Megyery Gerda
Megyery Gerda politológus

Alapjövedelem: kommunizmus újratöltve

A baloldal ismét felelőtlen ígérgetéssel próbálna választást nyerni: a száz napos programok helyett most a feltétel nélküli alapjövedelem a kampányszlogen.

Van egy talpra álló magyar gazdaság. Alacsony infláció, csökkenő munkanélküliség, növekvő foglalkoztatottság, kiemelkedő GDP-növekedés. Vége a megalázó túlzott deficit eljárásnak, fenntartható pályára állt az államadósság. Az állam végre nem hiteleken tengődik, bővül hazánk mozgástere. Hasonló a helyzet, mint az első Orbán-kormány idején volt, a 2002-es választások előtt.

A baloldal pedig már megint ész nélkül szétosztaná az elmúlt évek munkájából megtermelődő plusz nemzeti jövedelmet, a választási győzelem reményében. 2002-ben a 100 napos programokkal sikerült elcsavarniuk a választók fejét, most pedig a feltétel nélküli alapjövedelemmel kampányolnak. A forgatókönyv ugyanaz: vegyük el a pénzt a középosztálytól, és szórjuk a nép közé. Aztán, ha elfogyott a pénz, vegyünk fel hitelt – aztán még több hitelt, és még több hitelt – és azt is szórjuk a nép közé. Végül pedig az egészet fizetessük vissza az egész országgal.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Progresszív adó? Kérdezze Depardieu-t!

Az ellenzék ismét progresszív adókulcsokkal állt elő. Miközben rendre a térségbeli országokhoz méricskélnek minket, azt már nem teszik hozzá, hogy ott szinte mindenhol az egykulcsos adó adott lökést a gazdaságnak. Olyan modellt akarnak ránk erőltetni, amely már nyugaton sem működik. Igazán megkérdezhették volna erről Gerard Depardieu-t!

A progresszív adó a XX. században még lehetett igazságos és hatékony. A XXI. századi “fiskális turbókapitalizmus” idején azonban ez már leginkább egy kifutó modell. Kelet-Közép-Európában minden bizonnyal. Amióta ugyanis a gazdagok és a multicégek 1990 után felmondták a szolidaritást a szegényekkel és a jóléti társadalommal, a progresszív adó létjogosultsága igencsak megkérdőjeleződött.

A progresszív adó ugyanis leginkább ott fejti ki áldásos hatását, ahol a társadalom leggazdagabb tagjai is rendszeres havi bérjövedelem formájában vesznek ki pénzt vállalkozásaikból. A neoliberális gazdaságpolitika azonban pont ezen változtatott 1990 után: A tőkejövedelmek adóját csökkentették, miközben a globalizáció számtalan kiskaput nyitott az adóoptimalizáló multicégek és magánszemélyek előtt. Elég csak az egzotikus off-shore adóparadicsomokra, vagy az olyan on-shore telephelyekre gondolni, mint Ciprus, Írország, vagy Luxemburg.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Szavak a semmibe

Önmaga értékelte kormányának eddigi ötéves tevékenységét Orbán Viktor, s minő meglepetés: a mérleget pozitívnak találta. Persze az sem lephetett meg senkit, hogy az ellenzék különféle osztagai – különféle módon – egyaránt felhördültek erre, s radikális retorikájukat olvasva, azt hihetné az ember, immár küszöbön áll a kormányt elsöprő forradalom.

Aztán szemügyre veszi a közvélemény-kutatások legfrissebb adatait, s azt kell belőlük kiolvasnia: nemhogy a küszöbön állna, nincs is látótávolságban. Hiába szivárog – saját hibái és nem ellenfelei miatt – a kormányerők támogatóinak száma, az még mindig szignifikánsabban magasabb mint ellenlábasaié, sőt a Jobbikot leszámítva, a többi – magát demokratikusnak nevező – ellenzéki párt (MSZP, LMP, DK), illetve pártocska (Együtt, PM, liberálisok) tábori létszáma hosszú ideje makacsul stagnál. Vagyis sokadszorra fordul már elő, hogy az ellenzék radikális retorikája a politikai semmibe hull, jószerivel csak maguknak fortyognak, saját törzstagjaikon kívüli szélesebb körökre nemigen hatnak.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Menekültek Kosz szigetén

Nagy értékű hajók, okostelefonok, szír és afgán bevándorlók. A feladó: Törökország.

Torokszorító képek jelentek meg a minap az Indexen: Törökországból a tengeren át több mint ezer menekült érkezett az elmúlt napokban a görög Kosz szigetére. Nincs ember, akinek ne esne meg a szíve az örömkönnyeket hullató szülőkön és a csónakokból a partra ugráló, vagy éppen szüleik kezét szorító gyerekeken. A képek egyértelműen azt sugallják, hogy a menekültek befogadása az Unió erkölcsi kötelessége.

A fotók azonban másról is árulkodnak. A képeket alaposabban szemügyre véve más benyomásunk támad, mint az Afrikából az olasz partokhoz tartó lélekvesztők láttán. A görög szigethez érkező menekültek ugyanis vadonatúj, milliós csónakokból szállnak partra, hibátlan mentőmellényt viselve.


Szabó Dávid
Szabó Dávid külpolitikai szakértő

Varsói gyors újratöltve?

Miközben Magyarország miniszterelnöke bejelentette, hogy 2017-ben nem kíván a köztársasági elnöki székért indulni, ellenben készen áll rá, hogy 2018-ban ismét a miniszterelnökségért méresse meg magát, hivatalossá vált, hogy Lengyelország elnökét 2015. szeptemberétől Andrzej Dudának hívják. A jelenleg ellenzékben politizáló Jog és Igazságosság (PiS) párt 45 éves politikusának győzelme némi változást jelent a lengyel politika status quojában – a lényegesebb kérdések azonban az őszi szejm- és szenátusi választáson dőlnek el.

