Galló Béla
Galló Béla politológus

Nem egy Soros

Figyelemre méltó interjú olvasható a magyar származású Klaus von Dohnanyival az egyik hetilapban. A kilencvennégy esztendős egykori szociáldemokrata politikus, Willy Brandt és Helmut Schmidt közeli munkatársa lényeglátóan pontos szavakkal világítja meg, mi is Európa igazi dilemmája.

Legelébb is cáfolja azt a Brüsszelben manapság előszeretettel gerjesztett híresztelést, miszerint az alapító atyák eleve a föderatív Európai Egyesült Államokban gondolkodtak, merthogy olyan vonzónak találták az USA példáját. Akadt persze ilyen is, ám a politikusok inkább a nemzetállamok közösségét akarták, kiváltképp Charles de Gaulle, aki jó franciaként ódzkodott az amerikaiak (vagy bárkinek) az utánzásától. Még a sokszínű Franciaországot is nehéz központilag kormányozni, hát még a hihetetlenül színes szőttesű Európát. Konföderáció igen, föderáció nem, ez a történelmi-kulturális realitás, vélte de Gaulle, és jól vélekedett.

S ha már Amerika, Dohnanyi afelől sem hagy kétséget, hogy az USA és az EU érdekei nem mindig esnek egybe, mint például most sem. Az ukrán háború más biztonsági kockázatot jelent az Oroszországgal közvetlenül határos Európai Uniónak, mint Washingtonnak, ahol is ettől a háborútól "egy ablak sem törne be."  Hiba volt kiterjeszteni a NATO nyomulását az orosz érdekszférába, mert ezt Oroszország súlyos fenyegetésként, valódi veszélyként érzékelhette. Pedig Európa biztonságának záloga az együttműködés Moszkvával, "Oroszországgal egyenrangú félként kell bánni (...) az Amerikai Egyesült Államok olyan messze van, és annyira eltérő biztonsági érdekei vannak, hogy nem látná kárát annak sem, ha (...) az EU határán zajló háború továbbterjedne (...) az unió térségébe."


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Ellenzéki álomcsőd

Miben reménykedhet egy ellenzéki szavazó a negyedik kétharmad után? A frakciópénzen és mandátumokon civakodó baloldali politikusokban? A tömeg nélküli tüntetéseket szervező pártokban? Az influenszer politikusokat hazaküldő tiltakozókban? Helyettük itt van a csodavárás, ami most éppen az “államcsőd” formáját ölti.

Az uborkaszezonban a baloldal egyedül volt a színpadon, mégis felsült a produkciójával. Már a rendkívüli parlamenti ülésnap összehívása is sokakat megrémisztett, mivel azt hitték, hogy az április 3-án történelmi vereséget elszenvedő baloldal pártjai ismét összeállnak. A hat párt által felhozott hat javaslat leginkább a kormány háborús inflációt fékező intézkedéseire való megkésett reakció és se nem valós alternatíva, se nem eredeti ötlet. Azt még a baloldali sajtó is megírta, hogy a felhozott javaslatok megalapozatlanok, mert nincsenek költségvetési javaslatokkal ellentételezve.

Az a tény, hogy még ezt a vérszegény produkciót is sikerült két párhuzamos népszavazási kezdeményezéssel beárnyékolni, nem csupán a baloldalon belüli koordináció hiányát mutatja, hanem a politikai érzékét is. Az nagyon látszik, hogy a két javaslattevő, Ujhelyi István és Gyöngyösi Márton görcsösen ragaszkodik EP-mandátumához, amit 2024 után is szívesen megőriznének. Ujhelyinek már nem akar pártelnök lenni, annál érdekesebb Gyöngyösi produkciója, aki Brüsszelből, “távvezérléssel” irányítja pártját. Most erre a népszavazási kezdeményezésre futotta, ami mögül előbb a DK, majd a Momentum hátrált ki.

A baloldal sokadik lebőgésének csendjébe mondta be Bokros Lajos az “államcsődöt”, ami leginkább az ellenzékiek álma, semmint valós veszély. Látszik, hogy a Gyurcsány Ferenc által az őszödi beszédben erősen lepontozott balliberális közgazdászok nem siettek a több pártot is megjárt korábbi pénzügyminiszter álláspontjának támogatására.

Bokros Lajos - Most csak 3 pontja van.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Jó reggelt! Varsó rájött, hogy Brüsszel átverte

A lengyel kormány júniusban feladta a globális minimumadó blokádját és visszavonta a bírósági fegyelmi kamarákról szóló törvényt, amire a brüsszeli bizottság jóváhagyta a lengyel újjáépítési tervet. Pénzt azóta sem kaptak, így Varsó azt kapta “jutalmul”, amit Budapest büntetésül. A lengyel kormány válaszul most Brüsszel egyik kedvenc projektjének felmondásával fenyeget.

Varsóban azt hitték, hogy közepes méretű uniós tagországként, potenciális nettó befizetőként és a kijevi rezsim egyik legvehemensebb európai támogatóiként majd úgy kapnak Brüsszelből pénzt, hogy nem kell betagozódniuk a brüsszeli kamikaze politikába és közben tovább építhetik regionális hatalmi ambícióikat. A lengyel kormány biztosan látta Brüsszel és főként az Európai Parlament azon törekvését, hogy éket verjen a szuverenista lengyel és magyar kormány közé, kihasználva az ukrajnai háború eltérő megítélését. Látták. Azt hitték, egyedül is sikerül nekik. Hát nem sikerül. Kiderült, hogy mégsem a méret a lényeg!

A brüsszeli terv átlátszó. A lassan döcögő 7. cikkely szerinti eljárást Magyarország esetében a globalista cseh kormány elnöksége idején egyet tovább léptetik, a Lengyelország ellen a bizottság által indított, tehát komolyabb, folyamatot pedig pihentetik. Katonailag most nem tudnak minket megszállni, mint 1944-ben, de a folyamat végén felfüggeszthetik e két ország szavazati jogát, így nem tudnánk a többségi szavazásra való áttérést, vagy az újabb uniós gigahiteleket megakadályozni.

Persze a 7. cikkely szerinti eljárás most csak ketyeg, de ha sikerülne a varsói kormánykoalíciót a pénzmegvonással és az annak feloldásához kötött feltételekkel megdönteni, akkor ezzel a még mindig élő lengyel-magyar véd- és dacszövetséget “belülről” bontanák fel. Ki tudja, ebben az esetben akár fel is gyorsulhatna a Magyarország elleni eljárás. A 15% gáztakarékosság megszavaztatásánál láthattuk, hogy miként törik le a tagországok ellenállását és állítják őket a brüsszeli javaslat mögé.

Jutalom vagy büntetés?

Brüsszel tehát most a lengyel kormánytól vár olyan igazságügyi reformokat, amelyektől a varsói koalíció felbomlását remélik. A fegyelmi kamarák helyére a 116-ból első “mérföldkőként” például egy új és a Soros-hálózat NGO-i által működtetett, bírói érzékenyítő hivatalt várnak.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

A fotelellenzék napja

Az ellenzéknek két feladata van: a hatalom ellenőrzése és egy vonzó alternatíva felmutatása. A magyar baloldal mindkettőtől olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől. Most egy olyan parlamenti vitanapot szerveztek, amin még a baloldali sajtó szerint is felelőtlen javaslatokat terjesztenek elő. Arról nem is beszélve, hogy az áprilisban bukott hatpárti összefogás feltámadásától még az ellenzéki szavazók többsége is inkább megijedt.

A szomszédunkban háború dúl, Brüsszel elfuserált szankciós politikája előbb hiánygazdasággal, majd lassan hadigazdasággal fenyeget, amit többségünk csak szüleink és nagyszüleink elbeszéléseiből ismer. A magyar kormány idejekorán felismerte, hogy az eddigi recepteken változtatni kell. Ezért vezette be a kormány már tavaly az első árstopot, idén az extraprofitadót és húzta be az energiahordozók uniós szankcionálásánál a vészféket. Ezeknek az intézkedéseknek a hatása talán csak a télen lesz teljesen érthető, amikor az EU többi részéhez képest Magyarország ismét olyan kedvező helyzetbe kerül, mint idén koratavasszal, amikor mi a nyugati országokhoz képest hónapokkal korábban nyithattunk újra a koronavírus-leállás után.

