németország” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 78

Kiszelly Zoltán

politológus

Európai nagykoalíciók: áldás, vagy átok?

2015. november 03.

A migránsválság megoldását sokan a politikától várják. A legtöbb idei európai választáson a bevándorlásellenes pártok erősödtek meg, és ők diktálják a politika napirendjét is. Mi van azonban akkor, ha a választások politikai jelzőfunkciója nem tud érvényesülni? És akkor mi van, ha mindez az újkori népvándorlás szabályozása szempontjából négy legfontosabb európai fővárosában: Berlinben, Brüsszelben, Bécsben és Stockholmban történik?

Nagykoalíció alatt általában a pártspektrum két legnagyobb, ideológiailag egymástól távolabb elhelyezkedő pártjának közös kormányzását értjük. Jellemzően háborús, vagy gazdasági válságok idején alakulnak, mint Angliában a II. világháború alatt, vagy az euróválság alatt korábban Olasz- és Görögországban.

A fiatal magyar demokrácia is majdnem “kvázi” nagykoalícióként kezdte, az állampárt egyik hátrahagyott aknájaként ugyanis 1990-ben szinte minden fontosabb törvény kétharmados volt. Az első szabad választás utáni két legnagyobb pártnak e kardinális kérdésekben együtt kellett volna szavaznia, így mosva el a köztük fennálló ideológiai és programbéli különbségeket. Az MDF-SZDSZ paktum a szükséges minimumra csökkentette a kétharmados törvények számát, így oldva fel a csapdahelyzetet.

A rövid elméleti keret után itt érkezünk el az Európába irányuló újkori népvándorláshoz, amely akkor vált ellenőrizhetetlenné, amikor Merkel kancellár szeptember elején “minden szírt” meghívott Németországba, mondván, közülük egyetlen egyet sem fognak hazaküldeni, és a menedékjognak nincsen felső létszámkorlátja. A másik két kedvelt célország, Ausztria és Svédország is a nyitott kapuk politikáját támogatta.

Teljes cikk

Bajorország ≠ Németország?

2015. november 04.

Érdekes politikai folyamatoknak lehettünk szemtanúi az elmúlt hetekben Németországban, azon belül is Bajorországban. A bajor miniszterelnök a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt élesen bírálta a szövetségi kancellárt, annak „elhibázott” bevándorlás-politikája miatt.

Volt egy pillanat, amikor Horst Seehofer odáig ment, hogy visszahívja a koalíciós kormányból a CSU minisztereit. Azonban annak, aki – akárcsak az elmúlt fél évszázadban – figyelemmel kísérte Bajorország szövetségi politikáját, ez a kijelentés már akkor túlzásnak tűnhetett. Túlzás is volt. Hiszen a „D-Dayként” is emlegetett november 1-jén végül a kancellár asszony megegyezett bajor kollégájával. A megegyezés bajor szempontból kilúgozottnak tűnik, mivel valódi és hatékony gátat végül nem állít a Németországba áramló bevándorlók elé, ugyanakkor némi szigorítás várható a német(bajor)-osztrák határon: tranzitzónák létrehozása, közös német-bajor határellenőrzés, közös rendőri-határőrizeti központ felállítása a munka összehangolására. Azonban a fenti egyezség tartalmi szempontból igencsak távol áll az eredeti bajor szándéktól, miszerint le kellene zárni a határokat és be kellene vonni bajor tartományi rendőrséget a határellenőrzésbe (a határok ellenőrzése Németországban szövetségi hatáskör, így a tartományi rendőrségnek vajmi kevés lehetősége lenne lezárni egy szövetségi határszakaszt).

Teljes cikk

Kibújt a szög a zsákból

2015. november 10.

Lánczi Tamás

politológus

Már Merkel sem gondolja, hogy feltétlenül menekültek érkeznek Németországba.

Merkel kancellárasszony a minap szigorúbb hangot ütött meg migráns-ügyben és kijelentette: a Németországba érkezett menekültek hosszú várakozásra számíthatnak, mielőtt maguk után hozhatnák családjaikat. A családegyesítések késleltetését Merkel a német ellátórendszer túlterheltségével magyarázta.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Fizetett ellentüntetők: van az a pénz(?)

2015. november 26.

A tüntetések és ügyek “sikerességét” azok láthatósága is meghatározza. Hányan vannak egy tüntetésen, hány aláírás gyűlik össze adott idő alatt. De mi van akkor, ha például több a bevándorlásellenes tüntető, vagy a népszerűtlen betelepítési kvótát kell(ene) támogatni? Itt egészítheti ki a pénz a lelkesedést, itt jelennek meg a lelkes önkéntesek mellett az ügynökségek és a fizetett statiszták.

