migrációskrízis” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 164

Máthé Áron

történész

Etnikum, homogenitás

2017. március 12.

Mit jelent az, hogy nemzet? Mit jelent az, hogy „etnikum”? És miért kísért minket Szent István király Intelmeinek totálisan félrefordított passzusa minden egyes alkalommal, amikor saját identitásunkról van szó?

A miniszterelnök még február végén elmondott beszédében a következők hangzottak el: „az etnikai homogenitást meg kell őrizni. … a túl nagy keveredés bajjal jár. Természetesen mi, magyarok etnikailag heterogének vagyunk abban az értelemben, hogy európai nemzet vagyunk. Ha csak a neveket itt felolvasnánk, lenne itt minden: a bunyeváctól a svábig, de ettől függetlenül ez mégiscsak etnikailag egy bizonyos sávon belül maradó sokszínűség. Tehát egyfajta etnikai homogenitás, egy civilizáción belül vagyunk. Szerintem ennek a megőrzése kulcskérdés.”

A beszéd elhangzása után a nem-kormánypárti véleményformálók természetesen felháborodva kommentálták a szöveget. Pedig jó lenne egy pillanatra megállni és körülnézni, hogy miről is van szó – ez nem kormányról, és nem ellenzékről szól. Abban az értelemben biztosan nem, hogy nem a pillanat uralásáról van szó, hanem súlyos, létezésünk egészét meghatározó kérdésekről. Arról tudniillik, hogy kik vagyunk, milyen életet akarunk élni, és milyen országot szeretnék magunk után hagyni örökül.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

890 ezer migráns, 23 milliárd euró, maradhat?

2017. március 14.

2015-ben hivatalosan 890 ezer migráns érkezett Németországba. Legalábbis ennyiről tudnak. A minap kiderült, hogy a német állam 2016-ban 23 milliárd eurót költött rájuk. A német politikusok szerint ez egy “jó befektetés”, amit a “menekülők” a munkájukkal fizetnek majd vissza. Összehasonlításul: jelenleg a migránsok kb. 10-15 százaléka dolgozik, és Törökország az EU-tól két évre 3+3 milliárd eurót kap az ottani 3 millió szír menekült ellátására.

"Dolgozni akarunk, nem aludni!"

Meg kell hagyni, Soros György ért a számokhoz! A főspekuláns tavaly az Európai Parlamentben még évi 30 milliárd euró hitel felvételét javasolta az EU-nak, az általa korábban befogadni javasolt évi egymillió migráns új életének integrációjának finanszírozására. A nagyságrend stimmel, bár a német számok azt mutatják, hogy a Soros által 2015-ben javasolt évi 15 ezer euró (kb. 4,5 millió forint) helyett átlagban 26 ezret (kb. 8 millió forintot) költöttek minden egyes migránsra. Mindig is tudtuk, Nyugat-Európa drága hely. A 23 milliárd euróban (ami kb. két Paks 2 árának felel meg) csak a költségvetési kiadások vannak benne, az önkéntesek munkája nincsen!

Teljes cikk

Megyery Gerda

politológus

A multikulti határai

2017. március 16.

Bár a liberális tábor önfeledten ünnepli a holland parlamenti választás eredményét, Mark Rutte éppen azért tudott elsőbbséget szerezni, mert átvette Wildersék bevándorlásellenes témáit.

Januárban Rutte migránsellenes hirdetést tett közzé a holland napilapokban: Azoknak az embereknek, akik „nem hajlandóak alkalmazkodni, és bírálják az értékeinket”, „normálisan kell viselkedniük, vagy el kell menniük” – fogalmazott a miniszterelnök. A sorok akár Wilderstől is származhatnának. Az utóbbi időben pedig Rutte tőle szokatlan vehemenciával esett neki az Európában kampányoló török kormánynak.

2016 februárjában Rutte még széles mosollyal köszöntötte a török miniszterelnököt Hollandiában.

Teljes cikk

Orbánnak megint igaza volt

2017. március 17.

Lánczi Tamás

politológus

De nem úgy, mint Besenyő Pista bácsinak, hanem tényleg.

Az Angela Merkel által menedzselt, majd 2016 márciusában életbe lépett EU-Törökország paktumot az európai elit és a mainstream média is „áttörésként” fogadta a migrációs krízis megoldásában. A megállapodás értelmében Erdoganék 3 milliárd euró fejében vállalták, hogy gátat szabnak a migránsáradatnak. Ez a paktum szerint azt jelenti, hogy a törökök visszafogadják az Európába illegálisan érkezett bevándorlókat, és biztosítják, hogy Törökországból csak legális úton juthassanak menekültek Európába.

Teljes cikk

Konteó?

2017. március 22.

A világ nem egy nagy összeesküvés – hanem sok kicsi. És tényleg. A straßburgi bíróság múlt heti döntése alapján ugyanis kimutatható együttműködés van a szupranacionális bíróságok, az emberi jogi fundamentalista jogvédők és az embercsempészek között.

