Gát Ákos Bence
Gát Ákos Bence alapító elnök, Duel Amical

Nem az Európai Unióval van gond, hanem a vezetőivel

A közelmúltban sok csalódás érte az embereket, amelyért szokás az Európai Uniót hibáztatni. Valójában nem az EU-val van gond, hanem a vezetőivel. Az uniót irányító tisztségviselőkről lassan lehullik a sérthetetlenség köntöse.

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn elmondott beszédének sokféle kommentárja látott napvilágot. A magyar miniszterelnök beszéde Európában unikum, hiszen nem egy politikai patikamérlegen kimért mesterséges szöveg, hanem előre átgondolt, ugyanakkor szabad és őszinte, vérbeli politikusi eszmefuttatás. A szabadegyetem közönsége előtt tartott előadáson számos érdekes gondolat fogalmazódott meg. Az alábbi cikk ezek közül egyet szeretne kiemelni: „az európai politikai vezetés megbukott”.

(Fotó: MTI/Máthé Zoltán)


Máthé Áron
Máthé Áron történész

A déli harangszó

Amikor az ember nyáridőben az országban jár, a déli harangszó valamilyen módon mindig az otthonosság, a teljesség érzését közvetíti.

Azt, hogy a dolgok a helyükön voltak és a helyükön vannak. A harangszó talán arra néhány percre kiemeli az embert a maga világából, és összeköttetést biztosít más szférák felé. Másfelől, van a déli harangszónak egy olyan méltóságteljes és nyugodt varázsa, amely mintha arról biztosítana minket, hogy igen, itt van a helyünk. Ezzel együtt egyfajta szilárdságot is hordoz magában.

(Migránsok tartanak a Magyarország és Szerbia közötti horgosi határátkelőhely felé.)


Megyery Gerda
Megyery Gerda politológus

Európai elit: felelősségvállalás helyett hárítás

Európa 2016-ban: 9 terrortámadás, 130 halálos áldozat, közel 500 sérült. És még csak július van.

(A nizzai terrortámadás helyszíne.)

Tudja ki ma a legbecsületesebb nyugat-európai politikus? Jacqueline Galant. Nem hallotta még a nevét? Pedig a belga közlekedésügyi miniszter az egyetlen politikus Európában, aki az országában történt terrortámadások után lemondott hivataláról. Egyedül a belga politikusnő érezte úgy, kormányzati politikusként felelősséget kell vállalnia a történtekért. Példáját nem követte egyetlen német vagy francia kollégája sem.  


Nyolc pontban a hülyeségről

Mindenkinek van legalább egy olyan kevésbé jó képességekkel megáldott ismerőse, akinek mindig mindenről ugyanaz jut eszébe. Ebbe a hibába esik a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport nevű liberális jogvédő szerveződés is, amikor sokadszorra riogat az elnyomó többségi társadalom rémképével.

Nem hiába, vannak emberek, akik nem értik az idők szavát. Azt, hogy pontosan milyen események is zajlanak körülöttük. Ezúttal nem más, mint a hazai jogvédelem zászlóshajója, az igazság és liberális független értékek felkent bajnokaiból álló munkacsoport esett a jó öreg hibába. Az olyan régről ismert szervezetek alkotta munkacsoport – mint a Helsinki Bizottság, az Amnesty vagy éppen a TASZ – minden bokorban elnyomó, fehér, rasszista-soviniszta férfiakat sejt.


Megadja Gábor
Megadja Gábor eszmetörténész

Panelértelmiség

Az értelmiség egyik kedvenc időtöltése annak az ecsetelése, hogy milyen silány manapság a politika, milyen alantasak a kampányai, no meg persze annak a taglalása, hogy kiadják a paneleket a pártközpontból, és a szóvivők azt papagáj módjára visszabüfögik.

Tekintettel arra, hogy az értelmiség oly büszke a saját intellektuális és morális felsőbbrendűségére, kissé furcsállom, hogy ők is úgy viselkednek, mintha lenne valamiféle értelmiségi központ, ahonnan ugyanilyen paneleket küldözgetnek szét. Ezeket aztán ellövik publicisztikákban, pont úgy, ahogy a szóvivők elmondják a pártszövegeket. Nem volna ezzel baj, és nem is húzná az ember gúnyos mosolyra a száját, ha nem épp ezért bírálnák a politikát.

(Kép forrása: itt.)


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Az 5 legnagyobb hazugság a kvótanépszavazás ellen

Miközben már nyugaton is újkori népvándorlásról beszélnek, addig a hazai ellenzéknél megakadt a tavalyi lemez. Az innováció teljes hiányának jeleként szinte szóról-szóra ugyanúgy érvelnek az őszi népszavazás ellen, mint tavaly a határzár ellen. De nézzük az 5 legnagyobb hazugságot:

(Kép forrása: itt.)


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Miért erősödik a Fidesz?

Öt pont a lehetséges okokról.

Nemrég írtunk arról, hogy a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a kormánypártok júliusra növelni tudták támogatottságukat. A Fidesz-KDNP pártszövetség népszerűsége a júniusi 29 százalékról 31 százalékra emelkedett a teljes népesség körében.

(Az egyéni körzetek várható nyertesei a 2016 júniusi közvélemény-kutatások alapján.)

A kormánypártok támogatottságának emelkedése két szempontból is érdekes fejlemény. Egyrészt, a pártszövetség jelenleg jóval népszerűbb, mint az előző ciklus azonos időszakában (+8%). Másrészt, a ciklus középen a kormányzó pártok támogatottságát nem a növekedés, hanem épp ellenkezőleg, a népszerűségi mélypont szokta jellemezni.



