Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Mi lesz veled, euró?

Vajon az euró, vagy az EU omlik hamarabb össze? –Talán soha nem álltunk ilyen közel ennek a rég óta velünk élő kérdésnek a megválaszolásához, mint most az energia-, élelmiszer- és háborús infláció idején. Persze korai temetni a közös valutát és az EU-t, ám az is biztos, hogy a kilábaláshoz érdemi változásra lenne szükség Brüsszelben.

Meddig lesz euró? Ameddig a németek, osztrákok és hollandok bírják finanszírozni! A rossz hír, hogy a nettó befizetők most már tényleg elértek a fájdalomküszöbükhöz.

Milyen lesz 2024-ben az új euró?

Az euró egy “hibás termék”, amelynek olyan erős nemzetközi valutának kellett volna lennie, mint a német márka. Ezért formálták az Európai Központi Bankot (EKB) a Bundesbank mintájára. Aztán a káposztát a kecskére bízták, vagyis az eladósodott és strukturális reformokra nem hajlandó déli országokból érkező jegybankelnökökre, akik nem a déli tagországok sohanapján, kiskeddre elnapolt nyugdíj-, szociális és munkaerőpiaci reformjait finanszírozták a gyorsuló kötvényvásárlással, hanem a déliek német autó, holland élelmiszer vásárlását életszínvonalának megszorítások nélküli fenntartását. A déli országoknak juttatott pénz másik része kamatok formájában vándorolt “vissza” északra.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Férfi a gyep szélén

Marco Rossit sem a kudarc, sem a világraszóló diadal nem készteti üresen kongó mondatokra. Mindig mond valami lényegeset, s ettől van az, hogy már a névelői is hitelesek.

Szűk éve, hogy az albán fiaskókról éppoly pontosan fogalmazott, mint most, ezen a fényes magyar focit hozó nyárelőn. Akkor sem temetett, mint ahogyan most – a győzelmek mámorában – sem állítja, hogy megvan az új aranycsapat.

Dehogy van meg.

Sem a temetésben, sem a túlhabzásban nem partner, ellenkezőleg, hóban, napsütésben egyaránt realista férfi marad a gyep szélén. 


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Great Reset: Nincstelen leszel, de boldog!?

Mire jó egy háború? Sok mindenre, amit normális körülmények között nem lehetne megtenni. A Great Reset tervet bemutató sorozatunk újabb részében a nyugati középosztály alkonyáról írunk. Már megint mi, magyarok járunk jól?

A Nyugat most van a legközelebb ahhoz, hogy a Davosi Világgazdasági Fórum, és annak alapítója, Klaus Schwab által szorgalmazott Great Reset tervet megvalósítsa. Korábbi írásunkban már bemutattuk a húsevés visszaszorításáról és állati fehérjével (pl. lisztkukaccal) való kiváltásáról szóló terveket. Időközben az EU ezeket már elfogadta és az első “progresszív” dán hizlaldákban már lisztkukaccal is etetik a malacokat.

A globalista politikusok pedig már hangosan követelik, hogy hetente csak egyszer együnk húst, amivel éves szinten akár ötmilliárd köbméterrel is csökkenthetjük az EU orosz földgáz importját.

Egy másik 2030-rs szóló Great Reset elképzelés megvalósítása is jól halad, a kétéves koronavírus-leállás után beköszönő háborús infláció miatt Nyugaton ugyanis egyre többen veszítik el tulajdonukat, vállalkozásukat és élik fel megtakarításukat, vagyis tulajdonosból alkalmazottá válnak, középosztálybeliből pedig kiszolgáltatottá.


Galló Béla
Galló Béla politológus

A 3. világháború

Az orosz-ukrán háborút a harcoló felek – pontosabban az oroszok és a Zelenszkij mögött álló külföldi erők – homályos célképzetei teszik igazán veszélyessé.

Egy háború mindig szörnyű, de különösen az, ha jól definiált célok nélkül vívják.

Csak sejteni lehet, milyen külföldi manőverekkel vezették meg a geopolitikai kalandokra persze mindig kész Putyint, hogy februárban támadást indítson. Az orosz titkosszolgálatok vezetésében azóta bekövetkező változások arra utalnak, hogy a vonatkozó orosz intézmények nem álltak hivatásuk magaslatán, s ily módon Putyin eredeti elképzelései a gyors és hatékony "különleges katonai műveletekről" dugába dőltek. Célként mára már az orosz katonai presztízs-veszteség politikai minimalizálása került előtérbe: egyre inkább az a kérdés, vajon mit tart Putyin a fenntartható orosz presztízs biztosítékának.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Kissinger tudja, Soros nem

Az aluszékony Joe Biden nemrég éber üzletemberek előtt kikottyantotta a lényeget.

„Olyan lehetőség előtt áll most az USA, amely száz, százhúsz évente egyszer adódik egy ország életében. Új világrend alakul, amit nekünk kell vezetni, és egyesítenünk kell a szabad világot ennek érdekében!”

S ezután ahogyan szokta, megint lekezelt a semmivel, de szavainak élét most ez sem tompította.

Hiszen a világ újrafelosztása végül is – ha a mai Fehér Házból nézzük – tényleg aktuális.

Amikor a birodalmi méretű országok egy része gyengül, egy másik részük pedig erősödik, a geopolitika rögtön hangsúlyossá válik. Ilyenkor félelmek és ambíciók aktivizálódnak, nyers, birodalmi érdekeik lólábát persze mindig a magasztos értékek celofánjába csomagolva.

Amerika gyengül.

Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Next Generation EU 2, 3, 4 és 5?

Szó szerint kell a következő generációt érteni, ugyanis már a 2028-58 között visszafizetendő első hitelcsomagot is gyermekeink és unokáink fogják visszafizetni. Erre a 850 milliárd euróra pakolna rá Brüsszel újabb száz- és ezermilliárd eurós hiteleket, például Ukrajna finanszírozására, az orosz fosszilis energiáról való leválásra, vagy a tagországok felfegyverzésére.

Mivel az Európai Központi Bank (EKB) az eurózóna adósságválsága óta már ellőtte szinte minden puskaporát; a nettó befizető (“fukar”) országok pedig nem szívesen vállalnak újabb terheket; az energiainfláció tartósnak bizonyul és a kamatok csak növekednek, sokan most látják a hitelfelvétel Brüsszel számára utolsó “optimális” időpontját. Az EU ugyanis a rövid- és középtávú kihívások kezelésére újabb finanszírozási forrásokra van utalva.

A mintát és az ürügyet a koronavírus-járvány adta, amikor francia, majd német-francia javaslatra a 850 milliárd eurós Next Generation EU (NGEU 1) hitelcsomagot elfogadták. Ebből százmilliárd megy a munkahelyek védelmére, míg 750 milliárd a klímacélok elérésére és a digitalizációra megy.

Címkék:

Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Válságkezelésből jeles

Az eddigi legnehezebb nemzetközi politikai és gazdasági körülmények között alakítja meg Orbán Viktor ötödik kormányát. A 2010 óta eltelt, válságokkal teli időszak magyarországi eredményei azonban azt mutatják, hogy a neoliberális és globalista mainstream sokkterápiájával szemben a patrióta gazdaságpolitika és a családbarát kormányzás igenis működőképes.

A nemzetközi helyzet fokozódik! – A Tanú című film örök igazsága most aktuálisabb, mint valaha, bár a 2010 óta eltelt időszak sem szűkölködött a kihívásokban. A 2002-2010 közötti „nyolc elvesztegetett év” balliberális kormányzása alatt az ország államcsőd közeli állapota jutott, a GDP tekintetében megelőzött bennünket a 2020 végén általunk ismét visszaelőzött Szlovákia, míg Románia az uniós támogatások, valamint a többmillió kivándorló hazautalásai miatt pedig felzárkózott hozzánk.