A lengyel és a magyar politika vonatkozásában hosszú hagyománya van a kölcsönös egymásra tekintgetésnek: hol a posztkommunistákat kisöprő varsói gyorsot reméljük megérkezni Budapestre (jelentem: 2010-ben megtörtént, és a menet azóta is töretlen); hol pedig lengyel barátaink fejezik ki az igényüket az Orbán-féle budapesti gyors Varsóba robogása iránt. Bár ez utóbbi hangok az elmúlt egy-két évben átmenetileg gyengültek, éppen Duda sikerében érhető tetten, hogy az Orbán-kormány válságkezelési és gazdaságélénkítési modellje, a gazdaságpolitika egyes elemei kifejezetten népszerűek legnagyobb régiós partnerünknél is.


Kerry Szocsiban. Oroszok a karantén kijáratánál. Kínaiak a spájzban.

Mit jelent ez Magyarország számára?

Nem közismert tény, de 2010 után nem csak Magyarország hirdetett „keleti nyitást”, hanem a nálunk világpolitikai kérdésekben lényegesen fontosabb Egyesült Államok is.  Hillary Clinton 2011-ben a Foreign Policy szakfolyóiratban megjelent tanulmányának címe Americas Pacific Century, ami költőien kétértelmű: Amerika csendes óceáni évszázadaként és Amerika békés évszázadaként is értelmezhető, és amely szerint a 21. század az USA számára a csendes óceáni térségről fog szólni. Amerika „keleti nyitása” révén a kínaiak úgy érezték, hogy Amerika a felségvizeikre manőverez, ezért meghirdették a „nyugati nyitást” és 2013-tól egyre fokozottabban az USA hagyományos szövetségesei felé, az európai országok felé fordultak.


Megadja Gábor
Megadja Gábor eszmetörténész

Multiidiotizmus

Egészen messzire mentek a multikulturalizmus hívei, és észre sem vették. A kormányfő múltkori kijelentése nyomán afféle multikulti-cukiság kampány indult.

A kampány arról szól, mennyire multikulti is volt a hajdani Magyar Királyság, kinek hogy néz ki a családfája, hány szerb, örmény, sváb, zsidó, cigány, tót, rutén, szuahéli, pápua-új guineai őse volt. Épp csak a nürnbergi törvényeket nem vették elő újra. A maradék megmondó kiegészítette mindezt a hamisítatlan hungarofóbia magyarázatával az elnyomó magyarokról, az utódállami nackó/kádárista történetírás legjobb hagyományai alapján.

Itt most nem csak arról van szó, hogy a magukat hirtelen történésznek (is) képzelő skriblerek hogyan vetítenek vissza egy modern fogalmat évszázadokkal ezelőttre – ez a nagyobb koponyákkal is megesik néha, hiszen antik filozófusok mellé is fölvezették már a „totalitárius” jelzőt; a mostani még nem az anakronizmusok csúcsa. Mindenesetre a „multikulti Magyar Királyság” témája mellé a következőket is javasoljuk fölvezetni: üvegplafon a Szent Római Birodalomban; nők helyzete a johannita lovagrendben; és: vállalkozás szabadsága a 16. században: nyithatok-e kebabost Bécsben?


Galló Béla
Galló Béla politológus

Ajánlat pünkösdkor

Kortársunk, Slavoj Zizek, baloldali szlovén gondolkodó (nálunk nemigen ismerik, mint ahogy másokat se, szomszédaink szellemi élete egzotikusabb számunkra, mint Dél-Afrikáé) régóta mondja, írja, hogy a globális kapitalizmussal szemben a baloldali gondolkodás csak a kereszténységgel együtt képes felvenni a harcot.

Néhai Eörsi István ettől bizonyára forog a sírjában, lévén ő, ha élne, aligha fogadná kitörő lelkesedéssel ezt az ajánlatot.

Pedig korántsem új keletű gondolat, megfordult már mások fejében is, Zizek csupán aktualizálja. 


Megadja Gábor
Megadja Gábor eszmetörténész

Felszabadítás elnapolva?

Mindenki erősen figyeljen, mert az elkövetkezendő hetekben minden bizonnyal érdekes kanyarokat fog venni az a politikai narratíva, amely eddig tematizálta a közéletet.

Erre gondolunk. 

Semmi sincs kőbe vésve (épp erről szól a történetünk), de már maga a felvetés, és főleg annak értelmezése is érdekes. Ilyesmikre tippelhetnénk:

„Az amerikai külpolitika nagyon bölcsen döntött: az amúgy is orosz többségű Krím nem érné meg a háborút. Ez a különalku az Egyesült Államok és Putyin Oroszországa között az amerikai politikai realitásérzéket dicséri. Well done, Mr. Secretary of State!”

Persze, nem lesz ilyen. Pontosabban: nem így. A meglepettség első jelei viszont már láthatóak: „(…) egyre több jel mutat arra, hogy a nagyhatalmi politika felülírja a sokat hangoztatott elveket”.

Egyre.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Liberális hiszti 5.

A Magyarországról szóló külföldi meghallgatások általában a legdurvább ferdítésekről szólnak.

Bár a Soros-médiabirodalom és csatlósai már jó előre megírták, hogyan fogják Magyarországot legyalulni a washingtoni Külügyi Albizottság meghallgatásán, sőt, azt is tudni vélték, hogy mindez magyar kezdeményezésre jött létre, az események különös fordulatot vettek.

A meghallgatás a várakozásokhoz és a korábbi hasonló alkalmakhoz képest jóval konstruktívabb és kiegyensúlyozottabb volt. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az amerikai-magyar kapcsolatokban lévő feszültségek egy csapásra megszűntek volna, de a hazai baloldal által várt nagy pofon nem csattant el. Sőt, a kongresszusi képviselők mértéktartóak és nem egyszer önkritikusak voltak.

