Megyery Gerda
Megyery Gerda politológus

A Fidesz a legnépszerűbb újraválasztott kormánypárt

A „földcsuszamlásszerű népszerűségvesztés” ugyan izgalmasnak hangzik, de a valóságtól igencsak távol áll.

A baloldal a Fidesz-KDNP második kétharmados győzelme óta igyekszik a kormánypártok támogatottságának mérséklődését drasztikus csökkenésnek beállítani. Mára abból is hírt lehet csinálni, ha akárcsak egy szavazó elpártol a Fidesztől.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Falak Európa körül

A szavak és az ideológiák szintjén még tartják magukat a liberális szólamok, a valóságban azonban már megkezdődött a védekezés a bevándorlás ellen.

Az arab-tavasz és a szíriai polgárháború következtében az Európai Unió délkeleti határa korábban soha sem tapasztalt menekültáraddal szembesül, ami Bulgáriában mára humanitárius katasztrófával fenyeget. A kontrollálhatatlanná váló illegális határátlépések ellen az Unió egyes országai a régi, jól bevált módszerrel küzdenek: falakat építenek határaikon.


Tényleg lassul a törvényhozási tempó?

A hamarosan újrainduló parlamenti nagyüzemre talán már nem a korábbi ciklusok rohamtempója lesz jellemző: a törvényalkotás sebessége az elmúlt ülésszakban lassulni kezdett.

Nem egyszerű a kormányzás tempóját – és minőségét – objektív eszközökkel mérni. A felfokozott politikai és közéleti állapotok ugyanis – azon túl, hogy a mutatószámokat sem könnyű megtalálni – torzítják az észlelésünket. Ennek ellenére igenis vannak olyan adatok, amelyek bizonyosan komoly súllyal esnek latba, ha ezt a kérdést szeretnénk vizsgálni.


Megyery Gerda
Megyery Gerda politológus

Egyre nagyobb probléma a bevándorlás

Bevándorlás-ügyben az európai közvélemény igencsak messze áll a polkorrekt politikusi nyilatkozatoktól.

Az Európai Bizottság 2014 őszi közvélemény-kutatása (Eurobarometer) szerint az európai polgárok egyre súlyosabb kihívásnak érzékelik a bevándorlás kérdését – mind saját országuk, mind az Európai Unió tekintetében. 




Galló Béla
Galló Béla politológus

„Oroszbarátok” Budapesten

A Merkel-látogatás (geo)politikai szemmel.

Nem tudni még, mi kerül szóba a mai budapesti magyar-német csúcstalálkozón, ám hagymázos ellenzéki lázálom azt várni, hogy a német kancellár-asszony ridiküljében ott lesz az „oroszbarát” Orbán Viktornak szánt selyemzsinór. Az atlantista Németországot nemzeti és európai érdekei sok-sok szállal kötik Oroszországhoz, miért lenne hát ésszerű egy olyan politikust támadnia, aki külpolitikájában a maga módján ugyancsak támogatója a perspektivikus német-orosz, illetve európai-orosz gazdasági kapcsolatoknak?


Német-magyar gazdasági kapcsolatokról Merkel látogatása kapcsán

A Holdról szemlélve Magyarország egy nagy összeszerelő üzem, míg Németország a Rózsadomb.

Már-már elcsépelt tény, hogy Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere Németország. Szinte döbbenetes, de exportunknak és importunknak is közel negyedét Németországgal bonyolítjuk. Bár annak tükrében nem meglepő, hogy a legnagyobb külföldi tőkebefektetők is németek Magyarországon, az összes külföldi működő tőke harmada Németországból érkezett a 90-es évek elejétől egészen napjainkig. Áttételesen tehát Németországon, a német cégeken keresztül kereskedünk a világgal.


Megadja Gábor –  Lánczi Tamás
Megadja Gábor – Lánczi Tamás

Piszkos kezek

Megadja vs. Lánczi

Megadja Gábor:

Azt tudjuk, hogy Machiavelli még nem volt machiavellista, ahogy Descartes sem volt karteziánus. És ha Machiavelli csak annyit mondott volna, amivel gyakran vádolják – ti. a vezető legyen genya –, ma senki sem olvasná, idézné, nem töprengene rajta. Machiavelli fontossága inkább egy általánosabb dilemmára mutat, a morál és a hatalom kapcsolatára.