A Gyurcsány Ferenc szerint „Általában sok jó ötlet van egész addig, amíg nem kell számolni. Mikor számolni kell, akkor elfogy a tudomány” neoliberális közgazdászok és a baloldali propagandasajtó azt szajkózta, hogy megszorítások az IMF nélkül nem lehet válságot kezelni, ráadásul 2011 végén megpróbálták bedönteni forintot, így próbálva megbuktatni a Nemzeti Együttműködés Rendszerének jogi keretét akkor kialakító kormányt. Akkor a terhek igazságos megosztásába a multicégeket és a bankokat is bevonták, így hazánk nem jutott az euró(adósság)zóna déli államainak sorsára, ahol a családokkal és hazai cégekkel fizettetnék meg a kilábalás árát.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

A Válasz Online trükkje?

A Válasz Online szerint a termékenység növekedése a régiónkra jellemző trend, Magyarország csak sodródik azzal az árral, amely körülöttünk már mindenkit elragadott korábban. Lássuk a számokat.

Orbán trükkje? – Támogatással vagy nélküle, térségünkben mindenütt nő a termékenység címmel közölt cikket a Válasz Online. Élő Anita, a cikk szerzője a következőt állítja: 

Az Orbán-kabinet egyik sikere a családtámogatási rendszer, amelynek révén a termékenység 1,24-ről 1,59-re emelkedett az elmúlt években. Csakhogy ugyanez a tendencia megfigyelhető Oroszországtól Lengyelországon át Romániáig a volt szocialista országok körében. Sodródunk az árral, és ezt állítjuk be sikerként? Regionális trendet? A Válasz Online arra jutott: valóban az egész régióra jellemző hullámról van szó, de nem könnyű felkapaszkodni rá. Magyarországnak sikerült legutoljára.

Tehát, Élő Anita szerint a termékenység növekedése a régiónkra jellemző trend, Magyarország csak sodródik azzal az árral, amely körülöttünk már mindenkit elragadott korábban.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Brüsszeli olajfolt

Az uniós olajszankciók ügye egyre inkább egy olajfoltra kezd hasonlítani, amin a brüsszeli bizottság politikája megcsúszik. Felvetődik a jogállamiság sérülésének és a bizalomvesztésnek a kérdése, nem beszélve a mainstream média agymosásáról, ami a médiaszabadságot veszélyezteti. Még szerencse, hogy mi, magyarok józanul gondolkodunk és szabadon vitatkozhatunk a szankciókról.

A brüsszeli globalista buborékban minden olyan egyszerűnek tűnt. Hétfőn kiszivárogtatják a globalista mainstream médiának az olajszankciók tervét, amely az esti hírműsorokban és másnapi szalagcímekkel kellően megdolgozza a tagországok közvéleményét és kormányait, hogy már kedden-szerdán elfogadják az intézkedéseket.

Menetből akartak támadni, mert angol hasonlattal élve Brüsszel már az összes “alacsonyan csüngő gyümölcsöt leszedte” az Oroszország ellenes szankciók terén, így már csak a “magasan csüngő”, nehezebben elérhető gyümölcsök, vagyis a tagországoknak is komoly életszínvonal esést okozó  szankciók maradtak. Az ezek elfogadásához szükséges érdemi vitát akarták ezzel a gyerekes tervvel megúszni, ami felveti a jogállamiság sérülésének kérdését.

Ursula, azt mondták, hogy 2027


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Cicamosdás luxusgépen

Pontosabban a nyugati átlagembereknek zuhanyzás helyett cicamosdás és nagymosás helyett ruhaszellőztetés, a globalista elitnek továbbra is magángép és luxusjacht jár. A globalista és vele szövetséges brüsszeli elit álszentsége újabb szintet lép, miközben generációk óta nem látott áldozatot kérnek az európaiaktól.

Hogyan lehet az orosz vezetékes energiától való függőségünket csökkenteni? Lépésről lépésre. Úgy, hogy közben ne lőjük lábon magunkat és gondoskodjunk kellő alternatíváról. A magyar kormány – minden ellenkező híresztelés és propaganda ellenére – pont ezt tette az elmúlt tizenkét évben. Nagy lépést tettünk a gázszállítás diverzifikálása felé, miközben több uniós ország nem igyekezett ennyire. Ahogy Tarzan is csak akkor engedi el az egyik liánt, amikor a másikat már fogja, úgy az orosz vezetékes energiáról is csak akkor érdemes leválnunk, ha már van megfelelő mennyiségű és áru alternatíva.

Mosás helyett szellőztetés? 

Brüsszelben nem így gondolkodnak, és mivel a papír mindent elbír, olyan tervekkel állnak elő, amelyek segítségével a racionális tempónál gyorsabban csökkenthető az EU orosz energiaimportja. Mintha ez egy race to the bottom versenyszám lenne, amelyben egyetlen cél létezik, az orosz energiaimport nullára csökkentése. Azt, hogy közben az ukránok a területükön áthaladó gázszállítás fenntartását kérik az ebből eredő tranzitdíjak miatt, háttérbe szorul.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Egyelőre

Mélenchon pártjának, az Engedetlen Franciaországnak „szélsőbalos” engedetlenjei engedelmeskedtek a globalista multiknak, amikor az elnökválasztás második fordulójában jelentős (42 százaléknyi) mértékben átszavaztak Macronra.

Úgymond azért, hogy a „köztársasági egységfront” szellemében  megakadályozzák a „szélsőjobbos” Marine Le Pen hatalomra kerülését. Csupán 17 százalékuk voksolt Le Penre, 41 százalék pedig se ide, se oda nem szavazott, egyszerűen kiszállt a választási buliból.

„Köztársasági egységfront”? „Szélsőbal”? „Szélsőjobb”?

Ezek a 20. századi politikai kategóriák csak arra hivatottak, hogy a globalista fősodor a pontatlanság homályába burkolja velük a 21. század lényegbevágó problémáját, a globalisták kontra szuverenisták konfliktusmezőt. A magukat immár progresszívnek minősítő globalisták nyelvpolitikájának éppen az a célja, hogy az ilyen érzelemdús jelzős szerkezetekkel megossza a szembenállók, azaz a szuverenista populisták táborát, s ezzel lehetőleg a multik zászlaja alá sorakoztassa azt a baloldalt, amely saját önképe szerint egykor amúgy is a progresszivitás jegyében fogant. A balos populista még mindig kevésbé ráz, mint a jobbos, sőt a proletár internacionalizmus és a multik globalizmusa ma már szinte kétpetéjű ikrek, ha előbbit vészesen legyengítették is múlt századi gyermekbetegségei. A „szélsőjobb” viszont egyre virulensebb, tehát veszélyesebb: ő az, aki ellen a multiknak mindenáron, akár a veres ördöggel is össze kell fogniuk.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Legyetek ti is Gyurcsányok!

“Nem kevesebb, hanem több ‘Gyurcsány’ kell!” – a negyedik kétharmad hajnalán a DK elnöke kiadta az új parlamenti ciklus ellenzéki politizálásának jelszavát, amivel, ha lefordítjuk magyarra, azt akarta mondani, hogy több DK kell. A Momentum elnöke is “fentről” csökkentené az ellenzéki pártok számát, míg a “kapitány” pont egy sokadik párt alapításán dolgozik. Anziksz csata után.

Az, hogy 13 évvel hivatalból való távozása után még mindig Gyurcsány Ferenc a magyar politikát meghatározó egyik politikus, komoly teljesítmény. Persze kevéssé a politikai karrierjét negyven éve, a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) funkcionáriusaként kezdő volt miniszterelnök (pozitív), mint sokkal inkább baloldali és ellenzéki politikustársai (negatív) teljesítménye. Sokan és sokszor elmondták már, hogy az ellenzéki pártok Gyurcsány Ferencet “sem kiköpni, sem lenyelni nem tudják”. Most, a negyedik kétharmad hajnalán ismét ez a helyzet.