Azoknak, akiknek nincs ideje a kétórás washingtoni bizottsági vitát végighallgatni, kigyűjtöttük a legmeglepőbb mondatokat, amelyeket sosem fog az internetes hisztériakeltés portálain megtalálni:

1. „Egyáltalán miért kell a kritikáinknak ennyire túlzó publicitást kapnia? Többet szidjuk Magyarországot, mint Kínát, komolyan mondom.” (Albio Sires, demokrata képviselő)

2. „Milyen magyar álláspont várható az Oroszországgal szembeni szankciók kapcsán? A Magyarországon tartózkodó kollégáim úgy tájékoztattak, hogy Magyarország fenntartja a többi EU tagállammal kialakított konszenzust és semmi olyan szándékot nem láttunk, amely ennek a konszenzusnak a felbontását vetítené előre.” (Gregory W. Meeks demokrata képviselő kérdésre a tanúként meghívott Hoyt Brian Yee államtitkár helyettes válasza)

3. „Szerintem az eddig elhangzottak kettős mércét alkalmaznak egy barát ellen.” (Dana Rohrabacher, republikánus képviselő, az albizottság elnöke)

4. „Ez a magyar emberek választása. Ez nem az Egyesült Államok választása, miért is kéne annak lennie, hogy kormányzatot és államstruktúrát választanak. Én komolyan úgy vélem, hogy ez nem az Egyesült Államok dolga. Ez az államok belső ügye. (…) Nagyon óvatosnak kell lenniük azzal, hogy akár barátainkra, akár ellenségeinkre rákényszerítsük az amerikai prioritásokat.” (Ted Poe, republikánus képviselő)

5. „Abban, amit ma önöktől hallhattam, az önök tanútételében nem találtam semmilyen antiszemitizmusra utaló bizonyítékot. (…) Mélységesen el kellene magát szégyellnie, hogy ilyet állít.” (Dana Rohrabacher, republikánus képviselő, az albizottság elnöke)

6. „Amikor eldöntjük, hogy milyen kritikai pontokat hangsúlyozunk, akkor jobban tennénk, ha nem választanánk ki csupán egyetlen egy országot. Különösen olyat, amelyik az Egyesült Államok barátja.” (Dana Rohrabacher, republikánus képviselő, az albizottság elnöke)

7. „[Az energiafüggőséget] már régóta ismerjük. De nem úgy tűnik, hogy mindent megtettünk volna a magyar energiafüggőség csökkentése érdekében.” (Albio Sires, demokrata képviselő)

8. „Amikor a NATO-tagállamok esetében arról beszél, hogy a honvédelmi kiadási kötelezettségeiket nem teljesítik (...). Hány tagállam teljesítette azt? Kettő vagy három? Számoljon csak utána!” (Paul Cook, republikánus képviselő)

9. „Tudja, hogy mi az első mondat a magyar alkotmányban? (…) Isten áldja a magyar embereket. Úgy hallottam, ez ellen kifogást emeltünk. Az Egyesült Államokban?!” (Ted Poe, republikánus képviselő)

10. „Nekem nem úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok megtenne mindent azért, hogy alternatívát nyújtson Magyarország számára. Én úgy vélem, hogy Magyarország állandó rossz színben való feltüntetése, hogy amikor szelektív módon emelünk ki országokat, az csak egyre inkább Oroszország malmára hajtja a vizet. (…) Ezzel a hozzáállással csak barátokat veszítünk el.” (Albio Sires, demokrata képviselő)

További jó mondatokat itt olvashat még.


Se ki, se be

Nehéz lesz normatív fogalmat alkotni a „menekültekről”, akiket befogadunk és a „gazdasági bevándorlókról”, akiket hazazavarunk Európából (és Magyarországról).

Például azért, mert haza kéne zavarnunk a Tesco Magyarország brit vezérigazgatóját és az összes többit, akik egyáltalán nem tudják bizonyítani, hogy otthon üldöznék őket, politikailag, vagy társadalmilag, viszont az megalapozottan feltételezhető, hogy gazdasági okok miatt vándoroltak ide be, még ha a bevándorlásuk munkaszerződés formájában is történik. Egyrészt elveszik a helyet egy tehetséges magyar ember elől – mindaddig, amíg nem lesz legalább két teljes jogú vezérigazgató a Tesco élén, az egyik magyar –, másrészt megélhetési céllal, tehát gazdasági bevándorlás céljával tevékenykednek itt.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Strasbourgban a helyzet változatlan

Orbán jött, látott, beszélt és ismét győzött. Nagyjából ennyi történt tegnap a strasbourgi vitán.

A foghíjas ülésteremben szemmel láthatóan egyetlen ember tudta, hogy miért van ott és mit akar elérni, őt pedig Orbán Viktornak hívták. Ez furcsa, mert a vitát nem ő kezdeményezte, hanem azok a baloldali és liberális EP-képviselők, akik megpróbálták Magyarországot újból szégyenpadra ültetni. Ehelyett maguk ültek oda.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Európai bevándorlás: Nekünk van igazunk!

Magyarország újra téma az Európai Parlamentben. A balliberális pártok nem először akarják Magyarországot szégyenpadra ültetni. Ez eddig sem sikerült nekik, és most ráadásul a bevándorlás témája lehet az EP eddigi legnagyobb öngólja.

Az EU ezer sebből vérzik: Nem sikerült igazán túljutni a gazdasági válságon, recseg-ropog a közös valuta, rekord magasságban a working poor és az ifjúsági munkanélküliség. Az EU perifériáján soha ennyien nem gondolkodtak még hazájuk elhagyásán. Most ráadásul rekordszámban érkeznek a gazdasági bevándorlók. A kvótarendszer javaslatával az EU jelképesen kitette a “Megtelt!” táblát.


Szabó Dávid
Szabó Dávid külpolitikai szakértő

Több bátorságot!

„Magyarország újra a vádlottak padján, magyarázkodik a kormány” – borítékolhatók az ellenzéki orgánumok kárörvendő címlapjai. Kedden ugyanis a „magyar helyzetről” tart vitát az Európai Parlament, és ugyanaznap az Egyesült Államok Képviselőházának Külügyi Bizottsága is meghallgatást rendez az amerikai-magyar kapcsolatok jövőjéről. Egy jó tanács a károgóknak: ne égessétek magatokat.

