merkel” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 44

Galló Béla

politológus

Szeressük Erdogant, Aszadot meg nem?

2015. november 02.

Megint bakot lőttek a közvélemény-kutatók, szakértők garmadája tévedett. Az iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) eddig kisebbségben irányította Törökországot, vasárnap este óta viszont abszolút többség birtokában kormányozhatja.

Bejött Recep Tayyip Erdogan elnök húzása, az előrehozott választásokon pártja fölényes győzelmet aratott. Mutatis mutandis, akár nemrég a görög Alexis Ciprasz, Erdogan szintén lapot kért a tizenkilencre és neki is bejött. Tudnak valamit ezek a görög és török fickók, függetlenül attól, hogy bal- vagy jobboldaliak-e.

Európa, jelesül Merkel asszony fellélegezhet. Migrációs politikájában már eddig is az illiberálisnak, autoriternek nevezett Erdoganra tett, olyannyira, hogy tőről metszett liberális demokrata mivolta ellenére törökországi vizitjével még a választási kampányban is besegített neki. Eközben pedig Juncker Brüsszelben magyarázta buzgón, hogy Erdogan olyan, amilyen, de tetszik, nem tetszik, most nélkülözhetetlen partner, nem muszáj hát tüzetesen a körmére nézni.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Európai nagykoalíciók: áldás, vagy átok?

2015. november 03.

A migránsválság megoldását sokan a politikától várják. A legtöbb idei európai választáson a bevándorlásellenes pártok erősödtek meg, és ők diktálják a politika napirendjét is. Mi van azonban akkor, ha a választások politikai jelzőfunkciója nem tud érvényesülni? És akkor mi van, ha mindez az újkori népvándorlás szabályozása szempontjából négy legfontosabb európai fővárosában: Berlinben, Brüsszelben, Bécsben és Stockholmban történik?

Nagykoalíció alatt általában a pártspektrum két legnagyobb, ideológiailag egymástól távolabb elhelyezkedő pártjának közös kormányzását értjük. Jellemzően háborús, vagy gazdasági válságok idején alakulnak, mint Angliában a II. világháború alatt, vagy az euróválság alatt korábban Olasz- és Görögországban.

A fiatal magyar demokrácia is majdnem “kvázi” nagykoalícióként kezdte, az állampárt egyik hátrahagyott aknájaként ugyanis 1990-ben szinte minden fontosabb törvény kétharmados volt. Az első szabad választás utáni két legnagyobb pártnak e kardinális kérdésekben együtt kellett volna szavaznia, így mosva el a köztük fennálló ideológiai és programbéli különbségeket. Az MDF-SZDSZ paktum a szükséges minimumra csökkentette a kétharmados törvények számát, így oldva fel a csapdahelyzetet.

A rövid elméleti keret után itt érkezünk el az Európába irányuló újkori népvándorláshoz, amely akkor vált ellenőrizhetetlenné, amikor Merkel kancellár szeptember elején “minden szírt” meghívott Németországba, mondván, közülük egyetlen egyet sem fognak hazaküldeni, és a menedékjognak nincsen felső létszámkorlátja. A másik két kedvelt célország, Ausztria és Svédország is a nyitott kapuk politikáját támogatta.

Teljes cikk

Törcsi Péter

kutatási igazgató, Alapjogokért Központ

Bajorország ≠ Németország?

2015. november 04.

Érdekes politikai folyamatoknak lehettünk szemtanúi az elmúlt hetekben Németországban, azon belül is Bajorországban. A bajor miniszterelnök a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt élesen bírálta a szövetségi kancellárt, annak „elhibázott” bevándorlás-politikája miatt.

Volt egy pillanat, amikor Horst Seehofer odáig ment, hogy visszahívja a koalíciós kormányból a CSU minisztereit. Azonban annak, aki – akárcsak az elmúlt fél évszázadban – figyelemmel kísérte Bajorország szövetségi politikáját, ez a kijelentés már akkor túlzásnak tűnhetett. Túlzás is volt. Hiszen a „D-Dayként” is emlegetett november 1-jén végül a kancellár asszony megegyezett bajor kollégájával. A megegyezés bajor szempontból kilúgozottnak tűnik, mivel valódi és hatékony gátat végül nem állít a Németországba áramló bevándorlók elé, ugyanakkor némi szigorítás várható a német(bajor)-osztrák határon: tranzitzónák létrehozása, közös német-bajor határellenőrzés, közös rendőri-határőrizeti központ felállítása a munka összehangolására. Azonban a fenti egyezség tartalmi szempontból igencsak távol áll az eredeti bajor szándéktól, miszerint le kellene zárni a határokat és be kellene vonni bajor tartományi rendőrséget a határellenőrzésbe (a határok ellenőrzése Németországban szövetségi hatáskör, így a tartományi rendőrségnek vajmi kevés lehetősége lenne lezárni egy szövetségi határszakaszt).

