eu” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 190

Egyék meg, amit főztek

2016. május 14.

Eddig nagyon fontos és jó dolog volt „A Demokrácia” mint olyan, mindig lehetett rá uniós szinten hivatkozni, ha más nem maradt. Most hirtelen kiderült, hogy nem is olyan jó az, ha például népszavazásra „használják” – az EU ellenében. Azok korholják most „a populizmust”, akik kitalálták ezt a fene nagy demokráciát. Hát egyék meg, amit főztek!

(Kép forrása: itt.) 

Ott van az ejropunióról szóló szerződés 2. cikkében, ott áll fényesen, világosan: „Az Unió (…) a demokrácia, a jogállamiság (…) tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban”. Ezen fennkölt közös európai értékekre – „common values, that we all share” –hivatkoztak ’puniós vezetők Brüsszeltől Strasbourgig és européer tagállamférfiak, akárhányszor csak bele kellett rúgni Magyarországba (és most Lengyelországba) az elmúlt években. Nem találtak konkrét fogást a korholt Alaptörvényen? Mégsem szüntette meg a sajtószabadságot a médiatörvény? Tartottak demokratikus választásokat az új választási rendszerben? Sebaj, A Demokrácia – mely hát uniós alapérték, kérem! – akkor is sérült, erodálódott, rozsdássá marta azt a populizmus oxidációja.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Népszavazás, vagy alkotmánymódosítás? Mi véd jobban a kvóta ellen?

2016. május 19.

Az Országgyűlés minapi szavazásával eldőlt, hogy Európában elsőként mi magyarok dönthetünk népszavazáson arról, hogy kikkel (nem) szeretnénk együtt élni.

(Kép forrása: itt.

Ezzel a népszavazás vagy alkotmánymódosítás kérdése is megoldódott, hiszen az Alaptörvény módosítását eddig vehemensen követelő Jobbik képviselői is megszavazták a kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazás kiírását. Felkészül Ausztria?

Teljes cikk

Megyery Gerda

politológus

Ízlésvita a káoszról

2016. május 20.

Tanulság Franciaországból: a gyenge, cselekvésképtelen kormányzat alatt szétesik a demokratikus rend.

(Kép forrása: itt.) 

Franciaország elnöke a minap keresetlen szavakkal illette hazánkat. Egy rádióinterjúban – Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnök korábbi mondataira reagálva – François Hollande kijelentette, hogy ő bizony nem szeretne olyan társadalmat, mint amilyen a magyar (vagy a lengyel).

Teljes cikk

Aki időt nyer…

2016. május 30.

Lánczi Tamás

politológus

Ha sok migránst befogadsz, folytathatod az eladósodást – ezt üzeni Brüsszel.

Két héttel ezelőtt Brüsszel elfogadta a Matteo Renzi vezette olasz kormány 2016-os költségvetését. A Financial Times szerint Brüsszel „soha nem látott” rugalmasságot tanúsított az olasz adósságcsökkentési folyamat kapcsán. Renziék gyakorlatilag minden engedményt megkaptak, amit csak kértek. Az olasz kormánynak küldött levelében a Bizottság ugyan felhívta Renziék figyelmét arra, hogy 2017-ben további takarékossági intézkedéseket kell véghezvinniük, de (többek között) egy 14 milliárd eurós költségvetési könnyítést azért megítéltek a javukra.

(Matteo Renzi és Gyurcsány Ferenc.)

Teljes cikk

Megyery Gerda

politológus

Munkanélküli migránsok, Soros György ajánlásával

2016. május 31.

Közel 1 millió bevándorló várja menedékkérelme elbírálását. Nyártól nagy részük megjelenhet az európai munkaerőpiacon – munkanélküliként.

Talán emlékszünk még, hogy a migrációs válság kezdetén neves közgazdászok hada érvelt amellett, hogy a szakképzett és dolgos migránsok fogják fellendíteni Európa gazdaságát.

(Migránsok a görög-macedón határon.) 

Független híroldalak számoltak be arról, hogy a migránsok többsége „meglepően jól képzett”, sőt, egyenesen azt állították, hogy a bevándorlók egyszerűen „túlképzettek” (főleg a magyarokhoz képest).

Maximumon pörgött tehát a liberális propagandagépezet. A független értelmiségiek már-már nyíltan hangoztatták, hogy a legjobb lenne az európai lakosságot egy az egyben migránsokra cserélni. Akkor végre kilábalna az Unió a válságból!

Teljes cikk

Gát Ákos Bence

alapító elnök, Duel Amical

Bevándorlás: egyre többen visszhangozzák a magyar álláspontot

2016. június 03.

Mindinkább érvényesülni látszik Európában az az álláspont, amelyet Magyarország a kezdetektől fogva hirdet. A kontinens biztonsága veszélyben van, az Uniónak elsősorban az európai állampolgárok védelmére kell koncentrálnia.

(Katonák a brüsszeli Maelbeek metróállomáson.) 