Megadja Gábor
Megadja Gábor eszmetörténész

Távozó romantika

A Brexit után menetrendszerűen elkezdődött a Huxittal való riogatás. Meglepődni minek. A rettegők teszik a dolgukat, rettegnek.

A megmondás szerint Belzebub Orbán Viktor kivezeti Magyarországot az Európai Unióból. Az unalomig ismételt – és hamisított – szöveg mostanság ritkábban kerül elő (miszerint az Unión kívül is van élet – bár erről a briteket kéne megkérdezni pár év múlva, én azért arra tippelek, hogy így vagy úgy, de életben maradnak).

(Kép forrása: itt.)

Ezzel párhuzamosan vannak olyanok is, akik gondolatkísérletekbe kezdtek, melyek arról szólnak, hogyan kéne kivezetni Magyarországot az Európai Unióból. Vannak, akik csak úgy elszólják magukat, és vannak, akik talán még komolyan is gondolják. Ezekhez az ötletekhez vajmi kevés köze van magának az Ördögnek, vagyis a magyar miniszterelnöknek: a magyar népszavazás ugyanis inkább a bennmaradást erősíti, semmint a távolodást, de a gondolatkísérletek esetében nem komoly elvárás a logika.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Merre tart Európa?

Európa változik. Az utóbbi években radikálisan megváltozott a kontinens, mind geopolitikai, mind belpolitikai törésvonalak tekintetében. Ezeket a változásokat vizsgálja a Századvég Alapítvány Európa összes országát lefedő kutatása.

Az olyan globális jelleggel bíró események, mint az éghajlatváltozás, modern kori népvándorlás, terrorizmus, gazdasági válságok, jól látható módon nyomot hagytak Európán.

A Századvég Alapítvány a Project 28 kutatás keretében célul tűzte ki, hogy feltérképezze és megértse ezt a változást, amely jelenleg is formálja kontinensünket. Talán még soha ilyen nagyléptékű társadalomtudományi kutatás nem zajlott Magyarországon: 28 ország 28 ezer állampolgárát kérdeztük meg a legfontosabb európai kérdésekről, országonként 1000-1000 fő bevonásával.

Az európai közvélemény az Uniót érő külső és belső kihívásokkal együtt változik. A korábbi évtizedek során kialakuló, illetve befagyó törésvonalak egészen új tartalommal töltődtek fel az utóbbi néhány évben. Új politikai pártcsaládok nőnek ki a semmiből, míg korábbi, több évtizedes – belpolitikai tekintetben megkerülhetetlen – pártok tűnnek el szinte nyomtalanul. Az osztrák belpolitikát az 1950-es évektől meghatározó két nagy párt közül 2016-ra egyik sem jut be az elnökválasztás második fordulójába. Nagy Britannia népszavazással utasítja el az EU-s tagságot, Unió szerte felemelkedőben vannak a magukat euroszkeptikusként definiáló pártok. Európa változik.


Máthé Áron
Máthé Áron történész

Az Uber és a modernizációs küldetés

Magyarországot általában demokráciadeficittel és hasonlókkal szeretik modernizációs kezelésre küldeni, de majdnem ugyanilyen gyakran gazdasági értelemben is fel szeretnék szántani a magyar ugart.

(Kép forrása: itt.)

Amikor a gazdasági ügyekben a haladás kérlelhetetlenül széplelkű pártfogói megnyilvánulnak, valahogy mindig az az ember érzése, hogy a realitások hasonló félreértéséről, vagy félreértelmezéséről van szó. Az Uber kérdése ennek mintapéldáját adja. Melyek a biztosan ütős trendi recept összetevői?


Szabó Dávid
Szabó Dávid külpolitikai szakértő

Egy másik Európa-bajnokságról

A foci-EB idején sem állt le az európai politika gépezete: az integráció mélyítését célzó progresszívak és a nemzeti szuverenitást őrző megfontoltak méterről méterre küzdenek a pályán bejátszható területekért. Az utóbbi csoportot erősítő Magyarország (és szövetségesei) a szeptemberi kvótanépszavazással a maguk javára billenthetik a pályát.

(Kép forrása: itt.)


Megyery Gerda
Megyery Gerda politológus

Félidőben a kormány: erősödött a Fidesz

Ismét emelkedett a Fidesz-KDNP támogatottsága. A pártszövetség jelenleg jóval népszerűbb, mint az előző ciklus azonos időszakában. Az ellenzék továbbra sem tudott javítani pozícióin.

Mintegy két százalékot emelkedett a kormánypártok támogatottsága az előző hónapban mért eredményekhez képest, míg az ellenzéké némileg csökkent. A Fidesz-KDNP tábora a júniusi 29 százalékról 31 százalékra emelkedett a teljes népesség körében. Ezzel szemben a Jobbik 13-ról 12 százalékra, a szocialisták a korábbi 9-ről 8 százalékra estek vissza. A DK támogatottsága az elmúlt hónaphoz képest stabilizálódott, így jelenleg 5 százalékon áll. Az LMP – a parlamenti küszöb alatt – 4 százalékon stagnál.


Ifj. Lomnici Zoltán
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Brit népszavazás, mint makarenkói pofon?

