dk” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 7

Böcskei Balázs

politológus

Ki (nem) nyert Veszprémben?

2015. február 26.

A veszprémi időközi választás következményei – a baloldal szemszögéből.

Pár hónappal a választás előtt a Republikon kutatásának publikálásakor senki nem gondolta volna, hogy a 30 százalékos ismertségű Kész Zoltán hozhatja a mandátumot abban a választókerületben, amelyet korábban Navracsics Tibor toronymagasan nyert. A tárgyalt kutatás ugyanakkor azt is megmutatta, hogy az ismertségi problémákkal küzdő Késznek  kedveltsége azok körében, akik ismerik magas, szimpátia-indexe nem elhanyagolható. Ugyanezen kutatás jelezte azt is, hogy bár a megkérdezettek szerint helyben a dolgok elismerésre méltóan folynak, jelentős többségük szerint Magyarországon rossz irányba mennek a folyamatok. Azaz: ha és amennyiben a kormánnyal kapcsolatos ellenérzések dominálnak majd a választás kapcsán, akkor megfelelő mobilizáció mellett éles lehet a verseny, ha viszont a helyi ügyek „haladása”, Veszprém fejlődése lesz a fontosabb tényező – ahogyan a Fidesz ezt próbálta is kidomborítani, kiemelni Veszprémet a közhangulatból –, akkor a rá jellemző mobilizációs képességével inkább a jobboldal nyerhet. A végeredmény ismert, s lám a decemberben még nem látott jobboldalon belüli és környéki konfliktusok csak erősítették azt, hogy nem a helyi fejlesztések irányáról szól majd a kampány.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Gyurcsány izeg

2015. április 20.

Nem kell színpadra invitálnia Orbán Viktornak Gyurcsány Ferencet, segít ő neki önszántából is.

Gyurcsány izgése most elsősorban az MSZP ellen irányul, szeretné azt sugallni, hogy pártja sokkal alkalmasabb a demokratikus ellenzék irányítására, mint a szocik vezetése. Lám, sejthette ezt Martin Schulz is, merthogy az Európai Parlament minap hazánkban járt szocialista elnöke nemcsak Tóbiásékkal, hanem állítólag vele is találkozott, ami némi nagyvonalúsággal akár így is magyarázható. Ráadásul a DK és az MSZP között bizonyos szemszögből nincs is akkora különbség, már csak azért sem, mert mindketten Orbán távozását akarják, üzeni a szocialisták szimpatizánsainak Gyurcsány, tudván tudva, közöttük is lehetnek ám az ő nyomulására fogékonyak.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

A pénznek nincs szaga

2015. május 13.

Gyurcsány szerint jobb, ha nem is tudjuk, honnan volt az MSZP pénze. Nos, most már legalább arról lehet elképzelésünk, hogyan finanszírozzák a DK-t.

„Én voltam ennek a pártnak az elnöke, sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon, ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk” – mondta Gyurcsány Ferenc 2013 októberében az MSZP pénzügyeiről.

A szocialista párt finanszírozásával kapcsolatban talán sosem fogunk tisztán látni, arról viszont már lehet elképzelésünk, honnan pénzelik Gyurcsány új pártját, a DK-t. Nem ok nélküli a feltételezés, hogy Brüsszelből.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

A DK már a spájzban van?

2016. november 14.

Sajtóhírek szerint az MSZP és a DK már fel is osztotta egymás között a budapesti választókerületeket. Ebben az a hír, hogy a baloldali és liberális pártok között éppen csak elkezdődtek a 2018-as választási együttműködési tárgyalások, így a baloldali blokk (maximum követelésével) kész tények elé akarja állítani a liberálisokat.

(“2006-tal ellentétben most a fővárosi liberális szavazóknak kellene felsorakozniuk a baloldal mögött.”)

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Évértékelők ideje

2017. február 14.

Az évértékelő beszédekkel hivatalosan is elindult a tavaszi politikai szezon. A Jobbik és a DK elnökének mondandója a nagypolitikai radar alatt maradt, az LMP-s helyzetértékelés hírét Botka László közeledése semlegesítette. Miközben a média még mindig Orbán Viktor évértékelőjétől hangos, addig a szocialisták miniszterelnök-jelöltje messze a mezőny után kullogva, még csak most írja programadó beszédét.

