eu” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 187

Kiszelly Zoltán

politológus

Kapaszkodjunk! Berlin migránsügyben ide-oda rángatja a kormányt

2015. szeptember 02.

A görög adósságválság “megoldása” után Berlin most a migráció terén is saját képére formálná az EU-t. Az eurónál ez persze bevallottan nem sikerült, a probléma nemsokára hatványozottan újra jelentkezik. Mit javasol Berlin ezek után az újkori népvándorlás kezelésére?

A klasszikus vicc szerint a futball egy olyan játék, amelyet két tizenegy fős csapat játszik, és ahol mindig a németek nyernek. Az EU is egy ilyen “játék”, az utolsó szót valójában Berlin mondja ki. Ez jó is lehet, hiszen a magyar és a német gazdaság érdekei nagyrészt azonosak.

Probléma akkor van, ha a német javaslat láthatóan rossz kompromisszumok eredményeként jön létre, nem a probléma gyökerénél hat, vagy a tüneti kezelés után még nagyobb slamasztikába kerülünk. Az újkori népvándorlás (félre-)kezelésénél pont ez a veszély fenyeget.

Teljes cikk

Újságírás a tényeken túl

2015. szeptember 03.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

A blődség blődség marad, akkor is, ha a The Economistban jelenik meg.

„Let them in, let them earn” címmel jelent meg a napokban egy írás The Economist brit hetilap honlapján. A cikk arra vállalkozik, hogy bebizonyítsa: Európa érdekében áll a modernkori népvándorlással útra kelő több millió bevándorló befogadása. Nem is vesztegetnék szót az írásra, ha nem a világ legtekintélyesebbnek tartott gazdasági hetilapjában jelent volna meg.

A cikk kezdi az unásig ismert közgazdasági érvvel: az elöregedő Európának kellenek a fiatal, erős, friss munkáskezek. Bevallom, én már itt elmerengek, mint egyszeri bölcsész a romkocsmában: a The Telegraph brit napilap által hivatkozott tanulmány szerint ugyanis az elmúlt 17 évben az Európán kívülről érkezett bevándorlók £117,9 milliárd veszteséget generáltak az Egyesült Királyságnak, vagyis ennyivel kevesebb adót fizettek be, mint amennyi transzferben (segély, oktatás, egészségügyi ellátás, stb.) részesültek. (Ugyanebben az időszakban az Európából érkező migránsok hozzájárulása a brit költségvetéshez – befizetett adók mínusz kapott szociális transzferek – pozitív volt, £4,4 milliárd többletet termelve.) A statisztikák szerint tehát a bevándorlók elsősorban nem szorgos munkáskezeket jelentenek, hanem további terhelést a már most is nehezen fenntartható európai szociális ellátórendszereknek.

Teljes cikk

Orbán Balázs

kutatási igazgató, Századvég Alapítvány

Mindeközben az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsában…

2015. szeptember 16.

Az EU belügyminisztereinek tanácskozásának eredményeit összefoglaló konklúzió a menekültkvóta mellett hangsúlyosan kitér olyan pontokra, amely a magyar kormány eddigi, a migrációs válság kapcsán megfogalmazott megoldási javaslatait is visszatükrözi. Így megjelenik a Szíriával szomszédos országok közvetlen támogatása, az EU külső határainak megerősített védelme vagy éppen a nyugat balkáni országok részvételének növelése is.