A bevándorlás okozta válság kitörésekor a magyar kormány reflexe helyes volt: a közrend fenntartását és az állampolgárok védelmét tekintette legfontosabb céljának. Az ország déli és egyben az Európai Unió külső határszakaszait védő kerítés felépítése erre tagadhatatlan bizonyítékot szolgáltat. Tavaly nyáron még sokan bírálták a határvédelmi intézkedést, a biztonságos hétköznapokat természetesnek tartó számos európai politikus a kerítésépítést durva, erőszakos cselekedetnek minősítette. Bár a jogos önvédelem Európa szerte elfogadott, a határvédelemi intézkedéseket mégsem ebből a szemszögből közelítették meg. A párizsi és a brüsszeli terrorcselekmények robbantásai azonban, ha nem is váltottak ki drasztikus politikai változásokat, elkezdték eloszlatni a rózsaszín ködöt. Az állampolgárok szemében biztosan, az európai politikai vezetők szemében remélhetőleg.

Teljes cikk

A demofóbiáról

2016. június 08.

Lánczi Tamás

politológus

Guy Verhofstadt, a politikai demofóbia szótári illusztrációja.

Az orvostudományban régóta ismert fogalom a tömegiszony, más szóval demofóbia.  A pszichológia a demofóbiát olyan megbetegedésként írja le, amely során az emberek nagyobb csoportja, tömege a betegből intenzív szorongást, undorral vegyes félelmet, sőt, egyenesen rettegést vált ki.

A politikatudomány mindeddig nem használta a demofóbia kifejezést, ám itt az idő, hogy bevezessük és használjuk azokra a politikusokra, akik kórosan szoronganak választóiktól.

(A politikai demofóbia szótári illusztrációja: Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője.)

Teljes cikk

Gát Ákos Bence

alapító elnök, Duel Amical

Hová tűnt Európából a tisztelet?

2016. június 22.

Miközben a tagországok egymás hibáit keresik, egyre jobban gyengül Európa. Egymás folyamatos kritizálása helyett fontosabb lenne a kölcsönös tisztelet.

„Tiszteletet a magyaroknak!” – állt nagy betűkkel a Fidesz európai parlamenti választási kampányplakátjain 2014-ben. Rövid, tömör, egyértelmű felszólítás. Technikailag tökéletes kampányszöveg. A választások hevében talán nem sokan gondolkoztak el azon, hogy a kormánypárt az Európai Unió egyik legmélyebb, egyre inkább kézzel fogható politikai problémájára mutatott rá. Nem felszínes populizmus, hanem mélyen megfontolandó gondolat.

(Június 23-án, vagyis holnap lesz népszavazás Nagy-Britanniában az ország európai uniós tagságáról.) 

Teljes cikk

Miről szól a brexit valójában?

2016. június 23.

Lánczi Tamás

politológus

Hazaküldik Londonból az unokatesót? Ez is fontos kérdés, de van még itt valami más is.

(Kép forrása: itt.) 

Az átlag magyart leginkább az foglalkoztatja a brit népszavazás kapcsán, hogy mi lesz a sorsa az Egyesült Királyságban élő rokonainak, ismerőseinek. Ha pedig netalán kockázatosabb értékpapírokban tartja a vagyonát, akkor azon morfondírozik, hogy eladjon vagy vegyen ma a tőzsdén.

Akik egy lépéssel tovább mennek, azon törik a fejüket, hogy mi lesz az európai gazdasággal, ha a britek kilépnek a közösségből. Egy még távolabbi horizonton pedig az Európai Unió jövője a kérdés.

Pedig a mai brit népszavazás egy ezeken túlmutató kérdésről is szól. A brexitben egy világméretű jelenség, a globalizáció sűrűsödik össze. Az emberek Antwerpentől Chicagóig, és Londontól Pekingig aggódva figyelik, ahogyan a globalizáció felszámolja hagyományos életterüket, hagyományos társadalmi kapcsolataikat, munkahelyüket, és leértékeli vagyonukat. Magyarán, hogyan teszi őket napról napra egyre kiszolgáltatottabbá.

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Az angolok távoznak

2016. június 24.

Kezdődik: mindenki átvedlett szakértővé, és már mindenki tudja, mi lesz a következménye a Brexitnek. Külpolitikai, gazdasági, geopolitikai, jogi, és ezer más szempont alapján elbírálta az internet népe, miért is volt rossz döntés a briteké.

(Kép forrása: itt.

Pedig önmagában nagyon keveset tudhatunk a végkifejletről. Egyelőre annyit tudunk, hogy a britek úgy döntöttek, elhagyják az Európai Uniót. Hogy ezt milyen formában teszik, hogyan fognak megegyezni az Európai Unióval, mikor hagyják el stb., ez még a jövő zenéje. Mindenesetre a status quo valóban felborult, de azt biztosra mondani, hogy összeomlik a brit gazdaság, vagy, hogy most aztán háború lesz, arra utal, hogy némelyek gyorsan elvégezték a delphoi-tanfolyamot.

Teljes cikk