eu” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 187

Máthé Áron

történész

Áradat

2015. július 03.

Úgy tűnik, hogy nemcsak 2015, de a következő évek legjelentősebb kérdése is az lesz, hogy Európa mit tud kezdeni a délről és keletről áradó embertömeggel.

Sok helyen kerítéssel védekeznek az illegális határátlépők rohama ellen. Az USA a mexikói határon évekkel ezelőtt épített ilyen falat, az izraeli fal is régebbi keletű, de gondolhatunk a török-bolgár határra, vagy Ceuta tényleg erődítményszerű kerítésére.

Egy bizonyos: ilyen előzmények után, és a modernkori népvándorlás minőségét figyelembe véve óriási felelőtlenség, amikor a hasonló kerítéseket „Vasfüggöny” névvel illetik. Az utóbbi időben lábra kapott történelmi mémek közül ez csak az egyik. Egy rövid lista következik ezekről a meglehetősen rosszízű vagy egyenesen cinikus tévedésekről:

Teljes cikk

Orbán Balázs

kutatási igazgató, Századvég Alapítvány

„Tekintettel arra”, „kitart amellett”, „emlékeztet”, „elítél”, „megjegyez”, „sajnálatosnak tart”, „megállapít”, „felkér”, „sürget”

2015. július 04.

Bizonytalan jogi fogalmak politikai fegyverré válnak. Mindez viszont nem erősíti, hanem éppen ellenkezőleg: gyengíti az uniós tagállamok közötti szolidaritást.

Az elmúlt héten az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése ismét Magyarországgal foglalkozott, és – a kormánypárti politikus delegáció nagy sikereként – úgy döntött, hogy lezárja a hazánkkal szembeni „különleges eljárást”. Mindeközben az Európa Tanács másik szerve, a Velencei Bizottság egy héttel koráb+ban újabb ajánlásokat fogalmazott meg a magyar médiatörvénnyel összefüggésben. Az Európai Parlament pedig éppen néhány hete foglalkozott ismét – ahogy a baloldal hívja – „az aktuális magyar ügyekkel” vagy – ahogy a jobboldal hívja – a „Tavares II.”-vel. Még mindig nem könnyű tehát tisztán látni, hogy hogyan is állunk a magyar közjogi átalakítások miatt a külföldi partnereinknél. Az európai szervezetek jövőre vonatkozó tárgyalási ütemezési terveit nézve pedig arra kell készülnünk, hogy az elkövetkező hónapokban is futószalagon fognak érkezni a kérdésről az újabb – néhol meglehetősen ellentmondó – információk.

Éppen ezért az alábbiakban megpróbálom pontokba foglalva, rendszerezetten összeszedni, hogy hogyan is állunk most – politikai és jogi szempontból. Hátha ez segít a kívülállóknak is tisztábban látni.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Görög tovább

2015. július 06.

A cikk írásának pillanatakor még nem volt ismert a görög népszavazás eredménye.

Mindenki tudja, a görög adósság fillérre visszafizethetetlen, tudja ezt Juncker, Dijsselbloem és Frau Merkel is. Alexis Tsipras tehát nem kekeckedett Európa úgymond „nagyágyúival” (szent ég!, milyenek lehetnek a kicsik?!), csupán erre a nyilvánvaló tudásra is apellálva, alkudozott velük. De közös tudás ide vagy oda, egyáltalán nem mindegy, ki-kivel alkuszik. Mert nem csupán a pénz itt a tét, hanem, hogy ki mire mutat majd ezzel példát. Szembeszegülhet-e büntetlenül az új baloldal Európa „nagyágyúival”, avagy az európai társadalmakat mosolytalanul szorongató Frau Merkel kezében marad-e a fakanál?

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Indul a bazi nagy európai OXI kampány?

2015. július 08.

A görög OXI egy régi-új életérzést erősített fel, amit nyugodtan nevezhetünk Westalgiának. A nyugat-európaiak egyre erősebb nosztalgiát éreznek az euró (valójában a globalizáció és a 2004-es uniós keleti bővítés) előtti idők iránt. Most dől el, hogy a turbókapitalizmus eddig ismert politikája folytatódik-e, vagy az Eurózónában – legalábbis egyelőre, pl. egy transzferunió révén – visszatérnek-e egy “szociális piacgazdaság light-ra”?

Eddig főként a Westalgia jobboldali populista változata látszott sikeresnek (Cameron, Marine Le Pen, AfD, FPÖ). Ezek a pártok a kelet-európai vendégmunkások számának csökkentésével, vagy a nemzeti valuta bevezetésével az euró (valójában a globalizáció és a keleti EU-bővítés) előtti életszínvonalhoz való közeledést ígérik. A jobboldali populisták a turbókapitalizmus status quo-ját, annak downsizingra és (adó-)optimalizációra épülő lényegét érintetlenül hagynák, csak többet osztanának vissza szavazóiknak.

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Néhány mondat a civilizációról

2015. július 10.

A bevándorlás-vitában felsorakozott az állandó jelleggel érzékenyítő tréningeket vezető élcsapat – holott a foglalkozások megtartására nem érkezett kérés sehonnan.