2010, vagyis az Orbán-kormány hivatalba lépése óta megszokhattuk a cirkuszt. Megedződött az ország, és a magyar külpolitika 2011-től kezdve fokozatosan rátalált a hangjára: a határozott, önbizalommal teli hangra, mellyel visszaverheti az ország megválasztott vezetőire, példátlanul nagy felhatalmazással megújított alkotmányos intézményrendszerünkre zúduló méltatlan támadásokat.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Elköszönni fáj

Görögország esetleges távozása az EU-ból, az ún. Grexit mellett, Brüsszelt immár a Brexit is nyugtalaníthatja. David Cameron, pártjának mostani fölényes győzelme után, már jövőre népszavazásra bocsátaná a brit távozás opcióját, persze addig sok víz lefolyik még a Temzén.

A görög távozás esélyét a hamarosan kezdődő rigai csúcstalálkozó után talán némileg tisztábban latolgathatjuk majd. Ha az uniós vezetők Rigában rá tudják kényszeríteni Alexisz Cipraszt, hogy felpörgesse az állami vagyon privatizációját, puhulhatnak a görögöknek nyújtott hitelkonstrukciók, de ha nem, akkor a kölcsönzők még inkább bekeményíthetnek, s ezzel tovább nőhet a távozás esélye. Értékes vagyonelemek: kikötők, repterek, vasutak, szerencsejáték-monopóliumok, telekommunikációs jogok stb. szerepelnek a privatizációs étlapon, s ezek elvileg még egy olyan csődközeli állam esetében is vonzóak lehetnének, mint amilyen jó ideje már Görögország. De csak elvileg. Gyakorlatilag Cipraszék egyáltalán nem szeretnék kiárusítani az állami vagyont, gazdaságfilozófiájuk merőben ellentétes az uniós akarattal. A gazdaságpolitikát azonban ez utóbbi diktálja, kérdés, hogy Cipraszék szociáldemokrata gazdaságfilozófiája és a EU neoliberális gazdaságpolitikája – akárcsak esetlegesen is – összeegyeztethető-e. Nem venném fix egyesre az igent. (Bár ha görögök távoznak, jelentős német hitelezői pénzek úszhatnak el. Neoliberális példa-statuálás vagy pénzvesztés? Komoly dilemma ez: a németekben ez csap most össze.)


Szabó Dávid
Szabó Dávid külpolitikai szakértő

A kiszolgáltatottság csökkentése: a valódi nemzeti érdek

Csendes forradalommal ér fel hazánk energiabiztonságában a Kormány kedden elfogadott törvényjavaslata, mely közel ötödével, 18%-kal csökkenti hazánk energiafelhasználását a 2020-ig terjedő időszakban.

A Fidesz a döntéssel két legyet üt egy csapásra: eleget tesz egy uniós elvárásnak (újabb sárkányfej hullik a porba – hét újabbat növeszt majd helyette), és csökkenti hazánk függőségét a csak határainkon túlról beszerezhető energiahordozóktól és gazdáiktól.


Javuló gazdasági adatok – adócsökkentés 2016-ban

Egyre másra jelennek meg a kedvezőbbnél kedvezőbb gazdasági előrejelzések Magyarországgal kapcsolatban.

Idén 2,8, jövőre 2,2 százalékos növekedésre számít Magyarországon az Európai Bizottság. A kormány az Európai Bizottságnak megküldött konvergencia programban jövőre 2,5, 2017-ben 3,1 százalékos GDP növekedést vár. Az Equilor Befektetési Zrt. 2,7 százalékról 3,1 százalékra emelte a várható nemzeti össztermék növekedés mértékét 2015-re. A mindig szigorú hitelminősítő, a Standard & Poor’s is 2,5 százalékos növekedést vár az eddig jelzett kettő helyett a 2015-től 2017-ig terjedő időszakban. Az ING Bank szerint pedig kimagasló, 3,5 százalékos növekedés várható 2015-ben. Eközben a munkanélküliek száma csökken, az államadósság mértéke (ha lassú léptekkel is, de) folyamatosan apad. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb előrejelzés már jobb adatokkal számol, mint tették azt akár pár hónappal ezelőtt is.  A javuló adatok meglátszanak a jövő évi büdzsén is.


Megyery Gerda
Megyery Gerda politológus

A pénznek nincs szaga

Gyurcsány szerint jobb, ha nem is tudjuk, honnan volt az MSZP pénze. Nos, most már legalább arról lehet elképzelésünk, hogyan finanszírozzák a DK-t.

„Én voltam ennek a pártnak az elnöke, sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon, ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk” – mondta Gyurcsány Ferenc 2013 októberében az MSZP pénzügyeiről.

A szocialista párt finanszírozásával kapcsolatban talán sosem fogunk tisztán látni, arról viszont már lehet elképzelésünk, honnan pénzelik Gyurcsány új pártját, a DK-t. Nem ok nélküli a feltételezés, hogy Brüsszelből.


Bevándorlás: Magyarország az Unió fekete báránya?

Európai körkép a bevándorlási szabályok változásáról.

Olvasom a véleményeket a bevándorlás vitában. Állítólag Európa fekete bárányai vagyunk és idegengyűlölők.

Fontos leszögezni, hogy továbbra sem zárt az Európai Unió és így Magyarország sem a humanitárius katasztrófa elől menekülőkkel szemben, sem azokkal a migránsokkal szemben, akik legálisan munkát szeretnének vállalni a területén.

Magyarországnak sem a politikai menekültek és a gazdasági bevándorlók (például az albán pék, a török gyrosos vagy az erdélyi kőműves) okoznak problémát. A baj a migráció harmadik fajtájával van, a megélhetési bevándorlással. Nem kevesen ülnek úgy hajóra Afrikában, hogy bár helyzetük hazájukban siralmas, valójában nem számítanak politikai menekültnek. Európába érve pedig túlélési stratégiájuk legfontosabb pillére a politikai menekülteknek járó juttatások igénybevétele.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Londonra vessétek

Mármint vigyázó szemetek, és ne Párizsra, ahogyan azt Batsányi János ajánlotta egykoron.