Az Európai Unió "halálát" vonhatja maga után a népszavazások használatának általánossá válása - vélekedett néhány hónappal ezelőtt a spanyol belügyminiszter a Magyarország által kezdeményezett kvótareferendumra utalva.

(Kép forrása: itt.

"Ha általánossá válik a népszavazások alkalmazása, azzal az Európai Unió sírját ássuk meg" - hangsúlyozta Brüsszelben Jorge Fernández Díaz a magyar kormány kötelező uniós betelepítési kvótával kapcsolatos népszavazási kezdeményezéséről.


Galló Béla
Galló Béla politológus

„Kísértet járja be Európát”

Európát angolok, franciák, németek, magyarok, lengyelek, stb. alkotják, nem pedig sose látott „európaiak”.

Integrációjuk stabil alapzatát a közös gazdasági érdekek adják: az a gondolat, hogy a gazdasági összefonódás tartósan csökkenti a háborúk esélyét, jó gondolat. A politikai egységesülés, a „mélyülés” szükségszerűsége mégsem vezethető le ebből automatikusan. Legelőször a gazdasági fejlettség szintkülönbségein kellene enyhíteni: ma Európa legmélyebb problémája ez, minden más - köztük a konkrét politikai hogyan tovább kérdése is - csak ez után következik.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Szocialisták II. – Az MSZP új programja: Passz

Méltatlanul csekély figyelmet kapott az MSZP új elnökének első nagyinterjúja, amelyben Molnár Gyula meglepő őszinteséggel vall a párt eddigi és eljövendő szerepéről.

(Kép forrása: itt.)

A pártelnök már az interjú elején a nyilvánosság elé tárja az MSZP stratégiájának esszenciáját. Molnár a párt „új sztoriját” velősen így foglalja össze: „Passz.”


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Válasz Stumpf Andrásnak

Aki nem akar kvótát, menjen el szavazni. Ez ilyen egyszerű.

(Kép forrása: itt.)

Stumpf András tegnapi cikkén tűnődöm és azon gondolkodom, hogy vajon a szerző komolyan gondolta-e, vagy csak viccnek szánta. Mert viccnek kicsit durva. A TGM hivatkozással megtűzdelt írás karikatúraszerű foglalatát adja a baloldal népszavazás-ellenes érveinek.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Szocialisták I. – Szanyi nem adja fel

A napokban újabb állomásához érkezett Szanyi Tibor a politikai realitással szemben folytatott elkeseredett küzdelme.

(Kép forrása: itt.) 

A szocialista pártelnöki székéért induló, majd csúnyán elvérző Szanyi tegnap ismét megtámadta a migránsok kötelező betelepítésével kapcsolatos népszavazást. A szocialista EP képviselő újabb beadványában nem kevesebbet állít, mint hogy a magyar referendum súlyosan sérti az Európai Unió szuverenitását. Szanyi a 2007-ben aláírt lisszaboni szerződésre hivatkozik, amely szerinte közös politikává teszi a menekültügyi kérdéseket, így arról nem lehet dönteni tagállami hatáskörben.




Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Élet a brexit után: Merre mozdulnak a V4 országok?

Mintha 1914-et írnánk! A tudomány és technika alapjaiban változtatja meg hétköznapjainkat. A mondén elit életvitele és a tömegek fogyasztói mentalitása alig különbözik, a fejlett centrum látszólag prosperál. A “boldog békeidőknek” egy nem várt esemény vet véget, sodródás, majd konfliktus (nem feltétlenül háború) követezik. Vajon tényleg ismétli magát a történelem?

(Merkel kancellár és Cameron miniszterelnök)

A britek döntése végleges, az Egyesült Királyság távozik az EU-ból. A szigetország 300 éves demokráciája a többségi modellre épül, akinek akárcsak eggyel több szavazata van, az nyer. Esetünkben 1,4 milliós többségben voltak a kilépéspártiak.

Címkék:

Máthé Áron
Máthé Áron történész

Poznan 1956 – avagy lehet-e nemzetiszínű gatyamadzag a kommunistákon?

Még a második világháború idején történt, hogy a magyar illegális kommunista mozgalom tagjai egyik konspirált találkozójukon azzal vádolták Ságvári Endrét, hogy „felkötötte a nemzetiszínű gatyamadzagot”. Ezzel a megváltozott taktikára utaltak, amely szerint a helyi, nemzeti sajátosságokat is fel kell használni a kommunisták vezette népfront kiépítésekor. Ságvári persze sietett megnyugtatni elvtársait: erről szó sincs, nincs rajta ilyesfajta ruházati alkatrész.

(Kép forrása: itt.) 


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Lángszóróval tüzet oltani

Üzenjük Brüsszelnek: sose nyomj full kretént.

(Soros György.)

Miközben a brüsszeli elit ránk gyújtotta a házat a brexittel, az Európai Parlament elérkezettnek látta az időt, hogy ahhoz forduljon segítségért migráns-ügyben, aki sosem fukarkodik a jó tanácsokkal: Soros Györgyhöz. Nem tévedés, az Európai Parlament négy bizottsága közel egy órában hallgatja meg Soros György nézeteit a migrációs krízis gazdasági hatásairól.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Brexit: vágyvezérelt beszéd vs. tények

Az elmúlt napokban számtalan helyen olvashattunk olyan korszakos kijelentéseket, hogy a fiatalok jövőjét már megint ellopták a fásult öregek, a referendumért egy személyben David Cameron a felelős, az EU pedig csak erősebb lesz a britek kilépésével. Hangzatos szavak, de lássuk a tényeket.