Megadja Gábor
Megadja Gábor eszmetörténész

Életünket és vérünket…

… vajon ki adná Kijevért?

A kérdés azért fontos, mert az elmúlt időszak szabadság-szimbóluma az ukrán-orosz konfliktus lett. Bátor twitter-üzenetek, profi imázs-videók, hangos jogvédő segítségkérések kísérték a Majdan forradalmát, és az azt követő orosz agresszió eseményeit is.


LMP(M)

A napokban volt két éve annak, hogy elváltak az LMP, és a kezdetben platform, majd párttá alakult PM útjai.

Az LMP frakcióval bent van a magyar törvényhozásban és az EP-ben, a PM egyik társelnöke, Karácsony Gergely a legnépszerűbb baloldali politikus, Zugló polgármestere, továbbá egy EP- és egy hazai parlamenti képviselővel bír a párt. Az LMP a küszöb környékén táncol, PM egyelőre alatta.  Mindkét párt üdvözölte a Sziriza győzelmét, Schiffer András már-már akkora kitörő örömmel és balos hangszereléssel fogadta az új baloldal sikerét, mintha nem is pártja lenne a jobb-bal meghaladásának „szóvivője”. Az LMP politikai állapota két éve nem változott, azaz semmiféle együttműködést nem tud elképzelni az ellenzék további pártjaival, így Veszprémben is egy helyben ismert, de teljesen esélytelen jelölttel fut neki. Sem a győzelem, sem a kétharmad megakasztása nem célja.

Címkék:


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Vagyonnyilatkozat – újratöltve

Hamarosan kezdődik a politikai elit egyik kedvenc játéka.

A magyar politikusoknak hamarosan eleget kell tenniük vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek. Mivel az elmúlt hónapokban az ellenzék és a radikális baloldali média előszeretettel foglalkozott a kormánypárti politikusok anyagi helyzetével, nincs kétségem afelől, hogy a következő napokban ismét ki fog törni a vagyonosodási vita.


Megyery Gerda
Megyery Gerda politológus

Görögország – a szélsőségek nyertek

Az 5 éves EU-s válságkezelés eredménye: 30 százalékkal nőtt a radikális pártok támogatottsága.

Görögország elmúlt 5 éve a szélsőséges pártok gyarapodásának és erősödésének története. A 2009-es parlamenti voksoláson a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali pártok összességében még „csak” a szavazatok 19 százalékát szerezték meg. Ez az arány 2012-re – a válság elmélyülése valamint az EU, az IMF és az Európai Központi Bank („trojka”) megszorító válságkezelési politikájának következményeként – elérte a 40 százalékot. A tegnapi választáson pedig már a szavazatok 50 százalékát szerezték meg a különböző radikális erők.


Galló Béla
Galló Béla politológus

A görög mumus

Az európai sajtó „görög mumusnak” titulálja a „radikális” baloldali Szirizát, noha az lesz majd az igazi veszély, ha Alexisz Ciprasz pártjának kísérlete – így vagy úgy – kudarcot szenved.

Az uralkodó neolib nemzetközi kánon szerint Görögország gazdasági helyzete a megszorítások hatására máris javul, s csupán járulékos veszteségnek tekinthető, ha eközben a társadalom nagy részének élete mindennapi katasztrófákba fullad. Hiszen ahol fát vágnak, ott hullik a forgács, mondotta volt annak idején tovaris Sztálin, ámbár ő nem volt neoliberális.


State of Hungary

Obama elnök napokban bejelentett gazdaságpolitikai célkitűzései és adóreform-csomagja meglepően sok hasonlóságot mutat az elmúlt évek magyar gazdaságpolitikai törekvéseivel.

Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke magyar idő szerint kedd hajnalban tartotta meg State of the Union elnevezésű, évenként aktuális, ikonikus felszólalást, amelyben a mindenkori amerikai elnök a Kongresszus előtt számol be az Unió helyzetéről.  Az évértékelő megtartása az elnök alkotmányos kötelezettsége. A beszéd a történelem során egyre nagyobb politikai jelentőséget kapott, s különösen igaz ez a média által meghatározott modern politika korában. Nem véletlen, hogy míg a XIX. században végig írásos formában tettek eleget az elnökök a beszámolási kötelezettségüknek – nem ritkán részletes gazdasági, költségvetési adatokkal tarkítottan –, addig a XX. és a XXI. században már szinte kivétel nélkül a szóban elmondott beszéden és az abból kiolvasható politikai üzeneten volt a hangsúly.


Adalék a sajtószabadság kérdéséhez

Egy német botránykönyv új megvilágításba helyezi mindazt, amit a nyugati sajtóról eddig gondoltunk.

2014 szeptemberében megjelent egy könyv Németországban, amelyről a német lakosság nagy része semmit sem tud. Nem véletlenül. Hiszen olyan témát feszeget, amelyet a médiában dolgozók legszívesebben elhallgatnának. A továbbiakban egy kisebb ízelítőt szeretnék adni a könyv azon részeiből, amelyek a magyar olvasók számára is érdekesek lehetnek, gondolatébresztőként hathatnak, vagy talán magyarázatot adhatnak a jelenlegi hazai viszonyokra is.


Megyery Gerda
Megyery Gerda politológus

Aki nincs velünk...

Nem csak a közös párizsi tüntetésről készült fényképeken feszül kínos távolság a vezető nyugat-európai politikusok és a polgárok között.

Az európai egységet hivatott demonstrálni a január 7-i párizsi terrortámadásokat követő közös tüntetés, a „Köztársasági Menet”. A terrorizmus elleni tiltakozást mintegy 40 ország állam- és kormányfője vezette, akik mögött 1,5-2 milliós tömeg vonult. Szintén az európai összetartást szimbolizálta a „Je suis Charlie” jelmondat, vagyis hogy a terrortámadás után mindenki Charlie lett – illetve statáriumot hirdettek azok ellen, akik nem a megfelelő módon vagy nem a kellő mértékben vallották magukat Charlie-nak. George W. Bush szavai reneszánszukat élik: „aki nincs velünk, az a terroristákkal tart”.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Elemér

Hankiss Elemérre emlékezünk.

Olvasom, hogy 87-es éves korában elhunyt Hankiss Elemér, eredetileg strukturalista irodalomtörténész, majd – saját öndefiníciója szerint – tudatos pályamódosítást végrehajtó értékszociológus. Utóbbi minőségében a rendszerváltás után, az MTV elnökeként egy igen kiélezett közéleti időszakban frontvonalbeli média-politikai szerepet is vállalt, hogy aztán életének utolsó szakaszában a „Találjuk ki Magyarországot!” című országos (?) mozgalom ötletgazdájaként – sőt ennek egyes egyedüli megjelenítőjeként – észlelhessük Őt a különböző média-felületeken.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Svájci frank, manyu, IMF: Szerencse vagy kormányzás?

A politika leginkább a döntésekről és a vezetési képességről (leadership) szól. Aki dönt, hibázhat. Aki viszont csak sodródik az árral, az biztosan veszít.

Magyarország kormányának néhány, korábban vitatott döntését most az idő igazolja.

A svájci frankban eladósodott magyar jelzáloghitelesek fellélegezhetnek. Egyesek pusztán a szerencsének tudják azt be, hogy a kormány még 2014 végén rendelkezett az ilyen lakáshitelek forintosításáról, így a mostani árfolyamkilengés hatását a magyarok nem érzik olyan élesen, mint a lengyelek, vagy a horvátok.


Mire jó a közmunka? Öntsünk tiszta vizet a pohárba

Cserdiben élni Rock’n’Roll érzés

Olvasom, hogy lemondott a gyöngyfai polgármester, mert ahogy fogalmaz, „úgy éreztem csalok, sikkasztok, okiratot hamisítok, és elkövetem a hivatali visszaélés bűntettét. Azzal követem el mindezt, hogy igazolom: a falu közmunkásai dolgoznak, holott ez nem igaz, csak herdáljuk az ország pénzét.” Helyesen tette, hogy lemondott.

