szuverenitás” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 23

Kiszelly Zoltán

politológus

Tényleg fejest akarunk ugrani a sötétbe?

2018. április 06.

Keine Experimente! (Ne kísérletezzünk!) – üzente Konrad Adenauer CDU-ja 1957-ben a németeknek. Akkor a gazdasági eredmények megvédése és a nemzeti érdek következetes képviselete volt a tét, amit az akkori németek megértettek. A járt utat a nem hagyták el a járatlanért. Most nálunk is erről szól a választás.

Az 1945 utáni Németország a romokból épült újjá, a gazdasági csoda eredményei lecsorogtak a társadalom minden rétegéhez. Ebben a felívelő szakaszban sokan érezték úgy, hogy “ha már minden rendben van”, akkor a CDU és Konrad Adenauer után más politikusoknak is esélyt kellene adni. Ilyenkor a szavazók többsége abból indul ki, hogy a jó dolgok maradnak, és az újak csak a vélt, vagy valós hibákat javítják majd ki.

Az 1957-es német választás “Ne kísérletezzünk!” jelszava arra döbbentette rá a németeket, hogy az ellenzék győzelmével egy teljesen más országot kapnának, ahol az addig elért eredmények veszélybe kerülnének. Az SPD akkor kiléptette volna az NSZK-t a NATO-ból, és a hidegháború közepén egy egységes, semleges Németországról álmodozott.

Teljes cikk

Citius, altius, fortius!

2018. április 08.

Lánczi Tamás

politológus

Húsz éve foglalkozom politikával, és lassan húsz éve vagyok szavazópolgár. Minden választáson ugyanarra a politika erőre adtam a voksomat, és most vasárnap is jó szívvel szavazok a Fideszre.

Büszke vagyok rá és örömmel tölt el, hogy húsz évvel ezelőtt jó döntést hoztam, ami mellett ma is kitarthatok.

Nem azért szavazok a Fideszre, mert a párt hibátlan vagy tökéletes volna. Azonban az Orbán Viktor vezette Fidesz az a párt, amely a számomra fontos kérdésekben a helyes álláspontot képviseli. Emellett a Fidesz az a politikai formáció, amelyre jó szívvel rá lehet bízni az ország irányítását, hiszen ők az egyetlenek, akik bebizonyították: nem külföldi erők zsoldosai és nem hazai oligarchák kitartottjai. Vagyis a Fidesz az egyetlen politikai erő, amely határozottan kiáll az ország szuverenitásáért.

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

Per aspera ad astra

2018. április 11.

Göröngyös az út a csillagokig.

A politikával nehezen birkózik meg a magyar ember gyomra. Se kiköpni, se lenyelni nem tudja. A hétköznapokban a focin kívül a politikához értenek a legtöbben. Nem élvezettel, de szenvedéllyel boncolgatják a boszorkánykonyha titkait. Néha túl is próbálnak nézni a láthatókon, olyan titkokat fedezve fel, amelyek még délibábnak is ködösek. Máskor meg csak legyintenek: úri huncutság. Az értelmiség külön esettanulmány ebből a szempontból. Egyszerre hirdeti magát felelős polgárnak, tájékozott, racionális döntést hozni kész hazafinak. Olyannak, aki független, és aki jobban tudja. Még a politikusoknál is, mivel azok úgyis korruptak. Sztárjai meg azok, akik „mindenkit fikáznak”. Akik örök ellenzékiek.

Csakhogy a haza nem lehet ellenzékben.

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

Kiáltó szó: semmi nem veszett el

2018. június 04.

Nem irredentizmus vagy sovén propaganda annak a megállapítása, hogy a Kárpát-medence a magyarok otthona. A magyaroké is.

Mert mi, magyarok megsemmisülhetünk — bár ez nem valószínű —, és eltűnhetik Erdély földjéről a szász is, de élni fog akkor is Erdély, mert geográfiai egyéniség, gazdasági egyéniség, históriai szükségesség. (Kós Károly)

A körülöttünk lakó népek 1918-ban örömünnepet ültek. Most arra készülnek, hogy a százéves évfordulón újra átéljék a nemzeti nagyság óráját. Számunkra ez a százéves évforduló örömre ugyan kevés okot ad, de alkalmat teremthet arra, hogy átgondoljuk: mi hogyan jutottunk el az 1918-as összeomlásig, és mit kezdtünk azóta azzal az örökséggel. Hogy hogyan lehet, hogy még 100 év múlva is akadnak, nem is kevesen, akik ugyanazt az összeomláshoz vezető utat hirdetik járhatónak. Az egyik illusztrált hetilap tudja, meri és teszi: öles szalagcímben hirdeti, hogy „Erdély örökre elveszett”. A tudós professzor – a hazai történettudomány baloldali narratívájának vezető alakja – mondta ki ezeket a rettenetes szavakat. Egyúttal a történelem, mint tudomány politikai értékelését is elvégzi: nemzeti mítoszok őrzése, letisztázása helyett azok lebontása kell, hogy legyen a cél. Büszkén vállalja, hogy a hazai történettudomány őszerinte ebben előbbre tart, mint a környező országoké. Csak valahogy a térképre nézni felejtett el közben. A nemzeti dekonstrukció és a nemzeti konstrukció közötti különbség ugyanis sok-sok tízezer négyzetkilométerben, és sok-sok millió tönkretett magyar ember sorsában mérhető. Az összefüggés persze nem egyenesen arányos: a nemzeti mítoszok túlfújása egy ponton túl kontraproduktív. Viszont annyi egészséges nemzeti identitás alapvető feltétele a közösen vallott történelem, a büszkén vállalt élményközösség. Ha ez nincs meg, a nemzeti mozgástér jelentősen leszűkül, ami bizony elég gyorsan az egyének szintjén is érezteti a hatását.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Orbán Viktor másodszor segít Trumpnak