(Brit fiatalok a brexit után.)

„Egy nehéz napon, a 18 és 24 év közöttiek 75 százaléka voksolt az együttérzésre és a haladásra, és ők azok, akik a jövő vezetői lesznek, a jövő szavazói, én egy vagyok közülük, és hiszem, hogy a jövő fényesebb, még ha jelenleg ez nem is így érződik” hallhatjuk a megindító szavakat egy baloldali brit lap videójában, mely szerényen a „találkozzon a 75 százalékkal” névre hallgat. Miről, másról is lenne szó, minthogy a megszólalók azt állítják: „egy 90 évesnek nagyobb beleszólása van az életünkbe, mint saját magunknak”.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Agónia

Van-e még valami tétje annak, ki lett az MSZP elnöke?

Persze. Az a pár tucat státus, amit a szocialisták még mindig remélhetnek: pár tucat bársonyhuzatos szék a parlamentben, pár tucat képviselői egzisztencia. Ennyi maradt a legerősebb úgynevezett baloldali pártból, így fest ma az „alternatíva”.

(Molnár Gyula, az MSZP új elnöke. Fotó: MTI/Máthé Zoltán) 


Mit üzen a Brexit?

Lázadás az establishment ellen.

(Nigal Farage, kilépéspárti politikus a népszavazásra készített egy plakát előtt.) 

Forrnak az indulatok, nincs idő hosszan fogalmazni. Valójában semmi meglepő nem történt. A globalizáció vesztesei elégedetlenek. Elegük van abból, hogy az elmúlt 40 évben a növekedésből szinte semmit sem profitálnak, viszont a válságkezelés költségét rendre velük fizetteti meg a politikai és gazdasági „establishment”. Amikor a GDP nő, a munkavállalók jövedelme nem követi ezt a növekedést, amikor válság van, a jövedelmek a kárukra átrendeződnek. Hiába sikerült felszámolni a 2008-as pénzügyi válság generálta munkanélküliséget az USA-ban, Angliában és Németországban, minderre kevésbé jól fizető munkahelyek létrehozásával került sor. Nem véletlen, hogy Trump előretörése és a Brexit sikere mögött ugyanazok a társadalmi csoportok állnak. A legfeljebb szakmunkás végzettséggel rendelkezők és a 60 évnél idősebbek körében a Brexit 65:35 arányban nyert. Trumpot is ezek a rétegek támogatják Amerikában.


Megadja Gábor
Megadja Gábor eszmetörténész

Az angolok távoznak

Kezdődik: mindenki átvedlett szakértővé, és már mindenki tudja, mi lesz a következménye a Brexitnek. Külpolitikai, gazdasági, geopolitikai, jogi, és ezer más szempont alapján elbírálta az internet népe, miért is volt rossz döntés a briteké.

(Kép forrása: itt.

Pedig önmagában nagyon keveset tudhatunk a végkifejletről. Egyelőre annyit tudunk, hogy a britek úgy döntöttek, elhagyják az Európai Uniót. Hogy ezt milyen formában teszik, hogyan fognak megegyezni az Európai Unióval, mikor hagyják el stb., ez még a jövő zenéje. Mindenesetre a status quo valóban felborult, de azt biztosra mondani, hogy összeomlik a brit gazdaság, vagy, hogy most aztán háború lesz, arra utal, hogy némelyek gyorsan elvégezték a delphoi-tanfolyamot.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Miről szól a brexit valójában?

Hazaküldik Londonból az unokatesót? Ez is fontos kérdés, de van még itt valami más is.

(Kép forrása: itt.) 

Az átlag magyart leginkább az foglalkoztatja a brit népszavazás kapcsán, hogy mi lesz a sorsa az Egyesült Királyságban élő rokonainak, ismerőseinek. Ha pedig netalán kockázatosabb értékpapírokban tartja a vagyonát, akkor azon morfondírozik, hogy eladjon vagy vegyen ma a tőzsdén.

Akik egy lépéssel tovább mennek, azon törik a fejüket, hogy mi lesz az európai gazdasággal, ha a britek kilépnek a közösségből. Egy még távolabbi horizonton pedig az Európai Unió jövője a kérdés.

Pedig a mai brit népszavazás egy ezeken túlmutató kérdésről is szól. A brexitben egy világméretű jelenség, a globalizáció sűrűsödik össze. Az emberek Antwerpentől Chicagóig, és Londontól Pekingig aggódva figyelik, ahogyan a globalizáció felszámolja hagyományos életterüket, hagyományos társadalmi kapcsolataikat, munkahelyüket, és leértékeli vagyonukat. Magyarán, hogyan teszi őket napról napra egyre kiszolgáltatottabbá.


Gát Ákos Bence
Gát Ákos Bence alapító elnök, Duel Amical

Hová tűnt Európából a tisztelet?

Miközben a tagországok egymás hibáit keresik, egyre jobban gyengül Európa. Egymás folyamatos kritizálása helyett fontosabb lenne a kölcsönös tisztelet.

„Tiszteletet a magyaroknak!” – állt nagy betűkkel a Fidesz európai parlamenti választási kampányplakátjain 2014-ben. Rövid, tömör, egyértelmű felszólítás. Technikailag tökéletes kampányszöveg. A választások hevében talán nem sokan gondolkoztak el azon, hogy a kormánypárt az Európai Unió egyik legmélyebb, egyre inkább kézzel fogható politikai problémájára mutatott rá. Nem felszínes populizmus, hanem mélyen megfontolandó gondolat.