Jean-Claud Juncker, az Európai Bizottság elnökének, az Európai Parlament előtt az EU helyzetéről tartott beszédében bemutatott menekültügyi kvótarendszerben nem sikerült a tagállamoknak egyhangúlag elfogadható megoldást találniuk. Mint ismeretes, a tervezet a májusban ismertetett kvótarendszert egészítette volna ki, vagyis a Görögországból és Olaszországból már befogadott 40.000 szír menekült mellett újabb 120.000 fő áthelyezését tette volna kötelezővé. Miközben továbbra is el kívánt fogadtatni egy, a jövőben permanensé és kötelezővé váló kvótarendszert is. A magyar Kormány értelmezése szerint hazánknak ez a jelenlegi formájában nem érdeke, hiszen megerősítené az ország migrációs frontország szerepét. Ez különösen igaz abból a szempontból, hogy a Bizottság tervei alapján Magyarországon úgynevezett ’hot spot’ befogadó állomásokat létesítenének a menekültügyi kérelmek központosított elbírálása céljából. Ennek következményeként pedig az elbírálás és elosztás idejére akár több tízezer menedékjog iránti kérelmet benyújtó is Magyarországon maradhat – amely nyilvánvalóan szembe megy a magyar Kormány stratégiai céljaival, még akkor is, ha ehhez az Európai Unió külön forrást is biztosítana hazánk számára.

Teljes cikk

Both Vilmos

Infokommunikációs szakértő

Ki a valódi Robin Hood a netsemlegesség-vitában?

2015. november 13.

Az Európai Parlament október végi, az úgynevezett hálózati semlegesség kérdésében hozott döntése erőteljesen megosztotta a digitális világot.

A döntés ellenzői a netsemlegesség elvtelen feladásával, a telco cégek lobbytevékenysége előtti meghajlással, a vélemény- és információszabadság indokolatlan kockáztatásával és az európai innováció és a startupok ellehetetlenítésével vádolják a jogalkotókat. A másik oldal szerint viszont reális kompromisszum született, amely mindössze megnyitotta a lehetőségét annak, hogy az „ésszerű forgalomszabályozás” keretében bizonyos szolgáltatások adatforgalma előnyt élvezzen – akár fontosságuk miatt, akár mert szolgáltatójuk hajlandó ezért fizetni a hálózatok üzemeltetőinek.

Az ilyen, végső soron a jók és rosszak harcára egyszerűsíthető történetekben az olvasók a szegények és elnyomottak oldalán álló pozitív hősöket keresnek, akikkel könnyen azonosulhatnak, hogy gyakran sommás ítéleteik megfogalmazásában ne zavarja őket a mélyebb szakmai, közgazdasági vagy társadalmi összefüggések túlzottan részletes ismerete. A magukat az internetes tartalmak egyenjogúságáért folytatott szabadságharc élharcosaiként láttató szervezetek rendre figyelmen kívül hagynak néhány kritikus tényt, amely árnyalhatná a képet. Ezek közül szeretnék felvillantani néhányat.

Teljes cikk

Kovács István

stratégiai igazgató, Alapjogokért Központ

Kvóták és hamis papok

2015. november 14.

Az emberi történelemben a legutóbbi időkig nem volt olyan civilizáció, amely önazonosságát nem az Isten-család-nemzet hármasban határozta volna meg.

Így volt ez Európában is egészen a XX. század második feléig: a zsidó-keresztény vallások, az általuk meghatározott családmodell és a nemzetállamok jelentették az identitást minden európai számára. (Persze a mai értelemben vett nemzetállamok csak a XIX. században jöttek létre, a nemzetségeket előtte felkent uralkodóházak kötötték össze, akik között családi alapon öröklődött a hatalom. Isten-család-nemzet, tehát összefügg egymással).

Nehéz meghatározni a fordulópontot, de az bizonyos, hogy mára a fenti hármasból az első kettő megingott, a harmadikra pedig elementáris veszélyt jelentenek az Európába illegálisan beáramló tömegek. Pedig ha a nemzetállamok is semmivé lesznek, akkor Európa végleg megszűnik európainak lenni. Ezt épeszű ember nem akarhatja, gondolnánk joggal.

Teljes cikk

Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

A terroristák a szabadságjogokra is apellálnak

2015. november 21.

