Utoljára az ütötte meg a fülemet, hogy egyesek, a sajtószabadság lelkes hívei, azt állítják, hogy hazánkban most aztán végképp vége a sajtószabadságnak. Ennek bizonyítékaként különböző orgánumok megszűnését, illetve anyagi nehézségeit szokták felemlegetni. Az nem zavarja őket, hogy ezen véleményüket a legkülönbözőbb sajtótermékekben és televíziókban teszik közkinccsé, szabadon. Szerintük ugyanis meg kell különböztetni a véleményszabadságot a sajtószabadságtól. Ez roppant furcsa elgondolás, és ahhoz, hogy jól lássunk ebben a kérdésben (is) bizonyos fogalmi tisztázásokra lenne szükség. Erre teszünk kísérletet alább.