(Június 23-án, vagyis holnap lesz népszavazás Nagy-Britanniában az ország európai uniós tagságáról.) 


Megadja Gábor
Megadja Gábor eszmetörténész

Öröm üröm nélkül

Néhányan fölháborodtak a károgók miatt, akik most sem tudnak örülni a magyar válogatott sikerének, sőt egyenesen a bukását kívánják.

Nem kívánom sem megnevezni, sem idézni őket, ugyanis nincs jelentősége annak, mit mondanak. (Arról nem is beszélve, hogy nem csak a rosszindulatot regisztrálhatjuk, hanem a nettó ostobaságot is: az egyik fröcsögő szerint ugyanis a magyar válogatott focistái maximum a hazafelé tartó járatot érhetik el, miközben jelenleg erre van a legkisebb esély.)

(Magyar szurkolók Marseille-ben.) 


Emberi jogi fundi, az vajon mi?

Az ember azt hinné, hogy eleget derpegett már az emberi jogi fundamentalizmus vadhajtásain – aztán jön Friderikusz Sándor meg egy csomó más dolog, és rájön: ezek továbbra is itt vannak köztünk, mint Ön vagy én.

A mértékadó, gondolkodó értelmiség legújabb aggodalmaskodása az Alaptörvénybe iktatott terrorveszély-helyzet kapcsán bomlik ki újra a szemünk láttára. Friderikusz Sándor a szerénytelenül magáról elnevezett műsorában – tudják, ez az, amiről Vásárhelyi Mária azt hitte, hogy a Fidesz szüntette meg, majd kiderült, hogy a nézők – például azt fejtegette, hogy ennek az egész módosításnak az az alapelve: „a hatalom korlátlan felhatalmazást kap olyan valamire, aminek a súlyosságát ő maga ítéli meg”. Ezek miatt Friderikusz úgy érzi, hogy „olyan csapdába kerül, ami az elemi szabadságjogaitól fosztja meg és ami ellen nincs védekezés”.

(Zavargás a Horgos-Röszke határátkelőnél 2015 őszén.) 


Máthé Áron
Máthé Áron történész

A hatodik koporsó

1957 januárjától kezdve Magyarország a reménytelenség országává vált. A sortüzek ugyan abbamaradtak, és a hónap végére elült az emigrációs hullám, de a kivégzések megkezdődtek.

Futószalagon küldték börtönbe a forradalmárokat, és zárták internálótáborba a gyanús, megbízhatatlannak minősített, nemzeti-demokratikus gondolatokkal feltűnően megfertőzött embereket. A megtorlás még évekig folytatódott, egyik csúcspontja Nagy Imre és társai kivégzése volt. Mellettük pedig ott álltak – hevertek – az agyonvert, agyonlőtt, vagy felakasztott forradalmárok százai. A nemzet megértette: a nagyhatalmi elrendezésen egyelőre nincs ereje változtatni. 33 évvel később fordult a kocka.

(Orbán Viktor Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén.) 

Amilyen reménytelennek tűntek ezek a hónapok, olyan reményteli volt a „csodák éve” 1989-ben. A katarzist kétségtelenül az elhazudott, meghamisított múlt újra-felbukkanása volt. Június 16-án újratemették Nagy Imrét és társait. Legkevesebb negyedmillió ember rótta le kegyeletét a Hősök terén felállított ravatal előtt. Ekkor hangzott el az a beszéd is, ami nem egyszerűen egy politikusi karrier első nagy állomása volt, hanem egy évtizedekre ható politikai program minden eleme is benne volt. Igen, a volt kommunista vezetők tülekedtek, hogy „szerencsehozó talizmánként” megérintsék azokat a koporsókat, de bizony ott volt az a kijózanító mondat is, hogy „a hatodik koporsóban nem csupán egy legyilkolt fiatal, hanem a mi elkövetkező húsz vagy ki tudja, hány évünk is ott fekszik.”. 20 évnek kellett eltelnie, hogy Magyarország nekikezdhessen a poszt-kommunizmus állapotából való kikecmergésnek. Csakhogy negyedszázaddal a beszéd után néhány ismét fel kell idéznünk néhány mondatot Orbán Viktor akkori beszédéből: „Ha hiszünk a magunk erejében”, „Ha elég eltökéltek vagyunk”, „Ha nem tévesztjük szem elől ’56 eszméit”, „Ha van bennünk elég mersz, hogy mindezt akarjuk”. Miről van szó?


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Foci EB: “Nacionalista” zászló, “kirekesztő” szurkolói zóna?

A foci EB olyan világesemény, amelyet a “politikai korrektség” megszállottjai sem hagyhatnak ki.

 A német zöldek egyik ifjúsági szervezetének jutott is figyelem bőven, bár pont eredeti céljukkal ellentétes eredménnyel. A németek ugyanis nem hagyják, hogy az egyik szent tehenüknek számító fociba a politika beleszóljon, így ha lehet, még több német zászlót fognak kihelyezni és lengetni.

(Szurkolói zóna Berlinben.)




Megadja Gábor
Megadja Gábor eszmetörténész

Tel-Avivtől Orlandóig

„A politizáló értelmiség ezen a ponton teljes kudarcot vall."

(Rendőrök és családtagok az orlandói mészárlás helyszínén.) 

