németország” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 77

Kiszelly Zoltán

politológus

Mi lesz veled, Germany?

2015. szeptember 08.

Sokan kérdezik magukban, hogy mi lesz ezzel az embertömeggel, amikor megérkezik Németországba? Most még hajtja őket a remény, ám sokan attól tartanak, hogy a jövevények nem minden álma válik valóra. Hogyan látják mindezt a németek?

A német médiában még mindig csak az eufória képeit látjuk. A pályaudvarokon tapsoló és örülő embereket látunk, akik adományokat hoznak, lufikat és “Refugees welcome!” plakátokat emelnek a magasba. Németország nemzetközi megítélése most az egekben van, a világsajtó arról cikkez, hogy a németek eljutottak az erkölcsösség magaslataiba. Ássunk egy kicsit mélyebbre, és nézzük meg a német média híradásaihoz a közösségi oldalakon fűzött kommenteket!

Aki a német média fősodrából tájékozódik, az elé (még mindig) egy optimista kép tárul: A “Willkommenskultur” (üdvözlési kultúra) jegyében nyilatkozó vezető politikusok szerint Németország a menekültekkel csak “gazdagabb" lesz. Ha a II. világháború után integrálni tudtak 12 millió elüldözött kelet-európai németet, akkor ezt a “néhány” százezer embert is el tudják majd helyezni. “Sikerülni fog!” – visszhangozzák Merkel kancellár szavait. Ezt a “nyertes-nyertes" hozzáállást várnák el az többi EU-tagországtól is.

A németek megoldási javaslata egyszerű: Saját rendszerüket ültetnék át európai szintre. A külső határokon ún. hot spot-okat hoznak létre, ahol eurokraták döntenének a menedékkérelmekről. Ők a politikai korrektség jegyében valószínűleg megértőek lennének, és a polgárháborús térségekből érkező szíreket, irakiakat és afgánokat ugyanúgy mind befogadnák, mint a magukat a különböző kisebbségekhez (főként a cigánysághoz és a homoszexuálisokhoz) tartozónak valló embereket.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Fejezetek Abszurdisztánból

2015. szeptember 18.

Van egy nép Európában, amely szinte csak a végleteket ismeri. Angyalok, vagy ördögök. Most szerencsénkre angyalok, akiket éppen saját kormányuk állít próbára. Nézzük, mit is terveznek Abszurdisztánban:

Az idénre “várt” egymillió bevándorló elhelyezése egyre nagyobb gondot okoz. Bár Abszurdisztánból sokan indulnak önhatalmúlag tovább Északra, más, “kevéssé telített” jóléti államok felé, a befogadóállomások így is megteltek. Semmi gond, gondolják, van elég üresen álló ingatan, azokat kéne lefoglalni a jövevények számára.

Két tartomány annak vizsgálatát kéri, hogy az üresen álló ingatlanokat milyen feltételekkel lehetne “kényszerbérleményként” hasznosítani (=államosítani). Ez nem vicc! Berlinben már egy üresen álló bankszékházat át is alakítanak “kényszerbérleménnyé”. A korábbi pénztárcsarnokban lesz a regisztráció, az üres irodákban pedig hálóterem és közösségi tér. Ez jó hír néhány száz bevándorlónak, de naponta ezer érkezik csak Berlinbe.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Hoznak, vagy visznek a migránsok?

2015. szeptember 23.

Germany! Germany! – skandálják a döntően 20-30 körüli migránsok. “Álmaik földjére”, Német-, vagy Svédországba akarnak eljutni, ahol egyetemre járnának, megtanulnák az államnyelvet és legszívesebben középvezetőként kezdenének sokezer eurós fizetéssel. Eddig a vágyak. Nézzük meg a kijózanító valóságot!

Samir egy átlagos huszonéves szír fiatal. A német média még augusztusban készített vele interjút, amiből kiderül, hogy ő Isztambulban napi 10-12 órát dolgozott, hogy megkeresse az embercsempészek által a Németországba jutásért kért pénzt. Szerinte ez nem élet, ezért inkább Németországban akar egyetemre járni, és egy “normális” életet kezdeni.

Amíg az ellátórendszer “viszi” a migránsokat, kapnak szállást, ellátást és gondoskodnak alapvető igényeikről, vagy fizetik a tanfolyamokat, addig nincsen baj. Amint azonban maguknak kell(ene) munkajövedelmükből eltartani magukat, a “Refugees welcome!” helyett a német munkaerőpiac kőkemény valóságával kell szembesülniük.