Európa polgárai elvárják, hogy az Európai Unió segítse a bűnözés elleni küzdelmet. Ennek keretében a bűnözők ne tűnhessenek el a határokat átlépve, és ne használhassák ki a nemzeti jogrendszerek között fennálló különbségeket – jelentette ki Viviane Reding, a jogérvényesülésért felelős uniós biztos 2011-ben „az uniós büntetőpolitika létrehozása” című közleményében. Ugyanakkor az általa körvonalazott büntetőjogi politika irányadó kritériumai már akkoriban megkérdőjelezték az EU új büntetőpolitikai irányvonalának hatékonyságát és eredményességét a bűnözés visszaszorítása tekintetében.

Az alábbiakban idézett két fő iránymutatás úgyszólván mérsékelten alkalmas arra, hogy kizökkentse a szervezett bűnözői csoportokat a komfortzónájukból.

1. „A büntetőjogi intézkedések igen kényesek az alapvető jogok szempontjából: Az új jogszabályok megkövetelik az Európai Unió Alapjogi Chartájában és az emberi jogok védelméről szóló európai egyezményben biztosított alapvető jogok szigorú tiszteletben tartását.”

2. „Minden arra vonatkozó határozatot, hogy milyen típusú büntetőjogi intézkedést vagy szankciót alkalmazzanak, egyértelmű tényszerű bizonyítékokkal kell alátámasztani, és tiszteletben kell tartani a szubszidiaritás és az arányosság elvét.”

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Genf halott

2015. november 20.

Ha azt mondjuk, hogy az iszonyatos párizsi terrorcselekmények és az utóbbi hónapok migránsáradata között összefüggés van, akkor az, ha azt, hogy a merényleteket évtizedek óta Európában élő bevándorlók követték el, akkor pedig az mutatja a „Willkommenskultur” teljes csődjét. A tragédia áldozataival együtt sírba szállt a toleranciamániára építő európai bevándorláspolitika – és a migránsoknak csak jogokat biztosító genfi menekültügyi egyezmény is.

A józanabbak a migránsáradat kezdete óta hangsúlyozzák, hogy ez az egész nem valamiféle, amúgy téves szolidaritás-felfogáson alapuló humanitárius válság, hanem közép- és hosszútávon kulturális, aktuálisan pedig biztonságpolitikai kérdés. Az „ez az egész” pedig nem kizárólag az elmúlt hónapokban Európába áramló illegális migránsokra, hanem a „Willkommenskultur”, a „multikulti” és a „nyitott ajtók politikájának” következményeire (is) vonatkozik. Európa évtizedek óta fennhéjázó módon úgy hirdeti magát a glóbusz „maradék” részének, mint a „lehetséges világok legjobbika”, a „fejlett Nyugat”, az emberi jogok – elnézést a groteszk szójátékért – „Mekkája”, miközben valódi gyökereiről, önazonosságáról, de legfőképpen az alapvető önvédelmi reflexekről megfeledkezett. Aki gazdag és gyenge, azt a legkönnyebb legyőzni. Ha mindehhez még hülye is, akkor meg pláne.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

A Frau majd megoldja?

2015. november 24.

Azt mondják, Frau Merkel egyetlen mondattal megállíthatná a népvándorlás-cunamit. Nem hiszem. Korábban talán megállíthatta volna, ma már aligha. Rossz mondatot jóval ütni helyre, ez a politikában sem olyan egyszerű. Sokkal bonyolultabb, mint kimondani egy-egy rossz mondatot.

Gyertek csak bátran akárhányan vagytok!, biztatta a migránsokat pár hónapja még Merkel, most meg azt kellene nekik üzennie, bocs, mégse gyertek annyian, Németország megtelt. Akkor meleget fújt, most meg ugyanabból a szájból hideget kellene – nehéz feladvány, nem magától értetődő dolog.

Persze a politikában soha nincsen soha, az üzenetek elég rugalmasak, jó kommunikációval állítólag a fekete is fehérré manipulálható, mégis, van evvel azért itt egy-két bökkenő.

Teljes cikk

Kovács István

stratégiai igazgató, Alapjogokért Központ

Barátok Közt – európai kiadás

2015. november 28.