Teljes cikk

Kibújt a szög a zsákból

2015. november 10.

Lánczi Tamás

politológus

Már Merkel sem gondolja, hogy feltétlenül menekültek érkeznek Németországba.

Merkel kancellárasszony a minap szigorúbb hangot ütött meg migráns-ügyben és kijelentette: a Németországba érkezett menekültek hosszú várakozásra számíthatnak, mielőtt maguk után hozhatnák családjaikat. A családegyesítések késleltetését Merkel a német ellátórendszer túlterheltségével magyarázta.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

A Frau majd megoldja?

2015. november 24.

Azt mondják, Frau Merkel egyetlen mondattal megállíthatná a népvándorlás-cunamit. Nem hiszem. Korábban talán megállíthatta volna, ma már aligha. Rossz mondatot jóval ütni helyre, ez a politikában sem olyan egyszerű. Sokkal bonyolultabb, mint kimondani egy-egy rossz mondatot.

Gyertek csak bátran akárhányan vagytok!, biztatta a migránsokat pár hónapja még Merkel, most meg azt kellene nekik üzennie, bocs, mégse gyertek annyian, Németország megtelt. Akkor meleget fújt, most meg ugyanabból a szájból hideget kellene – nehéz feladvány, nem magától értetődő dolog.

Persze a politikában soha nincsen soha, az üzenetek elég rugalmasak, jó kommunikációval állítólag a fekete is fehérré manipulálható, mégis, van evvel azért itt egy-két bökkenő.

Teljes cikk

Kovács István

stratégiai igazgató, Alapjogokért Központ

Barátok Közt – európai kiadás

2015. november 28.

Akár beismerjük, akár nem, tény, hogy mindenki látott már szappanoperát. A műfaj sajátossága, hogy a történetet írói nagyszámú epizódra osztják, amelyek aztán napi rendszerességgel futnak a különböző csatornákon. Mivel minden nap új epizód kell, az írók kapacitása viszont véges, a konfliktusok és más bonyodalmak megoldása nehézkes, hosszú és életszerűtlen.

Soha nincs olyan, hogy ha az egyik szereplőnek gondja van a másikkal, akkor elé áll és a szemébe mondja, hogy mi bántja. Ehelyett elmegy az érintett barátaihoz, családjához tanácsot kérni. Itt rendre egymásnak ellentmondó információkat kap, amelyeken aztán újra hetekig lehet vívódni, majd végül jön valami új fejlemény, ami miatt lehet újrakezdeni az egészet előröl. A nézők akkor sem maradnak le semmiről, ha a fárasztó munkanapok közben kihagynak egy-két epizódot, mert mikor újra felveszik a fonalat, a szereplők még mindig ugyanazokat a konfliktusokat próbálják megoldani, mint legutóbb.

Olyan ez, mint az Európai Unió és a bevándorlás esete. Persze ez egy modern sorozat, ott pedig fontos a nemek közötti egyensúly: hiába férfiak (Juncker és Tusk) a címszereplők, a valódi főszerepet Angela Merkel játssza. Csak itt a konfliktuskezelés életszerűtlensége nem azt eredményezi, hogy a nézők elfordulnak, hanem azt, hogy lassan tényleg megoldhatatlan lesz a probléma, akkor pedig véget ér a sorozat. Nagyjából minden hétre jut már egy rendkívüli csúcs, amely a migrációval foglalkozik. Mindig ugyanazok a konkrét problémák jönnek elő: túl sokan jönnek Európába; a migránsok többsége illegálisan, mindenféle kontroll nélkül lépi át a határokat; a jelenlegi jogszabályok betarthatatlanok. Erre rendszerint ugyanazok a válaszok születnek: fontos a határvédelem; be kell vonni a Nyugat-Balkán országait a probléma megoldásába; meg kell állapodni Törökországgal. Csak éppen közben nem történik semmi. Az Unió semmit sem tesz, hogy visszaszerezze a kontrolt a schengeni határok felett, sőt azok ellen vizsgálódik, akik tesznek ezért. A nyugat-balkáni vezetők ugyan feltűnnek néha a sorozatban, de még csak nem is mellékszereplők ők, hanem inkább kiemelt statiszták.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

CDU kongresszus: Látszólag minden rendben!