Csehül állnak. 


Galló Béla
Galló Béla politológus

És jött a farkas, Pista

Egy süllyedő hajó sorsát, képletesen szólva, mindig a menekülők pecsételik meg.

Ha ma már Újhelyi úr is arról „értekezik”, hogy szétesett az MSZP-brand, elhervadt a szegfű, akkor pártjának tényleg annyi. Páran ezt már kissé korábban – úgy tíz-húsz éve – észrevették, meg is kapták érte az "áruló" stigmáját, noha csak a szemük volt élesebb, a tartásuk pedig egyenesebb.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Brüsszel fűti az energiainflációt

Öt euró egy liter benzin, tíz euró egy vekni kenyér, tizenöt euró egy kiló hús? A német média már érzékenyíti a németeket arra, mi várna rájuk nyáron az orosz energiaimport uniós bojkottja esetén. Brüsszel pont ezen dolgozik, hiszen orosz relációban négy hónap alatt le akarják állítani a szén, egy éven belül az olaj és két éven belül a földgáz importját.

Őrültség, de van benne rendszer! – tartja a mondás. Aki azt hiszi, hogy Brüsszel a koronavírus-járvány előtti életszínvonalhoz akar visszatérni, nagyot téved. A Davosi Világgazdasági Fórum által szorgalmazott Great Reset, illetve az Európai Bizottság elnöke által programszintre emelt Green New Deal lényege pont abban áll, hogy a koronavírus-járvány előttihez képest nagyságrendekkel csökkenteni kell a nyugati világ erőforrás-felhasználását. Itt is érvényes Winston Churchill örökérvényű mondása, miszerint “Ne pazarold el a lehetőséget, amit egy jó válság a kezedbe ad!”


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Lenintől Márki-Zay Péterig

A baloldal közel negyed évszázada, Horn Gyula óta nem találja a vezetőjét. Legalábbis ez a látszat. A valóság azonban az, hogy a baloldal rengeteg vezetőt talált már magának, de amint rátalált egyre – voltak köztük erősebb és gyengébb képességűek egyaránt –, azonnal fúrni kezdte, és a puccs bekövetkezése csak idő kérdése volt.

Kovács László 1998-ban lett az MSZP elnöke, és ekkor már mindenki a következő választás szocialista kormányfő-jelöltjeként tekintett rá. 2001 tavaszára azonban sikerült kipiszkálni Kovácsot a jogos várományos pozíciójából, és az MSZP egy párton kívüli politikussal, Medgyessy Péterrel futott neki a 2002-es választásnak. Medgyessy alig töltött el pár hetet kormányfőként, amikor jött a D-209-es ügy, két évvel később pedig végleg félreállították.


Sobor Dávid
Sobor Dávid

jogász

Negyedszerre kétharmad – Jogállam és mozgástér a következő nyolc évben

Az országgyűlési választás és országos népszavazás a kormányzó Fidesz-KDNP szövetség és a keresztény alapú, konzervatív család- és gyermeknevelési modell földindulásszerű győzelmét hozta. Ennek okairól és következményeiről számos elemzés látott és fog még napvilágot látni. Az alábbi gondolatok néhány hosszú távú alkotmányossági és jogelméleti kérdésre fókuszálnak.

Elöljáróban magyarázatot igényel a címben szereplő nyolcéves időszak. A baloldali riogatással ellentétben egyáltalán nem gondolom, hogy ez a választás volt az utolsó. Az viszont világosan látszik, hogy vasárnap kudarcot vallott az a politikai kísérlet, amelyet az ellenzéki erők a 2014-es választási vereségük óta építettek fel. Mással is és önmagukkal is elhitették, hogy a közös jelöltállításnak és közös indulásnak nincs alternatívája. Ezért nem is készültek „B” tervvel arra az esetre, ha az egysíkú negatív kampányuk kudarcot vallana. Polgári jogi terminológiával élve, olyan módon egyesültek, hogy őket „csak aránytalan károsodás, aránytalan költekezés árán vagy egyáltalán nem lehet szétválasztani”.

A következő parlamenti ciklus ezért a baloldali ellenzék számára nem az építkezésről, hanem a szétválás legkevesebb fájdalommal járó módjának megtalálásáról fog szólni. Mindeközben külföldi támogatóikban akár az a meggyőződés is kialakulhat, hogy egy új ellenzéki kísérletben való részvételnél kevesebb költséggel jár a számukra, ha megpróbálnak kiegyezni azzal a kormányzattal, amelyet – modern történelmünkben először – a választók abszolút többsége támogat.

Emiatt a jelen pillanatban nehéz elképzelni azt, hogy a 2026-ban esedékes választásokig fel tud állni a Fidesz-KDNP-t legyőzni képes ellenzéki erő. Minden jel arra mutat, hogy a 2010-ben kapott felhatalmazással indult nemzetépítő munka legalább két évtizedet ölelhet fel. Helyesebb ezért, ha nyolcéves távlatban vizsgáljuk meg, mit fejez ki a választópolgárok csaknem egyöntetű döntése.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Április 4.

Vége a kampánynak, az ellenzéki pártirodákból nem szűrődik már ki zaj.

Úgy fest, az érintettek a negyedik gigagombóc után gyorsan kinevezték a bűnbakot: naná, hogy a saját miniszterelnök-jelöltjüket.

Kiről persze ma se tudni még, hogy jobbos balos, illetve balos jobbos volt-e, avagy csupán alanyi jogon mutatkozott-e olyan minden képzeletet felülmúlóan zavarosnak, mint amilyennek mutatkozott. (Pardon, nem zavarosnak, sokkszínűnek.)

Ki tudja?

Persze ma már ez nem is igazán érdekes: van-e érdektelenebb egy tegnapi, úgymond fontos politikai személynél?


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Vasárnap menjünk szavazni!

Háború vagy béke? Olaj vagy vér? Stratégiai nyugalom vagy fegyverszállítások? A 2022-es országgyűlési választás tétje ezen ellentétpárokra szűkült le. Az új parlament megválasztása mellett a gyermekvédelmi törvényhez kapcsolódó négy témakörben népszavazást is tartanak. Minden kedves olvasót arra buzdítok, hogy vasárnap éljen állampolgári jogával, és menjen el szavazni!

A 2018-ban kezdődő parlamenti ciklusra a koronavírus- és az ukrán válság nyomta rá leginkább a bélyegét. A Fidesz-kormány eredményes járványkezelésének eredményeként Magyarország a legtöbb nyugat-európai országhoz képest másfél hónappal korábban nyithatott újra, ami összességében rekord magas gazdasági növekedéshez vezetett. Ennek eredményeiből a lehető legtöbb társadalmi csoport részesült, így a tervezettnél korábban sikerült a balliberális kormányok által elvett 13. havi nyugdíjat visszaépíteni. A gyermeket nevelő szülők az átlagjövedelemig visszakapták a tavaly befizetett jövedelemadójukat, ami több százezer forint segítséget jelentett a járvány alatt kivérzett családi kasszáknak. Idéntől a 25 év alattiaknak már nem kell jövedelemadót fizetni, így az önálló háztartás megteremtése, vagy család alapítása egy kicsit könnyebbé válik.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Érzékenyítek

Már nincs karácsony, de még van Karácsony, torlódunk hát a nagykörút minden órás csúcsforgalmában, három kisgyerekkel a hátsó ülésen, két furgon közé szorulva. Előre-hátra tapodtat sem mozdul a kocsisor.

A biciklisáv üresen tátong mellettünk, s kicsit mintha kárörvendene: nem megmondta nektek a főpolgármester úr, hogy nem kell  mindig autóba ülni?!

