migrációskrízis” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 147

György László

vezető közgazdász, Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Humanitárius megoldási javaslat a migránskérdésre?

2015. október 24.

Elszívni a legtehetségesebb és legképzettebb munkaerőt a világ fejlődő részéről nem kimondottan humánus megoldás.

Van itt egy helyzet. Az EU döntésképtelen. A nép türelmetlen. A nemzetközi helyzet fokozódik.

Úgy látom, hogy a menekültkérdés vagy a népvándorlás európai nézőpontból elsősorban humanitárius, másodsorban nemzetbiztonsági és csak harmadsorban gazdasági kérdés. A legnagyobb kihívást az jelenti a fejlett európai politikai gondolkodásban, hogy látszólag a feje tetejére állt. Humanitárius köntösbe bújtatott gazdasági kérdésként tekintenek a migránskérdésre, amelynek a nemzetbiztonsági vonatkozásaival az általunk érzékelhető tartományban nem törődnek.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Törököt fogtam, nem ereszt

2015. október 26.

Beszéljünk világosan. A migráció kihívásaira a sok-sok egymást keresztező nagyhatalmi érdek miatt nincs igazán jó válasz, ám a lehetséges megoldások közül az Európai Unió egy alvajáró magabiztosságával választja ki a legrosszabbat.

A legkevésbé rossz a politikai gyökereinél megragadott szíriai rendezés lenne, de ezt a kiújuló hidegháborús mentalitás „kissé” hátráltatja.

Az Egyesült Államok gyanakodva nézi az oroszok látványos katonai aktivizálódását. Attól fél, hogy a közös keresztény értékekre mostanság előszeretettel hivatkozó Putyin kitörhet az Ukrajna miatt köréje tákolt nyugati karanténból, megerősíti fajsúlyos világpolitikai szerepét, s egyre hangosabban követeli az amerikai dominanciát felülíró, több pólusú világrend kialakítását. Józanabb amerikaiak hiába figyelmeztetnek rá, hogy az oroszok státusa, tetszik, nem tetszik, nagyhatalmi státus, az orosz érdekeket nem lehet csak úgy egyszerűen félresöpörni. Washingtonban úgy látszik, mintha tartósan a szuterénba szorulnának az ilyen hangok.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Szendvicskenőket felveszünk!

2015. október 27.

Mindenről az európaiak tehetnek! – Ha senki sem akar pl. Angliában minimálbérért napi 8-10 órában szendvicset kenni, vagy Kölnben havi bruttó 1,500 euróért idős németeket ápolni, akkor “nincsen más lehetőség”, olyan bevándorlók kellenek, akik ezeket a munkákat elvégzik. Ja, hogy a bevándorlók sem ilyen munkára vágynak!? Részletek egy nagymintás kísérlet feljegyzéseiből…

Nézem a német tv különböző vitaműsorait, ahol szakértők már nyár óta a “menekültek” “integrálásáról” = letelepítéséről beszélnek. Német logika szerint a megoldandó feladatra összpontosítanak: A 600 000 jelenleg betöltetlen munkahelyre nem jelentkezik senki. Egyszerűen nem találnak ennyi alkalmas embert.

Pedig lenne honnan meríteni: 2,5 millió munkanélkülit tartanak nyilván csak Németországban. Az európai összehasonlításban alacsony (6-7%) felnőtt- és ifjúsági munkanélküliség mellett is bőven kijönne ez a létszám. Ha a németek nem jelentkeznek a hiányszakmákba, akkor itt vannak az eurózóna perifériájának országai, ahol, mint pl. Franciaországban rekord-magas (10%, 3,5 milliós) a munkanélküliség. Valahogy ők sem mozdulnak, inkább maradnak segélyen.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Vezetők és követők

2015. október 30.

Az európai politikusok migrációs krízissel kapcsolatos nyilatkozatai rávilágítottak a köztük lévő minőségbeli különbségre.

Mára nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország időben és reálisan mérte fel a migrációs krízis súlyosságát – talán egyedüliként Európában. A magyar kormány elsőként fújt ébresztőt: Orbán Viktor a párizsi terrortámadás utáni nyilatkozatában hangsúlyozta a kontrollálatlan bevándorlásban rejlő veszélyeket. A miniszterelnöki nyilatkozat persze minden magára valamit is adó liberális sajtóorgánumot mélységesen felháborított. Pedig nem volt min meglepődniük: Orbán Viktor az illegális bevándorlást már 2007-ben az Európa előtt álló egyik legnagyobb kihívásnak nevezte.

A januári nyilatkozat óta azonban sok minden történt. Ma már azok is beláthatják, hogy a modernkori népvándorlás kifejezés nem túlzás, hanem a valóság pontos leírása, akik a magyar miniszterelnöknél szerényebb előrelátó képességgel rendelkeznek. A balliberális tábor pedig valószínűleg azt kívánja, bárcsak kitörölhetne egy-egy fejezetet a múltból, például amikor azt mondták, hogy a bevándorlás „egy álprobléma, amit a Fidesz kreált”, vagy amikor a déli határzárat „értelmetlen PR-fogás”-nak minősítették. Az események ugyanis alaposan rájuk cáfoltak.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Európai nagykoalíciók: áldás, vagy átok?

2015. november 03.

A migránsválság megoldását sokan a politikától várják. A legtöbb idei európai választáson a bevándorlásellenes pártok erősödtek meg, és ők diktálják a politika napirendjét is. Mi van azonban akkor, ha a választások politikai jelzőfunkciója nem tud érvényesülni? És akkor mi van, ha mindez az újkori népvándorlás szabályozása szempontjából négy legfontosabb európai fővárosában: Berlinben, Brüsszelben, Bécsben és Stockholmban történik?

