jobbik” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 62

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

„Az első napon”

2018. február 21.

Tanmese Gyurcsány Ferencről és a jogállamról.

Van annak egy diszkrét bája, amikor a jelenlegi ellenzék értekezik jogállamiságról. Azon belül is még diszkrétebb bája van, amikor a választási rendszer „igazságtalanságairól” szólva arról értekeznek, kit hogyan kellene megfosztani szavazati jogától: a Jobbik az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőktől, a Demokratikus Koalíció a határon túliaktól vonná meg a választójogot. De mindezeken túlmenően mégiscsak annak van a legdiszkrétebb bája, amikor maga Gyurcsány Ferenc írja körül, hogyan is nézne ki nagy vonalakban az ő köztársasága, a megtestesült Jogállam.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Jobbikos: “Csoda kellene, hogy nyerjek!”

2018. március 21.

Nagy botrány kavarodott Farkas Gergely jobbikos jelölt körül. Egyesek szerint pénzt ajánlott LMP-s riválisa visszalépéséért, szerinte csak “viccből” vetette fel az eddigi kampányköltségek megtérítését. Az igazi elszólása azonban az, miszerint “csoda kellene, hogy nyerjek!”.

“Csoda kellene, hogy nyerjek!”

Az “esélyes” jelölt. A “győztesek” jelöltje. A papír tudvalevőleg sokat elbír. Az ellenzéki pártok most abban versenyeznek, hogy melyikük jelöltje legyen helyben a kormánypárti induló fő kihívója.

A Békemenet megmutatta, hogy nincsen kormányváltó hangulat, és az ellenzék továbbra sem tud szavazókat mozgósítani. A baloldal a Hősök tere helyett a zsebkendőnyi Fővám téren ünnepelt, és a Jobbik sem merte bevállalni a Szabadság teret, inkább a mellette lévő, szintén csak falatnyi Batthyányi örökmécses körüli teret választotta. Rossz nyelvek szerint a tömeg felét egyébként is a 106 képviselőjelölt rokona és ismerőse tette ki.

Teljes cikk

A Jobbik őszödi beszéde

2018. március 24.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

A hellerágnesek – nevezzük most így a budapesti véleményformáló elit embertípusát – letették a Jobbik mellett a garast. Döntésükben egyetlen szempont játszott szerepet: mindenáron meg kell buktatni a kormányt.

Nincs ebben semmi meglepő, ez a kör nem először lett árulóvá, hiszen 1994-ben gond nélkül koalícióra léptek a pufajkásból demokratává vedlett Horn Gyulával és az MSZMP utódpártjával. A kérdés csak az: vajon mi vette rá a Jobbikot arra, hogy elfogadja a hellerágnesek közeledését? Vajon mit remélnek ettől a támogatástól? Hogy egy csapásra szalonképessé válnak? Hogy jobb lesz a sajtójuk a világban? Új szavazókat nyernek?

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Egy kis matek

2018. március 26.

A magas részvételi arány, mondják a hozzáértők, a lehető legkedvezőbb esély a kormányváltásra. Magasnak a 70 százalék körüli (lehetőleg fölötti) részvétel minősül, ilyenre a hét eddigi alkalom közül egyszer, 2002-ben volt példa, az akkor még kétfordulós választáson.

A magas részvételi arány, mondják a hozzáértők, a lehető legkedvezőbb esély a kormányváltásra. Magasnak a 70 százalék körüli (lehetőleg fölötti) részvétel minősül, ilyenre a hét eddigi alkalom közül egyszer, 2002-ben volt példa, az akkor még kétfordulós választáson. Az első fordulóban a jogosultaknak akkor 70,53, a másodikban 73,51 százaléka szavazott. Érdekes volt ez abból a szempontból is, hogy a második fordulóban általában (egy kivétellel) mindig kisebbnek bizonyult a szavazói hajlandóság.