„A politizáló értelmiség ezen a ponton teljes kudarcot vall. Rettenetes állandóan csak azt hallani, hogy a nemzetiszocializmus a barbárságba, a sötét középkorba, a humanitás előtti időkbe való visszaesés. Akik így beszélnek, aligha sejtik, hogy az élet szekularizálódása, amit a humanitás eszméje hozott magával, éppen azoknak a keresztényellenes vallási mozgalmaknak a táptalaja, amelyen például a nemzetiszocializmus is kinőhetett. A vallási kérdés ezen szekularizált szellemek számára tabu, és annak komoly és radikális felvetése az ő szempontjukból megfontolandónak tűnik – talán azért, mert ezt is a barbárságba és a sötét középkorba való visszaesésnek tekintik”. 

(Eric Voegelin)


Megyery Gerda
Megyery Gerda politológus

Vona Gábor: híd a baloldalra

Újabb párttal gyarapszik a baloldali tábor. Nem, most nem Bajnai Gordon alapít kormánybuktató-világmegváltó formációt. A Vona Gábor vezette Jobbik vált térfelet.

Sokan értelmezték már sokféleképpen a Jobbikban zajló folyamatokat. Vannak, akik a kiskutyás-kiscicás képek kapcsán cukikampányról beszélnek, mások a Jobbik néppártosodását vizionálják, megint mások pedig a párt középre-mozdulásaként látják és láttatják a folyamatot.

(Vona Gábor nemzeti konzultációt hirdet a korrupció, az oktatás és az egészségügy témáiban.) 


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

A demofóbiáról

Guy Verhofstadt, a politikai demofóbia szótári illusztrációja.

Az orvostudományban régóta ismert fogalom a tömegiszony, más szóval demofóbia.  A pszichológia a demofóbiát olyan megbetegedésként írja le, amely során az emberek nagyobb csoportja, tömege a betegből intenzív szorongást, undorral vegyes félelmet, sőt, egyenesen rettegést vált ki.

A politikatudomány mindeddig nem használta a demofóbia kifejezést, ám itt az idő, hogy bevezessük és használjuk azokra a politikusokra, akik kórosan szoronganak választóiktól.

(A politikai demofóbia szótári illusztrációja: Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője.)


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Svájcban sem lesz alapjövedelem

Havi 2 500 svájci frank, 1 000 euró, vagy 50 000 forint fix, munka nélkül? A svájciak 78 százaléka leszavazta az alapjövedelem ötletét, így az alpesi köztársaságban biztosan nem lesz alapjövedelem. Pontosabban ott sem lesz. Nálunk 2014 elején még az MSZP is lelkesedett az ötletért, mára csupán a PM nevű törpepárt turnézik vele.

(Alapjövedelem-ellenes plakát Svájcban: "Havi 2500 frank - ki fogja ezt kifizetni?".

A neoliberális ihletettségű ötletben — mint minden őrültségben — van logika. A különböző jogcímeken igényelhető állami és önkormányzati segélyek és támogatások helyett egyetlen “feltétel nélküli” alapjövedelmet (FNA) adnának. Magyarországon felnőttenként havi 50 000 míg gyermekenként havi 25 000 forintot. A legkülönbözőbb jogcímeken járó támogatások helyett utalt általány biztosítana egy szerény létminimumot, miközben az állam megspórolná a jóléti adminisztráció költségeit. Elméletileg.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Dunajujváros

Elnézést a helybéliektől, nem lehet a szójáték csábításának ellenállni.

Mentség csupán annyi, páran tényleg feljajdulhatnak az eredmények láttán, kiváltképp az MSZP környékén, ahol egyébként is tisztújító felfordulás van. A szocialista színekben induló Selyem László urat három párt is megelőzte, közülük alighanem a Jobbik háta a legfájdalmasabb látvány az MSZP-nek. Az egykor balos iparvárosban (a tisztújításon éppen csak átesett) Vonáék, több mint kétszer annyi voksot kaptak, mint a szocialisták jelöltje. Valakik tehát nagyon elnézhették az ottani aktuális szimpátia-viszonyokat, ha legalább ezt a fiaskót nem voltak képesek elkerülni.

(Sebaj Tóbiás újabb kalandjai.)


Máthé Áron
Máthé Áron történész

Itthon vagyunk

Június 4-e van. Trianon évfordulója, a Nemzeti Összetartozás Napja. Általában kicsit kellemetlen téma ez, régi, lassan száz éves nagy vereségünk, a magyar brand töréspontja.

Szavadban múlt zenéje szólt,

s hívogatott a falu-ölbe.

Arcodra, mondd, a fényt s mosolyt

nem Rapsonné asszony bűvölte?

Áprily Lajos

(Nemzeti Összetartozás Napja a Vereckei-hágón, a honfoglalás millecentenáriumi emlékművénél. Fotó: MTI/Nemes János)