2018. június 20.

A novemberi amerikai időközi választás előtt Donald Trump ismét a bevándorlást akarja központi kampánytémává tenni. Ezzel lett elnök, és most ezzel akarja a Republikánus párt kongresszusi többségét megőrizni. Orbán Viktor első kormányfőként támogatta az akkor még csak jelölt Trumpot. Most a hatékonyan működő magyar (és olasz) fizikai és jogi határzár lehet az a hivatkozási alap, amit Trump Merkel kancellár “Minden szírt befogadunk!” politikájával szembe állíthat.

A szabad világ vezetője felhívta a magyar miniszterelnököt. Két szövetséges ország vezetője között ez egy bevett dolog, ám most mégis különös jelentősége van. Az USA-ban november 6-án tartják az időközi választásokat, és a Republikánus pártnak meg kell küzdenie többsége megőrzéséért. Trump elnök a bevándorlásban látja azt a témát, amivel ez sikerülhet.

A kiindulási helyzet kedvező, Trump elnök hívei két év után is lelkesek és aktívak. Míg a tavaly decemberi időközi alabamai szenátorválasztáson a demokrata jelölt 22 000 szavazattal előzte be a republikánus jelöltet, addig a Pennsylvania 18-as választókerületében idén márciusban tartott pótválasztáson a republikánus jelölt már csak 755 vokssal maradt le demokrata riválisa mögött.

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Sargentini elé

2018. szeptember 05.

A LIBE jelentéstervezetében nem is a Magyarországgal szemben hangyaszorgalommal összekoholt vádak a veszélyesek, hanem a hozzájuk társított jogalap. Sargentini ugyanis nyíltan azt állítja, hogy a sokat emlegetett „7-es cikkely” szerint igenis beavatkozhat a tagállami szuverenitásba.

Ahogy arról talán már többen értesültek, az ún. Sargentini-jelentés(tervezet) telis-tele van csúsztatásokkal: igazából – hogy mi se csúsztassunk – döbbenetes tudatlanságról árulkodó hazugságokkal, jobb esetben ferde politikai motivációk fűtötte félinformációkkal. Az egy dolog, hogy szöveg maga alig tartalmaz önálló, vitaképes gondolatot – a totálisan megtévedt „kritikák” majdnem teljes egésze korábbi véleményekre és országjelentésekre alapozódik. Az anyag ugyanis úgy néz ki, hogy az elején van egy rövid állásfoglalás (ez lenne magának az EP-nek az aktusa, ha szeptember 12-én elfogadják az indítványt), a végén Sargentini pár bekezdéses indokolása (erre még visszatérünk). E kettő között pedig a Tanácsi határozatra irányuló javaslat (az eljárást ugye az EP javaslatára a Tanács indíthatja meg), melyben az Európa Tanácsra, annak szakosított szerveire, az EBESZ-re, annak szakosított szerveire, valamint az ENSZ-re és annak szakosított szerveire (igen, itt mindenkinek van szakosított szerve) hivatkozva hord össze Sargentini, illetve a LIBE-többség hetet-havat.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Halálosan jó Európai Ügyészség?

2018. október 03.

Magyarország kívülről és belülről is nyomás alatt áll. Brüsszel az uniós fejlesztési források visszatartásával próbálkozik. Soros propagandagépezete drónokkal és lesipuskás fotósokkal támad, míg az ellenzék amolyan ötödik hadoszlopként “egészen véletlenül” az Európai Ügyészség mellett gyűjt aláírást.

Magyarország a válságkezelés és a migráció terén is bebizonyította, hogy az Európai Egyesült Államok nagy tervéhez képest van működőképes és vonzó alternatíva. A 2010 utáni időszakhoz hasonlóan most is rajtunk akarnak példát statuálni, mielőtt a visegrádiak, osztrákok és olaszok után még többen csatlakoznak a brüsszeli bürokraták elleni lázadáshoz. Brüsszel most a Sargentini-jelentés alapján vonná el Magyarország szavazati jogát.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Májusra várva

2019. január 12.

2019 májusáig Európában nincs ártatlan politikai esemény.

