eu” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 187

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

A szuverenitás visszavág

2015. december 22.

Az Európai Unió azon az alapelgondoláson nyugszik, hogy a „közös jó” előmozdítása érdekében a tagállamok lemondanak szuverenitásuk egy részéről. De mi van, ha ez a „közös” már nem annyira „jó”, ha a hatáskör-átadást nem is így képzeltük? Visszavehető-e a szuverenitás EU-s túlkapások esetén?

Ha valamilyen szempontból „hasznos” a jelenlegi migrációs válság – amellett persze, hogy a politikailag korrekt tabuk kezdenek megdőlni –, akkor az az, hogy az EU-ban újra előtérbe került a tagállamok szuverenitásának kérdése. Mennyi hatáskört adtunk át, mit tartottunk meg, ki dönti el és hogyan, mi számít hatáskör-túllépésnek egy uniós szerv részéről? Fordítható-e az EU „fegyvere”, a „jogállamiságra” történő hivatkozás az EU ellen?

(Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen menekültügyben.)

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Alakul az Európa Skanzen

2015. december 28.

2015 nem igazán Európa éve – bár ez tulajdonképpen malacrózsaszín megszépítése ennek a sötét esztendőnek. Kontinensünk világpolitikai jelentősége az I. világháború óta szívósan leértékelődik, ma már teljesen világos, hogy Európa lejtős trendjét sem a szovjet birodalom széthullása, sem a XXI. század első dekádja nem fékezte le.

A mai mag-Európa tiszteletre talán, de csodálatra semmiképp sem méltó politikusainak elképzelésük sincs, mit feleljenek e történelmi kihívásra. Nemhogy kiérlelt koncepciójuk nincs, semmilyen se. Ádáz uniós viták folynak arról, vajon kívánatos-e egy föderatív Európai Egyesült Államok, avagy jobb megoldás a nemzetek Európája, de mindeközben a brüsszeli bérlistának elkötelezett brüsszeli bürokráciát leszámítva, gyakorlatilag minden tagország a saját nemzeti önérdekeit követi. Brüsszelben sokkal erősebb hatalmi faktor a de facto, mint a de jure. A Tanácshoz képest a Bizottság és a Parlament sóhivatal. Mai állapotában az Európai Unió szervezetszociológiai képtelenség. Legpontosabb meghatározása: se nem ez, se nem az. Magyarán: se-se.

(Angela Merkel migránsokkal szelfizik.) 

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

Közép-Európai idők – a régió az európai lelkiismeret hordozója

2016. január 02.

Nemrég egy erősen baloldali német történészprofesszor, Jörg Baberowski a német kancellárt és a német („mainstream”) sajtót kárhoztatva kijelentette: Németország a keresztény értékek alapján állt eddig, de most „minden, ami az európaiaknak kedves” el fog tűnni a tömeges bevándorlás hatására. Hozzátette: „A polgárok gyanakodnak, és azt gondolják, hogy a politikusok és az újságírók [mesterségesen] véleményeket akarnak generálni és a közhangulatot akarják befolyásolni. Kelet-Németországban sokan még nagyobb érzékenységgel reagálnak erre, mivel arrafelé tudják, hogy mi az a diktatúra, és milyen abban élni.”.

Visszatérő vád a közép-európaiakkal szemben, hogy populisták, xenofóbok, bizalmatlanul viszonyulnak a politikai pártokhoz és a parlamentarizmushoz, továbbá, hogy nem hisznek az EU-ban. Mindez a térségünkkel foglalkozó publicisztikákban rendszeresen előjön, ahogyan a visegradinsisght.eu hasábjain publikáló cseh egyetemi tanár panaszolja. De előkerül a jól ismert értelmiségi nyílt levél műfajában is, ahol a főként közép-európai és balti civil szervezetek által, elvileg a totalitárius múlt feltárására létrehozott Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának elnöke alkotott nagyot: „25 évvel a kommunizmus bukása után […] nem sikerült fejlett demokráciákat létrehoznunk Közép- és Kelet-Európában. […] A jogállamiság minősége ebben a térségben az elmúlt 10 évben romlott.”.

(V4 karszalag.)

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

2015 – az utolsó békeév?

2016. január 04.

Magyarország tavaly (is) jól teljesített: tartjuk a költségvetési hiányt, a visegrádi országokkal közösen — egyelőre — sikerült elhárítani a permanens betelepítési kvótát és elterelni határainkról a migráció fősodrát. De mi lesz 2016-ban, a várhatóan “utolsó utáni” békeévben???