Értelmiségünk baloldali eszméktől megszédült fele igazságosnak tartja, hol azért, mert az „úri Magyarország” kapott egy nagy sallert, hol meg azért, mert egyáltalán, a tradicionális magyar, mint fogalom, ingataggá vált, és hát ugye, a progresszió, az halad. Népünk másik része a pszichodráma-csoportokat idéző világba menekül, fantáziál mindenről, csak ne kelljen együtt élnie a tudattal, hogy egy történelmi vereséget szenvedett nemzet tagja. Mások meg a fogyasztói világ kádári átszüremkedése szerint románozzák le Márton Áron püspököt, vagy nevezik jugó csajnak Ruzsa Magdit. Az előző két felfogás téves, az utóbbi hozzáállás meg leginkább taszító. Trianon nem csak egy adott típusú magyarság-élmény kudarca, hanem mindig mindannyiunké. Másfelől meg nem a permanens vereséget kell benne látni, hanem az örök parancsot, hogy a földről fel kell kelni. Végül, a harmadikként említett fogyasztói, kissé „proli” megközelítés viszonylatában reményt keltő, hogy még egyetemi éveink alatt itt tanuló pozsonyi barátom még részegen is kioktatta az őt leszlovákozó budapesti rendőröket. Talán a legnagyobb fájdalom nem is a minket igazságtalanul sújtó békeszerződés, hanem a szétszakítás, az hogy határok választják el azokat, akiknek az elődeik ezer évig összetartoztak. Határok nem csak térben vannak, hanem a lélekben is. A XX. század olyan határokat, olyan korlátokat rakott ránk, amelyek a lelkünkön túl szó szerint a húsunkba vágnak. Vajon megéri-e magyarnak lenni?


Gát Ákos Bence
Gát Ákos Bence alapító elnök, Duel Amical

Bevándorlás: egyre többen visszhangozzák a magyar álláspontot

Mindinkább érvényesülni látszik Európában az az álláspont, amelyet Magyarország a kezdetektől fogva hirdet. A kontinens biztonsága veszélyben van, az Uniónak elsősorban az európai állampolgárok védelmére kell koncentrálnia.

(Katonák a brüsszeli Maelbeek metróállomáson.) 

A bevándorlás okozta válság kitörésekor a magyar kormány reflexe helyes volt: a közrend fenntartását és az állampolgárok védelmét tekintette legfontosabb céljának. Az ország déli és egyben az Európai Unió külső határszakaszait védő kerítés felépítése erre tagadhatatlan bizonyítékot szolgáltat. Tavaly nyáron még sokan bírálták a határvédelmi intézkedést, a biztonságos hétköznapokat természetesnek tartó számos európai politikus a kerítésépítést durva, erőszakos cselekedetnek minősítette. Bár a jogos önvédelem Európa szerte elfogadott, a határvédelemi intézkedéseket mégsem ebből a szemszögből közelítették meg. A párizsi és a brüsszeli terrorcselekmények robbantásai azonban, ha nem is váltottak ki drasztikus politikai változásokat, elkezdték eloszlatni a rózsaszín ködöt. Az állampolgárok szemében biztosan, az európai politikai vezetők szemében remélhetőleg.


Kovács István
Kovács István stratégiai igazgató, Alapjogokért Központ

Háttérhatalom és hippikapitalizmus

Az elmúlt időben egyre többet hallani Soros Györgyről, hiszen a magyar kormány retorikájában ő jelenik meg a világ megváltoztatásán ügyködő, kormányoktól független nemzetközi hatalmi ág szimbolikus alakjaként.

Legutóbb a magyar miniszterelnök az előbb körülírt erőt egyenesen „háttérhatalomként” aposztrofálta, amire az hazai sajtó balliberális ága egyből rá is kattant, hiszen a szó hallatán az átlagembernek általában a világot irányító zsidó (máskor meg gyíkember) összeesküvésről szóló borgőzös konteók jutnak eszébe. Holott – így a ballib sajtó – Soros György az egész világon olyan nemes eszmék gyakorlati megvalósításán dolgozik, mint a jogállamiság, a tolerancia, a kisebbségek integrációja – és a többi. Persze érezzük, hogy ennél azért jóval többről van szó.

(Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója és tulajdonosa.)

Elsőként azt kell belátni, hogy a „civilizált” világban klasszikus értelemben vett háborúk a második világháború óta nincsenek. Persze „fejlett országok” is vívnak háborúkat, de nem egymás ellen, hanem a világ valamelyik távoli pontján, a „demokrácia védelmében” avatkoznak be a számukra szimpatikus és jövedelmező rezsimek hatalomra segítése vagy hatalmon tartása érdekében. Gyakran azonban a „civilizált országok” nem a saját katonáikat küldik harcba, hanem az érdekeiknek megfelelő csoportot segítik pénzzel, fegyverrel, kiképzőkkel. Még Oroszország sem mert nyílt konfliktust kezdeményezni Ukrajnában, hanem helyette éppen a fenti módszerekkel annektálta az ország területének egy jelentős részét.


Megyery Gerda
Megyery Gerda politológus

Munkanélküli migránsok, Soros György ajánlásával

Közel 1 millió bevándorló várja menedékkérelme elbírálását. Nyártól nagy részük megjelenhet az európai munkaerőpiacon – munkanélküliként.

Talán emlékszünk még, hogy a migrációs válság kezdetén neves közgazdászok hada érvelt amellett, hogy a szakképzett és dolgos migránsok fogják fellendíteni Európa gazdaságát.

(Migránsok a görög-macedón határon.) 

Független híroldalak számoltak be arról, hogy a migránsok többsége „meglepően jól képzett”, sőt, egyenesen azt állították, hogy a bevándorlók egyszerűen „túlképzettek” (főleg a magyarokhoz képest).

Maximumon pörgött tehát a liberális propagandagépezet. A független értelmiségiek már-már nyíltan hangoztatták, hogy a legjobb lenne az európai lakosságot egy az egyben migránsokra cserélni. Akkor végre kilábalna az Unió a válságból!