A konzervatívok fölényes győzelme Britanniában nem csupán a közvélemény-kutatóknak jelentett újabb szakmai tockost. És nem csak Ed Miliband, a Munkáspárt, valamint Nick Clegg, a Liberális Demokraták vezetője kényszerülhet a fiaskó kendőzetlen beismerésére, alighanem maga az európai balközép is, leszámítva a különutas skandinávokat.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Mindeközben Dániában....

Már zajlik a vita a bevándorlásról szóló kérdéssorról. Mielőtt felülnénk a hisztivonatra, nézzünk először kicsit körül Európában. Tényleg a magyar konzultáció a legextrémebb vállalkozás bevándorlás-témában?

Nem éppen.

Miközben az Európai Parlament arról vitatkozik, hogy megint felütötte-e fejét Magyarországon a diktatúra vagy most kivételesen mégsem, a magyar értelmiség pedig azon rágódik, hogy a bevándorlásról szóló konzultáció kérdései megfelelnek-e az uniós elvárásoknak vagy sem, a kormányzó dán Szociáldemokraták törvényjavaslata értelmében egy Dániába érkező menekültnek heti tíz órát kell dolgoznia a jövőben.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Cameron sikere, az eurorealizmus győzelme

Brüsszel két legnagyobb lázálmából az egyiket a brit szavazók valóra váltották. A konzervatívok győzelmével és a brit EU-tagságról 2017-re várható népszavazással elindulhat a vita a kompetenciák Brüsszel és tagállamok közötti újraosztásáról. Felkészül Marine Le Pen, aki Franciaország eurózóna-kilépését írja zászlajára. Érdemi vitákra számíthatunk.

David Cameron és pártja mindent megtett a sikerért. Eredményesen torpedózták meg eddigi koalíciós partnerük, a Liberális Demokraták egyik 2010-es fő követelésének teljesülését, az arányos választási rendszerre való áttérést. A hagyományos brit relatív többségi modell nélkül ugyanis ismét koalíciós kormányzásra kényszerültek volna.


Máthé Áron
Máthé Áron történész

A „Nulla Év” kezdete

A második világháború 1945-ben ugyan véget ért, de az európai békére még több mint négy évtizedet kellett várnunk.

Európában 1945. május 7-én hajnalban a lassan teljesen felmorzsolt német erők vezetője, az elkötelezett náci Alfred Jodl tábornok aláírta Reimsben a feltétel nélküli fegyverletételt elrendelő okmányt. A szovjetek persze azonnal dühösen reklamáltak: egy nappal később Berlinben, Zsukov marsall főhadiszállásán is aláírtak egy azonos okmányt. Az éjfél körüli aláírás és a szovjet időeltolódás miatt már szimbolikusan is két részre osztotta a világot: a Nyugat május 8-án ünnepelte a háború végét, míg a Szovjetek és a keleti blokk május 9-én.


Mire jó egy halálbüntetés-vita?

Egy döntésnek következményei vannak. Nem másért, hanem kizárólag ennek tudatosításáért lehet érdemes a közéletben vitázni a halálbüntetésről.

Minden döntésnek megvan a maga következménye. Alapvető, közhelyszerű igazság. Olyan, amelyet egy parlamentáris demokrácia útjára 25 éve lépett országban, a korábbi politikai rendszer ellentétes tapasztalatai és működési logikája szerint felnőtt generációknak mindig figyelembe kell venniük, illetve újra és újra meg kell tanulniuk.

Én úgy látom, hogy a halálbüntetésről szóló közéleti vitának egyetlen, de kétségtelenül jelentős hozadéka lehet ennek a „tudásnak” az elsajátítása.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

A szocialisták esete az áfacsökkentéssel

Az MSZP lassan kezd hasonlítani a Bud Spencer filmekből ismert kicsi kopasz emberre, aki, miután már kiütötték a verekedésben, visszajön még egy pofonért, amit végül magának oszt ki.

Senki sem szeret áfát fizetni. Ez világos. A magyar adórendszer az elmúlt években a jövedelemadó csökkentésének irányába mozdult el, magasan tartva a fogyasztási adót. Szerintem ez helyes, de lehet róla értelmes vitát folytatni.

Az viszont, hogy az MSZP kilenc év után ismét elővetette az áfacsökkentés témáját, inkább tűnik önsorsrontásnak, mint megalapozott politikai tervnek. Mármint a részükről.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Ördögi paktum

A kínai sajtó minősítette így a minapi japán-amerikai védelmi paktum megerősítését, amit a japán kormány a jobban csengő „proaktív pacifizmus” névvel illetett.

Hangulati különbségük a szavak szintjén is jól kifejezi azt a háromszögletű geopolitikai játszmát, amely mostanság döntően határozhatja meg a kelet-ázsiai, csendes-óceáni térség – és az egész világ jövőjét.


Megadja Gábor
Megadja Gábor eszmetörténész

A nyolcadik utas a halál

Most, hogy a miniszterelnök ismét felvetette a halálbüntetés napirenden tartásának ötletét (ami nem azonos a bevezetésével), azonnal óriási zaj keletkezett a virtuális éterben. Mindenki kötelességének érzi kifejezni felháborodását. Majd elégedetten nyugtázza azt.

Mielőtt elkezdenénk erről beszélni, érdemes lenne két lépéssel távolabbról nézni a problémát. Ami a kérdés praktikus szintjét illeti, már be is fejezhetjük: az Európai Unió tagállamaiban tilos halálbüntetést alkalmazni. Pont. A napirenden tartás azonban más kérdés.

A nyitott, szabad viták őszinte hívei ilyenkor szoktak fintorogva elfordulni, erkölcsileg számon kérve a(z amúgy velük persze egyenlő) vitapartnert, hogy mégis hogy jut egyáltalán ilyesmi az eszébe? A szabad viták szabad szellemei érvek helyett előveszik a morál tam-tam dobját, és elnyomva minden emberi hangot elkezdik püfölni.