(Orbán Viktor évértékelője)

Orbán Viktor 19., Gyurcsány Ferenc 13. és Vona Gábor 7. évértékelő beszéde azt mutatja, hogy ez a műfaj szervesen beépült a magyar politikai életbe. A releváns pártok elnökei a tavaszi parlamenti szezon nyitásaként programadó beszédet mondanak, amiben értékelik az előző évet, és kitűzik az új esztendő feladatait.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Gyurcsány, Bözsi néni, a 13. havi nyugdíj és az igazság teljes kibontása

2017. május 09.

Nem osztogatják, hanem fosztogatják! – a jereváni rádió híre a 13. havi nyugdíjról is szólhatott volna. Gyurcsány Ferenc pár soros bejegyzésével akarta a 13. havi nyugdíj megszüntetésének felelősségét hivatali utódjára tolni, elvégre 2018-ban nem Bajnai küzd politikai túléléséért és a nyugdíjasok szavazataiért.

Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon a 13. havi nyugdíj megszüntetésének évében, az MSZP kongresszusán.

Ha nem szóltál volna, bölcs maradtál volna! – Gyurcsány Ferenc szerint Bözsi néninek nincsen igaza, mert az ő kormányzása alatt végig volt 13. havi nyugdíj, és azt csak a Bajnai-kormány szüntette meg. Az első hallásra hihető mondattal azonban a “szenvedélyes igazságbeszéd” műfaj megteremtőjének és koronázatlan bajnokának ismét nem sikerült az igazság minden részletét kibontani.

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

Piszkos Fred barátsága

2018. június 14.

Közleményt adott ki a DK – ez gyakorlatilag Gyurcsányt jelenti – melyben aggodalmát fejezte ki, hogy esetleg eltávolítják Nagy Imre szobrát a Vértanúk teréről. Erről nekem Rejtő Jenő örökbecsű figurája, Piszkos Fred jutott eszembe, aki annyira utáltak, hogy amint ő szeretni kezdett valakit attól mindenki azonnal elfordult. Gyurcsány pontosan ilyen alak, akit ő szeret az egyből gyanússá válik.

„...Akkor agyonlőttük őt, s bedobtuk a meszesgödörbe. S mikor a mész elnyelte már, munkánkhoz akkor visszatértünk.”

Brecht: A rendszabály

 

Mindannyian emlékezünk egyik legkulisszahasogatóbb melodrámájára, mikor letérdelt Nagy Imre szobra előtt és azt kérdezte sírástól elcsukló hangon: „Imre te mit tennél?” Imre hallgatott, így aztán Gyurcsány pontosan azt csinálta amit ő: nem kormányzott, sodródott az eseményekkel.

Akár legyinthetnénk is, ugyan már, kit érdekel Gyurcsány véleménye? Nem áll mögötte valós politikai erő, az a néhány rohamnyugdíjas akik stabilan támogatják plusz Nidermüller nem számít sokat. Csakhogy.

A háttérben egy régi vita áll, melynek tétje ’56 emlékezete, illetve Gyurcsánynak és elvtársainak az az állítása, hogy a felkelés tulajdonképpen a kommunisták önkorrekciós kísérlete volt és mint ilyen elsősorban az ő ünnepük. Mint minden hatásos, hazugság ez is tartalmaz igazságokat is. Kétségtelen, hogy magában ’56-ban és annak előzményeiben is nagy szerepet játszottak a kiábrándult kommunisták. Azt már csak én teszem hozzá, hogy szerintem ennek a kiábrándulásnak oka a félelem volt, hogy az egyre paranoiásabb Rákosi-féle vezetés az ő akasztásukon is gondolkodik. Amíg elvtársaik jobboldaliakat, „fasisztákat” akasztgattak, csuktak börtönbe, addig nem ábrándultak ki annyira. De ezt bizonyára csak az én rosszmájúságom mondatja velem.

Teljes cikk