migráció” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 69

Máthé Áron

történész

Európa ohne szuverenitás

2015. szeptember 05.

2015. szeptember 4-én nagyjából 1000 migráns elindult gyalog a budapesti Keleti-pályaudvartól Bécs felé. Néhány órával később az osztrák és a német kancellár is meghajolt a migránsok akarata előtt.

„A legmegdöbbentőbb mégis az, ahogyan a részvétet adagolják – hol megnyitva, hol elzárva, mint egy csapot” (George Orwell)

„Valami téboly.” (Vlagyimír Bukovszkij)

2015. szeptember 4-én nagyjából 1000 migráns elindult gyalog a budapesti Keleti-pályaudvartól Bécs felé. Néhány órával később az osztrák és a német kancellár is meghajolt a migránsok akarata előtt. Hogy kerülhetett erre sor? Hogy érték el ezt, miközben a hétfői magyar kísérletre hogy vonaton továbbítsák őket, lényegében az osztrák határellenőrzés visszaállítása volt a válasz?

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

És Ukrajna?

2015. szeptember 07.

A migráció zavaros európai forgatagában a szomszédunkban zajló ukrajnai konfliktus hazai sajtója mára kissé mintha elhalványult volna, noha pestiesen szólva a helyzet fokozódik. Az állóháború jobb üzlet, mint a béke – a lényeget ezzel a mondattal lehet a leginkább megragadni.

A februárban nagy nehezen tető alá hozott második minszki megállapodás eleve illuzórikus volt. Kevesen bíztak benne, hogy véget ér a fegyverropogás, s azok is tévedtek. Tűzszünetre vonatkozó passzusait folyvást megszegik a szemben álló felek, Porosenkó kormánya a szeparatistákra mutogat, azok meg a kormányra, miközben az Európai Unió vezetése a fejét csóválja. A háttérben pedig a két igazi geopolitikai szereplő, az USA és Oroszország, a szép szavak ellenére, változatlanul a konfliktus tartósításában serénykedik.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Mi lesz veled, Germany?

2015. szeptember 08.

Sokan kérdezik magukban, hogy mi lesz ezzel az embertömeggel, amikor megérkezik Németországba? Most még hajtja őket a remény, ám sokan attól tartanak, hogy a jövevények nem minden álma válik valóra. Hogyan látják mindezt a németek?

A német médiában még mindig csak az eufória képeit látjuk. A pályaudvarokon tapsoló és örülő embereket látunk, akik adományokat hoznak, lufikat és “Refugees welcome!” plakátokat emelnek a magasba. Németország nemzetközi megítélése most az egekben van, a világsajtó arról cikkez, hogy a németek eljutottak az erkölcsösség magaslataiba. Ássunk egy kicsit mélyebbre, és nézzük meg a német média híradásaihoz a közösségi oldalakon fűzött kommenteket!

Aki a német média fősodrából tájékozódik, az elé (még mindig) egy optimista kép tárul: A “Willkommenskultur” (üdvözlési kultúra) jegyében nyilatkozó vezető politikusok szerint Németország a menekültekkel csak “gazdagabb" lesz. Ha a II. világháború után integrálni tudtak 12 millió elüldözött kelet-európai németet, akkor ezt a “néhány” százezer embert is el tudják majd helyezni. “Sikerülni fog!” – visszhangozzák Merkel kancellár szavait. Ezt a “nyertes-nyertes" hozzáállást várnák el az többi EU-tagországtól is.

A németek megoldási javaslata egyszerű: Saját rendszerüket ültetnék át európai szintre. A külső határokon ún. hot spot-okat hoznak létre, ahol eurokraták döntenének a menedékkérelmekről. Ők a politikai korrektség jegyében valószínűleg megértőek lennének, és a polgárháborús térségekből érkező szíreket, irakiakat és afgánokat ugyanúgy mind befogadnák, mint a magukat a különböző kisebbségekhez (főként a cigánysághoz és a homoszexuálisokhoz) tartozónak valló embereket.

Teljes cikk

György László

vezető közgazdász, Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Tőzsdepánik? Keep calm és aludj rá egyet.