Lehetne egy harmaddal több?

Szerintem a kapitalizmus hiánya miatt legalább harmadával kevesebb a potenciális nemzeti jövedelem, mint amennyi valójában lehetne. A harmadával több kapitalizmus harmadával több GDP-t jelentene.

Azért hiányos a magyar kapitalizmus, mert a fogyasztói vágy felébresztése és fenntartása gyerekcipőben jár. Nem a reklámok szintjén, hanem a kereskedelemben és a szolgáltatásban. Amikor vásárolunk, fogyasztunk.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Miért ne lehetnének populisták?

Maholnap május elseje, a populisták ilyenkor utcára szoktak vonulni.

A „populista” a demokratikus ellenzék média-szótárában rögtön a „komcsi” és a „náci” után következik. (Ámbár ne nagyon osszuk ki a dobogós helyeket, mert sorrendjük alighanem a szituációtól függ.)


1 %

Mire elég az 1 százalékos személyi jövedelemadó csökkentés?

Érdeklődve olvastam Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentését a 2016-os költségvetésről. Egyelőre a legnagyobb izgalmat a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentése jelenti. Az intézkedés hatására 120 milliárd forinttal több marad a bérből élőknél és munkaadóiknál.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Deja vu

Itt az újabb szja-csökkentés. A kutya ugat, a karaván halad.

2011-ben a sajtó a médiatörvénytől volt hangos. Meg a magánnyugdíjpénztáraktól. Meg az egykulcsos személyi adótól. Meg az új alkotmánytól. Meg az IMF-fel és az Unióval való harctól.

Értelmiségiek jobb- és baloldalon intően emelték fel mutatóujjukat, hogy ez így bizony nem lesz jó… Csődbe fog menni az ország, soha nem lesz gazdasági növekedés, vége a sajtószabadságnak, a demokráciának, a piacgazdaságnak, és így tovább. Különösen élénken emlékszem az egykulcsos adó bevezetésére.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Gyurcsány, a kiválasztott

Brüsszel a volt szocialista miniszterelnök érdekkörébe sorolható Altus konzorciumát választotta ki egy 5 millió eurós szakértői munkára. Az Altus vezetője, Dobrev Klára szerint férje, Gyurcsány Ferenc 2018-ban már bölcs miniszterelnök lenne. A kormánypártok tiltott pártfinanszírozást sejtenek az ügy mögött.

El lehet-e választani egy politikai aktor és házastársa magánszemélyét és pénzét azok üzleti, vagy politikusi énjétől? Ez a vita foglalkoztatja most leginkább a politika iránt érdeklődő Amerikát, ahol Hillary Clinton elnökjelölti ambíciójának bejelentése után élénk oknyomozás indult. A New Yorkerben is arról értekeznek, hogy a Bill Clintonnak beszédenként kifizetett / alapítványainak alkalmanként juttatott akár több százezer dolláros tiszteletdíjjal és adománnyal vajon nem a következő esélyes amerikai elnök(asszony) jóindulatát akarják-e külföldi multik, vagy kormányzatok megvásárolni? Utóbbi az USA-ban is tiltott pártfinanszírozásnak számít, mint ahogyan Magyarországon is.

Ezek fényében is pikáns, hogy Brüsszel pont az Altust bízta meg konzorciumvezetőként a 28 tagország 2014-2020 közötti uniós fejlesztési projektjeinek elemzésével. Bár az Altus vezetője szerint ők nem a magyar kormányt ellenőrzik, hanem tapasztalatokat gyűjtenek és szakértenek, Csepreghy Nándor helyettes államtitkár szerint az Altus emberei máris kutakodtak a budapesti minisztériumokban. Szerinte azért is furcsa az Altus-konzorcium megbízása, mert ezt a munkát eddig Brüsszel saját apparátusával végezte el.


Beszélj hozzá

Szerintem rossz úton jár Orbán Viktor és a Fidesz, amikor halogatja a politikai párt számára krízist jelentő helyzet kezelését.

A Népszabadság értesülései szerint majd ősszel jön a nagy dobás, az őszi Fidesz kongresszusra időzítve.


4 éves az Alaptörvény. Hány éves az új magyar állam?

Meg kell értenünk, hogy az új alkotmányos berendezkedés legitimitása nem az alkotmányjogi kérdéseken, hanem a megerősített államiság sikerén fog múlni.

4 éve, 2011. április 25-én hirdettük ki Magyarország új alkotmányát, az Alaptörvényt. Az évfordulót nagyszabású nemzetközi alkotmányjogi konferenciával ünnepli az Igazságügyi Minisztérium és az Országgyűlés.

Mindannyian tudjuk, és azok, akik alapesetben kevésbé érdeklődnek az alkotmányjogi kérdések iránt, bizonyosan kevéssé aktív érdeklődéssel hallgatták és hallgatják az Alaptörvénnyel kapcsolatos vitákat. Ennek ellenére a 4 éves évforduló és a Párbeszéd és identitás című konferencia annyit mindenképpen megkövetel, hogy latolgassuk az új alkotmányos berendezkedés és annak alapdokumentuma jövőjét. Hogyan is áll tehát az új alkotmány legitimitása, másképpen mondva: igazolása? Mennyire elfogadott, mennyire bejáratott?


Megadja Gábor
Megadja Gábor eszmetörténész

Az elit vastörvénye

Talán túl vagyunk már a tapolcai Jobbikos sokkon, mindenki megnézte, van-e fölötte üvegplafon, helyén van-e még a köldöke. Ám ennél is általánosabban érdemes megnézni, mi a probléma.

