70 milliárd euró? Uniós hitel? Ukrajnának?
Másfél éve tart a háború, és nem látszik a vége. Most (még) mindkét fél a harctéren akarja pozícióját javítani, így fokozzák háborús erőfeszítéseiket. Jelenleg az oroszok vannak jobb helyzetben. Mivel az ukránok támadnak, és a támadónak kell 3:1 erőfölényben lennie, az orosz húsdaráló komótosan pusztítja az ukrán élőerőt és felszerelést. Zelenszkij ukrán elnök valamiért görcsösen ragaszkodik Bakhmut városához, így az ukrán hadsereg felaprózva erejét, itt és délen (a Bradley térnél, Zaporizzsja megyében) támad. Az ukránok az első orosz védelmi vonal elérésére vetik be azt a stratégiai tartalékot, amit az Azovi-tengerig tartó áttörésre tartalékoltak.
Az oroszok kivárják az ukrán ellentámadás végét, elvégre a tíz legértékesebb ukrán nehézdandárból nyolc már a Dnyepertől keletre amortizálódik, így ezek teljes felőrlése után — de még az októberi esős időszak előtt — adja magát egy orosz ellentámadás (pl. Harkov és Szumi irányába), vagy a felötlő hadviselés folytatása. A háború tehát folytatódik, jobb esetben befagy. A politikai üzem viszont megy tovább.
A béketárgyalás olcsóbb lenne
Szlovákiában szeptember 30-án lesz parlamenti választás, ahol a most ellenzékben lévő pártoknak jó esélye van arra, hogy az ország közvéleményének többsége által támogatott békepolitikával kormányra jussanak. Amerikában jövő novemberben lesz elnökválasztás, de az esélyes republikánus és nem mainstream demokrata (Robert F. Kennedy Jr.) jelöltek már most jelzik, hogy átgondolják Ukrajna nyakló nélküli támogatását. Mivel Brüsszelt most háborúpárti politikusok vezetik (ha korrupciós ügyei ebben meg nem akadályozzák, Ursula von der Leyen szívesen lenne új NATO-főtitkár), felkészülnek arra az eshetőségre, hogy Washington kihátrál Ukrajna támogatásából.
Ezért készítenek elő a 2024-2027 időszakra egy 50 milliárd eurós csomagot az ukrán állam működésének támogatására, és egy 20 milliárd eurós csomagot az ukrán fegyverszállításokra. A pénz nagyobb része hitelből érkezne, ami visszavezet bennünket 2020 nyarára, a COVID utáni újjáépítési hitelek tárgyalásához. Az akkor elfogadott “jogállamisági feltételrendszer” elvileg csak az uniós pénzek korrupciómentes felhasználását biztosította volna, ám a feltételrendszert időközben kimondva-kimondatlanul kiterjesztették a genderideológia; a kötelező betelepítési kvóta; a többségi szavazásra való áttérés; az Oroszország elleni elhibázott és Európára nézve öngyilkos szankciók feltétel nélküli támogatására.
A lengyel és a magyar kormány támogatta, és — legalábbis varsói és budapesti olvasat szerint — teljesítette is a korrupció elleni fellépés uniós elvárásait (például az Integritás Hatóság létrehozásával), a felfüggesztett források helyett azonban újabbnál újabb elvárások érkeznek. Brüsszel újabb feltételeire a magyarok többsége népszavazáson már nemet mondott, a lengyeleket pedig október 15-én kérdezik meg a kötelező betelepítési kvótáról. Az eredmény ott is borítékolható.
Brüsszel tehát úgy kér 70 milliárd eurót Ukrajna és a háború finanszírozására, hogy két tagország forrásait visszatartja. Emellett kérnek még 19 milliárd eurót a korábbi hitelek kamataira és kétmilliárd eurót az eurokraták fizetésemelésére és nyugdíjkifizetéseire.
A magyar kormány álláspontja világos: a pénzért cserébe Kijevnek érdemi gesztusokat kell tennie. Ahogy az orosz olajat Indiába és az Öböl-térségébe furikázó görög hajóvállalatokat le tudták venni a “háborút támogató cégek” listájáról, úgy azt az OTP Bankot is levehetnék, amelynek orosz leánybankja — a többi ottani nyugati bankhoz hasonlóan — az orosz törvények alapján biztosít kedvezményt a fronton harcoló katonák hiteleinél. Ukrajna a többi nyugati bankot valamiért nem teszi erre a listára. És akkor az ukrán “halállistákról” még nem is beszéltünk.
A másik magyar szempont ennél sokkal fontosabb. Jogos elvárás, hogy Ukrajnának biztosítania kell az ottani kisebbségek 2014 előtti jogait, fel kell hagynia az erőszakos asszimilációs politikával. Még a globalista NGO-k körében oly’ népszerű Velencei Bizottság is ezt ajánlja. Az oktatási törvény jól mutatja Kijev álszentségét: miközben Zelenszkij ünnepélyesen megígéri a magyar köztársasági elnöknek, hogy a kárpátaljai magyarok minden olyan jogot megkapnak, amit a magyarországi ukránok is élveznek, Munkácson a II. Rákóczi Ferenc középiskolába ukrán igazgatót neveznek ki, aki a magyar iskolából ukrán iskolát akar csinálni. A kijevi rezsim ezt nem foghatja a Turul-emlékművet magyalázó Baloga-klán “helyi akciójára”. Döntsék el: vagy ér valamit a kiskirályok és oligarchák ellen fellépő Zelenszkij elnök szava, vagy csak a “jó rendőr” szerepét játssza.
Emlékezzünk vissza a 2020 nyári magyar javaslatra: a közös hitelfelvételt támogató tagországok alkossanak konzorciumot, és az EU helyett vegyenek fel ők közös hitelt, terheljék csak továbbra is saját költségvetésüket. Kérdés, hogy a mostani, évtizede nem látott magasságú, állampapírkamatok és adósságszint mellett a háborúpárti országok kormányai “saját” kontóra is támogatják-e négy évre előre Ukrajnát?
(Kép forrása: Bloomberg)