Nagykoalíció alatt általában a pártspektrum két legnagyobb, ideológiailag egymástól távolabb elhelyezkedő pártjának közös kormányzását értjük. Jellemzően háborús, vagy gazdasági válságok idején alakulnak, mint Angliában a II. világháború alatt, vagy az euróválság alatt korábban Olasz- és Görögországban.

A fiatal magyar demokrácia is majdnem “kvázi” nagykoalícióként kezdte, az állampárt egyik hátrahagyott aknájaként ugyanis 1990-ben szinte minden fontosabb törvény kétharmados volt. Az első szabad választás utáni két legnagyobb pártnak e kardinális kérdésekben együtt kellett volna szavaznia, így mosva el a köztük fennálló ideológiai és programbéli különbségeket. Az MDF-SZDSZ paktum a szükséges minimumra csökkentette a kétharmados törvények számát, így oldva fel a csapdahelyzetet.

A rövid elméleti keret után itt érkezünk el az Európába irányuló újkori népvándorláshoz, amely akkor vált ellenőrizhetetlenné, amikor Merkel kancellár szeptember elején “minden szírt” meghívott Németországba, mondván, közülük egyetlen egyet sem fognak hazaküldeni, és a menedékjognak nincsen felső létszámkorlátja. A másik két kedvelt célország, Ausztria és Svédország is a nyitott kapuk politikáját támogatta.

Teljes cikk

Tekeredik a Jobbik, Fidesz akar lenni

2015. november 10.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Nincs könnyű helyzetben a Jobbik. A másfél éve meghirdetett néppártosodás programját keresztülhúzta a migrációs krízis.

Miközben a Jobbik nagy tempóval igyekezett a politikai spektrum közepe felé, aközben a szavazók nagy tömege indult el a közép felől a spektrum széle felé. Fél úton Vona Gábor találkozott szavazóival: szervusz Gábor, sziasztok szavazók, köszöntek egymásnak és mindenki ment tovább a maga útján. Vona befelé, a szavazók kifelé. Mire a Jobbik vezérkar észbe kapott, már messze jártak egymástól.

Teljes cikk

Kibújt a szög a zsákból

2015. november 10.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Már Merkel sem gondolja, hogy feltétlenül menekültek érkeznek Németországba.

Merkel kancellárasszony a minap szigorúbb hangot ütött meg migráns-ügyben és kijelentette: a Németországba érkezett menekültek hosszú várakozásra számíthatnak, mielőtt maguk után hozhatnák családjaikat. A családegyesítések késleltetését Merkel a német ellátórendszer túlterheltségével magyarázta.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Amerika hangja

2015. november 12.

Colleen Bell nagykövet beszéde után a baloldali sajtó címlapon számolt be az Orbán-kormány és az Amerikai Egyesült Államok újabb konfliktusáról. Korai volt az örömük.

A hazai liberális tábor előszeretettel beszél magyar-amerikai konfliktusról, diplomáciai háborúról, úgy festve le a helyzetet, mintha az Orbán-kormány az Amerikai Egyesült Államok egészével állna konfliktusban. Sőt, az erősebb fantáziával megáldottak egészen addig a feltételezésig eljutottak, hogy a magyar kormány Obama elnök megbuktatására törekszik (ennek fordítottját persze merő fikciónak és összeesküvés-elméletnek bélyegzik).

Teljes cikk

Kovács István

stratégiai igazgató, Alapjogokért Központ

Kvóták és hamis papok

2015. november 14.

Az emberi történelemben a legutóbbi időkig nem volt olyan civilizáció, amely önazonosságát nem az Isten-család-nemzet hármasban határozta volna meg.

Így volt ez Európában is egészen a XX. század második feléig: a zsidó-keresztény vallások, az általuk meghatározott családmodell és a nemzetállamok jelentették az identitást minden európai számára. (Persze a mai értelemben vett nemzetállamok csak a XIX. században jöttek létre, a nemzetségeket előtte felkent uralkodóházak kötötték össze, akik között családi alapon öröklődött a hatalom. Isten-család-nemzet, tehát összefügg egymással).

Nehéz meghatározni a fordulópontot, de az bizonyos, hogy mára a fenti hármasból az első kettő megingott, a harmadikra pedig elementáris veszélyt jelentenek az Európába illegálisan beáramló tömegek. Pedig ha a nemzetállamok is semmivé lesznek, akkor Európa végleg megszűnik európainak lenni. Ezt épeszű ember nem akarhatja, gondolnánk joggal.

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Párizs hadszíntérré vált

2015. november 14.

Ez egy háború.

Szó nincs arról, hogy most kezdődött volna, és arról sem, hogy ne hirdették volna meg. Több alkalommal is megüzenték: engesztelhetetlen harcot fognak folytatni a nyugati civilizáció ellen a terror eszközével. Számunkra minden ilyen eset megdöbbentő, számítani azonban sajnos lehetett erre. Ígéretet tettek rá.

A háború nem most kezdődött. Ennek a háborúnak az előző felvonásait láttuk New Yorkban, Madridban, Londonban, Toulouse-ban, Brüsszelben, Párizsban most már sokadjára. A nyugati civilizáció pedig egy ideje úgy reagál a hadüzenet fázisát már többszörösen túllépő háborúra, hogy nem vesz róla tudomást; ettől még a háború zajlik, és nem tesszük nem létezővé azzal, ha úgy teszünk, mintha nem tudnánk róla, vagy, ha nem így nevezzük.

Teljes cikk