2015. szeptember 09.

Az elmúlt 6 év profitrealizálása zajlik vagy újabb pénzügyi válság közeleg?

Nem vagyok jós, se tőzsdeszakértő, és különösebben nem is szeretem a tőzsdei világot. Pontosan azért nem, mert a valósághoz kevesebb köze van mint a tippmixnek. (Amúgy a magyar-román meccs eredményét eltaláltam, de aztán kincstári optimizmusból mégis az 1:0-át tettem meg a szakcsoporti háziversenyben.)

A tőzsdén pont a kockázatokat és ingadozásokat mérsékelni hivatott derivatívák adnak lehetőséget a legnagyobb játékra az árfolyam-ingadozásokkal. (A derivatívák jelentős része olyan ügylet, amivel fogadni lehet egy részvény árfolyamának alakulására a részvény értékének töredékéért.) Aki ezt a játékot ismeri, az keres a pénzével, aki nem attól elveszik.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Néhány józan szó Franciaországból

2015. szeptember 10.

Szerencsére úgy tűnik, nem minden nyugat-európai újságíró vesztette el a józan eszét bevándorlás-ügyben.

Ivan Rioufol, a Le Figaro korábbi főszerkesztőjének minapi írása legalábbis árnyalja azt a liberális véleménydiktatúra által formált képet, hogy Magyarország maga a patás ördög, a bevándorlók pedig mind életüket mentő szír menekültek.

A jobboldali-konzervatív francia napilap Szólásszabadság nevű blogján megjelent bejegyzés leleplezi a balliberális politikusok és média álszentségét – Rioufol Franciaországról szóló szavai egész Európára érvényesek. A szerző elmondja, hogy miközben Hollande elnök a január 11-i párizsi menetet „az együttélésre vonatkozó közös akaratként” állítja be, elfelejti megemlíteni azt, hogy éppen a bevándorlás által legsúlyosabban érintett francia városok maradtak távol a megemlékezéstől. „Úgy tűnik, a muszlim közösség asszimiláció-ellenessége, valamint a köztársaság és a demokrácia elleni dzsihádista támadások sem aggasztják különösebben a hatalmat és média-kórusát” – írja a szerző.

Teljes cikk

Gát Ákos Bence

alapító elnök, Duel Amical

Nem elszigetelt a magyar migrációs politika

2015. szeptember 11.

Nemrég még a francia külügyminiszter Magyarországot bíráló szavaitól volt hangos a sajtó. A volt francia elnök Nicolas Sarkozy azonban már más hangot ütött meg egy csütörtöki interjúban. Következzenek a számos magyar áthallást tartalmazó Sarkozy-féle migráns akcióterv főbb pontjai.

A volt francia elnök úgy tűnik, reálisabban látja a bevándorlás kérdését, mint a jelenleg regnáló François Hollande. Nicolas Sarkozy a Le Figaro francia napilapnak adott interjújában erőteljesen bírálta a francia kormány határozatlan fellépését migránsügyben. Kapcsoljuk ki egy pillanatra a nemzetközi híradásokat, amelyekben folyamatosan a magyar kormányt ostorozzák, s tekintsük meg a Sarkozy-akcióterv legfőbb megállapításait.

Teljes cikk

A kijózanodás ideje

2015. szeptember 14.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Akkor foglaljuk össze, hogy mi történt. Németország vasárnap este letérdelt a migránsáradat előtt. Angela Merkel, aki pár napja még decens bevándorlókkal készített szelfiket, vasárnap este visszaállította a határellenőrzést a német-osztrák határon.

Jó reggelt! Erről beszélünk hónapok óta. Amíg Nyugat-Európa második kamaszkorát élte és abban tobzódott, hogyan tud még jobban megfelelni a baloldali média elvárásainak, addig a magyar kormány folyamatosan küldte a vészjeleket hol finomabban, hol erőteljesebben, amire a válasz először legyintés, aztán nyilvános, nemzetközi megalázás volt.