Teljes cikk

Megyery Gerda

politológus

Migrációs válság megoldva

2015. szeptember 30.

Arabra fordítják a német Alaptörvény első húsz cikkét.

Úgy tűnik, végül Németország is arra a következtetésre jutott, mint a magyar kormány: a migránsoknak be kell tartaniuk az őket fogadó ország törvényeit. Így értelmezhető legalábbis a német Szociáldemokraták minapi bejelentése, hogy a német Alaptörvény bizonyos részeinek arab nyelvre történő lefordítását kezdeményezik. A szövegeket a menekültszállók lakói között fogják szétosztani.

Teljes cikk

Ha német politikus vagy…

2015. október 02.

Lánczi Tamás

politológus

…tiszteletben kell tartanod a német választók véleményét.

Az elmúlt hónap nagy változást hozott a német közvéleményben. Mára a „Refugees welcome!” szólama visszaszorult, a német átlagpolgár kezdi levetni magáról a polkorrektség zubbonyát. A politikusok népszerűsége és a migráció megítélése komoly átalakuláson megy keresztül.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Európai Egyesült Rémálmok

2015. október 09.

„Minden őrültségben van rendszer!” – a német mondás talán még soha nem volt ennyire aktuális, mint most, az újkori népvándorlás kapcsán. Magyarázatok keresése közben utazzunk vissza az időben, és térjünk vissza Abszurdisztánba, Angélához.

Angéla az újraegyesítéskor 35 éves kelet-abszurdisztáni politikus volt. Pártja szóvivőjeként jól teljesített, ezért karrierje új lendületet vett. Az USA-ban is felfigyeltek rá, ezért egyhónapos tanulmányútra hívták meg, hogy jobban megismerhesse az új nagyhatalmi központot, és annak működését.

Angéla természettudósként mindent aprólékosan megfigyelt, sokat kérdezett és jegyzetelt. Összehasonlítási alapja is volt, hiszen a fordulat előtt az előző nagyhatalom nyelvét is kitűnően megtanulta, sőt, még tanulmányi versenyen is volt a Szovjetunióban. Az amerikai tanulmányút végén, már kicsit fáradtan szállt fel a repülőre, amikor kezébe akadtak jegyzetei. A fáradtság elszállt, és friss lendülettel kezdte összegezni a látottakat. Rögtön egy gondolatkísérletbe fogott: Európából is egy nagyhatalmat kellene csinálni!

Teljes cikk

Európa sodródik

2015. október 20.

Lánczi Tamás

politológus

A migrációs válság félrekezelése – sőt, félreértelmezése – könnyen lejtmenetbe válthatja Angela Merkel politikai karrierjét. Saját korábbi hibás döntéseihez és a polkorrekt dogmákhoz való ragaszkodása miatt a kancellár nehezen érthető döntéseket hoz és egymással nehezen korreláló nyilatkozatokat tesz. Eközben mozgástere is egyre szűkül, hiszen támogatottsága mélyponton van Európában, Németországban, sőt, még saját pártjában is.

„Hogy egy sor ügyben fogalmam sincsen, hogy melyik a nem a hatodik lépés, még a harmadikat sem tudom. Tudom az első kettőt. És egyszerre kell megpróbálni előre vinni ezeket az ügyeket, fenntartani közöttünk az együttműködést, a jóhiszeműséget, biztosítani a koalíciós partner támogatását, fölkészíteni a legbefolyásosabb lapok vezetőit, és vezető publicistáit, hogy mire számíthatnak. Bevonni őket ebbe a folyamatba. Megtanulni nem fölszisszenni minden pillanatban, és menni előre.” (Gyurcsány Ferenc: Őszödi beszéd)

Merkel bevándorlás-politikája egyre messzebb kerül az európai polgárok vélekedésétől, és a valóságtól is: a kancellár még szeptember elején is azt mondta, nincs felső határa a befogadásnak. Mára ez a formula úgy módosult, hogy Merkelék döntenék el, hogy melyik migráns maradhat, és melyiknek kell mennie.

Legújabb bejelentésével Merkel igyekszik javítani mélyponton lévő népszerűségén és reagálni a vele szemben felmerült kritikákra, anélkül, hogy önellentmondásba kerülne. Ez azonban lehetetlen feladatnak tűnik.

