nemzetállamok” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 4

Gát Ákos Bence

alapító elnök, Duel Amical

Hová tűnt Európából a tisztelet?

2016. június 22.

Miközben a tagországok egymás hibáit keresik, egyre jobban gyengül Európa. Egymás folyamatos kritizálása helyett fontosabb lenne a kölcsönös tisztelet.

„Tiszteletet a magyaroknak!” – állt nagy betűkkel a Fidesz európai parlamenti választási kampányplakátjain 2014-ben. Rövid, tömör, egyértelmű felszólítás. Technikailag tökéletes kampányszöveg. A választások hevében talán nem sokan gondolkoztak el azon, hogy a kormánypárt az Európai Unió egyik legmélyebb, egyre inkább kézzel fogható politikai problémájára mutatott rá. Nem felszínes populizmus, hanem mélyen megfontolandó gondolat.

(Június 23-án, vagyis holnap lesz népszavazás Nagy-Britanniában az ország európai uniós tagságáról.) 

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Van Soros-terv: a nyílt társadalom

2017. október 22.

Következzék „A nemzeti szuverenitásba vetett hit a fejlődés útjában áll” című Soros-örökzöld.

Részben a korábbi, részben a jelenleg is futó nemzeti konzultáció örvén újra megindult a vita: létezik-e „Soros-terv”? Az MSZP határozottan állítja, hogy nem, az LMP adatigényléssel akarja azt kikérni, a Jobbik feljelentést tett az ügyben.

Azonban minderről teljesen felesleges vitázni: az igazság ugyanis az, hogy „tervét” Soros György már évtizedek óta hirdeti, hosszú könyvekben, esszékben és előadásokon részletesen vázolta azt. A Soros-tervet úgy hívják: nemzetközi nyílt társadalom. Soros filozófiájának ugyanis az az alapja, hogy a „mi” és az „ők” megkülönböztetésén alapuló nemzeti, nemzetállami struktúrák elavultak, gátolják a nagybetűs Fejlődést, ezért azokat fokozatosan fel kell számolni, hogy létrejöhessen az általa csak „Nyílt Társadalom Szövetségnek” nevezett új világrend.

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

Settenkedők

2019. április 26.

A történelemben ritka dolog az innováció. Mindennek, ami történik, van előképe valahol a múltban, egészen egyszerűen azért, mert minden hibát, bűnt elkövetett már az emberiség, amit csak el lehetett.

Ahogyan Edward Gibbon írja a „A római birodalom hanyatlásának és bukásának története” című munkájában, a történelem „... valójában alig több az emberi faj bűneinek, tébolyának és balszerencséjének lajstrománál.” Most azonban egy valódi, soha nem volt próbálkozásnak vagyunk tanúi, mi több, elszenvedői. Ez pedig nem más, mint kísérlet egy birodalom pusztán jogi-bürokratikus úton történő létrehozása.

Birodalmak eleddig kizárólag erőszakos úton jöttek létre. Egy ország megerősödvén más országokat, népeket hajtott uralma alá, rájuk erőltetve jogrendjét és – ami a fő – adóit is. Nyilván nem volt mindig szükség háborúra ehhez. Az ijedősebbeknek elégséges volt a fenyegetés, vagy a zsarolás is. A recept készen áll, a történelem gondoskodott róla. Machiavelli – akit főként azok szoktak fennhangon szidni, akik a legtöbbet tanulták tőle – tipizálja és le is írja a lehetséges recepteket, teheti hiszen, mint írja: „...mert az emberiség többnyire már kitaposott úton halad, s cselekedeteit az utánzás vágya vezérli, bár úgysem lehet teljesen a mások példáját követni, sem a virtust, melyet szem előtt tartasz, mindenben utolérni; az óvatos ember mindig a nagy emberek járta utat követi...

Az Európai Egyesült Államok hívei most letérni látszanak a kitaposott útról és bár a cél – egy birodalom létrehozása az uralkodók érdekeinek minél korlátlanabb és szélesebb körű érvényesítése végett – ismert, a módszer új. Alapját pedig az képezi, hogy Európa népei, engedelmeskedve a liberális politikai divatnak, elfogadtak mindenféle szerződéseket, melyek elvont, homályos ún. „emberi jogokra” vonatkoztak. A pontos tartalom nélküli fogalmaknak pedig megvan az az áldott tulajdonsága, hogy mindenki másképpen magyarázhatja őket, tetszése, vagy érdekei szerint. Éppen ezért, miután már elfogadták őket, igény támadt egységes értelmezés iránt. Erre a feladatra aztán azonnal jelentkezett is a jogászi kaszt. Az európai birodalom építésének alapköve az Európai Bíróság joghatóságának elismerése volt.

Teljes cikk

Miért lehet jó Magyarországnak Ursula von der Leyen?

2019. július 19.

Lánczi Tamás

politológus

Ursula von der Leyen az eddigi leggyengébb legitimációjú elnök az Európai Bizottság élén.

Először is, a német politikusnő neve csak azután merült fel, hogy a csúcsjelölti rendszer csődöt mondott. Nem titkos favorit volt, nem egy mesterterv része, hanem kényszer szülte kompromisszum. Amikor a legnagyobb EP-frakciók eredeti jelöltjei – Manfred Weber és Frans Timmermans – hosszas alkudozások eredményeként kiestek a játékból, Merkel előhúzta kalapjából a kompromisszumos von der Leyent. A német védelmi miniszter asszony tehát valójában senkinek sem a jelöltje, csak azé a Merkelé, aki politikai karrierjének végnapjait éli.

Másodszor: von der Leyen két hét leforgása alatt, bármiféle európai kampány nélkül lett az Unió első számú vezetője. Szinte teljesen ismeretlen az európai közvélemény előtt, igazi elit-jelölt. Arisztokrata családban nőtt fel – a Euronews uniós hírportál hangsúlyozza, hogy nemesi származásukat egészen az 1600-as évekig vezetik vissza –, édesapja pedig az Európai Bizottság főtitkára is volt (von der Leyen maga is Brüsszelben született).

Teljes cikk