Valószínűleg mindenki ismeri az oligarchia vastörvényéről szóló szociológiai tételt – ha máshonnan nem is, a Wikipediáról. De most nem az oligarchiáról érdemes beszélnünk (az is megér egy misét), hanem az elit és nép problémájáról. A demokratikus politika legfőbb és végső kérdése ugyanis az, hogy létezhet-e valódi elit a nép „mellett” vagy „fölött”, a demokrácia megengedi-e az aristoi létezését, és fordítva: bármely elit tud-e demokratikus lenni, akként működni, és főleg figyelni a „nép” problémáira.


Megyery Gerda
Megyery Gerda politológus

„Ha Dániába jössz, dolgoznod kell”

Szól a kormányzó dán Szociáldemokraták kampányszlogenje. Rasszizmus vagy realitás?

A szeptemberi dán parlamenti választás kampányának fő témája a (megélhetési)bevándorlás és a menekültprobléma. A dán kormányfő, Helle Thorning-Schmidt egyik legfontosabb választási ígérete, hogy változtatni fog a menekültekkel és bevándorlókkal kapcsolatos szabályokon, a szociális ellátásban részesülőknek pedig a jövőben többet kell tenniük a szolgáltatásokért.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Mikor hasznos egy kormányátalakítás?

A politikai találgatások hálás, és rendre visszatérő témája a kormányátalakítás. Politikailag vajon mikor kifizetődő egy ilyen lépés?

A kormányátalakítás rendkívüli, ám egyáltalán nem szokatlan politikai eszköz, amelynek sajátos dinamikája van. A médiában elhúzódó találgatások és jelölt-castingok csak rontanak a kormányok helyzetén, míg a váratlan, „fentről” levezényelt kormányátalakítások az új irány körüli – inkább pozitív – várakozásokat erősítik.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Gyurcsány izeg

Nem kell színpadra invitálnia Orbán Viktornak Gyurcsány Ferencet, segít ő neki önszántából is.

Gyurcsány izgése most elsősorban az MSZP ellen irányul, szeretné azt sugallni, hogy pártja sokkal alkalmasabb a demokratikus ellenzék irányítására, mint a szocik vezetése. Lám, sejthette ezt Martin Schulz is, merthogy az Európai Parlament minap hazánkban járt szocialista elnöke nemcsak Tóbiásékkal, hanem állítólag vele is találkozott, ami némi nagyvonalúsággal akár így is magyarázható. Ráadásul a DK és az MSZP között bizonyos szemszögből nincs is akkora különbség, már csak azért sem, mert mindketten Orbán távozását akarják, üzeni a szocialisták szimpatizánsainak Gyurcsány, tudván tudva, közöttük is lehetnek ám az ő nyomulására fogékonyak.


Tényleg áttörte a Jobbik az „üvegplafont”?

Az első siker még nem jelenti, hogy minden probléma megoldódott. A tapolcai győzelem épp hogy meglett a Jobbiknak, az igazi kihívások csak most következnek.

A magyar választók elsősorban a nyugalmat és a kompetenciát preferálják. Ez volt a Fidesz kormány sikerének a kulcsa 2010 után. Nyugodtnak tűnt a szocialista kormányok kapkodása, és kompetensnek a félresikerült reformelképzelések után. Jó érzékkel vette észre ezt a tényt a Jobbik vezetése is. Bár az úgynevezett „cukiságkampány” eleinte parodisztikusnak hatott, jól jelezte a kommunikációs fordulópontot. Azóta a Jobbik „nyugodt erőként” próbálja magát aposztrofálni, saját bevallásuk szerint is elindultak a „néppártosodás” útján. Megszerezni az első egyéni országgyűlési mandátumot valóban eredmény, de a Jobbik feletti „üvegplafon” (ahogy Török Gábor és Vona Gábor egyaránt nevezte) valójában párton belül van.


Szingapúrban oktatnak

Mitől erős a világ legfejlettebb oktatási rendszere és mit tanulhatunk belőle?

Van egy ember, akinek ravatalánál 1,5 millióan rótták le tiszteletüket egy hét leforgása alatt március utolsó napjaiban, ha kellett órákon át sorban állva. A temetésére a trópusi viharral dacolva 100 ezres tömeg gyűlt össze.

Nem, nem egy rettegett diktátorról beszélünk, hanem egy a népe által tisztelt (félt?) és szeretett államférfiról. Szingapúr első miniszterelnökéről, a 91 éves korában elhunyt Lee Kuan Yew-ról, akinek a vezetésével a városállam ötven év leforgása alatt a harmadik világ szegénységéből a világ egyik leggazdagabb és legélhetőbb államává nőtte ki magát.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

A rezsicsökkentés folytatása más eszközökkel

Ha úgy akarunk élni, mint a nyugatiak, akkor nekünk is olyan rendszereket kell kiépítenünk. A sor most az energiaszektorral kezdődik.

A rendszerváltozás idején az egész ország azt remélte, hogy a nyugati társadalmi és gazdasági modellre való áttérés elhozza az addig jellemzően tv-sorozatokból és turistautakról ismert életszínvonalat. Az 1990 utáni kormányok felelőssége, hogy akkor nem építettek ki olyan rendszereket, amelyek közelebb vitték volna az országot a hőn vágyott nyugati nivóhoz. Most, 25 év késéssel nyílik erre újra lehetőség. A sor az energiaszektorral kezdődik.


Megyery Gerda
Megyery Gerda politológus

A magyar modell működik

Munkanélküliségi ráta az EU-ban – a munkahelyvédelmi akcióterv meghozta a várt sikereket.

A napokban jelent meg a hír, hogy a kormányzat a munkahelyvédelmi akcióterv további kiterjesztését tervezi a mezőgazdaságban.

Az ellenzék által „finanszírozhatatlannak” ítélt akcióterv 2013-tól 800 000 foglalkoztatottat érintett, összesen több mint 240 milliárd forintot hagyva a munkáltatóknál. A baloldali pártok korábban azt is biztosan állították, hogy „az akcióterv nem fog új munkahelyeket létrehozni”, illetve hogy mivel „a kormánynak nincs elképzelése a gazdasági növekedés beindítására” ezért „a foglalkoztatási adatok javulása sem várható”. Ehhez képest ma Magyarországon 450 ezerrel dolgoznak többen, mint négy évvel ezelőtt és tavaly 3,6 százalékkal nőtt a GDP.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Tapolca, balról

Kétharmados jobboldali győzelem – ha az MSZP-ben egyáltalán őszintén elemeznek még, ez kell, hogy legyen számukra a tapolcai választás alapüzenete.

