németország” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 78

Galló Béla

politológus

Ki győzött? Orbán is.

2017. szeptember 25.

Németországban olyan eredmény született, amelyet Orbán akár ajándékba is kérhetett volna. Merkel Mutti most fizette meg a kissé elhamarkodott migráns-szelfi árát, mert bár fölényesen verte saját koalíciós partnerét, a szociáldemokratákat, ezzel együtt több mint egymillió szavazatot hullajtott el. Ezeket az eddig parlamenten kívül rekedt pártok, főleg az AfD és a liberális FDP szedegették össze, lévén mindkettő, főleg az AfD kemény opponense Merkel migráns-politikájának.

A német társadalom majdnem egynegyede kifejezetten elutasította a Mutti irányvonalát, s okunk van feltételezni, hogy egy emberként talán még saját pártjának szavazói sem értenek vele egyet.

Bebizonyosodott: aki a (Németországban persze relatív) szociális lecsúszástól való félelmet és a közbiztonság megrendülését kihagyja számításaiból, az könnyen pórul járhat.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Eldöntötték: Már “csak” évi 200,000 migráns jöhet Németországba

2017. október 11.

Két héttel a parlamenti választás után, egy héttel az alsó-szászországi tartományi választás előtt a német uniópártok megegyeztek abban, hogy évi 200,000 főben korlátoznák a Németországba érkező migránsok számát. A koalíciós tárgyalások csak most kezdődnek.

A választáson meggyengült CDU és a CSU vezetői a mostani kompromisszumot nagy sikerként adják el, hiszen az ő bázisszámuk a 2015-ös egymilliós tömeg. A németeknek ehhez képest “kéne” örülniük, hogy eztán már “csak” 200,000 új menedékkérő érkezhet. Igaz, évente!

Már “csak” évi 200,000 migránst fogadnak be.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Gyermekszegénység, lakásínség, fizetős egészségügy. Németországban

2017. december 01.

Az elhúzódó kormányalakítási tárgyalások felszínre hozzák a német társadalom elmúlt 15 évének árnyoldalait.

A Zöldeken kívül igazából egyik párt sem kormányozna szívesen az egyre népszerűtlenebb Angela Merkellel, így a szocdemek sem. Az SPD ezért leporolta választási programjának szociális részét, abban bízva, hogy az időszerű, és a szavazók többsége körében népszerű intézkedések költségvonzata olyan nagy ár, amit a német dominanciájú EU egyben tartásán fáradozó CDU nem tud megfizetni.

A német szocdemekre igazán rájár a rúd. Négy éve a “Németországért érzett felelősség” miatt mentek bele a nagykoalícióba. Martin Schulz pártelnök a szeptember 24-i választás urnazárása után jelentette be, hogy a "Németországért érzett felelősség” miatt választják az ellenzéki pozíciót. Most újfent a “Németországért érzett felelősség” miatt kellene egy újabb nagykoalíciót kötniük, idestova a harmadikat 2005 óta.

“Ennyien pályáznak egy jobb kiadó lakásra.”

Teljes cikk

Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Amikor Európa megelőzi az Egyesült Államokat

2017. december 07.

A harmadik nem alkotmányos térhódítása és hatásai.

Miután a német Alkotmánybíróság döntésében az un. harmadik nem kategóriájának felállítása kapcsán egyfajta mérföldkőnek számító határozatot hozott, újra felélénkültek a szakmai és társadalmi viták a gender-elmélet, illetve az interszexuális kapcsolatok, továbbá a melegek jogai vonatkozásában – nem csupán Németországban. Az ENSZ adatai szerint a föld népességének 1, 7 %-a vagy interszexuális, illetve „tipikus férfi vagy női nemi karakter” nélkül született, amely körülmény fakadhat hormonális, genetikai és anatómiai okokból. Nepál volt az első, ahol 2007-ben a harmadik nemet elismerték, azóta többek között Málta és Ausztrália is engedélyezte a nemcsak kétfajta nemet feltüntető útlevél és személyi igazolvány bevezetését – és felkészül Norvégia, Skócia valamint Nagy-Britannia. Az Egyesült Államokban azonban még messze nem beszélhetünk teljes körű elismerésről, gyakorlatilag Kalifornia állam az egyetlen az 51-ből, ahol a harmadik nem megjelölés hivatalos okiratokon is felbukkan. Mindeközben a konzervív Nemzeti Fegyverszövetség erőfeszítéseket tesz, hogy egyre több nőt, kisebbséghez és az LMBTQ közösséghez tartozót vonjon be támogatói körébe a TIME beszámolója alapján.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Orbán Viktor segít a reménytelen helyzetben lévő CSU-nak

