migrációskrízis” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 164

Kiszelly Zoltán

politológus

Szlavkov nem Visegrád

2017. augusztus 28.

Bevallottan a V4-ek és az új tagországok megosztásának szándékával érkezett a múlt héten térségünkbe Macron francia elnök. Elég vastag az arcán a bőr, ráadásul havi majd 3 millió forintért még sminkelteti is.

A megosztott és gyenge hazai balliberális ellenzék úgy tűnik, letett az “oktatás, egészségügy, korrupció” kommunikációs panelről, és a “Moszkva rossz, Brüsszel jó” fordulattal próbálkozik. Aki kimarad mageurópából, az (örökre) lemarad – harsogják. 

Lengyel nővér és vízvezeték szerelő. Korábban tőlük féltek a franciák és hollandok.

Teljes cikk

Ezért akarja Brüsszel a kvótát

2017. szeptember 06.

Lánczi Tamás

politológus

Lezárult a kvótaper: az Európai Bíróság elutasította a magyar és a szlovák keresetet. Habár számíthattunk rá, a döntés egy gyomorszájon rúgással ér fel.

Ha egy pillanatra félretesszük a dühünket, érdemes feltenni a kérdést: mit nyer azzal Brüsszel, hogy ragaszkodik ehhez az őrültséghez? Mire jó a kötelező betelepítési kvóta rendszere?

Teljes cikk

Kovács István

stratégiai igazgató, Alapjogokért Központ

Kvótaper – alternatív valóság

2017. szeptember 07.

Amióta megszületett a kvótaper régen várt ítélete, egymást érik a különböző reakciók és kommentárok: mindenki igyekszik a saját szája íze szerint értelmezni a döntést. A tévedéseket eloszlatva kísérletet teszek arra, hogy minimális jogászkodással, de mégis a tények talaján állva összefoglaljam, hogy mit is jelent pontosan a döntés.

1. Az eljárás azért indult, mert Magyarország és Szlovákia keresettel fordult az EU Bíróságához, amiben azt kérték, hogy a testület semmisítse meg a Belügyi Tanács 2015. szeptember 25-én hozott, kvótás döntésként elhíresült határozatát. A tegnapi ítélet elutasította a kereseteket, ami azt jelenti, hogy a Bíróság szerint a kvótás döntés jogszerű volt. Eddig a száraz tények. De ami ezután következett, az komolyan elgondolkodtatott, hogy egyes újságírók tényleg nincsenek tisztában a logika alapvető szabályaival, vagy csak olvasóikról feltételezik ugyanezt.

2. Az indexes Bohus Péter például arról próbálta győzködni a rögtönzött sajtótájékoztatót tartó Trócsányi Lászlót és Szijjártó Pétert, hogy nem lesz kóser, ha Magyarország nem hajtja végre az ítéletet. A gond csak az, hogy az ítéletet fogalmilag nem lehet végrehajtani, sem pedig annak végrehajtását megtagadni, hiszen az nem mond többet, mint hogy a kérdéses döntés jogszerű volt. Szó sincs benne arról, hogy bármire is kötelezné Magyarországot vagy Szlovákiát. Tehát a „jól értesült” 168 Óra beszámolója ellenére sem kötelezi az ítélet arra Magyarországot, hogy „befogadjon 1294 menekültet”.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

A nádpálca suhogtatása

2017. szeptember 12.

Beszéljünk világosan. A kvóta erőltetése egyfelől „pedagógiailag” szimbolikus, másfelől persze a kvóta-létszám növelésének szándéka, mint hírlik, nagyon is gyakorlati.

Mindez azonban korántsem a bevándorlás-problematika összeurópai megoldását célozza, sokkal inkább példát akar statuálni Magyarország és Szlovákia nádpálcázásával. Merkel osztályfőnök és Juncker tornatanár azért, hogy ne váljék ragályossá a tiltakozás, azokat fenyítené meg látványosan, akik – már csak történelmi érzékenységük okán is – erőteljesen kritizálják a kvóta-diktátumot, amely több sebből vérzik.