Most, hogy Berlin látványos csődöt mondott és visszakozni kényszerül, a magunk jó hírneve és méltósága miatt rögzítsük a tényt: az elmúlt két hónapos lejárató kampány, hisztériakeltés, Magyarország besározása egy otromba kísérlet volt arra, hogy a nyugati politikai elit elterelje a figyelmet saját politikai impotenciájáról. Arról a tényről, hogy fogalmuk sincs, mit tegyenek a migrációs áradattal. Ehelyett belerúgtak a magyarokba a lehető legképtelenebb rágalmakat terjesztve.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Jobb ma egy diktátor, mint holnap egy kalifa

2015. szeptember 15.

Többek közt az a baj a migráns-ügyekkel, hogy a politikai megszólalásokban túlteng az értékvallomás, túl sok a vélemény, de meglepően kevés bennük a realista politikai akarat.

Pedig a politikai migráció oka reálisan felszámolható. „Mindössze” nagyhatalmi egyeztetés, ésszerű konszenzus kellene hozzá, történetesen az, hogy az USA és Oroszország értsenek egyet abban: az Iszlám Állam megfékezése jóval fontosabb annál, mint hogy melyikük utálja, illetve szereti a szíriai diktátort, Aszadot. Nélkülük Észak-Afrikában és a Közel-Keleten aligha lehet stabilizálni a helyzetet, de ha mindketten akarják, akkor igen. Máris megszűnne a politikai migráció akut kiváltó oka, a szíriaiak többsége pedig valószínűleg visszatérne hazájába. Nem lehet olyan fene nagy öröm, gyerekeket, felesége(ke)t összepakolni, minden ingóságot pénzzé téve, útra kelni.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Bevándorlás: Nyugat- vs. Kelet-Európa?

2015. szeptember 15.

A bevándorlási-krízis kapcsán az Európai Uniót vezető bürokraták Európa nyugat-keleti irányú megosztottságának képét próbálják kialakítani. Valóban erről lenne szó?

A fáma szerint Nyugat-Európa toleráns, humanitárius és befogadó, miközben Európa keleti fele barbár, kirekesztő, jogtipró és rasszista. Legalábbis ezt a látszatot igyekszik minden erejével fenntartani az EU. Ez magyarázza Wigand bizottsági szóvivő nevetséges sajtótájékoztatóját, amelyen először mélységesen elítéli a magyar határzárat, majd a calais-i kerítésről kijelenti, hogy a bevándorlók védelmét szolgálja. Ez az oka annak is, hogy Magyarország kegyetlen, amikor nem engedi tovább a migránsokat Ausztria felé (= igyekszik megfelelni az uniós követelményeknek), de a dánok nem részesülnek megvetéscunamiban, amiért leállítják a Dánia és Németország közti vasúti közlekedést, vagy amiért kitoloncolják a migránsokat.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Scheng-end és felemás kvóta: Mit lép Berlin?

2015. szeptember 16.

Mindenki felfelé kerekít. A német alkancellár már egymillió bevándorlóval számol 2017-re, miközben Brüsszel immáron 160,000 menedékkérőt osztana szét a tagállamok között. A német politikusok kinyitották Pandóra szelencéjét, és most európai szintre tolnák a “megoldást”, miközben az újkori népvándorlás csúcsjáratra kapcsol.

„307 bevándorlót kell csak befogadni 2017-ig!” Emlékszünk a tavaszi vitákra, amikor a hazai ellenzék még “álproblémának” nevezte az újkori népvándorlást, és kéjesen számolta át a kormány figyelemfelhívó kampányának költségeit a ránk éppen akkor jutó kvótára. Már akkor is sokan sejtették, hogy ennél sokkal nagyobb számok jönnek.

Az Európai Bizottság májusban a kvóta alapján a menedékkérők 1,79 százalékát osztotta volna Magyarországra. Ez 160 000 migránsnál 2864, míg egymilliónál 17 900 főt jelentene. Ráadásul olyan emberekről beszélnénk, akiknek zöme inkább Németországba és Svédországba szeretne menni. Budapest a nemzeti konzultáció és a határzár körüli polémiával tudta elérni, hogy a “balkáni útvonal” kapujaként mentesüljön a befogadási kvóta alól.

Teljes cikk