Akár beismerjük, akár nem, tény, hogy mindenki látott már szappanoperát. A műfaj sajátossága, hogy a történetet írói nagyszámú epizódra osztják, amelyek aztán napi rendszerességgel futnak a különböző csatornákon. Mivel minden nap új epizód kell, az írók kapacitása viszont véges, a konfliktusok és más bonyodalmak megoldása nehézkes, hosszú és életszerűtlen.

Soha nincs olyan, hogy ha az egyik szereplőnek gondja van a másikkal, akkor elé áll és a szemébe mondja, hogy mi bántja. Ehelyett elmegy az érintett barátaihoz, családjához tanácsot kérni. Itt rendre egymásnak ellentmondó információkat kap, amelyeken aztán újra hetekig lehet vívódni, majd végül jön valami új fejlemény, ami miatt lehet újrakezdeni az egészet előröl. A nézők akkor sem maradnak le semmiről, ha a fárasztó munkanapok közben kihagynak egy-két epizódot, mert mikor újra felveszik a fonalat, a szereplők még mindig ugyanazokat a konfliktusokat próbálják megoldani, mint legutóbb.

Olyan ez, mint az Európai Unió és a bevándorlás esete. Persze ez egy modern sorozat, ott pedig fontos a nemek közötti egyensúly: hiába férfiak (Juncker és Tusk) a címszereplők, a valódi főszerepet Angela Merkel játssza. Csak itt a konfliktuskezelés életszerűtlensége nem azt eredményezi, hogy a nézők elfordulnak, hanem azt, hogy lassan tényleg megoldhatatlan lesz a probléma, akkor pedig véget ér a sorozat. Nagyjából minden hétre jut már egy rendkívüli csúcs, amely a migrációval foglalkozik. Mindig ugyanazok a konkrét problémák jönnek elő: túl sokan jönnek Európába; a migránsok többsége illegálisan, mindenféle kontroll nélkül lépi át a határokat; a jelenlegi jogszabályok betarthatatlanok. Erre rendszerint ugyanazok a válaszok születnek: fontos a határvédelem; be kell vonni a Nyugat-Balkán országait a probléma megoldásába; meg kell állapodni Törökországgal. Csak éppen közben nem történik semmi. Az Unió semmit sem tesz, hogy visszaszerezze a kontrolt a schengeni határok felett, sőt azok ellen vizsgálódik, akik tesznek ezért. A nyugat-balkáni vezetők ugyan feltűnnek néha a sorozatban, de még csak nem is mellékszereplők ők, hanem inkább kiemelt statiszták.

Teljes cikk

Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

A kvótarendszertől Schengenig – egy hamis diverzifikáció csapdájában

2015. december 09.

Az Európai Unió Bírósága jogértelmezést ad ki az uniós jogszabályokról annak érdekében, hogy azokat az összes uniós országban azonos módon alkalmazzák, ezen túlmenően pedig rendezi a tagállami kormányok és az uniós intézmények közötti jogvitákat.

Miután az uniós belügyminiszterek tanácsa megszavazta azt a rendeletet, amely 120 ezer menedékkérőt helyez majd át Olaszországból és Görögországból a többi tagállamba, több tagállam kilátásba helyezte, hogy az EU Bíróságán támadja meg a döntést. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikke alapján ezen megsemmisítés iránti perre akkor kerülhet sor, ha a kérelmező szerint a kérdéses jogi aktus ellentétes az uniós szerződésekkel vagy az alapjogokkal. A benyújtandó keresetben meg kell jelölni a semmisségi okokat (cas d’ouverture) – lehet kérni a luxembourgi székhelyű Bíróság szabályzatának 160. cikke alapján a tanácsi határozat végrehajtásának felfüggesztését – és a szóbeli és írásbeli szakaszból álló processzus végén a legfőbb uniós ítélkezési fórum alapvetően ex tunc, azaz visszamenőleges hatályú döntést fog hozni, amely mindenkire (erga omnes) kötelező és ítélt dolognak (res judicata) minősül, azaz tárgyügyben újabb eljárás nem kezdeményezhető.

Teljes cikk