A kormány tehát idejében váltott, a lehetőségekhez képest próbálja a háborús infláció és az EU-nak Oroszországnál sokkal jobban ártó szankciók negatív hatását tompítani. A baloldal viszont a negyedik kétharmad után is maradt a régi. A megújulásról szóló fogadkozásokat felváltotta a pénzért és pozíciókért dúló kenyérharc, az EP-mandátumokról Alaptörvény által tiltott tárgykörről szóló népszavazás. Már nem hallani a “Lemegyünk vidékre!” mantrát sem, legfeljebb a luxemburgi tv szerint “üres” Balatonig jutnak, hogy az “ezer forintos lángoson” szörnyülködjenek.

Megalapozatlan javaslatokkal jönnek.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Sajog az idő

A címet idézőjelbe kellett volna tennem, mindjárt kiderül, miért.

„A magyar nyelv. Erdély roppant komolyan vette ezt a két szót akkoriban.(…) Éppen az volt benne a szép, hogy a magyar kisebbség minden kulturális és gazdasági megmozdulása fölött valami tiszta komolyság lebegett. Méhmunka folyt, mézgyűjtés, a szükség időszakára, amely nemsokára el is érkezett Európa gazdasági krízisének nagy apályával, amelyben minden összeomlott, ami nem volt nagyon jól megalapozva.” Hunyady Sándor „Családi album” cimű könyvében rótta papírra ezeket a sorokat, 1934-ből idézve föl 1922 őszét, amikor Budapestről Kolozsvárra, a szülővárosába érkezett vissza. Mindkét várost igen jól ismerte, s noha „nagyon belé volt már építve” a Trianonban immár anyaországi fővárossá szűkített Budapestbe, mégis elhatározta, hogy „kivándorol”: onnan „haza”.

Budapest anyaországi státusa ma is változatlan, Kolozsvárból Cluj lett, Európa, sőt a glóbusz gazdasági apálya tény, s habár nem vagyok főállású huhogó, nehéz cáfolni, hogy valamiféle világösszeomlás - ki tudja, mekkora… - ezúttal is küszöbön áll. És ekkor, hála az égnek, kezembe kerül Bíró Béla „Időgyulladás” című publicisztikai kötete, melyben ráismerő örömmel ismerem föl az aktuális transzilván „tiszta komolyságot”.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Tusnád: Új megegyezés Washingtonnal

A világtörténelemben mindig volt egy vezető hatalom és egy kihívó. Most az USA és Kína párharcának vagyunk tanúi, a többi hatalomnak ehhez kell viszonyulnia. Az EU jelenlegi vezetése teljesen alárendelné a vén kontinenst a globalista amerikai érdeknek, Magyarország ebben is alternatívát jelent.

Az USA szerencsés ország. Kontinensnyi területét óceánok védik. Földjén szinte minden megtalálható, amire egy társadalomnak szüksége van, és bevándorló társadalma kellően vonzó ahhoz, hogy ne legyenek demográfiai problémái.

Amerika igazi szerencséjét a dollár hozta meg, ami sokáig (1971-ig) az aranyfedezetnek, majd a világkereskedelem, főleg az olaj zöldhasúban való elszámolásának köszönhette egyeduralmát. Amely ország kilógott a sorból, azt szankciókkal, “demokráciaexporttal”, vagy katonai beavatkozással sújtották, nem véletlenül tart fent az USA világszerte 750 támaszpontot 80 országban.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Mire készül a DK? És mire MZP?

Gyurcsány Ferencet az ellenzék sem lenyelni, sem kiköpni nem tudja. – Az örök igazság most talán jobban érvényes, mint valaha. Miközben a DK és elnöke „forró őszre készül”, a hazai globalista média az új amerikai nagykövet érkezése előtt maximumra tekeri az ellenzékváltó hangulatot. Márki-Zay Péter (MZP) eközben tovább lebegteti pártalapítását.

Gyurcsánnyal nem lehet nyerni! – hangoztatják ellenzékiek és baloldaliak őszinte pillanataikban. A DK oligarchapárt a legtámogatottabb ellenzéki és baloldali erő! – kontráznak a Gyurcsány-párt rajongói. Ez a két állítás egyszerre érvényes, és már többen, sokféle módon próbálták feloldani.

Bajnai Gordon tíz éve egy zöldmezős választási pártot (Együtt) gründolt, amelyben ő és Haza és Haladás Alapítványa a globalizáció nyerteseit; a Milla a fiatalokat; míg a “bohócforradalom” a globalizáció veszteseit hozta volna. Ettől a 2014-es választásokra akkora támogatást reméltek, amely fölöslegessé teszi a baloldali pártokkal való alkudozást.

Ez ugyanúgy nem jött be, mint az utódpárt utódpártjának kihagyása az „összefogásból”, mivel 2013. október 23-án a Műegyetem rakparti gyűlésen a tömegben V-alakban elhelyezett DK-sok „demokraták” meghackelték Mesterházy Attila beszédét teljes baloldali összefogást követeltek, aminek így a DK is része lett.

Elküldik, de marad


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Tusnád: Új megállapodás Kínával

Már javában zajlik a harc a XXI. század “aranyáért”, az adatokért. Ez a harc a piacvezető USA és a kihívó Kína között zajlik, Európának itt sem osztanak lapot. A magyar-kínai kapcsolatok alakulását tehát leginkább az amerikai-kínai viszony alakulása befolyásolja, ami most Tajvan és a félvezetők körül forog.

Vajon az ukrajnai forró háborút egy új Kelet–Nyugat hidegháború követi? Ebben a hidegháborúban már nem biztos, hogy a nyugat nyerne, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy sikerül-e a nemzetközi – és ezen belül az európai-kínai – gazdasági együttműködés jelenlegi szintjét megtartani és az új hidegháborút elkerülni. Magyarország, az EU és Európa érdekét az együttműködés szolgálná, míg az USA ezen ugyanúgy vesztene, mint a kölcsönösen előnyös európai-orosz gazdasági együttműködésen. Nézzük előbb a tágabb kontextust.

A világ nagyobb része nem állt az USA mögé, és nem vezetett be Oroszország ellen szankciókat. A kínai és az orosz elnök idén február 4-én közösen ítélte el a Fehér Ház hidegháborús ideológiára emlékeztető külpolitikáját és a NATO keleti terjeszkedését. A NATO ugyanis nem csak Ukrajna irányába terjeszkedik “tartja nyitva ajtaját”. A madridi NATO-csúcson elfogadták az Új stratégiai koncepciót, amelynek keretében egyes európai NATO tagországok is részt vesznek Kína katonai elrettentésében a dél-kínai tenger térségében.

Miközben tehát Argentína, Egyiptom, Irán, Szaúd-Arábia és Törökország a BRICS-csoport felé gravitál, egyes európai országok eszkalálják viszonyukat Kínával. Itt az a Litvánia jár elől, amely a Kalinyingrádi területre irányuló orosz szállítások korlátozásával nemrég mini-válságot robbantott ki, amit Brüsszel hatalmi szóval tudott csak megállítani.

Ki részesül a gazdasági növekedésből?


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Tusnád: Új megállapodás Brüsszellel

Orbán Viktor tusványosi beszédében úgy fogalmazott, hogy az unióval elmegyünk a falig, és ott fogunk majd megegyezni egymással. Ez nem lenne példa nélküli az integráció történetében, hatvan éve ugyanis már volt egy hasonló konfliktus, ami egy olyan kompromisszummal zárult, ami a közelmúltig kitartott.

Az EU rossz irányba fejlődik, és jelenleg két nagy konfliktus feszíti. Észak és Dél között a “félkész terméknek” számító euró okoz feszültséget. A közös valuta a délieknek “túl erős”, húsz éve stagnál az életszínvonal és a termelés, a dolce vitát az északiak hitelei finanszírozzák, amit egyszer vissza kéne fizetni. Mivel a déliek nem hajlandók semmilyen megszorításra, marad a bankóprés. Az Európai Központi Bank már szinte az összes puskaporát ellőtte, így sokan folytatnák az EU által felvett hitelek sorát.

Az északi országok lakói a keleti bővítést kárhoztatják életszínvonaluk – szüleik és nagyszüleikhez képesti – romlásáért, és legszívesebben visszatérnének a tizenkettek, vagy tizenötök uniójához.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Progresszív testszag

Nem tudom, fölfigyeltek-e rá, de mostantól kezdve korunk nagy ideológiai törésvonala, amely a haladárok (értsd: progresszívek, globalisták) és a maradárok (értsd: populisták, szuverenisták) közt húzódik, a végletekig leegyszerűsödhet.