Melyik sebbel kezdjük?

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Ki győzött? Orbán is.

2017. szeptember 25.

Németországban olyan eredmény született, amelyet Orbán akár ajándékba is kérhetett volna. Merkel Mutti most fizette meg a kissé elhamarkodott migráns-szelfi árát, mert bár fölényesen verte saját koalíciós partnerét, a szociáldemokratákat, ezzel együtt több mint egymillió szavazatot hullajtott el. Ezeket az eddig parlamenten kívül rekedt pártok, főleg az AfD és a liberális FDP szedegették össze, lévén mindkettő, főleg az AfD kemény opponense Merkel migráns-politikájának.

A német társadalom majdnem egynegyede kifejezetten elutasította a Mutti irányvonalát, s okunk van feltételezni, hogy egy emberként talán még saját pártjának szavazói sem értenek vele egyet.

Bebizonyosodott: aki a (Németországban persze relatív) szociális lecsúszástól való félelmet és a közbiztonság megrendülését kihagyja számításaiból, az könnyen pórul járhat.

Teljes cikk

Elkerülhetetlen? Szükséges? Kívánatos?

2017. szeptember 26.

Nincsenek kötelező kvóták, azt a Fidesz találta ki, a bevándorlást nem szervezik c. rovatunkban ma: a Nemzetközi Migrációs Szervezet.

Az UNHCR, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága mellett van az ENSZ-nek még egy kapcsolódó szervezete, mely – és itt most felmutatjuk a szarkazmustáblát – természetesen nem bátorítja, nem szervezi és nem támogatja a tömeges migrációt: a Nemzetközi Migrációs Szervezet (International Organization for Migration, IOM). Hiszen az alávaló és ordas állításokkal szemben, melyek szerint a napjainkban tapasztalható bevándorlási hullám mögött az embercsempészek, a „civil jogvédők” és egyes nemzetközi szervezetek tevékenysége, illetve együttműködése áll, az IOM saját bevallása szerint pusztán az „emberséges és rendezett migráció támogatásán” dolgozik. Szerintük a tömeges migráció hozzájárul a gazdasági, szociális és kulturális fejlődéshez, ezért erőt és pénzt nem kímélve – 8400 emberrel, évi 1,5 milliárd dollárból – dolgoznak álmaik megvalósításán (az IOM-nek sajnos 1992 óta Magyarország is tagja – ideje lenne ezt felülvizsgálni).

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Csillag a szomszédban

2017. október 16.

Nyugati szomszédunk különös kis ország, száz éve birodalom volt még, majd jött az osztrák „Trianon”, 1938-ban pedig az Anschluss, hogy aztán a hitleráj szétverése után Ausztria a győztesek által négy részre osztott megszállási övezet legyen. Utóbbit talán el is felejtettük már, noha jó sokáig tartott: egészen 1955-ig. Akkor Ausztria úgymond semlegessé vált, de geopolitikai helyzete és kulturális kötődései révén mégis a Nyugathoz illeszkedett.

Innentől már a sikertörténet következett. Rossz nyelvek szerint a Német Szövetségi Köztársaság függelékeként, objektívebben: a sajátos osztrák mentalitás talaján olyan virágzó országot teremtettek, amely mindmáig Európa élvonalába emeli őket, már ami az életszínvonalat illeti.

Miért volna meglepő, hogy mostanában szerfelett féltik ezt a szerencsével - de nem csak azzal - elért életszínvonalat?

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

A Soros-terv ellen nem számíthatunk a Jobbikra!

2017. október 27.

“Kizárjuk a migránsokat!” – hirdeti Vona Gábor arcképe mellett a plakát. Amikor tényleg tehettek volna ez ügyben, leginkább az alaptörvény módosításának megszavazásakor, akkor megtagadták a támogatást. Most már késő a bánat.