2018. január 02.

Alexander Dornbirt CSU-frakcióvezető megerősítette, hogy pártja meghívta Orbán Viktort a CSU hagyományos év eleji kihelyezett pártértekezletére. A CSU nem először hívja segítségül a magyar miniszterelnököt, ám ahhoz, hogy a CSU jövő szeptemberben megőrizhesse abszolút tartományi többségét, önsorsrontó migrációs politikájukat végre a magyar és osztrák példa szerint kéne átalakítaniuk.

Bajoroszág a leggazdagabb német tartomány. A bajorok mindig is különcnek számítottak, és ma is jól ötvözik a bőrnadrág hagyományát a laptoppal és az új ipari technológiákkal. Sajnos, a migránskérdésben már nem állnak ennyire jól.

Vajon a CSU is átveszi a nulla migráns politikát?

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Vezető német politikus támogatta a magyar migránspolitikát

2018. január 08.

Naná, hogy kapásból lenácizták!

Manfred Weber egy megfontolt politikus, aki pártja, a bajor CSU liberális szárnyához tartozik. Most mégis rátámadt a német mainstream média, mert szerinte a migránsválság megoldásánál a visegrádi országoknak és személy szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek kulcsszerep jut. Ezt a vitát vágja el a német mainstream média azzal, hogy néhány szerencsétlen szó miatt lenácizza Webert.

Teljes cikk

Merkel dilemmái

2018. február 06.

Lánczi Tamás

politológus

Több mint négy hónap telt el a szövetségi választások óta, de még mindig nem alakult kormány Németországban. Az elhúzódó belpolitikai válság példa nélküli az ország második világháború utáni történetében, mégsem ez az egyetlen indok, ami miatt az európai közvélemény és sajtó élénk érdeklődéssel figyeli a koalíciós tárgyalásokat.

A fontosabb ok az, hogy a német belpolitikának mindig is erős hatása volt az európai politikára. Az Unió legnagyobb gazdaságaként Németország irányító szerepet tölt be a közösségben, amit az utóbbi években már nem is rejtett véka alá a német vezetés. Németország döntő szerepet vállalt a görög válság kezelésében, és Merkel tárgyalt az Európai Unió nevében a migrációs válság kapcsán Törökországgal is, vagyis a németek vezető szerepre törekszenek az Unió belső- és külső ügyeiben egyaránt. Az tehát, hogy a Merkel vezette konzervatívok és a szebb napokat látott szociáldemokraták milyen alkut kötnek, az egész Unió, és így Magyarország szempontjából is érdekes.

A Handelsbatt német napilap négy területet azonosít, amelyek jelentős hatással bírhatnak a nemzetközi térben is: az új német kormány Európa-politikája; az esetleges gazdaságpolitikai szemléletváltás; a bevándorlás-politika; és végül a védelmi kiadások alakulása.

Teljes cikk

Berlin üzent

2018. február 22.

Lánczi Tamás

politológus

Az Európai Unió kohéziós támogatásait migránsok befogadásához kötné a német kormány – derül ki a Financial Times minapi cikkéből.