Elég lesz beleszimatolni a levegőbe, és mielőtt bárki megszólalna, máris világos, hogy ideológiai metszetben ki hova tartozik.

Ha a közeledbe kerülő embertársadnak némi testszaga van, nagy valószínűséggel a progresszívek táborát erősíti, ha pedig semmi ilyesmit nem orrontassz, bizonyára afféle megveszekedett maradár az illető, akinek a mosdás fontosabb, mint a szaglóhámmal is érzékelhető progresszivitás.

Frans Timmermans és Ursula von der Leyen.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Tusnádi geopolitikai iránytű

Új sorozatunkban Orbán Viktor idei tusványosi beszédének fontosabb részeit bontjuk ki. A sort az amerikai-orosz proxy háborúba torkollott kelet-nyugat szembenállással kezdjük.

Kelet és nyugat között.

A miniszterelnök tusnádi beszédeit érdemes összefüggésükben vizsgálni, hiszen a számos aktuális hivatkozás mellett kirajzolódik egy geopolitikai magyarázó ív is, amihez a magyar politikának alkalmazkodnia kell. Jelen írásunkban ezt, a 2014-es, 2016-os és az idei beszédet összekötő geopolitikai ívet mutatjuk be.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Brüsszeli (gáz)hiánygazdaság

Ez még szocialista hiánygazdaság, vagy már hadikommunizmus? – kérdezik sokan a legújabb brüsszeli javaslatok láttán.

A háború kezdetén a globalisták egymással versenyezve váltak le az orosz gázról, mostanra viszont kiderült, hogy Nyugat-Európában emiatt őszre-télre nem lesz a lakosság ÉS az ipar számára is elegendő gáz, ezért a Bizottság einstandolná a felelős országok készleteit. Formálódik az ellenállás.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a "Save gas for a safe winter" csomagról szóló sajtótájékoztatón.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Turbina póker

Mi múlik egy turbinán? Miközben egész Németország azért imádkozott, hogy az Északi Áramlat 1 turbinája időben megérkezzen Kanadából az éves revízióról, és július 21-én újraindulhasson az orosz gázexport, Brüsszel és Moszkva nagyratörő energetikai terveket szövöget.

Az oroszok a tavalyi játékukat ismétlik meg. Előbb karbantartásra, majd a saját tárolók feltöltésére hivatkozva csökkentették a Nyugat-Európába irányuló gázexportot, majd az akkor még orosz cégek kezében lévő gáztározókból elégítették ki megrendelőiket. A koronavírus-járvány után újraindult gazdaság gázigényéhez képest kevés energia is hajtotta felfelé az árakat.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Legalább őszinte

A küszöbön álló világrecessziónak három oka van. A talányos eredetű pandémia, az USA és Oroszország szubjektív geopolitikai játszmája Ukrajnában, valamint a kapitalizmusnak ama általánosan objektív "szokása", hogy időről időre kevesek javára újraolajozza magát, s ilyenkor szeret világromboló, recessziós üzemmódba kapcsolni.

E három ok együttesen most jóval masszívabb válságot produkálhat, mint másfél évtizede a kaszinókapitalizmus miatt belobbanó pénzügyi krízis. Abból mellesleg szintén a "kaszinózó" pénzügyi elitek jöttek ki legjobban, persze nem önerőből, hanem állami segédlettel. Gigászi mentőcsomagjukat a regnáló vezető nyugati kormányok a károsultak kontójára kaparták nekik össze: történetesen a demokrata Obama és a harmadik utas szociáldemokrata Schröder,  a " baloldal" nagy-nagy dicsőségére.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Hollandia: jön a forradalom?

Ahogy csökken az általános jólét, úgy nő az elégedetlenség és harag Nyugat-Európában. Hollandiában korábban kardlapozó lovasrendőröket küldtek a tüntető nyugdíjasokra, most már célzott lövéseket adnak le a tiltakozó gazdákra. Frans Timmermans uniós biztos joggal fél az elhibázott brüsszeli politika elleni népfelkeléstől.

Összeesküvés-elméletek nincsenek, csak összeesküvések. Már több részben foglalkoztunk a Great Reset terv részleteivel, amely a globalista elitek nagy neomarxista társadalom átalakítási projektje. Az EU most valósítaná meg ennek a Green New Deal névre keresztelt részét, amely az agrárszektor átalakítására is vonatkozik: Miközben az ENSZ szerint világszerte 828 millió ember éhezik, a terv alapján az uniós termőföld tíz százalékát parlagon kell hagyni; a növényvédő szerek felhasználását a felére kell csökkenteni; az agrárium legalább negyedét biológiai termelésre kell átállítani, és ami a kis alapterületű országokat leginkább sújtja, hogy a nitrogén felhasználását akár 95 százalékkal kell csökkenteni. Alternatívák nélkül.

Holland gazdák útlezárással tiltakoznak Brüsszel nitrogén-oxid- és az ammóniakibocsátás visszaszorítását célzó tervei ellen.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

A cseh elnökség prioritásai: Ukrajna integrációja

Az EU bővítése csak a brüsszeli politikai deklarációk szintjén van napirenden, az integráció eddigi legnagyobb túlélési gyakorlatát végzi. Az elrontott brüsszeli szankciók és a galoppírozó energiaárak miatt a nettó befizető országok gazdaságai az összeomlás szélén táncolnak. Bővítés helyett itt van vigaszul az EU XXL.

A XXI. század geopolitikai tömbösödéssel indult: Kína az Új Selyemút projekttel keres exportpiacokat. Törökország a türk országokat integrálná és nyitna Kína felé egy “középső folyosót”, amely kikerüli Oroszországot és Iránt. Irán a síita, Szaúd-Arábia a szunnita országokat integrálná. Németország gazdasága dominálja és finanszírozza az EU-t, miközben az európai és az amerikai piac egybenyitása (most éppen az US-EU Trade and Technology Council, TTC örve alatt) is napirenden van. Oroszország a “közeli külföld” fegyveres integrációján dolgozik.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

A cseh elnökség prioritásai: ukrán menekültek

Az alapjában bevándorlás ellenes cseh közvélemény és kormány is világos különbséget tesz az ukrán háborús menekültek és az illegális migránsok között. Az ukránok támogatásáról hamarabb születhet egyesség, mint a migránsok tagországok közötti szétosztásáról.

Korábbi írásukban már különbséget tettünk az illegális migránsok és a háborús menekültek között. Az ukrán háborús menekültek egy határt lépnek át; az életükért futnak; együttműködnek a hatóságokkal és rendelkeznek dokumentumokkal. A jobb életre vágyó migránsok — akik az újkori népvándorlás keretében jönnek Európába — több határt, vagy akár kontinenst lépnek át, erőszakosak, nem működnek együtt a hatóságokkal és nem rendelkeznek dokumentumokkal.

Az ENSZ 2018-as migrációs és bevándorlási szerződései a migrációt alapvető emberi joggá nyilvánították és a migránsoknak az őslakosokkal azonos jogokat adtak. Nem csoda, hogy a nemzetállamokban gondolkodó országok, mint Trump elnök Amerikája, vagy Csehország és Magyarország sem csatlakoztak ehhez a szerződéshez.

A cseh elnökség tehát elméletben a bevándorlás kritikus álláspontot erősíti, ha nem lenne a bevándorláspárti NGO-k, Brüsszel és a német kormány részéről érkező nyomás a kötelező szétosztási kvóta keresztülvitelére. Berlin még a német elnökség idején (2020 őszén) terjesztette be a dublini rendszer reformjának javaslatát, amely alaphelyzetben önkéntes kvótákkal operálna, amelyek a helyzet romlásával előbb ajánlott, majd kötelező kvótává válnának.

Segítünk a háborús menekülteknek


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

A cseh elnökség prioritásai: energiafüggetlenség

Júliustól Csehország veszi át az unió soros elnökségét. Új sorozatunkban a cseh elnökség legfontosabb feladatait vesszük sorra. Az első részben az elhibázott brüsszeli szankciópolitika után romokban heverő európai energiaszektort mutatjuk be.

Az európai integráció története az energiakérdés mentén is értelmezhető. A II. világháború utáni újjáépítéshez és fegyverkezési versenyhez acélra volt szükség, annak előállításához pedig szénre. Németek és franciák háborúk sorát vívták Elzász és a Ruhr-vidék bányáinak és kohóinak ellenőrzéséért, míg — amerikai nyomásra — rá nem jöttek arra, hogy a nehézipar közös ellenőrzése (1952) a történelmi zéró összegű játszmát pozitív összegű játszmává is alakíthatja.