Teljes cikk

Kovács István

stratégiai igazgató, Alapjogokért Központ

Nincs Happy End: Európa végnapjai

2015. október 22.

Előbb-utóbb be fog telni a pohár. A politikába szükségszerűen átszivárog majd az a választói akarat, hogy Európa nem fogadhat be mindenkit, aki a szegénység elől a jobb élet reményében igyekszik a kontinensre.

Ha úgy jobban tetszik: azokat a kijelentéseket, amelyek szerint a menekültstátuszra nem jogosultakat nem szabad beengedni az EU-ba hamarosan gyakorlati lépéseknek kell követniük. Az „européer” döntéshozók ekkor azzal fognak szembesülni, hogy több százezer (addigra lehet, hogy több millió) embert kellene kitoloncolni az Unió területéről.

Már most látszik azonban, hogy a tagállamok a jelenlegi jogi keretek között még a kérelmeket sem tudják feldolgozni: Németországban több százezer olyan kérelmet adtak be (némelyiket 2013-ban), amelyről a hatóságok semmit sem tudnak azon kívül, hogy léteznek. Ha valamilyen csoda folytán felgyorsulnának az eljárások, akkor megállapítást nyerne, hogy a kérelmezők többsége nem menekült. Ezek az emberek nem jogosultak arra, hogy az Unió területén maradjanak, tehát vissza kellene menniük oda, ahonnan jöttek. De nagy összegben mernék fogadni rá, hogy maguktól nem fognak.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Szendvicskenőket felveszünk!

2015. október 27.

Mindenről az európaiak tehetnek! – Ha senki sem akar pl. Angliában minimálbérért napi 8-10 órában szendvicset kenni, vagy Kölnben havi bruttó 1,500 euróért idős németeket ápolni, akkor “nincsen más lehetőség”, olyan bevándorlók kellenek, akik ezeket a munkákat elvégzik. Ja, hogy a bevándorlók sem ilyen munkára vágynak!? Részletek egy nagymintás kísérlet feljegyzéseiből…

Nézem a német tv különböző vitaműsorait, ahol szakértők már nyár óta a “menekültek” “integrálásáról” = letelepítéséről beszélnek. Német logika szerint a megoldandó feladatra összpontosítanak: A 600 000 jelenleg betöltetlen munkahelyre nem jelentkezik senki. Egyszerűen nem találnak ennyi alkalmas embert.

Pedig lenne honnan meríteni: 2,5 millió munkanélkülit tartanak nyilván csak Németországban. Az európai összehasonlításban alacsony (6-7%) felnőtt- és ifjúsági munkanélküliség mellett is bőven kijönne ez a létszám. Ha a németek nem jelentkeznek a hiányszakmákba, akkor itt vannak az eurózóna perifériájának országai, ahol, mint pl. Franciaországban rekord-magas (10%, 3,5 milliós) a munkanélküliség. Valahogy ők sem mozdulnak, inkább maradnak segélyen.

Teljes cikk

Megyery Gerda

politológus

Vezetők és követők

2015. október 30.

Az európai politikusok migrációs krízissel kapcsolatos nyilatkozatai rávilágítottak a köztük lévő minőségbeli különbségre.

Mára nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország időben és reálisan mérte fel a migrációs krízis súlyosságát – talán egyedüliként Európában. A magyar kormány elsőként fújt ébresztőt: Orbán Viktor a párizsi terrortámadás utáni nyilatkozatában hangsúlyozta a kontrollálatlan bevándorlásban rejlő veszélyeket. A miniszterelnöki nyilatkozat persze minden magára valamit is adó liberális sajtóorgánumot mélységesen felháborított. Pedig nem volt min meglepődniük: Orbán Viktor az illegális bevándorlást már 2007-ben az Európa előtt álló egyik legnagyobb kihívásnak nevezte.

A januári nyilatkozat óta azonban sok minden történt. Ma már azok is beláthatják, hogy a modernkori népvándorlás kifejezés nem túlzás, hanem a valóság pontos leírása, akik a magyar miniszterelnöknél szerényebb előrelátó képességgel rendelkeznek. A balliberális tábor pedig valószínűleg azt kívánja, bárcsak kitörölhetne egy-egy fejezetet a múltból, például amikor azt mondták, hogy a bevándorlás „egy álprobléma, amit a Fidesz kreált”, vagy amikor a déli határzárat „értelmetlen PR-fogás”-nak minősítették. Az események ugyanis alaposan rájuk cáfoltak.

Teljes cikk