Eszembe jutott erről egy közmunka közeli élményem.


Történelem, köszöni jól van

Az elmúlt évtizedek megmutatták: a történelem végét hiába várjuk, az emberi természet kiszámíthatatlan.

Fukuyama korabeli tézisét és levezetését, amely a hidegháború végével a liberális demokráciák győzelmét és a történelem végét hirdette, anno talán csak falakra nem fújták fel – már csak azért sem, mert a falak akkor omlottak le. Az 1989/1990-es évek eufóriája a rendszerváltó országok minden akkor aktuális, de előtte már rejtetten is létező szociális nehézségei ellenére tankönyvekbe, kutatási programokba, publicisztikák kezdő soraiba adaptálódott. Múlt az öröm, de az Európai Unió határainak keletre csúszásával, az eurooptimizmus politikai konformizmusával, a határok nélküliség mítoszával az éppen kifulladó „történelem véget ért” szlogenű pólót forgalmazó boltok még egy mentőövet kaptak.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Liberális hiszti 1. – A Tesco-ügy

A Tesco üzletbezárásai mögött egyesek szerint a kormányzati intézkedések állnak. Hát, pont hogy nem.

A Tesco pénzügyi problémái nem most, és nem Magyarországon kezdődtek. A Tesco számára a 2012-es év részvényeik zuhanását, adósosztályozásuk romlását, 2013 pedig – 20 év után először – csökkenő profitot hozott, miután a cég az amerikai piac elhagyására kényszerült, ami 199 üzlet bezárását jelentette. Ráadásul a britek büntetőeljárást indítottak a Tesco ellen, miután napvilágra került egy több mint 100 milliárd forintos számviteli botrány – a cég sorozatosan, és nem kicsit túlbecsülte várható eredményeit. A matekkal gond van, az biztos.


Megyery Gerda
Megyery Gerda politológus

Az özönvíz elmaradt

A tiltakozások száma ugyan nem apad, a tüntetők létszáma azonban folyamatosan csökken.

Az alábbi grafikonon az önkormányzati választások óta tartott demonstrációk dinamikáját ábrázoltuk. A tüntetés résztvevőinek becsült számát összesítő grafikon alapján a tavaly októberben kezdődő tüntetés-hullám mára kifulladni látszik. Az internetadó tervezett bevezetése elleni demonstráción, amelyet Gulyás Balázs, a józsefvárosi MSZP egykori alelnöke szervezett, körülbelül 30 000 tüntető vett részt (a Reuters információ szerint 100 000), a decemberi és januári tüntetések azonban mindössze néhány ezer, néhány száz tiltakozót tudtak mozgósítani. A netadót követően csak a NAV ellen megfogalmazott korrupciós vádak, az amerikai kitiltási botrány tudott nagyobb embertömeget megmozgatni: a november 17-i tüntetésen („A közfelháborodás napja”) nagyjából 15 000 demonstráló vett részt.


Európai dilemma

A bevándorlás kérdésének újragondolása nem magyar specifikum, hanem európai feladat.

Az európai baloldal válasza kudarcba fulladt, a multikulturalizmus halott. Az európai jobboldalon belül vita folyik, amelybe nem most jelentkezett be a magyar miniszterelnök. Sajnos egyelőre csak a szélsőségeseknek van világos és veszélyesen csábító válasza.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Még mindig semmi

A Fidesz egyöntetűen mért népszerűségvesztése paradox módon főleg az MSZP-t ijeszthetné meg.

Mert hová is mennek a kormányzóktól szignifikáns mértékben elpártoló szavazók? Nagyobb részük a feszülten apatikus, mindenkire legyintő kiábrándultakhoz, kisebbik részük pedig a régóta ügyesen építkező Jobbik táborába. S ha ehhez hozzá vesszük még, hogy a mentálisan és verbálisan elszánt, ám politikailag műkedvelő és lankadó nagyvárosi tüntetők többek között az MSZP-ből sem kérnek, akkor vajon honnan remélhetnek stratégiai vonzásnövekményt a szocik?