A Római szerződések (1957) egyike az atomenergia békés felhasználásáról szól, ami az 1973-as olajár-sokk után kapott valós tartalmat. Ezek a példák azt mutatják, hogy a gazdasági fejlődéshez olcsó energiára van szükség, amit vagy saját szénből és (angol, francia, vagy orosz üzemekben újradúsított) uránból, vagy olcsón és folyamatosan elérhető olajból és gázból állítanak elő.

Már az 1970-es évek vitái is arról szóltak, hogy az NSZK a szovjetektől akart gázt vásárolni, amit az amerikaiak akkor is elleneztek, mivel alaszkai gázt akartak Európának eladni. Végül csak sikerült a nyugat-német ipar egyik legnagyobb üzletét megkötni: a németek csöveket és berendezéseket adtak, a szovjetek gázt.

Egyik függőségből a másikba?


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Mire a falevelek lehullanak…

Az ötödik hónapjába lépett háborúban mindkét hadviselő fél a fronton akar helyzetén javítani. Az oroszok visszataláltak a maguk brutálisan komótos módszeréhez, amivel lassan, de biztosan őrlik fel az ukrán hadsereget. Az ukránok most éppen a nyugati nehézfegyverekben bíznak, miközben Zelenszkij ukrán elnök mindent egy lapra tesz fel.

 XII. Károly svéd király, Napóleon és Hitler sem akart a maga évszázadában annyira keletre menni. Az is közös bennük, hogy mindhárman egy-egy döntő csatától várták Oroszország térdre kényszerítését, amire a narvai (1700), a borogyinói (1812), vagy a kijevi csata (1941) után sem került sor. Most valahol újfent itt tart a történet, az oroszok Luhanszk és Donyeck megyékben akarják az ukrán hadsereget az I. világháború nyugati frontjáról ismert módon egy decisive battle során kivéreztetni.

Az ukrán hadsereg most a nyugati nehézfegyverektől remél fordulatot a fronton és a pszichológiai hadviselésben is. A propagandaháborúban a várva-várt csodafegyvereknek nyugati nehézfegyvereknek már előre demoralizálniuk kéne az orosz katonákat. A háborúnak ezt a vetületét jól mutatja az a csörte, ami a francia Caesar lövegek kapcsán alakult ki. Az orosz Uralvagonzavod mérnökei “megköszönték” Macron elnöknek azt a két példányt, amit az orosz csapatok a fronton zsákmányoltak és ők tanulmányozhattak. Alig meglepő módon arra jutottak, hogy a francia csúcstechnika nem ér fel az ő gyártmányukkal.

Kinek a kezébe kerülnek?


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Mi lesz veled, euró?

Vajon az euró, vagy az EU omlik hamarabb össze? –Talán soha nem álltunk ilyen közel ennek a rég óta velünk élő kérdésnek a megválaszolásához, mint most az energia-, élelmiszer- és háborús infláció idején. Persze korai temetni a közös valutát és az EU-t, ám az is biztos, hogy a kilábaláshoz érdemi változásra lenne szükség Brüsszelben.

Meddig lesz euró? Ameddig a németek, osztrákok és hollandok bírják finanszírozni! A rossz hír, hogy a nettó befizetők most már tényleg elértek a fájdalomküszöbükhöz.

Milyen lesz 2024-ben az új euró?

Az euró egy “hibás termék”, amelynek olyan erős nemzetközi valutának kellett volna lennie, mint a német márka. Ezért formálták az Európai Központi Bankot (EKB) a Bundesbank mintájára. Aztán a káposztát a kecskére bízták, vagyis az eladósodott és strukturális reformokra nem hajlandó déli országokból érkező jegybankelnökökre, akik nem a déli tagországok sohanapján, kiskeddre elnapolt nyugdíj-, szociális és munkaerőpiaci reformjait finanszírozták a gyorsuló kötvényvásárlással, hanem a déliek német autó, holland élelmiszer vásárlását életszínvonalának megszorítások nélküli fenntartását. A déli országoknak juttatott pénz másik része kamatok formájában vándorolt “vissza” északra.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Férfi a gyep szélén

Marco Rossit sem a kudarc, sem a világraszóló diadal nem készteti üresen kongó mondatokra. Mindig mond valami lényegeset, s ettől van az, hogy már a névelői is hitelesek.

Szűk éve, hogy az albán fiaskókról éppoly pontosan fogalmazott, mint most, ezen a fényes magyar focit hozó nyárelőn. Akkor sem temetett, mint ahogyan most – a győzelmek mámorában – sem állítja, hogy megvan az új aranycsapat.

Dehogy van meg.

Sem a temetésben, sem a túlhabzásban nem partner, ellenkezőleg, hóban, napsütésben egyaránt realista férfi marad a gyep szélén. 


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Great Reset: Nincstelen leszel, de boldog!?

Mire jó egy háború? Sok mindenre, amit normális körülmények között nem lehetne megtenni. A Great Reset tervet bemutató sorozatunk újabb részében a nyugati középosztály alkonyáról írunk. Már megint mi, magyarok járunk jól?

A Nyugat most van a legközelebb ahhoz, hogy a Davosi Világgazdasági Fórum, és annak alapítója, Klaus Schwab által szorgalmazott Great Reset tervet megvalósítsa. Korábbi írásunkban már bemutattuk a húsevés visszaszorításáról és állati fehérjével (pl. lisztkukaccal) való kiváltásáról szóló terveket. Időközben az EU ezeket már elfogadta és az első “progresszív” dán hizlaldákban már lisztkukaccal is etetik a malacokat.

A globalista politikusok pedig már hangosan követelik, hogy hetente csak egyszer együnk húst, amivel éves szinten akár ötmilliárd köbméterrel is csökkenthetjük az EU orosz földgáz importját.

Egy másik 2030-rs szóló Great Reset elképzelés megvalósítása is jól halad, a kétéves koronavírus-leállás után beköszönő háborús infláció miatt Nyugaton ugyanis egyre többen veszítik el tulajdonukat, vállalkozásukat és élik fel megtakarításukat, vagyis tulajdonosból alkalmazottá válnak, középosztálybeliből pedig kiszolgáltatottá.


Galló Béla
Galló Béla politológus

A 3. világháború

Az orosz-ukrán háborút a harcoló felek – pontosabban az oroszok és a Zelenszkij mögött álló külföldi erők – homályos célképzetei teszik igazán veszélyessé.

Egy háború mindig szörnyű, de különösen az, ha jól definiált célok nélkül vívják.

Csak sejteni lehet, milyen külföldi manőverekkel vezették meg a geopolitikai kalandokra persze mindig kész Putyint, hogy februárban támadást indítson. Az orosz titkosszolgálatok vezetésében azóta bekövetkező változások arra utalnak, hogy a vonatkozó orosz intézmények nem álltak hivatásuk magaslatán, s ily módon Putyin eredeti elképzelései a gyors és hatékony "különleges katonai műveletekről" dugába dőltek. Célként mára már az orosz katonai presztízs-veszteség politikai minimalizálása került előtérbe: egyre inkább az a kérdés, vajon mit tart Putyin a fenntartható orosz presztízs biztosítékának.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Kissinger tudja, Soros nem

Az aluszékony Joe Biden nemrég éber üzletemberek előtt kikottyantotta a lényeget.

„Olyan lehetőség előtt áll most az USA, amely száz, százhúsz évente egyszer adódik egy ország életében. Új világrend alakul, amit nekünk kell vezetni, és egyesítenünk kell a szabad világot ennek érdekében!”

S ezután ahogyan szokta, megint lekezelt a semmivel, de szavainak élét most ez sem tompította.

Hiszen a világ újrafelosztása végül is – ha a mai Fehér Házból nézzük – tényleg aktuális.

Amikor a birodalmi méretű országok egy része gyengül, egy másik részük pedig erősödik, a geopolitika rögtön hangsúlyossá válik. Ilyenkor félelmek és ambíciók aktivizálódnak, nyers, birodalmi érdekeik lólábát persze mindig a magasztos értékek celofánjába csomagolva.

Amerika gyengül.

Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Next Generation EU 2, 3, 4 és 5?