Egy tüntetés sikerét a média híradásai mellett a résztvevők száma határozza meg a leginkább. Sokszor látjuk, hogy több újságíró és rendőr jelenik meg egy “tüntetésen”, mint tüntető maga. Más esetekben pedig az értelmiségi csoportok által lángszavúan meghirdetett ellentüntetés marad el az érdeklődés hiánya miatt, vagy a fotelforradalmárok a like-olástól nem jutnak el a tüntetésig.

Teljes cikk

Már a menekültek pörgetik a német gazdaságot?

2015. november 27.

Hiába a VW botrány, a menekültek 0,2 százalékponttal pörgetik a német gazdasági növekedést jövőre a Bloomberg közgazdászai szerint. YOLO.

A VW-botrány kapcsán 1 milliárd dollár gazdasági kár éri Németországot, de ezt bőven kompenzálja a 7 milliárd dolláros többlet, amivel a migránsok járulnak hozzá a német gazdasági növekedéshez 2016-ban – írja a Bloomberg német közgazdászokra hivatkozva.

Az érvelés a következő: a 800 ezer migráns ellátása kapcsán jelentkező extra fogyasztási kereslet dobja meg ennyivel a gazdaságot. Vagyis a 80 milliós Németország lakossága 1 százalékkal bővül, miközben a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal. Káprázatos.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

CDU kongresszus: Látszólag minden rendben!

2015. december 16.

A nagyobb német kormánypárt kétnapos kongresszusa — látszólag — egységesen felsorakozott Merkel kancellár bevándorlásbarát politikája mögé. Látszólag nincsen párton belüli kihívó és valós alternatíva. Látszólag tehát minden rendben! Valójában Merkel a 2016 márciusi tartományi választásokig kapott türelmi időt érdemi eredmények felmutatására.

Dicsérjen Téged Angela Merkel! — A német kancellár kongresszusi beszédében egyetlen esélyes párton belüli kihívóját Schäuble szövetségi pénzügyminisztert idézte, aki szerint “a bevándorlás Németország randevúja a globalizációval”. A 72 éves Schäuble “fegyelmezte meg” idén nyáron a görögöket, és előbb idézett novemberi interjújában a bevándorlást egy lavinához hasonlította, amelyről még nem tudni, hogy milyen erős, és hol is tart.

Teljes cikk

Merkel dilemmája

2016. február 03.

Angela Merkel egyre nehezebb helyzetbe hozza magát immáron belpolitikai szempontból is. Azt talán az elmúlt egy évben megszokhatta az európai közvélemény, így a német is, hogy a kancellárt számos bírálat éri menekültpolitikája miatt – elsősorban Közép-Kelet Európából, azon belül is a V4-ek részéről. Most azonban Merkelt saját koalíciós partnerei kezdik szorongatni, balról és jobbról egyaránt.

(Angela Merkel és Horst Seehofer a CSU kongresszusán.)

Teljes cikk

Migránstartás hitelből?

2016. február 08.

Lánczi Tamás

politológus

Hiába a protestáns etika, a németek is eladósodhatnak az illegális bevándorlás következtében.

A kölni Gazdaságkutató Intézet legfrissebb számításai szerint a migránsok az elkövetkező két évben 50 milliárd euróba fognak kerülni Németországnak. Az eddig érkezett 1,5 millió menedékkérőre 2016-ban körülbelül 17 milliárd eurót kell fordítania a német államnak – és ez az összeg csak a kosztot és a kvártélyt fedezi. A különböző nyelvi- és integrációs kurzusok az idén további 5 milliárd euróval terhelik meg a német költségvetést.

(Kép forrása: itt.)

Teljes cikk

Németország és Európa

2016. március 05.

Németországot az egykori náci rendszer korlátozza abban, hogy őszinte nagyhatalmi politikát folytasson Európában.

Ma sokan élcelődnek azon, hogy Merkel asszony európai megoldásról beszél, arra célozva, ez nem más, mint német követelésre megvalósuló kötelező európai program.

(Angela Merkel német kancellár.)

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Kezdenek Európához hasonlítani

2016. március 17.

A német választások eredményeiben semmi meglepő sincs. Féligazság, hogy a három tartományban Merkel asszonyt a migrációs-politikája miatt büntették a szavazók. Korántsem csupán erről és nem csak róla szólt a múlt vasárnap. A mélyben ennél összetettebb folyamatok zajlanak.

(Kép forrása: itt.)

A jó ideje tartó és a világválság után sem módosuló neoliberális gazdaság- és társadalompolitika a fejlett Európában lassan, de biztosan rágja szét a korábbi jóléti modell minden szegmensét. Az európai középosztály magabiztos egzisztenciális közérzete már a múlté. A globalizáció számukra sem fenékig tejfel, a kelet-európai bővítéssel folyamatosan erősödik köreikben a szociális sovinizmus, most pedig a sokféle kockázatot hordozó migráns-áradat veszélyezteti amúgy sem acélos komfortérzetüket. A középosztály nyugtalan, márpedig a történelem álmoskönyve szerint sosem jó, ha a középosztály ideges.

Teljes cikk