–Miért nem arra megyünk? – érdeklődik a hároméves, fölöttébb logikusan. Próbálom őket a konkrét valóságtól függetlenül a közlekedés sokszínűségére érzékenyíteni, a dühítő helyzethez képest kissé talán egészségtelenül fegyelmezetten.                                                                                           

Pár méterrel előttünk koccanás, fékcsikorgás hangja hallatszik, szaporító igék röpködnek a levegőben: a konfliktus a közlekedési kultúra négybetűs szavaival tarkítva, annak rendje-módja szerint verbalizálódik.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

A baloldal veszélyes a pénztárcánkra!

Amit a baloldali listavezető reggel mond, este már cáfolná. Mostanra már azt is tagadják, hogy fegyvereket és katonákat küldenének Ukrajnába, ám a valóság rendre utoléri őket. Naponta akad ugyanis egy újabb baloldali politikus, aki fegyvert, lőszert, vagy katonát küldene a háborúba, vagy a rezsicsökkentés eltörlésével, esetleg szigorú energetikai szankciókkal tényleg világpiaci energiaárakat, és ezzel energia- és élelmiszerhiányt, no meg csillagászati árakat zúdítana a nyakunkba.

A baloldal választási programját és ígéreteit elemző sorozatunk előző részében azt mutattuk be, hogy miért veszélyes mindannyiunk életére a fegyverek és katonák Ukrajnába küldése, ami háborúba sodorná hazánkat. A mostani írás azt mutatja be, hogy Márki-Zay Péter (MZP) és baloldali politikustársai orosz gáz- és olajcsapok elzárására irányuló követelései miként veszélyeztetik a magyarok pénztárcáját.

A nyilatkozatok egy irányba mutatnak és sokadszorra a globalista alapállásból indulnak ki: ha mindenki úgy élne, mint mi, európaiak, akkor évente “két Földre” lenne szükség. A klímaváltozás elleni küzdelem jegyében tehát azt szeretnék, ha a multicégek laboratóriumában előállított mesterséges élelmiszereket kevesebb vörös húst, tejet és tojást ennénk, kevesebbet autóznánk és repülnénk, és egyáltalán, fogyasztói magatartásunkat alapjában átgondolnánk. A koronavírus-járvány után azonban pont azt láttuk világszerte, hogy a leállásból felszabaduló emberek lehetőségük szerint újra habzsolták az életet és “bepótolták” mindazt, amiről a leállás alatt le kellett mondaniuk.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

A baloldal veszélyes az életünkre!

A baloldali ellenzék hónapokat késő programja a legfontosabb kérdésekben nem igazít el bennünket, így továbbra is vezető politikusaik nyilatkozataira kell hagyatkoznunk. Hallgatva őket, háborús veszély, energiahiány és megfizethetetlen árú élelmiszerek várnának ránk. Nem csoda, ha az ellenzéki szavazók zöme sem kér a háborúból és az értelmetlen szankciókból.

Az április 3-i választás tétje egy kérdésre csökkent: háború vagy béke? A baloldal – a 2015-ös migránsválsághoz hasonlóan – a magyar érdek helyett ismét a globalisták érdekét követi, akik most kiterjesztenék a háborút. Soros György kiadta a jelszót, most kell megdönteni Putyin és Hszi Csin-Ping uralmát, most kell “demokratizálni” Oroszországot és Kínát!

Ezt a globalista érdeket közvetítette Donald Tusk a baloldal március 15-i rendezvényén, aki fegyverszállítást és “szigorú” szankciókat követelt. Márki-Zay Péter MDF-árvákat tömörítő új pártja annak a balra sodródott Európai Néppártnak (EPP) szeretne tagja lenni, amelynek elnöke Budapesten a háborús fegyverszállítmányok mellett érvelt. Oroszország minden fegyverszállítást ellenséges cselekedetnek tart, így a konfliktus eszkalálódása esetén az ilyen országok akár nukleáris célpontokká is válhatnak.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

A baloldal elvágná az orosz gázt

Amit a múlt héten csak feltételeztünk, egyre inkább bizonyosság. Az ellenzéki lista 49. helyén szereplő Kocsis-Cake Olivio szerint el kéne zárni az orosz gázt, ami valóban világpiaci gázárhoz vezetne. Kérdés, hogy a baloldal által szorgalmazott “progresszív adó” (=adóemelés) hagyna-e ehhez elég pénzt a magyarok zsebében?

A baloldal programja elég általánosra sikerült, ami aligha meglepő, hiszen Karácsony Gergely is azt mondta tavaly egy német lapnak, hogy a menedékkérők jogainak biztosítása erkölcsi kötelességünk, de ezt egyetlen plakátra sem írják ki, mert „ezzel nem lehet választást nyerni”. Ezért továbbra is a vezető ellenzéki politikusok kijelentései adnak fogódzót. Ahogy azt már megszokhattuk, Márki-Zay Péter (MZP) és politikustársai szavait sokadszorra próbálják relativizálni, ám mindig kiderül, az eredeti mondatok az érvényesek. Mint a világpiaci energiaárak esetében is.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Birodalmi észjárások

Ez a háború fekete-fehér: aki támad, az a fekete, aki védekezik, az a fehér – ilyen egyszerű.

Hiába összetettebbek ennél a háború okai, ez most mellékes. Ilyenkor mindig a gyengébb a szimpatikusabb. Véletlen volna, hogy Putyin rigorózusan kerüli a „háború” kifejezést? Ellenkezőleg, roppant racionális. Hiszen érvei nem látszanak már a lőporfüsttől, miközben állítólag éppen most érvényesíti őket.

Talleyrand annak idején hiába mondta, hogy a szuronyok hegyén nem lehet ülni, Napóleon megpróbálta. Sokan ma is azt hiszik, hogy lehet. Putyin, aki katonailag nyilván megnyeri a testvérháborút, szintén ezt hiszi. „Különleges katonai műveletének” torkolattüzei eközben éles fénycsóvát vetnek a mai birodalmak észjárására – de nemcsak az oroszokéra, az amerikaira is.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Segítünk a háborús menekülteken

Aki az életéért fut és egy határt lép át, vannak dokumentumai és együttműködik a hatóságokkal, az háborús menekült és megérdemli a segítséget. Az 1990-es évek délszláv háborúiban is tíz- és százezrek menekültek a háború elől, Magyarország és Európa akkor is segített. A mostani helyzet azonban nem jelentheti azt, hogy a jobb életet kereső migránsokat is be kell engedni.

Sokan csodálkoznak nyugaton, hogy a nagyszámú idegen népesség kötelező szétosztását és betelepítését következetesen elítélő visegrádi országok most milyen gyorsan és barátian segítenek az ukrán háborús menekülteken. Azért nem értik, mert Nyugat-Európában nem folytatták le azt az őszinte vitát, amit például mi, magyarok egy nemzeti konzultáció (2015) és egy népszavazás (2016) kapcsán, illetve a 2018-as országgyűlési választás előtt már megtettünk.

Baráti helyre érkeznek.

Nekünk, magyaroknak ugyanis egyértelmű, hogy aki az életéért fut és egy határt lép át, valamint együttműködik a hatóságokkal és rendelkezik dokumentumokkal, az valódi háborús menekült. Ilyenek voltak az 1956-os magyarok is, akik egy határt átlépve Ausztriába mentek. Akkor számos ország döntött úgy, hogy befogad magyar menekülteket, ám ezt a döntést önkéntes alapon hozták meg.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

MZP a rezsiárat is háborúba sodorná

Egy államférfi előbb gondolkodik, és csak utána beszél. Márki-Zay Péter (MZP), a baloldali miniszterelnök-jelölt előbb beszél, és csak utána gondolkodik. Leginkább azon, hogy meggondolatlan szavai hatását tompítsa. Mint most, magyar katonák háborúba küldése és az orosz energiaprojektek leállítása kapcsán.