2014-ben az első egyfordulós választási szisztémában 61, 24 százalék ment el voksolni, ez volt a második legalacsonyabb részvételi arány a rendszerváltozás után. Ennél is kevesebbet 1998-ban regisztrálhattak, pontosan 56,26 százalékot. (Megjegyzendő, hogy a továbbiakban az egyfordulós rendszert a kétfordulós szisztéma első – általában magasabb – részvételi adataival érdemes összehasonlítani.)

Teljes cikk

Jobbik: a hasznos hülyék

2018. április 05.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

A bolsevikokat onnan lehet megismerni, hogy emberek helyett eszméket védelmeznek. Nevezzék magukat bárhogy – liberálisnak, szocialistának, világpolgárnak, vagy progresszívnak – az éppen aktuális irányvonalat vakon követik, mindegy, mibe kerül.

Az eszme védelme nemesebb az emberekénél. Ha emberi életeken kell átgázolni, megteszik.

A bolsevikok másik tulajdonsága, hogy mindig hazudnak. Már a nevük is hazugság, hiszen az sosem a többséget, hanem csak egy szűk elitcsapatot fémjelez, amely kíméletlenül érvényesíteni akarja hatalmát a nép felett.

Korunk bolsevikjai ma épp olyan szenvtelenül buzdítanak a Jobbik melletti szavazásra, mint amilyen elszántsággal bizonygatták a legutóbbi időkig, hogy a Jobbikra szavazni bűn. Akik tegnap még az antiszemitizmussal riogattak, azok most a civilekre vadászó zsidó háttérhatalomról írnak. Őket egyáltalán nem érdekli a választók akarata és retrográdnak bélyegeznek mindenkit, aki nem szavaz a tegnap még nácinak nevezett pártra.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Ellenzéki flúgos futam

2018. április 20.

A nép döntött, a Fidesz/KDNP pártszövetség ismét egyértelmű felhatalmazást kapott. A kampányhajrára egyesült ellenzék a gyászmunkát végzi, és az még egyáltalán nem világos, hogy miként rendezi sorait. Annyi azonban már látható, hogy egyszerre több verseny zajlik.

A fő verseny most szombatonként az utca és a parlament között zajlik. A visszalépésekkel érzékenyített ellenzéki szavazói tömböt karizmatikus vezető és politikai struktúra nélkül próbálják meg együtt tartani, mielőtt május elején elkezdődik a parlament, és az ellenzéki tömeg ismét pártatomjaira nem hullik.

A jó ötletekből soha ki nem fogyó fővárosi liberális értelmiség most éppen arra buzdítja a parlamentbe jutott ellenzékieket, hogy bojkottálják a parlament munkáját, amivel a fő versenyt az utca javára billentenék. Az ellenzéki pártok persze érzik, hogy a Kossuth téri dzsemborikon alóluk akarják kiénekelni a szavazókat, ezért lelkesedésük várhatóan csökkenni fog.

Összenőnek?

Teljes cikk

Pórázon a Jobbik?

2018. május 04.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

„Légy részese a győzelemnek!” – hirdették a Jobbik kampányplakátjai. Az országgyűlési választáson Vona Gáborék győzelemre, de legalábbis jelentős növekedésre számítottak – voltak olyanok is, akik 25 százalékra jósolták a Jobbik szavazatarányát. A Jobbik magasra tette a lécet, és ennek megfelelően rendkívül intenzív kampányt folytatott.

Azonban az április 8-i forgatókönyv végül nem a tervek szerint alakult, a választási kudarc pedig tovább súlyosbította a pártban lappangó problémákat. A Jobbik identitásválsága persze nem most kezdődött, a „néppártosodás” programja – ami a gyakorlatban a párt balratolódását, a liberális térfélre pozícionálását jelentette – már évek óta tépázza a párt arculatát. A cukisodás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: a párt az április választáson a szavazatok kisebb arányát szerezte meg, mint 2014-ben. Az irányváltással Vona Gáboréknak csak annyit sikerült elérniük, hogy tönkretették a Jobbik hitelességét.

