetői az EU Oroszország elleni gazdasági szankcióinak meghosszabbításáról döntenek. Ahogyan eddig, úgy Brüsszelben most sem bíznak semmit a véletlenre. A „hallgatás beleegyezés” elvét követve az Európai Bizottság (EB) javaslatát köröztetik a tagországok között, és amennyiben egyiküknek sincsen ellenvetése, úgy a szankciók várhatóan automatikusan további (minimum) 3 hónappal meghosszabbodnak.

Most mindenki azt latolgatja, hogy vajon megvétózza-e egy tagország a minden uniós országra nézve káros szankciók megújítását. Számos kormányfő és vezető politikus kritizálta már nyilvánosan a szankciókat, ám eddig még egyikük sem emelt vétót. Most leginkább az új görög kormányra figyel mindenki, hogy vajon Athén a trojkával szembeni küzdelmében él-e vétójogával?


A puccsista jogvédő vajon mi?

Elképzelhető-e máshol, hogy komoly jogvédő szervezetek vezetői az alkotmányos rend forradalmi úton történő megdöntésére buzdítanak? Szerintem nem.

Elképzelem, ahogy brit civil szervezetek a Lordok Házának szétkergetéséről értekeznek alapjogvédő jelentésükben. Valahogy nincs előttem a kép.

Történt ugyanis, hogy három jogvédő szervezet közös elemzést adott ki az Alkotmánybíróság működéséről. Ebben a 2010 után megválasztott alkotmánybírák ítélkezési tevékenységét vizsgálták, és a kormánypárti szavazatokkal megválasztott testületi tagok többségbe kerülése előtti és utáni döntéseket elemezve arra a megállapításra jutottak, hogy az Alkotmánybíróság jóval nagyobb arányban hoz a kormányzatnak tetsző döntéseket, mint korábban. Az elemzés itt olvasható.


Megadja Gábor
Megadja Gábor eszmetörténész

Kinek beszélnek?

A politikusok politikusul beszélnek, hiába az értelmiségi fanyalgás.

Szinte minden egyes politikai beszéd után megérkezik a Könyvmolyok Társasága, és elkezdi szétszálazni, miben nem stimmel valamely politikus beszéde a forráskritikával, akkurátusan elvégzett tudományos kutatómunka eredményeihez viszonyítva. A méltóságos Társaság a műfajt nem érti.


Buda-Crash

A nagy pilótajáték.

Van két Józsink.

Józsi1 – nevezzük így – menzát vezet. Minden nap nála ebédelek, mert Józsi olcsó és ízletesen főz. Józsi1 dönthet úgy, hogy olcsóbb alapanyagokból dolgozik, esetleg romlott ételt kínál – sok sóval elmegy alapon. De ha egyszer elrontom a gyomrom, lehet soha többet nem megyek hozzá. A visszacsatolás azonnali. Ezt Józsi1 is tudja.

Józsi2 ígéretet árul. Ha nála helyezem el a pénzem, magasabb hozamot realizálok. Mutat mosolygós, elégedett ügyfeleket és magas hozamokat a múltból. Az elégedett ügyfelek egy reklámügynökség fotó-katalógusából valók, a hozamok fiktívek. De ez nem derül ki azonnal, ugyanis amíg özönlenek az ügyfelek, addig nincs baj a kifizetésekkel, az újonnan befektetők pénzéből ki lehet fizetni a régieket. Ezt nevezik pilótajátéknak. A visszacsatolás nem azonnali, sőt… Ezt Józsi2 is tudja.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Elsikkasztott március

Március 15-e társadalmi, szociális üzenetét évről évre felülírják a napi politikai csatározások.

Nemzeti ünnepeink demonstrációs forgatókönyve negyedszázada egyazon rugóra jár. A történelmet ilyenkor is mindenki a saját napi politikai helyzetének megfelelően értelmezi, a szereplők vitézül szapulják egymást, hiába az elvileg közös ünnep, nincs vicsorgás-szünet.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Forradalom helyett olcsó provokáció

Nem először éri provokáció az Orbán Viktor beszédét hallgató tömeget.

Mindenki emlékszik a 2006. október 23-i Fidesz-nagygyűlésre: a résztvevők alig egy perccel a megemlékezés végét követően egy tömegoszlató akció közepén találták magukat – kardlap, gumilövedék, könnygázgránát. Az sem ritka, hogy a baloldali pártok szimpatizánsai erőszakosan lépnek fel. Emlékszünk, amikor a Krétakörös Gulyás Mártont érte fizikai atrocitás a DK rendezvényén. De volt már székházfoglalás és székházostrom is. Az erőszak kultúráját a rendszerváltás után Gyurcsány Ferenc élesztette újjá, és azóta, ha nem is virágzik, de újból és újból kidugja fejét a föld alól.


Megadja Gábor
Megadja Gábor eszmetörténész

Vasárnap zárva

A népnevelő szándékú politikai intézkedések jellemzően nem lelnek meleg fogadtatásra a magyar társadalomban.

A politikai gondolkodás egyik alapvető, az emberi állapotra vonatkozó kérdése az, hogy vajon a rossz/gonosz mennyire számolható föl? Vajon kiirtható-e az emberből? Politikai eszközökkel eltüntethető a világból a rossz? Az emberi természet vagy állapot megváltoztatható?

A többnyire baloldalinak, haladónak stb. nevezett klasszikus politikai ideológiák egyik legzavaróbb jelensége az a hit, hogy az emberi állapot/természet (a kettő persze nem ugyanaz) megváltoztatható, programozható, módosítható a megfelelő eszközökkel. Így kiirtható az emberből a féltékenység, irigység, harag, gyűlölet stb. A rossz politikai eszközökkel eltüntethető, csak akarat kérdése.