A 2015-ös migrációs hullám idején a haladó közgazdászok és a mainstream média lépten-nyomon azt bizonygatták, hogy a bevándorlók jelentős része jól képzett, több nyelven beszélő szakember, akik rövid időn belül jelentős gazdasági hasznot hoznak majd a kontinens országainak. 2015 júniusában Melegh Attila szociológus, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület felügyelő bizottságának elnöke például így fogalmazott: „Szinte mindenhonnan olyanok érkeznek hozzánk, akik jobbak, mint a hazai népesség”. „Az a baj, hogy továbbmennek” – írta a 444.hu néhány nappal a röszkei zavargások előtt. Az Index még 2016-ban is „túlképzett bevándorlókról” írt, sőt, az Osztrák Munkaerőpiaci Szolgálat is arról adott hírt, hogy a migránsok meglepően jól képzettek.

Aztán teltek a hónapok, és kezdtek megérkezni az első valóban pontos statisztikai adatok a migránsokról. Hamar kiderült, hogy akik a határon agysebésznek vagy üldözött filozófusnak vallották magukat, a valóságban teljesen képzeltenek, sőt, többnyire analfabéták. Most, három évvel a Willkommenskultur szárnybontása után, a Németországban lakó bevándorlók 80 százaléka még mindig a szociális ellátórendszerből él, és a segélyezettek harmadának nincs német útlevele. Az Európába özönlő migránsok döntő többsége évek alatt sem tudott belépni a munkaerőpiacra.