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Schiffer el

Egészen példa nélküli, hogy egy parlamenti párt elnöke ilyen gyorsan és látszólag minden előzmény nélkül távozzon pártja éléről.

Schiffer ráadásul nem csak párttisztségeiről mondott le, hanem lényegében kivonult a politikából.

(Kép forrása: itt.)

A helyzet tehát rendkívüli. A régi ügyvédi iroda vezetése és a „szellemi erőtér” kiépítése pedig sokkal inkább hangzik terelésnek, mint valódi indoknak. Így jogosan merül fel bennünk a kérdés: mi állhat valójában Schiffer döntése mögött?


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Aki időt nyer…

Ha sok migránst befogadsz, folytathatod az eladósodást – ezt üzeni Brüsszel.

Két héttel ezelőtt Brüsszel elfogadta a Matteo Renzi vezette olasz kormány 2016-os költségvetését. A Financial Times szerint Brüsszel „soha nem látott” rugalmasságot tanúsított az olasz adósságcsökkentési folyamat kapcsán. Renziék gyakorlatilag minden engedményt megkaptak, amit csak kértek. Az olasz kormánynak küldött levelében a Bizottság ugyan felhívta Renziék figyelmét arra, hogy 2017-ben további takarékossági intézkedéseket kell véghezvinniük, de (többek között) egy 14 milliárd eurós költségvetési könnyítést azért megítéltek a javukra.

(Matteo Renzi és Gyurcsány Ferenc.)


Offshore – van megoldás

Amennyiben sikerülne felszámolni az adóparadicsomokat, egy átlagbérből élőnél éves szinten 180 ezer forinttal több jövedelem maradhatna.

A Panamai papírok nyilvánosságra kerülését követően 300 neves közgazdász az aláírásával ellátott nyílt levelet nyújtott át a világ vezetőinek, melyben az adóparadicsomok megszüntetését követelik. Okkal merül fel a kérdés, hogy ha az adóparadicsomokba a fejlett világból viszik a pénzüket a vagyonosok, miért is kell győzködni a (fejlett) világ vezetőit az adóparadicsomok megszüntetéséről?

(Kép forrása: itt.) 


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Sunnyog az ellenzék

Tegye fel a kezét, aki tudja, mi az álláspontja az ellenzéki pártoknak kvóta-ügyben.

(Kép forrása: itt.) 

Jó ideje nehéz megmondani, milyen álláspontot képviselnek az ellenzéki pártok az egyes szakpolitikai témákban. Mit csinálna a Jobbik az egészségüggyel? Bevezetne-e tandíjat az MSZP, vagy sem? Mit tenne az Együtt a gazdaságpolitika terén? A PM továbbra is támogatná a vagyonadó bevezetését? Hogyan fest az LMP Európa-politikája?

Nem arra gondolok, hogy található-e a pártprogramjukban erre utaló mondat, vagy hogy mondott-e erről másfél évvel ezelőtt valamit Tóbiás József vagy Szabó Rebeka. A kérdés az, hogy az átlag választópolgár képes-e azonosítani az ellenzék politikai profilját, képes-e akár egyetlen mondatot mondani arról, hogy ezek a pártok mivégre léteznek, kiket képviselnek, kikért és kik ellen tevékenykednek.


Galló Béla - Törcsi Péter
Galló Béla - Törcsi Péter

Két írás az osztrák elnökválasztásról

A Mozgástér blog két szerzője elemzi a vasárnapi osztrák elnökválasztás eredményét.

(Alexander Van der Bellen, a Zöld párt politikusa és Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt jelöltje.

 

Galló Béla: Megkönnyebbült ostobaság

Egy kisvárosnyi levélszavazó mentette meg attól Ausztriát, hogy 1945 óta először a szélsőjobb jelöltje töltse be a legmagasabb közjogi méltóságot a mag-Európa egyik országában. Ha nincs az a harmincezer valahány borítékban lapuló voks, odaát most világtörténelmet írnak.   

Nem törtek át! – kiáltja euforikusan az európai baloldal, noha a megkönnyebbült ostobaságon kívül semmi oka sincs az eufóriára.

Igaz, a tiszteletre méltó zöld bácsi, van der Bellen célszalag győzelmével a legrosszabb osztrák forgatókönyv már tényleg nem következhet be. Nem a fölöttébb energikus Norbert Hofer lett az államfő, így aztán ki sem írhatja az előre hozott parlamenti választásokat, hogy a győzelmének lendületét kihasználva, pártja, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) még 2018 előtt learathassa a kormányra jutás dicsőségét. 

Szóval „nem törtek át”.

Még nem.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Bill Clinton és a Fitch Ratings

Van valami szomorú abban, ahogyan a magyar közvélemény túlnyomó többsége, úgymond, rámozdul a minket futólag minősítő politikai kijelentésekre.

Minden oldal a maga szájíze szerint rezonál rájuk, eszükbe se jut, hogy a helyi értékén kezeljék ezeket a gyakran felületes, bár mindig célzatos minősítéseket. 

Bill Clinton a napokban határozottan és ellentmondást nem tűrően formált lesújtó félmondatot Magyarország és Lengyelország politikai állapotairól, amire a honi szekértáborok most is annak rendje-módja szerint reagáltak.

(Kép forrása: itt.) 

A kormányzó erő Soros György szócsövének minősítette Clintont, Sorost magát pedig olyan „háttérhatalomnak”, amelyet senki sehol sem választott meg, mégis mindenbe belekotyog.

Hát ez nem valami korszakalkotó felfedezés.