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

A bevándorlásról, őszintén

A párizsi terrortámadások élesen rávilágítottak Európa és a bevándorlók rendezetlen viszonyára. A gyász napjai után visszatérnek a hétköznapi problémák. Vajon lesznek új megoldások is?

Tavaly az ausztrál parti őrség kampánya borzolta a politikai korrektség kedélyeit, amellyel az Ázsia felől a szigetország felé hajókkal szerencsét próbáló illegális bevándorlók kedvét próbálták szegni. A plakáton rikító vörös színnel a „NO WAY! YOU WILL NOT MAKE AUSTRALIA HOME” felirat olvasható, alatta a háborgó tengeren egy lélekvesztő küzd a toronymagas hullámokkal.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Másnap

A következő kihívásokra Európának válaszolnia kell, ha a jövőjét közösen képzeli el.

Még égnek a mécsesek a Charlie Hebdo szerkesztősége előtt, még a fülünkbe csengenek a terrorizmust elítélő mondatok, de Európának hamarosan válaszolnia kell néhány húsba vágó kérdésre. A francia hecclap elleni támadás és az azt követő európai méretű demonstráció egy rövid ideig elfedi ugyan a problémákat, ami miatt Európa közel egy évtizede egy helyben topog. A következő kihívásokra Európának válaszolnia kell, ha a jövőjét közösen képzeli el.


Gyülekezési jogi helyzetkép

Akkor most módosítsuk a gyülekezési törvényt vagy sem?

A napokban felröppent a hír, hogy a kormánypártok a gyülekezési törvény módosítását tervezik. Habár azt nem tudjuk biztosan, hogy valóban van-e ilyen kormányzati elhatározás, a gyülekezési törvény módosítása számos okból kifolyólag indokolt lehet.


Megyery Gerda
Megyery Gerda politológus

Tüntetés a tüntetésért

A demonstrációk szervezői ismét az „egyet előre, kettőt hátra” módszer mellett döntöttek.

A múlt pénteki demonstráció után egyre inkább úgy tűnik, a tüntetők a korábban vázolt lehetőségeik közül megmaradnak az unalomig ismételt koreográfiánál: kormányzati döntés – felháborodás és Facebook-esemény létrehozása – tüntetés – hazamenés. 


Megadja Gábor
Megadja Gábor eszmetörténész

Toleranciabajnokság vs. valóság

Háborúban nem érvényesek a békés párbeszéd elvei.

Tavaly épp Izraelben voltam, amikor megöltek három zsidó fiatalt Brüsszelben, ketten közülük Tel-Avivból érkeztek. Az izraeli fiatalok keserűen legyintettek az egészre, mondván, nincs ebben semmi meglepő, hiszen Brüsszel egy kalifátus. És ha Brüsszel az, micsoda, vagy mi lesz perceken belül Párizs vagy London – esetleg Berlin? Itt nem pusztán arról van szó, hogy „megjelent a terrorizmus” – ez igaz ugyan, de már rég, és ez nem a probléma gyökere.


Szingapúrban szegregálnak

Szingapúrinak lenni Rock’n’Roll érzés.

Figyelemmel kísérem az elmúlt időszak szegregációval kapcsolatos vitáját. Erről jutott eszembe Szingapúr.

Szingapúr háromnemzetiségű (74% kínai, 13% maláj, 9% indiai) és négy hivatalos nyelvű (mandarin, maláj, tamil, angol) ország. Valahogy úgy, mint Svájc. Bár alapterülete alig 36 százalékkal nagyobb Budapesténél, de 5,4 millióan sűrűsödnek össze erre a piciny szigetre.


Ittfogunkélniország

Politikai-közéleti hangulatjelentés Magyarországról.