 

A mesterterv tehát elbukott, és a problémák nem szűntek meg egy csapásra attól, hogy Vona Gábor lemondott a pártelnöki tisztségről. A belső viszályok nem hogy csitulnának, még erősödtek az elmúlt hetekben, a Jobbikot ma már a kettészakadás veszélye fenyegeti. A május 12-i tisztújításon a Vonához hű Sneider-Gyöngyösi elnök-alelnök páros fog megküzdeni a radikálisabb irányvonalat képviselő Toroczkai Lászlóval (akit a legfrissebb hírek szerint Dúró Dóra egészítene ki a párt alelnökeként). Bárki is győzzön, a Jobbik belháborúi valójában csak most kezdődnek.

Teljes cikk

Pindroch Tamás

újságíró

Jobbikos platformosodás, vagy ugrás a sötétbe?

2018. május 17.

A pártszakadások a platformosodással kezdődnek. Most a Jobbikon a sor. Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely is kipróbálta már a jobbikos Toroczkai László legújabb ötletét. Azért annyira nem jött be nekik a húzás.

2010 őszén Gyurcsány az MSZP-n belül platformot alapított, amely egy újabb színt jelentett az akkor több év után először alaposan tönkrevert szocialistákon belül, a célja az volt, hogy Orbán-ellenes népfrontot alakítson a pártjából. Magyarul, minden Fidesz-ellenes balos politikust be akart fogadni a szocik közé, akik ehhez azonban már nem vágtak olyan kedves, mosolygós arcot. Gyurcsány tulajdonképpen azokkal a volt SZDSZ-esekkel is színesítette volna akkori pártját, akiknek segítségével 2004 után szisztematikusan tönkreverte meggyengítette saját szervezetét. 2011-ben aztán platformjával ki is lépett az MSZP-ből és útnak indította a Demokratikus Koalíciót. Azóta is harcol a szocialistákkal, néhány csatát meg is nyert velük szemben, de a most elért 5 százalékos eredményével - amivel önálló frakciót alakíthat a parlamentben - még mindig az MSZP-hez képest is egy jelentéktelen pártocskának nevezhető.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Szabadesésben a Jobbik támogatottsága

2018. július 27.

Nagy a baj a cicapártból lett csicskapártnál. A bukott választás óta nem csak elnöküket, alelnöküket és a nemzeti radikalizmus híveiket veszítették el, hanem fő szponzorjukat is. A hétszázmilliós adósságot maga előtt görgető párt “most vasárnap” bejutna ugyan a parlamentbe, de támogatottsága a választás óta nagyot zuhant.

A Jobbik kormányra készült. Vona Gábor már 2010-ben és 2014-ben is kormányra akart kerülni, ám a szavazók akkor sem támogatták a törekvését. A valóságtól való elrugaszkodást mutatja Simicska Ádám 2017 márciusi helyzetmegítélése is, miszerint csak az a kérdés, hogy a Jobbiknak kétharmada lesz-e 2018-ban? A Simicska fiú azóta már Amerikában van, a Jobbik pedig szabadesésben.

Gödörben.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

A Jobbik eset

2018. szeptember 24.

Az ellenzéki pártokról csupán európai összehasonlításban érdemes még írni, egyébként szinte semmi önsúlyuk nincsen. A valóságtól tisztes távolban úszkálnak a média-felületeken, főleg hangerővel és egzisztenciális belharcokkal próbálva pótolni a pótolhatatlant: a politikai jelentőséget.

Csak a Demokratikus Koalíció sorai rendezettek. Persze nekik könnyű, lévén e párt Gyurcsány Ferenc egyéni passziója, ő pedig kétségtelenül roppant fontos funkcióval büszkélkedhet: övé Orbán Viktor leghasznosabb idiótájának megtisztelő szerepe.  Mostanság két-háromszáz fős tömegekkel az utcáról akarja megdönteni a kormányt – mi ez, ha nem a krónikus ellenzéki kókadtság előzékeny rózsadombi bizonyítéka?

Az ellenzék impotenciája nemigen türemkedik ki az aktuális európai mintázatból. Leszámítva egy-két kivételt, a balközép és a zöld pártok szerte Európában lejtőre kerültek, ám az okoknak akárcsak a felsorolása is meghaladná e blog kereteit.      

A Jobbik másik eset.

Teljes cikk