Van az úgy, hogy az embert elkezdik érdekelni a világ dolgai. Először hajlamos elfogadni a leegyszerűsítő, konspiráció-szagú elméleteket, melyek a feltételezetten természetes intellektuális hajlammal szemben tuskószagú megoldásokat kínálnak a sokismeretlenes egyenletekre. A „one-size-fits-all” korszak után következik a különböző vélemények és magyarázatok univerzumának megismerése. Az ember ilyenkor azt gondolja (magáról), hogy kiemelkedett a múlt susnyásából és kellőképpen tudományos hangulata megengedi a részleteken, a szakmai (al)kérdéseken történő bíbelődés kulturális nagyvonalúságát. Hisz az mégsem lehet, hogy bonyolultnak és összetettnek látszó problémakörökre a józan észen alapuló, az értelmiség által „primitívnek” tételezett magyarázatok adhatók – az nem lehet, hogy a semmiről írtak és szerkesztettek tengernyi irodalmat tudósok, akadémikusok, szakértők.

Teljes cikk

Megyery Gerda

politológus

Terrorellenes küzdelem liberális módra

2017. április 13.

Aki azt gondolta, hogy a stockholmi terrortámadás józan belátásra bírja a hírhedten migránspárti svéd médiát és elitet, az tévedett. A svéd liberálisok még egy lépést távolodtak a valóságtól.

Múlt pénteken egy radikális iszlamista terrortámadást követett el Stockholmban. Kisteherautójával egy sétálóutca járókelői közé hajtott és négy embert megölt. A terrorista illegális bevándorló volt, akit a svéd hatóságoknak nem sikerült kitoloncolni az országból.

A történtek után arra számíthattunk, hogy a bevándorláspárti svéd elit átértékeli politikáját, és a továbbiakban nem enged be gondolkodás nélkül bárkit az ország területére. A liberálisok azonban ha lehet, még tovább tolják a biciklit, és egészen abszurd ötletekkel állnak elő a terrortámadás kapcsán.

Teljes cikk

Megyery Gerda

politológus

Pozitív narratíva

2017. április 26.

Hosszú ideje várunk arra, hogy az Európai Unió elszánja magát a bevándorlási krízis kezelésére. A tagállamok külön-külön ugyan képesek mérsékelni a migrációs nyomást, de a hosszú távú megoldáshoz közös fellépésre lenne szükség.

Közös, megerősített határvédelemre, a menekültkérelmek Unión kívüli elbírálására, egységes kommunikációra a kibocsátó országok, és az útnak indulók felé. Uniós csúcsok sora foglalkozott már a bevándorlás problémájával, de a zárónyilatkozatok eddig nem léptek túl az evidencia megállapításán, hogy „van egy megoldandó problémánk”. Az EU mindeddig időhúzásra játszott. Most azonban az Európai Parlament végre magához ragadta a kezdeményezést, és állásfoglalást tett közzé „A menekült- és migránsáramlatok kezeléséről”.

Teljes cikk

Kényszerbetelepítés vagy szuverenitás

2017. április 27.

Lánczi Tamás

politológus

Ha nem Magyarországról és egy olyan súlyos kérdésről lett volna szó, mint a kényszerbetelepítés, akkor szórakoztatónak is mondhatnánk az Európai Parlament tegnapi ülését. Orbán Viktor sokadszorra verte tönkre a balliberális politikusokat, akik szemmel láthatóan mindig nagy élvezettel sétálnak bele az újabb pofonba.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Miről tárgyalt Soros Brüsszelben?

2017. április 29.

30 milliárd eurós hitelfelvétel évente. Maradhat? Esetleg nem kérnek mellé egy szintén euró tízmilliárdos ukrán adósságkonszolidációt? - a sejtések szerint nagyjából erről beszélt Soros György amerikai állampolgár, tőzsdespekuláns az Európai Unió motorjának is nevezett Európai Bizottság elnökével. Brüsszelben. Vajon milyen irányba húz az a motor???

Soros György amerikai állampolgár mintha hazajárna az EU legfontosabb intézményeibe. Legutóbb tavaly június végén osztotta meg politikai megrendelését gondolatait az EP-vel, ahol a 751 képviselő közül egy frissen kiszivárgott jelentés szerint 226 emberre számíthat az “önzetlen filantróp”.

Teljes cikk

Megyery Gerda

politológus

A szakértelem álcája

2017. május 04.

Nem tudjuk őket megállítani! – szögezi le Loretta Napoleoni terrorizmuskutató az újkori népvándorlás kapcsán. A háttérben pedig felbukkan Soros György.

Loretta Napoleoni olasz újságíró, politikai elemző a minap interjút adott a hvg.hu-nak. A beszélgetés apropója Napoleoni legújabb, a HVG Könyvek kiadásában megjelent Emberkereskedők című könyve, amelyben a szakértő az Iszlám Állam és az embercsempészek együttműködését elemzi.

Teljes cikk