A Megáll az idő c. filmben a Kakassy Ágnes alakította anya lenéz a szétlőtt, golyózáporban ázó budapesti utcára, ahonnan férje éppen disszidál, majd azt mondja a karjai alatt álló gyermekeinek: „Jó, hát, akkor itt fogunk élni.” Eltelt azóta sok-sok évtized, és bár már más miatt, de még mindig ez az általános közérzet családok milliói körében. Nincs más, itt fognak élni, le- és eltelik majd az, amit leegyszerűsítve életnek szoktak hívni a betűkkel dolgozó mindent tudók és mindenkit ismerők.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Mit hoz 2015?

Az óév vége a leltárkészítés és az új tervek készítésének ideje is egyben. Utóbbihoz nyújtunk segítséget egy rövid kül- és belpolitikai előrejelzéssel.

Az amerikai-orosz konfliktus felgyorsította a nemzetközi tömbösödést. Januárban indul a gazdaságilag meggyengült Oroszország által vezetett Eurázsiai Unió, amely maga is egy nagyobb integráció, a Shanghaji Együttműködés része. Ennek már Kína, India és Törökország erősödő gazdaságai is részei, és terveik szerint a kétoldalú forgalmukat dollár helyett egyre inkább saját valutáikban számolnák el.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Izzadtságszag mínuszok idején

Nem könnyű mostanság a részvételi demokrácia szakértők élete.

Nézem az év első ellenzéki tüntetésének képeit, hallgatom a szónokokat és sorjáznak bennem a kérdések:

1. Miért ismételnek meg a szervezők egy három évvel ezelőtti sikertelen tüntetést?

2. Miért melegítenek fel olyan témákat, amelyek szemmel láthatóan a tüntetés résztvevőit sem hozzák lázba, nem hogy a szélesebb politikai közösséget?


Galló Béla
Galló Béla politológus

Botrány

Karácsony után itt a kijózanító hideg. Hol is tart az emberi civilizáció?

Ahogy a tavaszias karácsony után a hideg átmenet nélkül megérkezett, rögtön két hajléktalan jelent meg a kapunk alatt. Talán a szigetről jöttek be, hiszen plusz tíz-tizenöt fokban ott kétségkívül kellemesebb ugyan, de ha már mínusz van, sokat számít nekik a bérházakból valamennyire mégiscsak kiszivárgó meleg. Szombat-vasárnap Budapesten jócskán mínusz volt már, s emiatt a széljárta, hideg bokrokból, nincs mese, a belváros „hőtározós” kapualjaiba kellett átcuccolniuk.


Megyery Gerda
Megyery Gerda politológus

Trendforduló?

Talán 2014 lehet a fordulat éve. A régóta várt demográfiai fordulaté.

Az Európai Unió szinte minden országa demográfiai problémákkal küzd. Habár az Unió népessége még ma is gyarapszik, ez a növekedés elsősorban a bevándorlásból táplálkozik. A demográfiai problémák már középtávon is társadalmi és gazdasági válsághoz vezethetnek: a munkaképes korosztály arányának csökkenése ugyanis aláássa a gazdasági növekedés lehetőségeit.


Megadja Gábor
Megadja Gábor eszmetörténész

Szeretetet parancsol?

Így karácsony környékén, előtt, után érdemes eltöprengeni azon, mi is a kereszténység valódi üzenete, hiszen annyi téveszme forog közkézen ezzel kapcsolatban.

Egyesek szerint a gyűlölet és a hatalom álcája a vallás, vagy a vallás maga a gyűlölet és a hatalom (különösen a kereszténység), mások szerint pedig az eredeti üzenet eltorzult. Az eredeti ugyanis a feltétel nélküli szeretet és elfogadás hitvallása volt. De valóban így lenne ez? Aligha lehet ezt pár bekezdésben kifejteni, így ez maximum töredék lesz.  


Literáty Zoltán
Literáty Zoltán református lelkész

Idea és matéria

Karácsony van, a keresztyén kultúra egyik legnagyobb ünnepe.