Az EP-voksolás eredménye, az uniós vezetői pozíciók újraosztása ezúttal jóval fontosabb lesz a szokásosnál. Kis híján csaknem két évtized telt el a XXI. századból: 2019 májusa már egyértelműen a harmadik évezred társadalmi-politikai arculatát rajzolja ki majd az Európai Uniónak.    

Bár a potenciális népvándorlás (fedőnevén: migráció, vagy még erősebb csúsztatással: menekültügy) csak egy a sok európai probléma közül, mégis ez uralja a kampányt. Nemcsak azért, mert ez szó szerint testközelből érinti az európaiakat, hanem azért is, mert áttételesen számos más elemet (európai jövő, szuverenitás versus föderáció) hordoz. Az EU jelenlegi neoliberális vezérkara ellentmondást nem tűrően, mindegy mi az ára alapon köteleződött el a népvándorlás egyoldalúan pozitív értelmezése mellett, miközben az európai társadalmak folyamatosan mondanak ellent ennek az egyoldalúságnak. Olyan pártok tűntek fel és erősödnek ezen a bázison, amelyek alternatív értelmezéseket, jövőképeket testesítenek meg. Utóbbi szereplőket bélyegzik populistáknak, „idegengyűlölőknek”, tévelyedettebb elmével „nácinak”, „fasisztának” (a kettő nem ugyanaz).

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

A szabadság népe

2019. március 15.

A nemzeti szabadságért a küzdelmet ma más eszközökkel vívjuk.

Mindig fájdalmasan dicső név:

Magyar, új fény ragyog ma rád,

Megint nagy népek millióit

Véded, megvédve a hazát!

 

Új barbároknak óceánja

Bús, lomha árral ostromol

S te állsz vérezve és dacolva,

Mint élő Szabadság-szobor!

 

Juhász Gyula 1914-ben írott verse bár egészen más történelmi helyzetben – az első világháborúban – íródott, valahogy mégis kísértetiesen emlékeztet valamennyi szabadságküzdelmünkre.

Mi, magyarok hajlamosak vagyunk lekicsinyelni szabadságharcainkat. Hiszen, ami 1848. március 15-én kezdődött, az látszólag 1849. augusztusában be is fejeződött. Alig másfél év. Ugyanezt szoktuk mondani 1956-ról: két dicsőséges hét, megfeledkezve a fegyveres küzdelem további heteiről és a passzív ellenállás hónapjairól.

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

Settenkedők

2019. április 26.

A történelemben ritka dolog az innováció. Mindennek, ami történik, van előképe valahol a múltban, egészen egyszerűen azért, mert minden hibát, bűnt elkövetett már az emberiség, amit csak el lehetett.

Ahogyan Edward Gibbon írja a „A római birodalom hanyatlásának és bukásának története” című munkájában, a történelem „... valójában alig több az emberi faj bűneinek, tébolyának és balszerencséjének lajstrománál.” Most azonban egy valódi, soha nem volt próbálkozásnak vagyunk tanúi, mi több, elszenvedői. Ez pedig nem más, mint kísérlet egy birodalom pusztán jogi-bürokratikus úton történő létrehozása.

Birodalmak eleddig kizárólag erőszakos úton jöttek létre. Egy ország megerősödvén más országokat, népeket hajtott uralma alá, rájuk erőltetve jogrendjét és – ami a fő – adóit is. Nyilván nem volt mindig szükség háborúra ehhez. Az ijedősebbeknek elégséges volt a fenyegetés, vagy a zsarolás is. A recept készen áll, a történelem gondoskodott róla. Machiavelli – akit főként azok szoktak fennhangon szidni, akik a legtöbbet tanulták tőle – tipizálja és le is írja a lehetséges recepteket, teheti hiszen, mint írja: „...mert az emberiség többnyire már kitaposott úton halad, s cselekedeteit az utánzás vágya vezérli, bár úgysem lehet teljesen a mások példáját követni, sem a virtust, melyet szem előtt tartasz, mindenben utolérni; az óvatos ember mindig a nagy emberek járta utat követi...

Az Európai Egyesült Államok hívei most letérni látszanak a kitaposott útról és bár a cél – egy birodalom létrehozása az uralkodók érdekeinek minél korlátlanabb és szélesebb körű érvényesítése végett – ismert, a módszer új. Alapját pedig az képezi, hogy Európa népei, engedelmeskedve a liberális politikai divatnak, elfogadtak mindenféle szerződéseket, melyek elvont, homályos ún. „emberi jogokra” vonatkoztak. A pontos tartalom nélküli fogalmaknak pedig megvan az az áldott tulajdonsága, hogy mindenki másképpen magyarázhatja őket, tetszése, vagy érdekei szerint. Éppen ezért, miután már elfogadták őket, igény támadt egységes értelmezés iránt. Erre a feladatra aztán azonnal jelentkezett is a jogászi kaszt. Az európai birodalom építésének alapköve az Európai Bíróság joghatóságának elismerése volt.

Teljes cikk