Szó szerint kell a következő generációt érteni, ugyanis már a 2028-58 között visszafizetendő első hitelcsomagot is gyermekeink és unokáink fogják visszafizetni. Erre a 850 milliárd euróra pakolna rá Brüsszel újabb száz- és ezermilliárd eurós hiteleket, például Ukrajna finanszírozására, az orosz fosszilis energiáról való leválásra, vagy a tagországok felfegyverzésére.

Mivel az Európai Központi Bank (EKB) az eurózóna adósságválsága óta már ellőtte szinte minden puskaporát; a nettó befizető (“fukar”) országok pedig nem szívesen vállalnak újabb terheket; az energiainfláció tartósnak bizonyul és a kamatok csak növekednek, sokan most látják a hitelfelvétel Brüsszel számára utolsó “optimális” időpontját. Az EU ugyanis a rövid- és középtávú kihívások kezelésére újabb finanszírozási forrásokra van utalva.

A mintát és az ürügyet a koronavírus-járvány adta, amikor francia, majd német-francia javaslatra a 850 milliárd eurós Next Generation EU (NGEU 1) hitelcsomagot elfogadták. Ebből százmilliárd megy a munkahelyek védelmére, míg 750 milliárd a klímacélok elérésére és a digitalizációra megy.

Címkék:

Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Válságkezelésből jeles

Az eddigi legnehezebb nemzetközi politikai és gazdasági körülmények között alakítja meg Orbán Viktor ötödik kormányát. A 2010 óta eltelt, válságokkal teli időszak magyarországi eredményei azonban azt mutatják, hogy a neoliberális és globalista mainstream sokkterápiájával szemben a patrióta gazdaságpolitika és a családbarát kormányzás igenis működőképes.

A nemzetközi helyzet fokozódik! – A Tanú című film örök igazsága most aktuálisabb, mint valaha, bár a 2010 óta eltelt időszak sem szűkölködött a kihívásokban. A 2002-2010 közötti „nyolc elvesztegetett év” balliberális kormányzása alatt az ország államcsőd közeli állapota jutott, a GDP tekintetében megelőzött bennünket a 2020 végén általunk ismét visszaelőzött Szlovákia, míg Románia az uniós támogatások, valamint a többmillió kivándorló hazautalásai miatt pedig felzárkózott hozzánk.

A Gyurcsány Ferenc szerint „Általában sok jó ötlet van egész addig, amíg nem kell számolni. Mikor számolni kell, akkor elfogy a tudomány” neoliberális közgazdászok és a baloldali propagandasajtó azt szajkózta, hogy megszorítások az IMF nélkül nem lehet válságot kezelni, ráadásul 2011 végén megpróbálták bedönteni forintot, így próbálva megbuktatni a Nemzeti Együttműködés Rendszerének jogi keretét akkor kialakító kormányt. Akkor a terhek igazságos megosztásába a multicégeket és a bankokat is bevonták, így hazánk nem jutott az euró(adósság)zóna déli államainak sorsára, ahol a családokkal és hazai cégekkel fizettetnék meg a kilábalás árát.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

A Válasz Online trükkje?

A Válasz Online szerint a termékenység növekedése a régiónkra jellemző trend, Magyarország csak sodródik azzal az árral, amely körülöttünk már mindenkit elragadott korábban. Lássuk a számokat.

Orbán trükkje? – Támogatással vagy nélküle, térségünkben mindenütt nő a termékenység címmel közölt cikket a Válasz Online. Élő Anita, a cikk szerzője a következőt állítja: 

Az Orbán-kabinet egyik sikere a családtámogatási rendszer, amelynek révén a termékenység 1,24-ről 1,59-re emelkedett az elmúlt években. Csakhogy ugyanez a tendencia megfigyelhető Oroszországtól Lengyelországon át Romániáig a volt szocialista országok körében. Sodródunk az árral, és ezt állítjuk be sikerként? Regionális trendet? A Válasz Online arra jutott: valóban az egész régióra jellemző hullámról van szó, de nem könnyű felkapaszkodni rá. Magyarországnak sikerült legutoljára.

Tehát, Élő Anita szerint a termékenység növekedése a régiónkra jellemző trend, Magyarország csak sodródik azzal az árral, amely körülöttünk már mindenkit elragadott korábban.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Brüsszeli olajfolt

Az uniós olajszankciók ügye egyre inkább egy olajfoltra kezd hasonlítani, amin a brüsszeli bizottság politikája megcsúszik. Felvetődik a jogállamiság sérülésének és a bizalomvesztésnek a kérdése, nem beszélve a mainstream média agymosásáról, ami a médiaszabadságot veszélyezteti. Még szerencse, hogy mi, magyarok józanul gondolkodunk és szabadon vitatkozhatunk a szankciókról.

A brüsszeli globalista buborékban minden olyan egyszerűnek tűnt. Hétfőn kiszivárogtatják a globalista mainstream médiának az olajszankciók tervét, amely az esti hírműsorokban és másnapi szalagcímekkel kellően megdolgozza a tagországok közvéleményét és kormányait, hogy már kedden-szerdán elfogadják az intézkedéseket.

Menetből akartak támadni, mert angol hasonlattal élve Brüsszel már az összes “alacsonyan csüngő gyümölcsöt leszedte” az Oroszország ellenes szankciók terén, így már csak a “magasan csüngő”, nehezebben elérhető gyümölcsök, vagyis a tagországoknak is komoly életszínvonal esést okozó  szankciók maradtak. Az ezek elfogadásához szükséges érdemi vitát akarták ezzel a gyerekes tervvel megúszni, ami felveti a jogállamiság sérülésének kérdését.

Ursula, azt mondták, hogy 2027


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Cicamosdás luxusgépen

Pontosabban a nyugati átlagembereknek zuhanyzás helyett cicamosdás és nagymosás helyett ruhaszellőztetés, a globalista elitnek továbbra is magángép és luxusjacht jár. A globalista és vele szövetséges brüsszeli elit álszentsége újabb szintet lép, miközben generációk óta nem látott áldozatot kérnek az európaiaktól.

Hogyan lehet az orosz vezetékes energiától való függőségünket csökkenteni? Lépésről lépésre. Úgy, hogy közben ne lőjük lábon magunkat és gondoskodjunk kellő alternatíváról. A magyar kormány – minden ellenkező híresztelés és propaganda ellenére – pont ezt tette az elmúlt tizenkét évben. Nagy lépést tettünk a gázszállítás diverzifikálása felé, miközben több uniós ország nem igyekezett ennyire. Ahogy Tarzan is csak akkor engedi el az egyik liánt, amikor a másikat már fogja, úgy az orosz vezetékes energiáról is csak akkor érdemes leválnunk, ha már van megfelelő mennyiségű és áru alternatíva.

Mosás helyett szellőztetés? 

Brüsszelben nem így gondolkodnak, és mivel a papír mindent elbír, olyan tervekkel állnak elő, amelyek segítségével a racionális tempónál gyorsabban csökkenthető az EU orosz energiaimportja. Mintha ez egy race to the bottom versenyszám lenne, amelyben egyetlen cél létezik, az orosz energiaimport nullára csökkentése. Azt, hogy közben az ukránok a területükön áthaladó gázszállítás fenntartását kérik az ebből eredő tranzitdíjak miatt, háttérbe szorul.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Egyelőre

Mélenchon pártjának, az Engedetlen Franciaországnak „szélsőbalos” engedetlenjei engedelmeskedtek a globalista multiknak, amikor az elnökválasztás második fordulójában jelentős (42 százaléknyi) mértékben átszavaztak Macronra.

Úgymond azért, hogy a „köztársasági egységfront” szellemében  megakadályozzák a „szélsőjobbos” Marine Le Pen hatalomra kerülését. Csupán 17 százalékuk voksolt Le Penre, 41 százalék pedig se ide, se oda nem szavazott, egyszerűen kiszállt a választási buliból.

„Köztársasági egységfront”? „Szélsőbal”? „Szélsőjobb”?