2015. december 16.

A nagyobb német kormánypárt kétnapos kongresszusa — látszólag — egységesen felsorakozott Merkel kancellár bevándorlásbarát politikája mögé. Látszólag nincsen párton belüli kihívó és valós alternatíva. Látszólag tehát minden rendben! Valójában Merkel a 2016 márciusi tartományi választásokig kapott türelmi időt érdemi eredmények felmutatására.

Dicsérjen Téged Angela Merkel! — A német kancellár kongresszusi beszédében egyetlen esélyes párton belüli kihívóját Schäuble szövetségi pénzügyminisztert idézte, aki szerint “a bevándorlás Németország randevúja a globalizációval”. A 72 éves Schäuble “fegyelmezte meg” idén nyáron a görögöket, és előbb idézett novemberi interjújában a bevándorlást egy lavinához hasonlította, amelyről még nem tudni, hogy milyen erős, és hol is tart.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Alakul az Európa Skanzen

2015. december 28.

2015 nem igazán Európa éve – bár ez tulajdonképpen malacrózsaszín megszépítése ennek a sötét esztendőnek. Kontinensünk világpolitikai jelentősége az I. világháború óta szívósan leértékelődik, ma már teljesen világos, hogy Európa lejtős trendjét sem a szovjet birodalom széthullása, sem a XXI. század első dekádja nem fékezte le.

A mai mag-Európa tiszteletre talán, de csodálatra semmiképp sem méltó politikusainak elképzelésük sincs, mit feleljenek e történelmi kihívásra. Nemhogy kiérlelt koncepciójuk nincs, semmilyen se. Ádáz uniós viták folynak arról, vajon kívánatos-e egy föderatív Európai Egyesült Államok, avagy jobb megoldás a nemzetek Európája, de mindeközben a brüsszeli bérlistának elkötelezett brüsszeli bürokráciát leszámítva, gyakorlatilag minden tagország a saját nemzeti önérdekeit követi. Brüsszelben sokkal erősebb hatalmi faktor a de facto, mint a de jure. A Tanácshoz képest a Bizottság és a Parlament sóhivatal. Mai állapotában az Európai Unió szervezetszociológiai képtelenség. Legpontosabb meghatározása: se nem ez, se nem az. Magyarán: se-se.

(Angela Merkel migránsokkal szelfizik.) 

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

2015 – az utolsó békeév?

2016. január 04.

Magyarország tavaly (is) jól teljesített: tartjuk a költségvetési hiányt, a visegrádi országokkal közösen — egyelőre — sikerült elhárítani a permanens betelepítési kvótát és elterelni határainkról a migráció fősodrát. De mi lesz 2016-ban, a várhatóan “utolsó utáni” békeévben???

A nagy konfliktusok olyanok, mint a tornyosuló viharfelhők. Messziről látszódnak, baljós árnyakat vetnek, és sejtjük, hogy nem sok jót hoznak. A mennydörgésnek is előbb csak a vészjósló hangja hallatszik, s csak utána hasítja át a sötétséget egy-egy cikázó villám.

A tavalyi évben rengeteg ilyen nagy konfliktus tornyosult Európa egén, amelyek az ünnepnapok alatt csak háttérbe húzódtak, hogy az új esztendőben ismét visszakerüljenek a vezető hírek közé.

(Fokozott biztonsági készültség Párizsban - katonák járőröznek a Saint Lazare pályaudvaron 2015. december 30-án.)

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Tovább a merkeli úton

2016. január 19.

A bevándorlók társadalmi és gazdasági integrációjában egyaránt teljes a kudarc.

(Migránsokkal szelfiző Angela Merkel.)

A kölni események után sokan reménykednek abban, hogy végre fordulópontra jut a német – vagyis az európai – bevándorlási politika. Hasonló volt a közhangulat tavaly novemberben is, a párizsi mészárlást követően: most már elég, betelt a pohár, vége a PC uralmának, ki kell józanodni. És néhány dolog valóban máshogy is lett a történtek után. Számos uniós országban megerősítették a rendőri / katonai jelenlétet az utcákon, növelték a terrorkészültség szintjét, Brüsszelben nekimentek a város terrorista-negyedének. De történt érdemi változás Európában? Nem. Ezek csak látszatintézkedések. Továbbra is tömegesen érkeznek az illegális bevándorlók, csak január első hetében több mint 20 ezren lépték át a horvát-szlovén határt.

Teljes cikk