A kulturális – mifelénk leginkább konzum – felszín alatt az ünnepnek rendkívül gazdag jelentéstörténete van. A karácsony a latin (in)carnatio szóból ered[1], melynek jelentése: megtestesülés, testet öltés. Ez a fogalom képes egybehozni a teológiát, filozófiát, esztétikát, de még a pszichológiát is, mely tudományok ragyogó eredményt képesek felmutatni így együtt. Ebből a ragyogásból egy fénysugarat kívánok röviden felvillantani a felvetett ellentétpár alapján: idea és matéria.


United colors of tehetségkutató

Magyarnak lenni Rock’n’Roll érzés.

Szimultán nézem a három tehetségkutatót.

Az egyiken egy vietnámi származású srác énekli a Ha én rózsa volnékot száz százalékos átéléssel, úgy, ahogy még életemben nem hallottam. Majd a zsűrizés után merészen a kamerába néz és azt mondja, hogy azért énekelte el újra, mert valaki a közösségi médiában az üzenőfalára posztolta, hogy ő ezt nem énekelheti, mert nem magyar. Szeretné megmutatni, hogy Ő igenis magyar. Megmutatta.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Nukleáris fegyverkezési verseny karácsonyra?

Komolyra fordulhat az amerikai-orosz konfliktus, ha a gazdasági szankciókat fegyverkezési verseny is követi.

Obama elnök a minap írta alá a Kongresszus 5859 számú törvényét. Ebben az Ukrajnának nyújtandó további segítség és az újabb Oroszország elleni szankciók részletezése mellett újdonságként került elő a nukleáris fegyverkezési verseny opciója. A 10. szakasz ugyanis azzal vádolja meg Oroszországot, hogy az megszegte a kis- és közepes hatótávolságú rakéták 1987-es tilalmáról szóló INF-egyezményt.


Megyery Gerda
Megyery Gerda politológus

Jobban bízunk az államban

A térségben egyedül a magyar társadalom hangulata javult az elmúlt 4 évben. Méghozzá nem kicsit.

Az elmúlt években a magyarok közhangulatát és politikai kultúráját leíró főbb tabuk megdőlni látszanak. Az Európai Bizottság által készített, az európai polgárok közvéleményét elemző legfrissebb felmérések (a „Standard Eurobarometer” tavaszi, és a „Social Climate Report” novemberi jelentése) alapján a magyar közhangulat több tekintetben trendforduló küszöbén áll – sőt, talán már át is lépte azt.


MostMi lesz?

Januárban újabb szereplő érkezik a baloldali ellenzék térfelére. A civil mozgalomként induló MostMi jövőjével kapcsolatban sok a kérdés, de még kevés a válasz.

Az a fajta legitimációs krízis, ami a posztőszödi időszakban a Gyurcsány-kormány osztályrésze lett, abban 2014 végén még nem részesedik a harmadik Orbán-kormány. Annak ellenére, hogy kül- és belpolitikai konfliktusai rövid távon aligha mutathatnak egy „konszolidált” állapot felé, a közvélemény-kutatásokból magától értetődő, kiolvasható alternatívája még hiányzik. Az utóbbi hetek fejleményei tükrében látványos, hogy mennyire csak két szereplő van a Jobbikon túli ellenzéki térfélen: a hagyományos politikai téren kívül a civilek, „bent” pedig az MSZP.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Amerika a Dnyeper partján

Ukrajna a nyugati integrációtól remélt béke és fejlődés helyett egyelőre csak az IMF-et és a megszorító költségvetési politika gyakorlatát kapta. Vajon erre vágytak a kijevi tüntetők is?

Úgy tűnik, Amerika visszatért térségünkbe, amit a(z előző) hidegháború után oly' bűnösen elhanyagolt. A körvonalazódó új hidegháború Ukrajna ürügyén pattant ki, és úgy tűnik, az USA szilárdan megvetette lábát a Dnyeper partján. Nagy érdeklődéssel figyeljük, hogy vajon szebb, vagy rútabb arcát mutatja-e?

Címkék:

Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Túl a barátságon

Amerika mindenhol korrupciót lát. Különösen ott, ahol az érdekei is azt kívánják.