Ezek a 20. századi politikai kategóriák csak arra hivatottak, hogy a globalista fősodor a pontatlanság homályába burkolja velük a 21. század lényegbevágó problémáját, a globalisták kontra szuverenisták konfliktusmezőt. A magukat immár progresszívnek minősítő globalisták nyelvpolitikájának éppen az a célja, hogy az ilyen érzelemdús jelzős szerkezetekkel megossza a szembenállók, azaz a szuverenista populisták táborát, s ezzel lehetőleg a multik zászlaja alá sorakoztassa azt a baloldalt, amely saját önképe szerint egykor amúgy is a progresszivitás jegyében fogant. A balos populista még mindig kevésbé ráz, mint a jobbos, sőt a proletár internacionalizmus és a multik globalizmusa ma már szinte kétpetéjű ikrek, ha előbbit vészesen legyengítették is múlt századi gyermekbetegségei. A „szélsőjobb” viszont egyre virulensebb, tehát veszélyesebb: ő az, aki ellen a multiknak mindenáron, akár a veres ördöggel is össze kell fogniuk.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Legyetek ti is Gyurcsányok!

“Nem kevesebb, hanem több ‘Gyurcsány’ kell!” – a negyedik kétharmad hajnalán a DK elnöke kiadta az új parlamenti ciklus ellenzéki politizálásának jelszavát, amivel, ha lefordítjuk magyarra, azt akarta mondani, hogy több DK kell. A Momentum elnöke is “fentről” csökkentené az ellenzéki pártok számát, míg a “kapitány” pont egy sokadik párt alapításán dolgozik. Anziksz csata után.

Az, hogy 13 évvel hivatalból való távozása után még mindig Gyurcsány Ferenc a magyar politikát meghatározó egyik politikus, komoly teljesítmény. Persze kevéssé a politikai karrierjét negyven éve, a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) funkcionáriusaként kezdő volt miniszterelnök (pozitív), mint sokkal inkább baloldali és ellenzéki politikustársai (negatív) teljesítménye. Sokan és sokszor elmondták már, hogy az ellenzéki pártok Gyurcsány Ferencet “sem kiköpni, sem lenyelni nem tudják”. Most, a negyedik kétharmad hajnalán ismét ez a helyzet.

Csehül állnak. 


Galló Béla
Galló Béla politológus

És jött a farkas, Pista

Egy süllyedő hajó sorsát, képletesen szólva, mindig a menekülők pecsételik meg.

Ha ma már Újhelyi úr is arról „értekezik”, hogy szétesett az MSZP-brand, elhervadt a szegfű, akkor pártjának tényleg annyi. Páran ezt már kissé korábban – úgy tíz-húsz éve – észrevették, meg is kapták érte az "áruló" stigmáját, noha csak a szemük volt élesebb, a tartásuk pedig egyenesebb.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Brüsszel fűti az energiainflációt

Öt euró egy liter benzin, tíz euró egy vekni kenyér, tizenöt euró egy kiló hús? A német média már érzékenyíti a németeket arra, mi várna rájuk nyáron az orosz energiaimport uniós bojkottja esetén. Brüsszel pont ezen dolgozik, hiszen orosz relációban négy hónap alatt le akarják állítani a szén, egy éven belül az olaj és két éven belül a földgáz importját.

Őrültség, de van benne rendszer! – tartja a mondás. Aki azt hiszi, hogy Brüsszel a koronavírus-járvány előtti életszínvonalhoz akar visszatérni, nagyot téved. A Davosi Világgazdasági Fórum által szorgalmazott Great Reset, illetve az Európai Bizottság elnöke által programszintre emelt Green New Deal lényege pont abban áll, hogy a koronavírus-járvány előttihez képest nagyságrendekkel csökkenteni kell a nyugati világ erőforrás-felhasználását. Itt is érvényes Winston Churchill örökérvényű mondása, miszerint “Ne pazarold el a lehetőséget, amit egy jó válság a kezedbe ad!”


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Lenintől Márki-Zay Péterig

A baloldal közel negyed évszázada, Horn Gyula óta nem találja a vezetőjét. Legalábbis ez a látszat. A valóság azonban az, hogy a baloldal rengeteg vezetőt talált már magának, de amint rátalált egyre – voltak köztük erősebb és gyengébb képességűek egyaránt –, azonnal fúrni kezdte, és a puccs bekövetkezése csak idő kérdése volt.

Kovács László 1998-ban lett az MSZP elnöke, és ekkor már mindenki a következő választás szocialista kormányfő-jelöltjeként tekintett rá. 2001 tavaszára azonban sikerült kipiszkálni Kovácsot a jogos várományos pozíciójából, és az MSZP egy párton kívüli politikussal, Medgyessy Péterrel futott neki a 2002-es választásnak. Medgyessy alig töltött el pár hetet kormányfőként, amikor jött a D-209-es ügy, két évvel később pedig végleg félreállították.


Sobor Dávid
Sobor Dávid

jogász

Negyedszerre kétharmad – Jogállam és mozgástér a következő nyolc évben

Az országgyűlési választás és országos népszavazás a kormányzó Fidesz-KDNP szövetség és a keresztény alapú, konzervatív család- és gyermeknevelési modell földindulásszerű győzelmét hozta. Ennek okairól és következményeiről számos elemzés látott és fog még napvilágot látni. Az alábbi gondolatok néhány hosszú távú alkotmányossági és jogelméleti kérdésre fókuszálnak.

Elöljáróban magyarázatot igényel a címben szereplő nyolcéves időszak. A baloldali riogatással ellentétben egyáltalán nem gondolom, hogy ez a választás volt az utolsó. Az viszont világosan látszik, hogy vasárnap kudarcot vallott az a politikai kísérlet, amelyet az ellenzéki erők a 2014-es választási vereségük óta építettek fel. Mással is és önmagukkal is elhitették, hogy a közös jelöltállításnak és közös indulásnak nincs alternatívája. Ezért nem is készültek „B” tervvel arra az esetre, ha az egysíkú negatív kampányuk kudarcot vallana. Polgári jogi terminológiával élve, olyan módon egyesültek, hogy őket „csak aránytalan károsodás, aránytalan költekezés árán vagy egyáltalán nem lehet szétválasztani”.

A következő parlamenti ciklus ezért a baloldali ellenzék számára nem az építkezésről, hanem a szétválás legkevesebb fájdalommal járó módjának megtalálásáról fog szólni. Mindeközben külföldi támogatóikban akár az a meggyőződés is kialakulhat, hogy egy új ellenzéki kísérletben való részvételnél kevesebb költséggel jár a számukra, ha megpróbálnak kiegyezni azzal a kormányzattal, amelyet – modern történelmünkben először – a választók abszolút többsége támogat.

Emiatt a jelen pillanatban nehéz elképzelni azt, hogy a 2026-ban esedékes választásokig fel tud állni a Fidesz-KDNP-t legyőzni képes ellenzéki erő. Minden jel arra mutat, hogy a 2010-ben kapott felhatalmazással indult nemzetépítő munka legalább két évtizedet ölelhet fel. Helyesebb ezért, ha nyolcéves távlatban vizsgáljuk meg, mit fejez ki a választópolgárok csaknem egyöntetű döntése.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Április 4.

Vége a kampánynak, az ellenzéki pártirodákból nem szűrődik már ki zaj.

Úgy fest, az érintettek a negyedik gigagombóc után gyorsan kinevezték a bűnbakot: naná, hogy a saját miniszterelnök-jelöltjüket.

Kiről persze ma se tudni még, hogy jobbos balos, illetve balos jobbos volt-e, avagy csupán alanyi jogon mutatkozott-e olyan minden képzeletet felülmúlóan zavarosnak, mint amilyennek mutatkozott. (Pardon, nem zavarosnak, sokkszínűnek.)

Ki tudja?

Persze ma már ez nem is igazán érdekes: van-e érdektelenebb egy tegnapi, úgymond fontos politikai személynél?


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Vasárnap menjünk szavazni!

Háború vagy béke? Olaj vagy vér? Stratégiai nyugalom vagy fegyverszállítások? A 2022-es országgyűlési választás tétje ezen ellentétpárokra szűkült le. Az új parlament megválasztása mellett a gyermekvédelmi törvényhez kapcsolódó négy témakörben népszavazást is tartanak. Minden kedves olvasót arra buzdítok, hogy vasárnap éljen állampolgári jogával, és menjen el szavazni!

