tüntetés” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 10

Galló Béla

politológus

Az utca hangja

2014. december 01.

A tüntetések természetrajza: szegények, nem szavazók, elitellenesek és politikai hajléktalanok?

A politikai osztály egésze felhúzza az orrát, amikor a nagyvárosi megmozdulásokon a tüntetők az elmúlt negyedszázad egészét kritizálják. Mégiscsak túlzás ez, méltatlankodnak jobbról is, balról is, csináltunk mi azért jó dolgokat, mondják – és ilyenkor kizárólag saját pártjaikra gondolnak. Azt persze megértenék, ha csak a másikat gyepálnák, de ha őket is, azt már nem.

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Majdanozás

2014. december 09.

Egyre nehezebb megmondani, miről is szólnak az elmúlt hetek tüntetései. A célokat és a következményeket talán maguk a szervezők-finanszírozók sem látják tisztán.

December 16-án újra közfelháborodás napja, 24-én szenteste. A két időpont között mindenki be tud vásárolni.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

Véleménytől a cselekvésig

2014. december 10.

A demonstrálók és a baloldali ellenzék viszonya a mindenkori politikai szereposztás függvénye. Az önálló cselekvés útjára lépve a tüntetők riválissá, a barátok ellenfelekké válhatnak.

A politikai vélemény világából a tudatosság, a szándék és az akarat vezet el a politikai cselekvésig. Az elmúlt hetekben szinte minden, a kormány kritizálására alkalmas témában szerveződött demonstráció, ahol a tüntetők hangot adtak (politikai) véleményüknek. A résztvevők száma azonban egyre fogy. Ennek oka, hogy idővel a tüntetők a politikai vélemény világát egyhelyben ácsorgásként élik meg – konkrét és elvont értelemben egyaránt. A demonstrálók összegyűlnek, hangot adnak nemtetszésüknek, majd ki-ki megy a maga dolgára.

Teljes cikk

Izzadtságszag mínuszok idején

2015. január 03.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Nem könnyű mostanság a részvételi demokrácia szakértők élete.

Nézem az év első ellenzéki tüntetésének képeit, hallgatom a szónokokat és sorjáznak bennem a kérdések:

1. Miért ismételnek meg a szervezők egy három évvel ezelőtti sikertelen tüntetést?

2. Miért melegítenek fel olyan témákat, amelyek szemmel láthatóan a tüntetés résztvevőit sem hozzák lázba, nem hogy a szélesebb politikai közösséget?

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

Tüntetés a tüntetésért

2015. január 09.

A demonstrációk szervezői ismét az „egyet előre, kettőt hátra” módszer mellett döntöttek.

A múlt pénteki demonstráció után egyre inkább úgy tűnik, a tüntetők a korábban vázolt lehetőségeik közül megmaradnak az unalomig ismételt koreográfiánál: kormányzati döntés – felháborodás és Facebook-esemény létrehozása – tüntetés – hazamenés. 

Teljes cikk

Orbán Balázs

kutatási igazgató, Századvég Alapítvány

Gyülekezési jogi helyzetkép

2015. január 10.

Akkor most módosítsuk a gyülekezési törvényt vagy sem?

A napokban felröppent a hír, hogy a kormánypártok a gyülekezési törvény módosítását tervezik. Habár azt nem tudjuk biztosan, hogy valóban van-e ilyen kormányzati elhatározás, a gyülekezési törvény módosítása számos okból kifolyólag indokolt lehet.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

Az özönvíz elmaradt

2015. január 16.

A tiltakozások száma ugyan nem apad, a tüntetők létszáma azonban folyamatosan csökken.

Az alábbi grafikonon az önkormányzati választások óta tartott demonstrációk dinamikáját ábrázoltuk. A tüntetés résztvevőinek becsült számát összesítő grafikon alapján a tavaly októberben kezdődő tüntetés-hullám mára kifulladni látszik. Az internetadó tervezett bevezetése elleni demonstráción, amelyet Gulyás Balázs, a józsefvárosi MSZP egykori alelnöke szervezett, körülbelül 30 000 tüntető vett részt (a Reuters információ szerint 100 000), a decemberi és januári tüntetések azonban mindössze néhány ezer, néhány száz tiltakozót tudtak mozgósítani. A netadót követően csak a NAV ellen megfogalmazott korrupciós vádak, az amerikai kitiltási botrány tudott nagyobb embertömeget megmozgatni: a november 17-i tüntetésen („A közfelháborodás napja”) nagyjából 15 000 demonstráló vett részt.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

Aki nincs velünk...

2015. január 21.

Nem csak a közös párizsi tüntetésről készült fényképeken feszül kínos távolság a vezető nyugat-európai politikusok és a polgárok között.

Az európai egységet hivatott demonstrálni a január 7-i párizsi terrortámadásokat követő közös tüntetés, a „Köztársasági Menet”. A terrorizmus elleni tiltakozást mintegy 40 ország állam- és kormányfője vezette, akik mögött 1,5-2 milliós tömeg vonult. Szintén az európai összetartást szimbolizálta a „Je suis Charlie” jelmondat, vagyis hogy a terrortámadás után mindenki Charlie lett – illetve statáriumot hirdettek azok ellen, akik nem a megfelelő módon vagy nem a kellő mértékben vallották magukat Charlie-nak. George W. Bush szavai reneszánszukat élik: „aki nincs velünk, az a terroristákkal tart”.

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Mi a cél?

2016. február 15.

Egy „szakpolitikai” kezdeményezésnek, tüntetésnek, netán sztrájknak nem tehet rosszabbat, ha arról hamar kiderül: az adott hivatásrend érdekei, a „szakma követeléseinek” megvalósítása helyett valójában pőre kormánybuktatás a cél. Márpedig a szombati pedagógus-tüntetésnek erősen efféle bukéja volt.

(Résztvevők a pedagógusok tüntetésén a budapesti Kossuth téren 2016. február 13-án.)

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Nem minden hős visel köpenyt

2017. január 11.

U.K. belefújt sípjába. De ez a fújás nem olyan volt, mint a többi. Hallható, érezhető volt, hogy ez más. Hosszan fújta sípját, és úgy éreztük, ez a fújás örökké tart.

(Ungváry Krisztián)

Ahogy ő fújta, úgy nem fújta senki. Úgy fújta, ahogy csak értelmiségi fújhat bele sípba.

Teljes cikk