December 9-én, a Korrupcióellenes Világnapon elhangzott egy érdekes mondat Amerikában. Az amerikai Külügyminisztérium (Department of State) polgári biztonságért, demokráciáért és emberi jogokért felelős államtitkára, Sarah Sewall a Carnegie Alapítvány által „Új frontok a korrupció megértésében és leküzdésében” címmel rendezett program egyik előadójaként mondhatni elszólta magát. Felszólalásában ugyanis elmondta: két tucat közép- és kelet-európai országban dolgoznak olyan akcióterveken az amerikai nagykövetek, amelyekkel el tudják érni a közeljövőben, hogy korrupcióellenes reformintézkedéseket vezessenek be a szóban forgó államokban.

Címkék:

Galló Béla
Galló Béla politológus

Fordulat?

Baloldali összefogás és össze-nem-fogás a szombati szocialista pártértekezlet tükrében.

Nincs alternatívája az összefogásnak, dörgi-hörgi a szószékről Gyurcsány, s eközben teli tenyérrel többször is saját mellére csap, hogy testbeszédével félreérthetetlenül megmutassa, mindenekelőtt kivel is kell az MSZP-nek összefognia.

Címkék:

Galló Béla
Galló Béla politológus

A társadalom, te ostoba!

A szocialista politikusok még ma is a neoliberalizmus nyelvét beszélik. Az MSZP politikai megújulásához először is nyelvújításra lenne szükség, hiszen a nyelvhasználat a gondolkodás tükre.

Ha ezúttal tényleg a megújulás rögös útjára lépne az MSZP, először is Bill Clinton 1992-ben elhíresült, győztes kampánymondatát kellene átalakítania. „A gazdaság, te ostoba!”, üzente akkor (magának is) Clinton, nos, a szociknak ezt kellene most módosítaniuk. De nem ám az „ostobát” fafejre, hanem a „gazdaságot” társadalomra.


Emberi jogok – az új ikonok

Az univerzális értékeket képviselő emberi jogok korunk vallásaként működnek. Megvalósulásuknak azonban annyiféle módja lehetséges, ahányfélék mi, emberek vagyunk.

December 10-ét az ENSZ 1948 óta az Emberi Jogok Világnapjának tekinti. Az emberi jogok Günter Frankenberg, a Frankfurti Egyetem alkotmányjogi professzorának megfogalmazása szerint a mai modern világ meghatározó „ikonjai”. Olyan pozitív töltetű, univerzális értékek, amelyek a korábban hasonló funkció betöltő vallási előírásokat és természetjogi gondolatokat felváltva az emberiség élő lelkiismereteként igyekeznek megfékezni az erőszakot és a brutalitást a világon. Mint láthatjuk, ez nem minden esetben jár sikerrel; de nem is ez a lényeg, hanem az a tény, hogy jelenleg ez az a nyelvezet, amelynek révén az értékek civilizációkon átívelően terjednek a világban.


Megyery Gerda
Megyery Gerda politológus

Véleménytől a cselekvésig

A demonstrálók és a baloldali ellenzék viszonya a mindenkori politikai szereposztás függvénye. Az önálló cselekvés útjára lépve a tüntetők riválissá, a barátok ellenfelekké válhatnak.

A politikai vélemény világából a tudatosság, a szándék és az akarat vezet el a politikai cselekvésig. Az elmúlt hetekben szinte minden, a kormány kritizálására alkalmas témában szerveződött demonstráció, ahol a tüntetők hangot adtak (politikai) véleményüknek. A résztvevők száma azonban egyre fogy. Ennek oka, hogy idővel a tüntetők a politikai vélemény világát egyhelyben ácsorgásként élik meg – konkrét és elvont értelemben egyaránt. A demonstrálók összegyűlnek, hangot adnak nemtetszésüknek, majd ki-ki megy a maga dolgára.


Megadja Gábor
Megadja Gábor eszmetörténész

Majdanozás

Egyre nehezebb megmondani, miről is szólnak az elmúlt hetek tüntetései. A célokat és a következményeket talán maguk a szervezők-finanszírozók sem látják tisztán.

December 16-án újra közfelháborodás napja, 24-én szenteste. A két időpont között mindenki be tud vásárolni.