A 2018-ban kezdődő parlamenti ciklusra a koronavírus- és az ukrán válság nyomta rá leginkább a bélyegét. A Fidesz-kormány eredményes járványkezelésének eredményeként Magyarország a legtöbb nyugat-európai országhoz képest másfél hónappal korábban nyithatott újra, ami összességében rekord magas gazdasági növekedéshez vezetett. Ennek eredményeiből a lehető legtöbb társadalmi csoport részesült, így a tervezettnél korábban sikerült a balliberális kormányok által elvett 13. havi nyugdíjat visszaépíteni. A gyermeket nevelő szülők az átlagjövedelemig visszakapták a tavaly befizetett jövedelemadójukat, ami több százezer forint segítséget jelentett a járvány alatt kivérzett családi kasszáknak. Idéntől a 25 év alattiaknak már nem kell jövedelemadót fizetni, így az önálló háztartás megteremtése, vagy család alapítása egy kicsit könnyebbé válik.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Érzékenyítek

Már nincs karácsony, de még van Karácsony, torlódunk hát a nagykörút minden órás csúcsforgalmában, három kisgyerekkel a hátsó ülésen, két furgon közé szorulva. Előre-hátra tapodtat sem mozdul a kocsisor.

A biciklisáv üresen tátong mellettünk, s kicsit mintha kárörvendene: nem megmondta nektek a főpolgármester úr, hogy nem kell  mindig autóba ülni?!

–Miért nem arra megyünk? – érdeklődik a hároméves, fölöttébb logikusan. Próbálom őket a konkrét valóságtól függetlenül a közlekedés sokszínűségére érzékenyíteni, a dühítő helyzethez képest kissé talán egészségtelenül fegyelmezetten.                                                                                           

Pár méterrel előttünk koccanás, fékcsikorgás hangja hallatszik, szaporító igék röpködnek a levegőben: a konfliktus a közlekedési kultúra négybetűs szavaival tarkítva, annak rendje-módja szerint verbalizálódik.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

A baloldal veszélyes a pénztárcánkra!

Amit a baloldali listavezető reggel mond, este már cáfolná. Mostanra már azt is tagadják, hogy fegyvereket és katonákat küldenének Ukrajnába, ám a valóság rendre utoléri őket. Naponta akad ugyanis egy újabb baloldali politikus, aki fegyvert, lőszert, vagy katonát küldene a háborúba, vagy a rezsicsökkentés eltörlésével, esetleg szigorú energetikai szankciókkal tényleg világpiaci energiaárakat, és ezzel energia- és élelmiszerhiányt, no meg csillagászati árakat zúdítana a nyakunkba.

A baloldal választási programját és ígéreteit elemző sorozatunk előző részében azt mutattuk be, hogy miért veszélyes mindannyiunk életére a fegyverek és katonák Ukrajnába küldése, ami háborúba sodorná hazánkat. A mostani írás azt mutatja be, hogy Márki-Zay Péter (MZP) és baloldali politikustársai orosz gáz- és olajcsapok elzárására irányuló követelései miként veszélyeztetik a magyarok pénztárcáját.

A nyilatkozatok egy irányba mutatnak és sokadszorra a globalista alapállásból indulnak ki: ha mindenki úgy élne, mint mi, európaiak, akkor évente “két Földre” lenne szükség. A klímaváltozás elleni küzdelem jegyében tehát azt szeretnék, ha a multicégek laboratóriumában előállított mesterséges élelmiszereket kevesebb vörös húst, tejet és tojást ennénk, kevesebbet autóznánk és repülnénk, és egyáltalán, fogyasztói magatartásunkat alapjában átgondolnánk. A koronavírus-járvány után azonban pont azt láttuk világszerte, hogy a leállásból felszabaduló emberek lehetőségük szerint újra habzsolták az életet és “bepótolták” mindazt, amiről a leállás alatt le kellett mondaniuk.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

A baloldal veszélyes az életünkre!

A baloldali ellenzék hónapokat késő programja a legfontosabb kérdésekben nem igazít el bennünket, így továbbra is vezető politikusaik nyilatkozataira kell hagyatkoznunk. Hallgatva őket, háborús veszély, energiahiány és megfizethetetlen árú élelmiszerek várnának ránk. Nem csoda, ha az ellenzéki szavazók zöme sem kér a háborúból és az értelmetlen szankciókból.

Az április 3-i választás tétje egy kérdésre csökkent: háború vagy béke? A baloldal – a 2015-ös migránsválsághoz hasonlóan – a magyar érdek helyett ismét a globalisták érdekét követi, akik most kiterjesztenék a háborút. Soros György kiadta a jelszót, most kell megdönteni Putyin és Hszi Csin-Ping uralmát, most kell “demokratizálni” Oroszországot és Kínát!

Ezt a globalista érdeket közvetítette Donald Tusk a baloldal március 15-i rendezvényén, aki fegyverszállítást és “szigorú” szankciókat követelt. Márki-Zay Péter MDF-árvákat tömörítő új pártja annak a balra sodródott Európai Néppártnak (EPP) szeretne tagja lenni, amelynek elnöke Budapesten a háborús fegyverszállítmányok mellett érvelt. Oroszország minden fegyverszállítást ellenséges cselekedetnek tart, így a konfliktus eszkalálódása esetén az ilyen országok akár nukleáris célpontokká is válhatnak.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

A baloldal elvágná az orosz gázt

Amit a múlt héten csak feltételeztünk, egyre inkább bizonyosság. Az ellenzéki lista 49. helyén szereplő Kocsis-Cake Olivio szerint el kéne zárni az orosz gázt, ami valóban világpiaci gázárhoz vezetne. Kérdés, hogy a baloldal által szorgalmazott “progresszív adó” (=adóemelés) hagyna-e ehhez elég pénzt a magyarok zsebében?

A baloldal programja elég általánosra sikerült, ami aligha meglepő, hiszen Karácsony Gergely is azt mondta tavaly egy német lapnak, hogy a menedékkérők jogainak biztosítása erkölcsi kötelességünk, de ezt egyetlen plakátra sem írják ki, mert „ezzel nem lehet választást nyerni”. Ezért továbbra is a vezető ellenzéki politikusok kijelentései adnak fogódzót. Ahogy azt már megszokhattuk, Márki-Zay Péter (MZP) és politikustársai szavait sokadszorra próbálják relativizálni, ám mindig kiderül, az eredeti mondatok az érvényesek. Mint a világpiaci energiaárak esetében is.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Birodalmi észjárások

Ez a háború fekete-fehér: aki támad, az a fekete, aki védekezik, az a fehér – ilyen egyszerű.

Hiába összetettebbek ennél a háború okai, ez most mellékes. Ilyenkor mindig a gyengébb a szimpatikusabb. Véletlen volna, hogy Putyin rigorózusan kerüli a „háború” kifejezést? Ellenkezőleg, roppant racionális. Hiszen érvei nem látszanak már a lőporfüsttől, miközben állítólag éppen most érvényesíti őket.

Talleyrand annak idején hiába mondta, hogy a szuronyok hegyén nem lehet ülni, Napóleon megpróbálta. Sokan ma is azt hiszik, hogy lehet. Putyin, aki katonailag nyilván megnyeri a testvérháborút, szintén ezt hiszi. „Különleges katonai műveletének” torkolattüzei eközben éles fénycsóvát vetnek a mai birodalmak észjárására – de nemcsak az oroszokéra, az amerikaira is.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Segítünk a háborús menekülteken

Aki az életéért fut és egy határt lép át, vannak dokumentumai és együttműködik a hatóságokkal, az háborús menekült és megérdemli a segítséget. Az 1990-es évek délszláv háborúiban is tíz- és százezrek menekültek a háború elől, Magyarország és Európa akkor is segített. A mostani helyzet azonban nem jelentheti azt, hogy a jobb életet kereső migránsokat is be kell engedni.

Sokan csodálkoznak nyugaton, hogy a nagyszámú idegen népesség kötelező szétosztását és betelepítését következetesen elítélő visegrádi országok most milyen gyorsan és barátian segítenek az ukrán háborús menekülteken. Azért nem értik, mert Nyugat-Európában nem folytatták le azt az őszinte vitát, amit például mi, magyarok egy nemzeti konzultáció (2015) és egy népszavazás (2016) kapcsán, illetve a 2018-as országgyűlési választás előtt már megtettünk.

Baráti helyre érkeznek.

Nekünk, magyaroknak ugyanis egyértelmű, hogy aki az életéért fut és egy határt lép át, valamint együttműködik a hatóságokkal és rendelkezik dokumentumokkal, az valódi háborús menekült. Ilyenek voltak az 1956-os magyarok is, akik egy határt átlépve Ausztriába mentek. Akkor számos ország döntött úgy, hogy befogad magyar menekülteket, ám ezt a döntést önkéntes alapon hozták meg.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

MZP a rezsiárat is háborúba sodorná

Egy államférfi előbb gondolkodik, és csak utána beszél. Márki-Zay Péter (MZP), a baloldali miniszterelnök-jelölt előbb beszél, és csak utána gondolkodik. Leginkább azon, hogy meggondolatlan szavai hatását tompítsa. Mint most, magyar katonák háborúba küldése és az orosz energiaprojektek leállítása kapcsán.