Választási sorozatunk előző részében már rámutattunk arra, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltjének szavait komolyan kell venni, hiszen ha ő vezetné Magyarországot, a kimondott szót tettek is követnék. Talán már minimum verbális háborúba sodródtunk volna Oroszországgal és – a német katasztrófavédelem kisfilmjét követve – mi is nemsokára teamécsesekből és virágcserépből eszkábálhatnánk magunknak fűtőtestet. Ezért sem mindegy, hogy ki vezeti az országot!


Galló Béla
Galló Béla politológus

Elefántok talpa alatt

Mindenki nyitott az őszinte párbeszédre, mindenkinek vannak mögöttes céljai, amiket verbálisan illik elrejtenie. Beethoven „Örömódája” csodálatos himnusz, ám nem szokta volt moderálni a politikusok cselekvési ingerét.

Putyin elnök miután őszinte nyitottságát kifejezte, parancsot adott az ukrajnai „különleges katonai hadműveletekre.” Nyelvi finomságokra sokat adó korunkban így hívják ma a háborút, amit az erre illetékesek mindig a biztonság és a béke nevében eszközölnek, ahogyan az már lenni szokott.

Ezzel a paranccsal a szovjet bukás óta eltelt több mint harminc évet két – közvetlen szomszédságunkban zajló – háború keretezi: az egykori délszláv és ez a mai orosz-ukrán. Két regionális háború, két merőben más világhatalmi környezet.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Putyin végig csak játszott Bidennel – elemzés

Terjedelmes geopolitikai elemzést jelentetett meg a Politico amerikai internetes portál tengeren túli kiadása az orosz-ukrán konfliktusról. Az írás azért különösen érdekes, mert sorra veszi azokat a diplomáciai és stratégiai hibákat, melyek a háború kirobbanásához vezethettek és kitér arra is, hogyan változhat meg az eddig ismert világrend. Most röviden összefoglaljuk a cikk főbb megállapításait.

A cikk kiindulópontja, hogy Joe Biden amerikai elnök – aki Barack Obama elnöksége alatt alelnökként tevékenykedett – több, mint két évtizede nem kedveli Vlagyimir Putyint, és nem bízik benne. Személyes ellenszenvére jellemző, hogy még olyan kijelentést is tett, hogy „az orosz elnöknek nincs lelke”.

Mégis, az elmúlt évben Biden többször is megpróbált észérvekkel hatni az orosz elnökre. Amikor tavaly júniusban Genfben találkoztak, Biden sürgette Putyint, hogy vessen véget az Ukrajna elleni évek óta tartó agressziójának és ne tegye kockára a hitelességét. Még tavaly decemberben is, amikor Putyin katonák tízezreit vonta össze az orosz-ukrán határ mentén, Biden arra kérte az orosz elnököt, hogy térjen vissza a diplomáciához.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Az ellenzék ismét maga alatt vágja a fát

A szokatlanul csendes választási kampányt mindeddig két dolog volt képes felkavarni: Márki-Zay Péter hajmeresztő ámokfutása és a most kitört orosz-ukrán háború. A mai napon pedig a két faktor kombinálódott: Márki-Zay és az ukrán válság egymásra találtak.

Miközben a legtöbben azért szorítanak a világban, hogyan minél előbb véget érjen a fegyveres konfliktus a szomszédunkban, miközben az egyébként is magas nyugat-európai energiaárak az egekbe szöktek és miközben az Ukrajnával szomszédos államok igyekeznek egy esetleges menekült-hullámra felkészülni, a magyar ellenzék, élén Márki-Zay Péterrel a konfliktus elmélyítésén dolgozik.

Eddig két követelésük volt: Magyarország küldjön katonákat és fegyvereket Ukrajnába, és a kormány állítsa le a Paks II. beruházást. Ennek ma este az orosz követség előtt nyomatékot is adnak.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

MZP és a fizetős egészségügy

Új választási sorozatunkban egyes szakpolitikákat vizsgálunk meg, a sort az ellenzék körvonalazódó egészségpolitikai ajánlatával kezdjük. A részleteket itt is titkolja a baloldali szövetség, ami az eddig ismerhető javaslataik ismeretében érthető: a jelek a fizetős egészségügy irányába mutatnak.

Márki-Zay Péter egy dolgot biztosan megtanult Gyurcsány Ferenctől. A baloldal legerősebb pártjának vezetője őszödi beszédének szavait következetesen letagadja, többes szám első személyre terjeszti ki és az elhangzottakat azóta is “szenvedélyes igazságbeszédnek” tartja. Márki-Zay Péter is rezzenéstelen arccal és következetesen tagadja le akár csak egy-két nappal korábban tett nyilatkozatait.

Mint azt az egészségügy példáján is látni fogjuk, itt nem egy-két “szerencsétlen elszólásról”, “félreérthető mondatról”, vagy “néhány másodpercnyi kivágott idézetről” van szó. Amikor a “kapitány” azt mondja, hogy ő “nyugodtabb, ha az egészség üzlet, mintha nem üzlet”, vagy, hogy “illúzió és álszent dolog az ingyenes egészségügy”, akkor a baloldal győzelme esetén ránk váró alternatíva működési logikájáról beszél.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Hét emlékezetes casus belli

Az emberiség történetének kezdete óta érvényes az a szabály, hogy csak “igazságos” háborút lehet folytatni. A támadó háború tiltása miatt a legtöbb hadviselő fél csak “védekezett”, vagyis reagált egy provokációra, vagy “megvédte” területét. Az alábbiakban a legemlékezetesebb háborúindítási ürügyeket gyűjtöttük össze.

Az ENSZ-alapú világrendben az erőszak monopólium a világszervezetnél van, így minden háború indítása tilos. Ennek ellenére találkozunk háborúkkal, amelyeknél a hadviselő felek a mai napig törekednek arra, hogy küzdelmük a közvélemény és a nemzetközi szervezetek szemében “igazságos” háborúnak tűnjön. Hét emlékezetes példát részletesen is bemutatunk.

Szép Heléna elrablása (Kr. e. XIII. század)

A görög mitológia szerint Heléna Zeusz főisten és Léda spártai királyné gyönyörűséges lány volt, akinek kegyeiért az akkori Hellasz hősei versengtek. Odüsszeusz kérésére Tündaréosz spártai király meg is eskette a hősöket, hogy akárkié is lesz Heléna keze, egymást között megőrzik a barátságot. Heléna választása a spártai Melánoszra esett és házasságuk maradhatott volna egy a sok közül, ha Thétisz és Péleusz esküvőjénél nem feledkeztek volna meg Erisz, a viszály istennőjének meghívásáról, aki bosszúból egy almát dobott az istennők közé, amelyet a “legszebbnek” ajánlott.

Az istennők közül Parisz trójai hercegnek kellett választania, akit Afrodité azzal “nyert meg”, hogy a világ legszebb nőjét ajánlotta fel neki. Amikor Parisz Spártába látogatott, meglátta Szép Helénát és magával vitte Trójába. A feleségszöktetésre válaszul a görögök Agamemnon vezetésével tíz évig ostromolták a várost, amit a híres trójai faló segítségével tudtak csak bevenni. Innen származik a mondás, miszerint “Óvakodj a görögöktől, még akkor is, ha ajándékot hoznak!”


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Menekülők az MZP-Titanicról

Egymás után menekülnek a baloldal politikusai Márki-Zay Péter (MZP) léket kapott projektjéből. Karácsony Gergely már tavaly bejelentette, hogy marad a fővárosban. Dobrev Klára is inkább marad Brüsszelben. A “kapitány” jövője is bizonytalan, hiszen saját frakció nélkül ő is csak egy lenne a sok bukott ellenzéki képviselő között.

Találóan nevezte a Gyurcsány-show porondmestere és névadója a baloldal legnagyobb pártjának vezetője, Gyurcsány Ferenc MZP-t “kapitánynak”. A közvélemény-kutatások alapján a baloldali projekt leginkább a léket kapott Titanicra hasonlít, amelynek első osztályú utasai már rohannak a mentőcsónakok felé. De nézzük őket sorjában!



Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

A Putyin-Orbán találkozóról

Miközben a nemzetközi helyzet fokozódik, mindenki a párbeszéd fontosságáról beszél. Amikor a magyar miniszterelnök Moszkvába utazik, hogy érdemi kérdésekben párbeszédet folytasson az EU és Magyarország legfontosabb energiaszállító országának vezetőjével, mégis őt kritizálják.

Az országok földrajzi fekvése egy geopolitikai adottság, amit a jó kormányzáshoz figyelembe kell venni. Az Európa közepén fekvő Magyarország kormányának emellett a magyar lakosság és nemzetgazdaság kiszámítható, tervezhető és költséghatékony energiaellátást is szem előtt kell tartania, így egyáltalán nem mindegy, hogy milyen a magyar kormány viszonya térségünk meghatározó hatalmaival és országunk fő energiaszállító országaival, köztük Oroszországgal.

Magyarország napjainkban a nyugati integrációk tagja, a magyarok kétharmadánál is nagyobb aránya támogatja, hogy ez így is maradjon. Fontos megemlíteni, hogy ezzel a NATO és az EU támogatottsága hazánkban és térségünkben a nyugati átlagnál jóval magasabb. Nincsen ok a kétségre, a magyar kormány eddig is támogatta és eztán is támogatni fogja a nyugati szövetség álláspontját és teljesíteni fogja szövetségesi kötelezettségeit.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Ki csalt itt? – Választókerület-rajzolások baloldali és jobboldali módon

Az ellenzék hangulatának és állapotának leírására elegendő, ha időrendbe rakjuk az október óta hangoztatott választási várakozásaikat leíró kommunikációs paneleket. Ebből ugyanis látszik, hogy az előválasztás utáni „22-ben kétharmaddal győzünk” szövegtől, „majd feles többséggel alkotmányozunk” panelen át jutottunk vissza a tíz éve harsogott „azért nem nyerhetünk, mert a FIDESZ elcsalja a választást” gondolatig. Ennek egyik legfőbb bizonyítékát mindig a választókerületek 2011-es újrarajzolásában, az ott vélelmezett politikai szempontok, illetve a körzetek lakosságszáma közötti eltérésekben látták megindokolva baloldalról.

Arra ne is térjünk ki hosszasan, hogy egyébként az ország szociológiailag homogén, nincsenek jelentős regionális különbségek, amelyek történelmileg meghatároznák egy-egy terület politikai arculatát. Ezért bármilyen átalakítás kapcsán, évtizedes választásföldrajzi sajátosságokra hivatkozni, szakmailag és politikailag is értelmezhetetlen. A 2010-ig használt százhetvenhat választókerületből alig van olyan, amit ne nyert volna meg a baloldal és a jobboldal is a rendszerváltás után tartott öt választás valamelyikén. Ehhez képest teljesen másodlagos, hogy a 2011-ben elfogadott választási rendszerben a megyékre jutó választókerületek száma a húsz megyéből tizenegyben négy vagy kevesebb. Ezekben szinte értelmetlen még a manipuláció lehetőségéről is beszélni. 

A választási reformokkal kapcsolatos egyik leggyakoribb állítás, hogy akkor lenne politikailag korrekt a kerületek beosztása, ha azt a választási eredményt adná ki, amit az előző.  Ez az állítás azt feltételezi, hogy az előző beosztás politikailag korrekt volt és megfelelt a választókerületek beosztásának írott és íratlan szabályainak. Ez a feltételezés azonban nem állja meg a helyét.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Lapát

Sajnálom szegény asszonyt, Bangóné Borbély Ildikót, hogy így, télvíz idején, a nagy csata előtt bő két hónappal, lapátra tették.

Szakértelmére és erkölcsi mércéjére büszke pártja egyik kipróbált, régi harcosán statuált példát ezzel, amelynek soraiban ő - méltán válva ki a hasonszőrűek közül - mindig oly tömény és setét elszántsággal harcolt.

Egyszer a felfázást is kockáztatva, hasmánt a hideg kövön küzdött a diktatúra ellen, benn az elnyomás média-barlangjának kellős közepén, máskor meg már korán reggel csillogó szellemességgel titulálta patkánynak az ország egyik felét, és még ezen kívül is sok-sok vonatkozó nemes tettét jegyezhette fel a krónika.

Neve ily módon kétségtelenül fogalommá lett, e tekintetben talán még a rá leginkább hajazó Kunhalmi Ágnest is megelőzte, csakhogy hiába, mert jött a határozat, hogy neki bizony annyi. Odafönt valakik kérlelhetetlenül kimondták rá, hogy Bangóné politikailag immár nincsen többé. Ezek után merjen még azzal vádaskodni valaki, hogy ebben a pártban mindent szabad!


Galló Béla
Galló Béla politológus

Célegyenes

– Hogy rángatnák ezek a kormányt! – mondja a taxisofőr, amikor Zuglóból Budaőrs felé két perc múlva már politizálunk.

A taxisok ismerik a valóságot, innen is, onnan is akadnak kuncsaftjaik, érdemes szondázni őket, s többnyire elég beszédesek, kiváltképpen, ha hosszú a fuvar. Sokkal megbízhatóbbak, mint a közvélemény-kutatások. Beválnának kontroll-csoportnak.

Éppen híreket mondanak, MZP kerül elő, vagy ahogyan ő nevezi, a hódos Márki, aki szerinte kiválóan ért ahhoz, hogy zajt csapjon maga körül.
– Gógyis gyerek az, kérem, nem olyan zokni, mint amilyennek látszik, én mondom magának. Ki van az adva neki, csinálja csak a palávert, hadd legyen benne a tévében, még fizetnie se kell érte. Mindegy mit is mond, az a lényeg, hogy szóljon, mégpedig lehetőleg minél nagyobbat, hadd idézhessék reggeltől estig. Idézik is, de az én időmet csak ne rabolja el, ha meglátom, rögtön le is veszem a hangot, unom. Olyan ő, mint egykor az a Gábor Zsazsa, ugye tudja, ki az?   

– Jó ez neki? – vetem közbe, mire még vehemensebben folytatja.

– Viccel uram? Még, hogy jó-e? Persze, hogy jó! Maga szerint  miért szórakozik velünk, ingyér akar minket megváltani? Mondana maga ingyér olyan hülyeséget, amiket nap, mint a nap a hódos Márki mond? Én biztosan nem, szerintem maga se!


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Húsz éves az euró

Az általunk ismert euró és Európai Unió addig marad fenn, amíg azt a német adófizetők hajlandóak és képesek finanszírozni. Mivel nem kérdezik meg őket erről, a hajlandóság nem is annyira kérdéses, a hangsúly egyre inkább a teherbíró képességre helyeződik. Addig jó nekünk, magyaroknak, amíg forinttal fizethetünk!

Januárban húsz éves az euró. A közös valuta persze régebbi, ECU (European Currency Unit) néven 1979 és 1999 között elszámolási pénzként kezdte karrierjét, majd nevét a millennium előtt euróra változtatták. A számlapénz után kereken húsz éve jelentek meg az első bankjegyek és érmék.

A történelem iránt érdeklődők tudják, hogy Európában volt már hasonló valutarendszer, Latin Monetáris Uniónak hívták, és 1865 és 1927 között működött. Az aranyfedezetű valutarendszer alapja a francia 20 frankos érme volt, amely 6,452 gramm tömegű, 900/1000 finomságú aranyból készült. A résztvevő és csatlakozó országok ehhez igazították saját valutájukat, így az osztrák-magyar 8 forintos is ilyen paraméterrel készült, az érmék kontinens szerte keveredtek. Érdekesség, hogy Görög- és Olaszország már akkor is “trükközött”, több aranyra szóló papírpénzt nyomtattak, mint amennyi aranyérméjük volt, így a görög és olasz papírpénz elfogadását egy időre fel is függesztették.