Ahogyan a jobboldali szavazatok összesített száma valamennyivel már Veszprémben is meghaladta a „baloldali” jelöltre adott voksmennyiséget, Tapolcán ez a különbség sokkal látványosabb lett. Ki tudja, a Fidesznek Kész Zoltán, avagy Rig Lajos győzelme fáj-e jobban, de Tapolca után az MSZP már a veszprémi eredménynek sem örülhet igazán.


Megadja Gábor
Megadja Gábor eszmetörténész

Mi a baj az emberi jogokkal?

Elnézve az emberi jogok á la carteját, felmerül a kérdés: van-e olyan emberi igény, vágy, érzet, ösztön, ami nem emberi jog?

Az emberjogi doktrína univerzális, pártokon és politikai nézeteken átívelő elfogadottságnak örvend. Hivatkoznak rá bal- és jobboldaliak egyaránt, ez a pozitív kánon, amit szembeállítanak a zsarnokságokkal, diktatúrákkal. Talán épp e széles, majdhogynem kérdés nélküli konszenzusnak köszönhetően a doktrína tartalma megfoghatatlan, változékony, illékony. Általánosságban nehéz is bírálni, mert azt sem tudjuk, mit bírálunk.

Ezért érdemes a feltétel nélküli alapjövedelem példáját venni (Orbán Balázs egy más szemszögből már írt róla itt). Ez ugyanis remek példa arra, hogy egy doktrína miként inflálódik, és hogyan terjeszti ki logikáját mindenre – majd válik abszurddá.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Magyarország a legjobb tízben

Így lettünk az elmúlt négy évben sereghajtókból éllovasok.

Közel egy hónapja jelent meg a hír, amely elkerülte a magyar sajtó figyelmét: Egy amerikai kutatóintézet elkészítette a 10 befektetésre leginkább ajánlott ország rangsorát. A legjobb tízbe bekerült Magyarország is, az elemzők a kilencedik helyre rangsorolták hazánkat.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Héják pillanatnyi bajban

Nem Izraelnek, még kevésbé Izrael népének, csupán az izraeli héjáknak okozhat kudarcélményt a lausanne-i megállapodás.

Ha június végén tényleg létrejön a kiegyezés a Hatok (USA, Kína, Oroszország, Németország, Nagy Britannia, Franciaország) és Irán között, akkor az akár új fazont is szabhat a térség – mindig nagyhatalmi érdekekkel átszőtt – politikájának. 


A devizahiteles-mentés nemzetközi karrier elé néz

Egy politikai döntés vagy megoldás igazi elismerése az, ha más országok is elkezdik modellként alkalmazni. Úgy tűnik, a magyar devizahitelek kivezetése könnyen erre a sorsra juthat.

Nemrég jelent meg a Reutersen egy írás, ami a horvát devizahitelesek helyzetét ismertette. Horvátországban ugyan úgy problémát okoz (bár nem akkora mértékben) a frank hitelek magas aránya, mint ahogy februárig Magyarországon is ez volt jellemző. A hosszasan elhúzódó tárgyalások és sikertelen megoldási kísérletek után a horvát pénzügyminiszter, Boris Lalovac a hitelek átváltását szorgalmazza. Szerinte hosszú távon ez az egyetlen jó megoldás.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Szankciók, euró: görög “all in”

Athénnak április 9-én kell egy 450 millió eurós törlesztőrészletet az IMF felé kifizetnie. Talán nem véletlen, hogy Ciprasz miniszterelnök pont holnap, április 8-án utazik Moszkvába.

Ha nem lenne sokszor használt és elcsépelt fordulat, akkor azt is mondhatnánk, hogy Görögország, az EU és az Eurózóna is sorsdöntő hét elé néz. Vegyük sorra, hogy ez a Húsvét utáni, átlagos áprilisi hét miként befolyásolja 2015 európai biztonság- és gazdaságpolitikáját.


Máthé Áron
Máthé Áron történész

70 éve

A magyarországi szovjet rezsim már a szimbolikát tekintve is hazugságban fogant: valójában nem április 4-én értek véget a harcok, hanem április 12-én.

70 évvel ezelőtt Magyarországon már nagyjából elhallgattak a fegyverek. A nyugati határszegélyen a makacsul ellenálló németek még védekeztek. A szovjetek lényegében befejezték az ország meghódítását, és megkezdték a berendezkedést 46 évnyi, végül mégiscsak ideiglenesnek bizonyuló itt-tartózkodásukra. Visszatekintve, látható hogy már a szimbolikát tekintve is hazugságban fogant a magyarországi szovjet rezsim: nem április 4-én értek véget a harcok, hanem április 12-én, továbbá a hadműveletek nem „Battonyától Nemesmedvesig” folytatódtak, hanem a Kárpátok székelyföldi hágóitól Pinkamindszentig.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Én normális vagyok

Elnézést a tisztelt olvasótól, hogy látszólag személyes dologgal hozakodom elő, de mindjárt kiderül, azért ez mégsem egészen így van.

 – Te normális vagy, hogy szóba állsz ezekkel? – kérdezte egy futó ismerősöm, nyilván nem az írásaimra, csupán arra a sajtóinformációra alapozva, mi szerint baloldali értelmiségi létemre egy jobboldali médiablognak írok.

Persze, hogy normális vagyok.

Normális országban ez nem is lenne hír: miért ne írhatná meg a véleményét egy baloldali egy jobboldali fórumon, illetve vice versa? Már amennyiben hívják persze, mert feltehetőleg nem tartják szakmai kóklernek, politikailag pedig eleve elvakultnak.