Választási sorozatunk előző részében már rámutattunk arra, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltjének szavait komolyan kell venni, hiszen ha ő vezetné Magyarországot, a kimondott szót tettek is követnék. Talán már minimum verbális háborúba sodródtunk volna Oroszországgal és – a német katasztrófavédelem kisfilmjét követve – mi is nemsokára teamécsesekből és virágcserépből eszkábálhatnánk magunknak fűtőtestet. Ezért sem mindegy, hogy ki vezeti az országot!


Galló Béla
Galló Béla politológus

Elefántok talpa alatt

Mindenki nyitott az őszinte párbeszédre, mindenkinek vannak mögöttes céljai, amiket verbálisan illik elrejtenie. Beethoven „Örömódája” csodálatos himnusz, ám nem szokta volt moderálni a politikusok cselekvési ingerét.

Putyin elnök miután őszinte nyitottságát kifejezte, parancsot adott az ukrajnai „különleges katonai hadműveletekre.” Nyelvi finomságokra sokat adó korunkban így hívják ma a háborút, amit az erre illetékesek mindig a biztonság és a béke nevében eszközölnek, ahogyan az már lenni szokott.

Ezzel a paranccsal a szovjet bukás óta eltelt több mint harminc évet két – közvetlen szomszédságunkban zajló – háború keretezi: az egykori délszláv és ez a mai orosz-ukrán. Két regionális háború, két merőben más világhatalmi környezet.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Putyin végig csak játszott Bidennel – elemzés

Terjedelmes geopolitikai elemzést jelentetett meg a Politico amerikai internetes portál tengeren túli kiadása az orosz-ukrán konfliktusról. Az írás azért különösen érdekes, mert sorra veszi azokat a diplomáciai és stratégiai hibákat, melyek a háború kirobbanásához vezethettek és kitér arra is, hogyan változhat meg az eddig ismert világrend. Most röviden összefoglaljuk a cikk főbb megállapításait.

A cikk kiindulópontja, hogy Joe Biden amerikai elnök – aki Barack Obama elnöksége alatt alelnökként tevékenykedett – több, mint két évtizede nem kedveli Vlagyimir Putyint, és nem bízik benne. Személyes ellenszenvére jellemző, hogy még olyan kijelentést is tett, hogy „az orosz elnöknek nincs lelke”.

Mégis, az elmúlt évben Biden többször is megpróbált észérvekkel hatni az orosz elnökre. Amikor tavaly júniusban Genfben találkoztak, Biden sürgette Putyint, hogy vessen véget az Ukrajna elleni évek óta tartó agressziójának és ne tegye kockára a hitelességét. Még tavaly decemberben is, amikor Putyin katonák tízezreit vonta össze az orosz-ukrán határ mentén, Biden arra kérte az orosz elnököt, hogy térjen vissza a diplomáciához.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Az ellenzék ismét maga alatt vágja a fát

A szokatlanul csendes választási kampányt mindeddig két dolog volt képes felkavarni: Márki-Zay Péter hajmeresztő ámokfutása és a most kitört orosz-ukrán háború. A mai napon pedig a két faktor kombinálódott: Márki-Zay és az ukrán válság egymásra találtak.

Miközben a legtöbben azért szorítanak a világban, hogyan minél előbb véget érjen a fegyveres konfliktus a szomszédunkban, miközben az egyébként is magas nyugat-európai energiaárak az egekbe szöktek és miközben az Ukrajnával szomszédos államok igyekeznek egy esetleges menekült-hullámra felkészülni, a magyar ellenzék, élén Márki-Zay Péterrel a konfliktus elmélyítésén dolgozik.

Eddig két követelésük volt: Magyarország küldjön katonákat és fegyvereket Ukrajnába, és a kormány állítsa le a Paks II. beruházást. Ennek ma este az orosz követség előtt nyomatékot is adnak.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

MZP és a fizetős egészségügy

Új választási sorozatunkban egyes szakpolitikákat vizsgálunk meg, a sort az ellenzék körvonalazódó egészségpolitikai ajánlatával kezdjük. A részleteket itt is titkolja a baloldali szövetség, ami az eddig ismerhető javaslataik ismeretében érthető: a jelek a fizetős egészségügy irányába mutatnak.

Márki-Zay Péter egy dolgot biztosan megtanult Gyurcsány Ferenctől. A baloldal legerősebb pártjának vezetője őszödi beszédének szavait következetesen letagadja, többes szám első személyre terjeszti ki és az elhangzottakat azóta is “szenvedélyes igazságbeszédnek” tartja. Márki-Zay Péter is rezzenéstelen arccal és következetesen tagadja le akár csak egy-két nappal korábban tett nyilatkozatait.

Mint azt az egészségügy példáján is látni fogjuk, itt nem egy-két “szerencsétlen elszólásról”, “félreérthető mondatról”, vagy “néhány másodpercnyi kivágott idézetről” van szó. Amikor a “kapitány” azt mondja, hogy ő “nyugodtabb, ha az egészség üzlet, mintha nem üzlet”, vagy, hogy “illúzió és álszent dolog az ingyenes egészségügy”, akkor a baloldal győzelme esetén ránk váró alternatíva működési logikájáról beszél.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Hét emlékezetes casus belli

Az emberiség történetének kezdete óta érvényes az a szabály, hogy csak “igazságos” háborút lehet folytatni. A támadó háború tiltása miatt a legtöbb hadviselő fél csak “védekezett”, vagyis reagált egy provokációra, vagy “megvédte” területét. Az alábbiakban a legemlékezetesebb háborúindítási ürügyeket gyűjtöttük össze.

Az ENSZ-alapú világrendben az erőszak monopólium a világszervezetnél van, így minden háború indítása tilos. Ennek ellenére találkozunk háborúkkal, amelyeknél a hadviselő felek a mai napig törekednek arra, hogy küzdelmük a közvélemény és a nemzetközi szervezetek szemében “igazságos” háborúnak tűnjön. Hét emlékezetes példát részletesen is bemutatunk.

Szép Heléna elrablása (Kr. e. XIII. század)

A görög mitológia szerint Heléna Zeusz főisten és Léda spártai királyné gyönyörűséges lány volt, akinek kegyeiért az akkori Hellasz hősei versengtek. Odüsszeusz kérésére Tündaréosz spártai király meg is eskette a hősöket, hogy akárkié is lesz Heléna keze, egymást között megőrzik a barátságot. Heléna választása a spártai Melánoszra esett és házasságuk maradhatott volna egy a sok közül, ha Thétisz és Péleusz esküvőjénél nem feledkeztek volna meg Erisz, a viszály istennőjének meghívásáról, aki bosszúból egy almát dobott az istennők közé, amelyet a “legszebbnek” ajánlott.

Az istennők közül Parisz trójai hercegnek kellett választania, akit Afrodité azzal “nyert meg”, hogy a világ legszebb nőjét ajánlotta fel neki. Amikor Parisz Spártába látogatott, meglátta Szép Helénát és magával vitte Trójába. A feleségszöktetésre válaszul a görögök Agamemnon vezetésével tíz évig ostromolták a várost, amit a híres trójai faló segítségével tudtak csak bevenni. Innen származik a mondás, miszerint “Óvakodj a görögöktől, még akkor is, ha ajándékot hoznak!”


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Menekülők az MZP-Titanicról

Egymás után menekülnek a baloldal politikusai Márki-Zay Péter (MZP) léket kapott projektjéből. Karácsony Gergely már tavaly bejelentette, hogy marad a fővárosban. Dobrev Klára is inkább marad Brüsszelben. A “kapitány” jövője is bizonytalan, hiszen saját frakció nélkül ő is csak egy lenne a sok bukott ellenzéki képviselő között.

Találóan nevezte a Gyurcsány-show porondmestere és névadója a baloldal legnagyobb pártjának vezetője, Gyurcsány Ferenc MZP-t “kapitánynak”. A közvélemény-kutatások alapján a baloldali projekt leginkább a léket kapott Titanicra hasonlít, amelynek első osztályú utasai már rohannak a mentőcsónakok felé. De nézzük őket sorjában!