Nehéz helyzetben van a Jobbik. Egy-két sikeres húzás után megbízhatóan a rosszabbik lépést választják. A néppártosodásnak nevezett cukiságkampány és a párt jobbszélének ledarálása miatt átaludták a migránsválságot, a bevándorláspárti baloldal és a bevándorlásellenes Fidesz között a Jobbiknak sokáig nem volt érdemi üzenete.

Dübörög a cukiságkampány.

Teljes cikk

Soros-terv: végrehajtás folyamatban

2017. november 16.

Lánczi Tamás

politológus

Az Európai Parlament néhány órával ezelőtt nagy többséggel elfogadta álláspontját a migrációs krízis kezeléséről folytatott vitában.

Az állampolgári jogi bizottság által készített, a liberális frakcióhoz (LIBE) tartozó Cecilia Wikström által előterjesztett mandátum értelmében a jövőben (1) nem az a tagállam lenne felelős a kérelem elbírálásáért, ahová a menedékkérő megérkezik; (2) minden tagállamnak ki kell vennie a részét a menedékkérők befogadásából, illetve (3) aki nem működik együtt, az uniós forrásokat veszíthet. A mai naptól kezdve így szól tehát az Európai Parlament hivatalos állásfoglalása kvóta-ügyben.

Navracsics Tibor már többször hangot adott meggyőződésének, hogy Soros-terv nem létezik. Az Európai Bizottság magyar biztosa bő egy hónappal ezelőtt úgy fogalmazott: „az Európai Bizottságban nincsen ilyen, nem beszélünk ilyenről és az európai bizottság munkatervében sem szerepel ilyen feladat”, a minap pedig kijelentette: „a magyar kormány egy-két újságcikkre építette fel a Soros-kampányt.”

Teljes cikk

Az új veszedelemről

2017. november 18.

Egy állam szuverenitására ma már nem csak más államok vagy nemzetközi szervezetek, de eszmék és éppenséggel az azok bűvkörében élő „nem kormányzati szervezetek” is veszélyt jelentenek.

Frappáns felvetéssel állt elő a Lengyelország ellen jogállamiság-eljárást kezdeményező, majd a migránsok kötelező szétosztását megszavazó Európai Parlament ülésének előestéjén Nigel Farage. A brit politika „fenegyereke” – rendkívül tehetséges szónok, aki a Brexit „elérésével” értelmetlenné tette egyébként pártja létét – EP-s kollégáinak írt levelében kezdeményezte, hogy azok valljanak színt a Soros-féle alapítványi hálózathoz való viszonyukról, és hogy a kapcsolati háló felderítésére a parlament állítson fel egy különbizottságot.

Bár a használt tónus és az őszinteség az eurokrácia brüsszeli madárnyelvéhez szokott füleknek talán túl keresetlen, a UKIP-es politikus nyilván releváns témát vetett fel, méghozzá igenis megfelelő nyelvezettel. Farage ugyanis nem is annyira Sorosról, mint inkább a nyílt társadalom eszméjéről elnevezett alapítványi hálózatról beszélt. És bár napjainkban Soros György neve fémjelzi ezt a kripliséggel vegyes ellen-utópiára emlékeztető ideológiát, – ahogy az angol mondja – „van egy pontja” Farage-nak. Ugyanis nemzetközi spekulánsok ide vagy oda, Soros Györgynél sokkal veszélyesebb a nyílt társadalom eszmerendszere maga. Soros pályafutása ugyanis a biológia törvényszerűségei okán egyszer véget fog érni, a nyílt társadalom eszméje azonban itt marad közöttünk. És azon szervezeti infrastruktúra és hálózat is, mely osztja e szellemiséget: mint amilyenek a különböző,  a demokráciát, médiaszabadságot, jogállamiságot méricskélő szervezetek (tudják, a „nagy tekintélyű” Human Rights Watch, Human Rights First, Freedom House), és honi „jogvédő kistestvéreik”, az Amnesty, a Helsinki vagy a TASZ.

Teljes cikk