Mindezzel önmagában nincs baj, amíg nem lesz ezekből az érzékenységekből politikai döntés. Az érzékenyítő tréning vezetői afféle civilizációs elit öngyilkos-alakulatként járnak el (álá Brian élete).

Az alakulat egyik kedvenc érve az, hogy mit szóltunk volna ahhoz, ha 1956-ban a nyugatiak nem fogadják be a menekülő magyarokat. Igen tetszetős érv, csak épp hamis. Kellemetlen belátások következnek.

Teljes cikk

A görög megállapodás hat tanulsága

2015. július 13.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Az éjjel elfogadott görög megállapodás legképmutatóbb része valószínűleg maga az elnevezés: mentőcsomag. A feltétel nélküli kapituláció sokkal pontosabb lenne. Lássuk miért:

1.  Görögország elveszítette a szuverenitását. Igaz, valójában ez már évekkel ezelőtt megtörtént, de a most kötött megállapodás üti rá a pecsétet Görögország gyarmati státusára. A felelősök hosszan sorolhatók, kezdve a korrupt görög kormányoktól, a velük összejátszó nemzetközi pénzintézeteken át a görög választókig bezárólag, de itt most nem ez a lényeg. A mostani megállapodás lényege, hogy az utolsó csepp pénzt és vagyontárgyakat is kifacsarják Görögországból a következő években, évtizedekben. A megállapodás egyik sarokpontja a „depolitizált” és „független” privatizációs ügynökség kitétel. Hogy a csodába lehetne független egy privatizációs ügynökség? Kitől? A választott kormánytól? A magyar fülek persze pontosan értik, hogy ez mit jelent.

Teljes cikk

Sziriza – hulló csillag

2015. július 15.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Így nem újult meg az európai baloldal, avagy ha szabadságharcba kezdesz, ne válassz baloldali kormányt.

A kilencvenes évek végén még meredeken felfelé ívelő baloldal karrierje a 2000-es évek közepére leáldozott. Schröder kancellár beült a Gazprom egyik cégének felügyelőbizottságába, Tony Blair belesült az iraki tömegpusztító fegyverekről hamisított jelentésbe, Zapatero egy pénzügyi csődtömeget hagyott Spanyolországra, a szebb napokat látott lengyel utódpárt pedig végleg kiszenvedett. A baloldal hanyatlása, a szokásos jobb-bal ciklikusság mellett valószínűleg arra is visszavezethető, hogy a 90-es évek gazdasági hurráoptimizmusát a kétezres évekre a gazdasági lassulás váltotta fel, 2008-tól pedig stagnálás, sőt hanyatlás kezdődött. A baloldali kormányok redisztributív, osztogató politikája a romló gazdasági környezetben már nem volt fenntartható.  

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Eurózóna a kint lévők szemével

2015. július 16.

A görög válság kapcsán ugyan sok szó esik az eurózónáról, arról azonban keveset beszélünk, hogy mit gondolnak a közös valutaövezetről az európai polgárok.

Európai Központi Bank, görög válság, alacsony gazdasági növekedés az euróövezetben, trojka, euró árfolyam, Angela Merkel, infláció az eurózónában, grexit… És a sort még folytathatnánk. Az utóbbi hetekben számtalan megközelítésben foglalkoztunk az eurózónával, csak azt nem vettük még számba, hogy mit gondolnak minderről az EU állampolgárai.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Minden hatalmat a cégeknek?!

2015. július 17.

A görög tragikomédia, a népvándorlási dráma elhomályosítják kissé a transzatlanti világ egy harmadik színpadát, noha azon aztán tényleg jövőformáló erőpróba zajlik.

Lehet persze, hogy e homály nem véletlen.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió között idestova két éve tartó szabad kereskedelmi és beruházási tárgyalásokra gondolok, angol „becenevén” a TTIP-re. 

Tárgya ezeknek egy olyan politikai dilemma is, amelyre nagyon nem mindegy, mi lesz a megoldás: a válasz ugyanis egész világunkat átalakíthatja.

Látszólag ártatlan a kérdés, pedig nem az.

Teljes cikk

Kóczián Péter

Az EU nélkül nem fogunk fejlődni

2015. július 18.

Szívem szerint társadalmi vitát kezdeményeznék, de biztos vagyok benne, hogy a kutyát nem érdekli ez a téma, úgyhogy csak annyit teszek, hogy megírom ebben a posztban azt, ami szerintem Magyarország stratégiai fenyegetettsége.

A magyar nemzet nemzeti jövedelme termelése során képtelen annyit termelni, hogy fejlesztésekre is fussa – ha a jelenlegi nemzeti jövedelmet és kiadásainkat adottnak vesszük.

Csak akkor tellene fejlesztésre, azaz új kórházi műszerekre, illetve a fenntartásra, például az utak színvonalának megőrzésére, ha csökkentenénk az oktatási, egészségügyi, igazgatási vagy akár rendőri, katonai kiadásainkat.

Teljes cikk