Megkopott a fénye.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Unfit for 55

Brüsszel a saját csapdájába esik bele? Előbb keresztülhajszolták a korábbiaknál szigorúbb klímacélokat, majd Lengyel- és Magyarországnak nem utalják át az ezek teljesítéséhez szükséges, nekik egyébként járó forrásokat. Vajon ki van a bot jó végén?

Orbán Viktor december 21-i maratoni nemzetközi sajtótájékoztatóján világossá tette a magyar álláspontot. Brüsszel felrúgta a 2020-as költségvetés és a Next Generation EU (NGEU) újjáépítési csomag elfogadása során kötött politikai egyességet. Lapozzunk vissza!

A Macron francia elnök által eredetileg a Covid-járvány gazdasági következményeinek orvoslására felvetett újjáépítési csomagot Berlinben a birodalomépítés föderalizáció jó eszközének tekintették, ezért felkarolták a francia javaslatot. Az már 2021 tavaszán is látszott, hogy az euróadósságzóna déli országai önmagukban alig hitelképesek, Olaszországnak 3% fölötti kamatot kellett volna fizetnie állampapírjai után, ezért az Európai Központi Bank (EKB) gyorsan újabb kötvényvásárlási programot (PEPP) hirdetett az adósságban úszó ClubMed-országok víz fölött tartására.

A közös adósságot azért is hívják Next Generationnek, mert szó szerint a következő generáció fogja azt visszafizetni, a törlesztés ugyanis 2028 és 2058 között esedékes.

Ki nevet a végén?


Galló Béla
Galló Béla politológus

Legyen káosz

Azért csak összeáll a kép.

Miközben Tüttő Kata városüzemeltetési, közbeszerzési főpolgármester helyettes, s egyben elhíresült hullám-lovarnő, továbbá Mártha Imre, a budapesti közműholding (energia, távközlés, hulladékügy, temetkezés, stb.) halmazati főnöke kies, egzotikus tájak luxusörömeit élvezi, szorgosabb kollégáik ez alatt roppant keményen melóznak.


Edward Blake
Edward Blake

Milyen lista? Hát a szocialista!

Az ellenzéki pártok azt ígérték, hogy október 23-ára készen lesz a közös baloldali országos lista, a tél pedig nem az egymás közötti csatározásokról és háttéralkukról fog szólni, hanem arról, hogy mit is ígérnek a magyar választópolgároknak. Nem így lett.

Az ellenzéki pártok saját elmondásuk szerint azért rendezték meg a baloldali előválasztást, hogy szokásaiktól eltérően ezúttal ne füstös szobákban dőljön el, hogy melyik párt melyik körzetben indítja el jelöltjét, hanem a választók mondhassák ki a végső szót arról, hogy kit tartanak a legesélyesebb képviselő-jelöltnek a Fidesz-KDNP politikusával szemben tavasszal. Ehhez képest tudjuk mi történt: a baloldal pártjai különböző dealek megkötésével léptetgették vissza egymás javára politikusaikat úgy, hogy a baloldali választónak a végén minél kevesebb választása lehessen. De ez csak az egyéni választókerületekre vonatkozott.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Húszas évek Berlinben

Berlinben is húszas éveket írnak, kérdés azonban, hogy milyen húszas évek jönnek? Az 1920-as évek elejét német földön a hiperinfláció és a középosztály lecsúszása fémjelezte, lett is belőle nagy baj. Az biztos, hogy nem Weimar “arany húszas” évei ismétlődnek.

A 177 oldalas koalíciós szerződésből a legtöbben az Európa- és külpolitikai részre figyeltek fel, amely immáron kimondva is egy német Európát céloz meg. Az NSZK szövetségi berendezkedését akarják a vén kontinensre erőltetni, ami persze az ahhoz már illeszkedő német cégeknek jelent (még nagyobb) versenyelőnyt.

Az Európai Egyesült Államok koalíciós szerződésbe emelt követelése az internacionalista baloldali, és a “kaviár-frakciónak” is nevezett jobboldali szocdemek közös nevezője: Előbbiek – a globalizáció nyerteseinek számító, jómódú nagyvárosi eliteket képviselő zöldekkel kiegészülve – saját buborékuk életérzésének “értékeinek” kiterjesztését és kőbe vésését várják. Utóbbiak pedig azoknak a német nagyvállalatoknak az ötszáz milliós házi piacát látják, amelyek jól fizető felügyelőbizottságaiban ülnek.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Biblikus tévedésem

A nagy klasszikusok (Shakespeare, Dante, s más effélék) píszi cenzorálása után, naivul úgy gondoltam, egyre aktuálisabb lesz a Könyvek átírása.

A Biblia szerzőjét nem ismerjük ugyan, nem tudjuk pellengére állítani őkelmét, pedig tűrhetetlen, hogy nem ismerte az LMBTQ-regulákat. Bizonyosan fehér lehetett az illető, innen dölyfös, rasszista szemlélete, kirekesztő hajlandósága. Az se mentség, hogy tudjuk, nem egy ember írta a Könyveket, sőt úgy még súlyosabb az ügy. Legalább az egyikük lehetett volna genderfluid.  

Mi az, hogy a háromkirályok közül csupán az egyik szerecsen? Miért nem mind a három? Mit szól ehhez a BLM-movement? S miért nincs köztük nő, netán rendes transz nemű, avagy biológiai nemét „társadalmira” váltó személy? Folyton csak ezek a fehér, macsó, hetero férfiak, ezek a világszerte utált, domináns bajkeverők!

Persze akadnak azért üdítő kivételek.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Cápajárat

Amit Márki-Zay Péter energiabarát közlekedési megoldásként javasol, pompás ötlet, mert nemcsak takarékos, egyszersmind biztonságos is. A kollégák egymás közt beosztják, ki melyik nap szedje föl a másikat, lehetőleg minél többet, attól függően, hány üléses a járgány.

Ha mondjuk hét, az már majdnem egy kis busz. Hét felé oszlik a benzinköltség, ráadásul ennyi kolléga már komoly agykapacitás, ennyi okos ember ilyen hosszú úton alaposan, kíváncsi fülek nélkül vesézheti ki a cég legbensőbb ügyeit. 

De ne legyünk elvontak, töltsük meg az ötletet konkrét, közhasznú tartalommal.

Induljon az Összefogás-fuvar, Bajnai Gordon ichthiológiai (haltudományi) hasonlatát elorozva, a cápajárat.

Az ötletgazda Márki-Zay ülhetne a kormány mögé, mellé az anyósülésre Gyurcsány, a többi öt kolléga meg érdemeik szerint elosztva, a hátsó sorokba’.

Hátul Jakab úrnak juthatna a legkevésbé szűk tér, köztudott, hogy ő mindig csomaggal utazik, ötkilós krumplis cekker, s hozzá külön kis pakkban még: fél kiló kenyér, pár szál újhagyma, és zsírpapírba burkolva, uszkve, harminc deka parizer.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

B3W-D10-G2-TTC

Ez nem a következő Csillagok Háborúja film új robot-főhősének neve, hanem a nyugati mainstream új mestertervében szereplő szervezetek rövidítéseinek felsorolása. A nagy terv a Kínáról való leválásról és a feltörekvő rivális gyengítéséről szól. Váratlan helyről bomlasztják. “Belülről”.

Közhely, de igaz, a Biden-kormányzat Donald Trump elnökségének több intézkedését folytatja. Trump, amolyan game changerként, a maga vadnyugati módján berúgta a Világ ajtaját, bekiabálta, hogy America First!, majd új feltételeket támasztott szövetségeseknek és riválisoknak egyaránt. A maga nyughatatlan stílusában és tempójában a neki kiszabott négy évben is komoly változást akart elérni, amit a konfliktusok kihegyezésétől remélt.