A lap szerint a német kormány Brüsszelben szellőztetette meg tervét, amely szerint a kohéziós alapok kifizetését (vagyis a strukturális támogatásokat) jogállamisági kritériumokhoz és a kötelező betelepítési kvótában való részvételhez kötnék. A német tervezet megfogalmazásában: „az EU strukturális és beruházási forrásai olyan országokat támogatnának majd, amelyek elfogadták azt a kötelezettséget, hogy befogadjanak és integráljanak nemzetközi védelemben részesíthető, tartózkodási jogot szerzett migránsokat.”

A berlini üzenettel kapcsolatban azonban több probléma is felmerül.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Németország útikönyv, kivándorlóknak

2018. május 03.

Szomorú vagy a választási eredmény miatt? Kivándorolnál? Akkor Németország a “legjobb” úti cél! Az ne zavarjon, hogy a németek többsége már Orbán Viktort, vagy Sebastian Kurzot szeretné kancellárnak, és ők legszívesebben Magyarországra költöznének.

A helyzet olyan, mint 1956 után. A már kint élő magyarok azt tanácsolják, hogy inkább maradj itthon. Az itthoni buboréktársaid pedig arra bíztatnak, hogy csomagolj. Elmenni, de hová? Anglia már nem kér a bevándorlókból, az uniós vendégmunkások helyzete egyre bizonytalanabb, és sok indiai, vagy pakisztáni brit szól majd be neked az utcán, vagy kérdezi gyerekedtől az iskolában, hogy mikor takarodsz végre haza?

Anglia helyett most Németország az új Mekkád? Meg fogsz lepődni, hogy ezt szó szerint kell érteni, ugyanis a migráció kedvenc buborékmédiád állításával szemben nem gumicsont, hanem a német nagyvárosok kőkemény realitása. Ne csodálkozz majd, ha barátnőd, feleséged, vagy kislányod és kisfiad felé kéjes szempillantások és kezek irányulnak, az iszlám szerint a gyerekek ugyanis már kilenc éves kortól nagykorúnak tekinthetők. A fejkendő nélküli nők pedig egyébként is vessenek magukra.

Teljes cikk

Megyery Gerda

politológus

Willkommenskultur: utána az özönvíz

2018. május 28.

A németek ma már nem dönthetnek arról, hogy kikkel éljenek együtt, csak sodródnak az árral. Ez a tanulság számunkra is: ha egyszer beindul a Willkommenskultur, a felelőtlen döntéseket nem lehet visszacsinálni, a következményeket pedig nem csak azok szenvedik el, akik megnyitották a határokat.

A 2015-ös migrációs hullám idején a haladó közgazdászok és a mainstream média lépten-nyomon azt bizonygatták, hogy a bevándorlók jelentős része jól képzett, több nyelven beszélő szakember, akik rövid időn belül jelentős gazdasági hasznot hoznak majd a kontinens országainak. 2015 júniusában Melegh Attila szociológus, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület felügyelő bizottságának elnöke például így fogalmazott: „Szinte mindenhonnan olyanok érkeznek hozzánk, akik jobbak, mint a hazai népesség”. „Az a baj, hogy továbbmennek” – írta a 444.hu néhány nappal a röszkei zavargások előtt. Az Index még 2016-ban is „túlképzett bevándorlókról” írt, sőt, az Osztrák Munkaerőpiaci Szolgálat is arról adott hírt, hogy a migránsok meglepően jól képzettek.

Aztán teltek a hónapok, és kezdtek megérkezni az első valóban pontos statisztikai adatok a migránsokról. Hamar kiderült, hogy akik a határon agysebésznek vagy üldözött filozófusnak vallották magukat, a valóságban teljesen képzeltenek, sőt, többnyire analfabéták. Most, három évvel a Willkommenskultur szárnybontása után, a Németországban lakó bevándorlók 80 százaléka még mindig a szociális ellátórendszerből él, és a segélyezettek harmadának nincs német útlevele. Az Európába özönlő migránsok döntő többsége évek alatt sem tudott belépni a munkaerőpiacra.

Teljes cikk