momentummozgalom” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 4

Variációk egy témára

2017. február 09.

Lánczi Tamás

politológus

A baloldal 2010-es összeomlása óta egymást váltják az újabb és újabb balliberális tömörülések.

A sort a Juhász Péter-féle Milla nyitotta meg, 2010 decemberében. Fél évvel később útnak indult a HaHa, néhány hónapra rá pedig a Magyar Szolidaritás Mozgalom, Kónya Péter vezetésével. A Szolidaritást 2012 őszén magába olvasztotta a következő ballib kezdeményezés, a Bajnai Gordon-féle Együtt 2014. 2013-ban pedig egy újabb balos mozgalom alakult, Párbeszéd Magyarországért néven.

(Droidhadsereg)

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Új arcok, régi logikák

2017. február 21.

Botka László hétvégi beszéde, valamint a Momentum Mozgalom aláírásgyűjtésének sikere az eddigieknél is élesebben exponálják a demokratikus ellenzék belső problémáit. Hogy ez paradoxon? Meglehet. Van az úgy néha, hogy a váratlan sikerek csak jobban megvilágítják a szerkezeti repedéseket.

(A 2014-es baloldali összefogás szereplői.)

Botka eltökélt fellépése eddig inkább csak arra adott alkalmat a többieknek, hogy újra meg újra látványosan utasíthassák el az MSZP vezető szerepét. És minél kisebb egy párt, annál hangosabban hessegeti el a szocialistákat, sőt úgy tetszik, identitásuknak ez az egyik legfőbb eleme. Persze az sem valószínű, hogy a náluk jóval nagyobb DK hátrébb vonná Gyurcsány Ferencet, merthogy Botka szerint (s igaza van) az elemi ellenzéki racionalitás ezt kívánná. A DK ezzel lényegében elismeri, hogy a párt egyenlő Gyurcsánnyal, semmivel se több, mint az ex-miniszterelnök személyi hitbizománya.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Ungváry Krisztián és a Momentum

2017. február 28.

A Momentum Mozgalom máris megszerezte magának Magyarország leghisztisebb értelmiségiét, Ungváry Krisztiánt.

A sípolás gyökerei mélyre nyúlnak.

Ungváry, aki az utóbbi időben napi adrenalinadagját a politikából szerzi be, és attól sem riad vissza, hogy akár egy órán át fújja a barkácsboltban vásárolt sípját, most végre politikai otthonra talált:

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

Vörös fény

2019. november 18.

Az önkormányzati választás óta mintha némileg tisztulna a kép.

Eleddig néhány zavaros látású kommentátor és persze az egész haladó média igyekezett a következőképpen lefesteni a konfliktust. Egyfelől a csillogó szemű, nyugatos mozgalmár ifik, másfelől az idős, Keletbe révedő, autoriter, államosító (emlékszik még valaki, hogy hat-hét éve a „kapitalizmus” volt a bűvszó?), poszt-szocialistákkal dörgölőző, a kommunista múltat rejtegető (t.i. az „ügynöklisták” blöffjéről van szó) Fidesz.

Persze közben kiderült, hogy amit ők „Nyugatnak” mondanak, az valójában a „ki-tud-szerencsétlenebb-lenni” illetve a „ki-tud-hülyébb-lenni” versenyévé vált – az igazi Nyugat torzképévé. Olyan kultúrmarxista töketlenkedéssé, amely lassanként átcsap reál-marxizmusba, vagyis a gazdaságba való beavatkozásba, és a tulajdonviszonyok átvariálásába. Eközben a bőszen putyinozó ellenzék nagyobb dicsőségére Havas Szófia is előbújt, aki az 1956-os szabadságharcosokat az 1944-es nyilas pártszolgálatosokhoz hasonlította, majd a szovjet nosztalgiára rájátszó orosz tévének nyilatkozott szintén ’56-os ügyben. A sort folytatta Fekete-Győr András a Válaszonline című újságnak adott interjújában:  „Egyes pártok a tűzzel játszanak, és mi oda is csapunk ott, ahol csak lehet, nem elfelejtve azt, hogy kormányozni is kell.”. Lefordítva: „Munkásököl vasököl, oda csap, ahova köll!”. Fokozta a helyzetet Cseh Katalin NATO beavatkozását atyai odafigyelését igénylő nyilatkozatával. Még megérjük, hogy a Fidesz reakciós ellenforradalma miatt a hazai baloldal új hulláma a Varsói Szerződés NATO testvéri segítségét kéri a szocialista építőmunka folytatásához! Csakhogy a NATO nem a VSZ.

A vörösgárdista ízű, de a modern nyugati gügyeséggel áthatott ötletbörzére egy öreg bolsi, Szanyi kapitány tette fel a koronát az ATV-nek adott interjújában. Szanyi ugyan csak egyszerű MSZP-tag, de mégis ott nyüzsög Brüsszelben, konferenciázik, nyilván számítanak a tapasztalataira. Szanyi Tibor Rónai Egonnal folytatott párbeszédéből érdemes szó szerint idézni:

Teljes cikk