Az amerikai Deep State örült egyes döntéseknek, ám a stílus, a tempó és a kiszámíthatatlanság, valamint az a tény, hogy a Deep State egyes részeit is visszanyeste volna, már nem volt ínyükre. Biden megígérte ugyan, hogy az unilaterális fellépéstől visszatér az effektív multilateralizmushoz, ám az afganisztáni kivonulás és az ausztrál tengeralattjáró-üzlet is amerikai magánszámnak számít. Nézzük akkor azokat az intézményeket, amelyek a nyugat szorosabb integrációját szolgálnák.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Karácsonyra kiderül

Business as usual, vagyis a nehézségek ellenére minden a megszokott bulimenet szerint halad.

A nehézségeket momentán az jelenti, hogy a Városháza ugyan a miénk, ám a kormányzati közeg ellenséges, gátolja az ügymenetet. Sebaj, közvetlen környezetünk mégiscsak „régi harcostársakból” áll, „együtt küzdöttünk a barikádokon”, ami „sokszor több, mint a barátság”, miként azt Bajnai Gordon, egykor átmenetileg miniszterelnök, oly szívhez szóló félreérthetetlenséggel megfogalmazta.

Apropó, Bajnai.

Aki ért a szövegekhez, valóságos kincses ládaként nyúlhat a minap kiszivárogtatott ominózus magnófelvételhez. Minden benne van, ami a nómenklatúra-arisztokrácia világlátásában annyira felemelő.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Lukasenko, a liberális hős

Kedves liberálisok: itt az ideje, hogy köszönetet mondjatok Lukasenkónak!

Hogy miért? 

Kezdem az elején. 

Amikor 2015-ben Erdogan elkezdte hajtani a migránsokat Magyarország déli határa felé, ti mind azt mondtátok: Willkommen! A különböző “jogvédő” NGO-itok ahol tudták, segítették, támogatták az illegális migrációt. A röszkei ostromnál kedvencetekké vált Ahmed H. bíróság előtti védelmét is a ti szervezeteitek (Amnesty International, MIGSZOL) és a ti jogászotok (Bárándy Péter) látták el. 

A nyugat-balkáni útvonalnál maradva: 2016 tavaszán a görög-macedón határ lezárásakor a feltorlódott több tízezer migránsnak szórólapokat osztogattatok, amelyekben arról okítottátok a bevándorlókat, hol vannak rések a macedón határzáron. A röpiratokban azt ígértétek nekik, hogy ha bejutnak Kelet-Európába, akkor nyert ügyük van, mert Németország onnan majd befogadja őket. “Kérjük, rejtsétek el ezt a brosúrát. A rendőrségnek vagy az újságíróknak nem szabad látniuk.” – írtátok. A határvédők hasonló tartalmú szórólapokat, térképeket találtak a magyar határnál elfogott migránsoknál is. 


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Aranyásók a lengyel-belarusz határon

Fiatal, katonakorú férfiak Marokkóból, Irakból, Szíriából és az Európával szomszédos kontinensek más országaiból. A mainstream média még mindig “menekülteknek”, vagy jelen időben “menekülőknek” nevezi őket. A német kommentelők új nevet találtak nekik: Aranyásók.

A korábbi migrációs hullámoknál is megjelentek már cikkek a nyugati médiában, amelyek az embercsempészek árairól tudósítottak. Líbiából már két-háromezer euróért is átvitték lélekvesztőkön az embereket Olaszországba. Ha előtte át kellett kelni a Szaharán, az még további nagyjából ötszáz eurót kóstált.

Most egy német lap tudósítója az isztambuli repülőtéren kérdezte a Németországba igyekvő migránsokat arról, hogy mennyit fizettek életük nagy utazásáért?


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Várjuk a kerítéspénzt!

Brüsszel továbbra sem akar érdemben hozzájárulni a déli magyar határon épített kerítés költségeihez. A már jól ismert kettős mércét jelzi, hogy miközben a magyar jogi és fizikai határzárat rendre támadják, a litván és lengyel határkerítés építését támogatják. Egyelőre csak a szavak szintjén.

Lassan kerítés szépségversenyt lehet hirdetni. Ausztriában volt a „kapu oldalszárnyakkal”, amit a hadsereg is őriz. A Csalagút calais-i bejáratánál egy “balesetvédelmi fal” akadályozza meg, hogy migránsok a síneken gyalogoljanak át Angliába. Az észak-afrikai Ceuta város körül hatméteres falat emeltek. A görög-török határon háromszor hosszabbra, 40 kilométeresre bővítették a falat, míg a bolgár-török határon a 30 kilométeres kerítésből idestova egy 150 kilométeres lett.

Egy fizikai határzár önmagában még nem elég hatékony, kell mellé egy jogi határzár is. Ebben is a magyar kormány járt élen, amikor tranzitzónákat vezetett be, majd a visszaélések nagy száma miatt és a bevándorláspárti NGO-k és uniós bíróság nyomására ezeket bezárta és a menedékkérelmek beadását a magyar külképviseletekre irányította.


Szerencsés D. Márton
Szerencsés D. Márton

A királynő eunuchja

Lassan a tesztoszteron olyan tiltott, szankcionált toxin lesz a nyugati világban, mint a drogháború legkeményebb éveiben a legkülönbözőbb alkaloid származékok.

Azt is el tudom képzelni, hogy néhány évtized múlva a Dark Web legárnyékosabb felületein ötven milligrammos fiolában fogják árulni az olcsóbb, tömegcikként beköszönő, a piacot szanaszét robbantó kémiai úton disznózsírból előállított koleszterinkocsonyát. Ebből a hormonok alkimistái később akár házi körülmények között, a lakóautókba elrejtett laborokban is lepárolhatják a szent monyót. Használatáért azonban a törvény ítélőszéke előtt tizenöt perc páros magány jár Dr. Ludmilla Kropotkinnal a 101-es szobában. Ezt az olcsóbb, de sokféle mellékhatást előidéző szintetikus tesztoszteront főként az Európa no-go zónáiban és luxusnegyedeiben rekedt iszlamista terroristák fogják vásárolni azért, hogy egyáltalán képesek legyenek még ölni. A Hollywood Hills-i sátánista, szabadkőműves, az elektromos és hópárducfehér Ferrarikat a halálba hajszoló yuppie-elit titkos kiváltsága pedig az élő gazdatestekből lefejt organikus ökotesztoszteron lesz. Ezt a vegytisztán emberi, magas hatásfokú tesztoszteront az eddig fel nem fedezett, eddig nem megközelíthető bennszülött emberevő törzsek légypapírral fogott férfiegyedeiből fogják lecsapolni az erre a célra 3D-nyomtatott fejőgépek.

Ez a disztópikus villanás már ma alighanem egyfajta konkrét, megtapasztalható valóság. Ingerlő és kézenfekvő példa erre a maghasadás-szerű láncreakcióra a legújabb Bond blockbuster.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Fordított pénzautomata

Nem osztogatják. Fosztogatják! – a brüsszelita politikusokat hallgatva akaratlanul is ez a klasszikus vicc jut az ember eszébe.

Az uniótól érkező források 2010 előtt postafordultával mentek vissza nyugatra, és még ma is javarészt a régi tagállamok hasznára válnak. A pénzautomata másoknak köpi a pénzt.

Az EU nem pénzautomata! – újabban ezt a kommunikációs panelt puffogtatják az integrációpárti politikusok Varsó és Budapest felé. Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy ez ebben a formában miért nem igaz.

Az állítás azt sugallja, hogy az új tagországok a nyugati adófizetők “adományaiból” élnek, ráadásul egyes “korrupt”, vagy “nacionalista” politikusok az EU pénzét az unió “szétverésére” fordítják. A régi igazság itt is igaz: Ha egy hazugságot ezerszer ismételnek, attól az még nem lesz igaz. Nézzük sorjában!

Alexander De Croo belga miniszterelnök: az EU nem pénzautomata.