A nagy konfliktusok olyanok, mint a tornyosuló viharfelhők. Messziről látszódnak, baljós árnyakat vetnek, és sejtjük, hogy nem sok jót hoznak. A mennydörgésnek is előbb csak a vészjósló hangja hallatszik, s csak utána hasítja át a sötétséget egy-egy cikázó villám.

A tavalyi évben rengeteg ilyen nagy konfliktus tornyosult Európa egén, amelyek az ünnepnapok alatt csak háttérbe húzódtak, hogy az új esztendőben ismét visszakerüljenek a vezető hírek közé.

(Fokozott biztonsági készültség Párizsban - katonák járőröznek a Saint Lazare pályaudvaron 2015. december 30-án.)

Teljes cikk

A Külföldiek támadása

2016. január 06.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Így szembesül a balliberális sajtó a valósággal.

„Ezerfős külföldi társaság inzultált több tucat nőt Kölnben” – olvashatjuk az egyik hazai hírportálon. Vajon kik lehetettek ezek a titokzatos külföldiek? Egy neveletlen svájci cserkészcsapat? Római ministránsok? Esetleg egy brit bélyeggyűjtő baráti társaság? Rejtély. Egyes beszámolók szerint az elkövetők „feltehetőleg észak-afrikaiak voltak”, de ez persze csak feltételezés. Ugyan, ne csináljuk már.

(A németországi Dortmundban köszöntik az érkező migránsokat 2015 szeptemberében.)

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Éljenek a fehér hollók

2016. január 11.

Itt volt Cameron, nekem mégsem az jutott eszembe, mi célja volt ezzel, hiszen az köztudott. Sokkal inkább az, vajon miért ne lehetne az Európai Unió jövőjéről elfogulatlanul vitatkozni?

Miért kell ezt a fontos kérdést szinte kizárólag az aktuálpolitika szemszögéből értelmezni?

Meg sem szólaltál még, máris kiosztották rád a szerepet, aszerint, hogy a  neved alapján hová sorolnak.

(Orbán Viktor miniszterelnök és David Cameron brit kormányfő a megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Teljes cikk

Kovács István

stratégiai igazgató, Alapjogokért Központ

Letelepítési kvóták – újabb menet a láthatáron

2016. január 12.

A magyar sajtóban elsikkadni látszik a hír, hogy az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans a héten Ankarába utazott, hogy személyesen tárgyaljon a török EU-miniszterrel a november végén megkötött megállapodás betartásáról.

A holland politikus utazása azt sejteti, hogy a török fél erőfeszítése ez idáig nem hozott eredményt: az Európába igyekvő emberáradat nemcsak, hogy nem apadt el, de egyáltalában nem is csökkent.

(A PEGIDA német mozgalom tüntetői vonulnak fel Kölnben 2016. január 9-én a szilveszter éjszakai támadások miatt.)

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Szociális juttatások az EU-ban: Kinek jár? Kinek jut?

2016. január 14.

Aki nem dolgozik, az ne is egyék! – a bibliai elv talán még soha nem volt ennyire aktuális, mint napjainkban. Az öregedő nyugat-európai jóléti társadalmak ugyanis a szemünk láttára finomítják a szociális juttatások rendszerét, hogy lehetőleg csak fiatal, sokgyerekes és munkaképes embereket vonzanak kívülről, illetve az “őslakosokat“ még jobban ösztökéljék a munkavállalásra.

(A Der Spiegel egyik korábbi címlapja: Álombevándorlók – magasan képzett dél- és kelet-európai fiatalok Németországban)

Teljes cikk

Gát Ákos Bence

alapító elnök, Duel Amical

Ettől menekült meg Magyarország?

2016. január 15.

A demokrácia és a választópolgárok lenézése, parttalan tárgyalások, totális gazdasági és politikai ellehetetlenítés. Így jellemzi a volt görög pénzügyminiszter az IMF-fel, Európai Bizottsággal és Európai Központi Bankkal tavaly nyáron folytatott tárgyalásokat. A krimibe illő történet rávilágít, hogyan veszítheti el egy ország teljes gazdasági és politikai függetlenségét, és hogy mi az, amitől az Orbán-kormánynak az utolsó pillanatban sikerült megmentenie Magyarországot.

A 2010-es kormányváltás után Orbán Viktor miniszterelnök világossá tette, Magyarország ragaszkodik az önálló gazdaságpolitikához és nem kér az idegen gazdasági erők, nemzetközi szervezetek diktátumaiból. A kormány 2011-ben bejelentette, hogy nem vesz fel újabb hitelt a Nemzetközi Valutaalaptól olyan feltételekkel, amelyek megbénítanák a magyar gazdaságot és elvennék az ország gazdasági függetlenségét.

(Falfelirat Görögországban.)

Teljes cikk