civilszervezetek” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 5

Soros György és a Nők Menete

2017. január 23.

Lánczi Tamás

igazgató, XXI. Század Intézet

A hétvégi Nők Menete bepillantást engedett a Soros-féle Nyílt Társadalom működésébe.

(Demonstrálók a Nők Menetén.)

A liberálisok szerint Soros György politikai befolyása puszta fikció, amit az Orbán-kormány talált ki, hogy a „menekültek” után – hiszen az illegális bevándorlás is „álprobléma” – újabb nem létező ellenséget kreáljon. Aki azt állítja, hogy Soros Györgynek Magyarországon és a világon jelentős politikai ereje van, az bizonyára üldözési mániában szenved, és túl sok összeesküvés-elméletet olvasott.

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Már megint

2017. január 24.

A „civilek” – most az Amnesty International – már megint aggodalmaskodnak, mert szerintük Európában a sorozatos terrorcselekmények nyomán „aránytalan és diszkriminatív” jogszabályokat fogadott el sok uniós ország – nem fogják kitalálni, Magyarország is. Ejnye.

(Zavargás a horgos-röszkei határátkelőnél 2015 szeptemberében.)

Azt se gondoltam volna soha, hogy ilyet le fogok írni, de végül is az Amnesty legutóbbi jelentésének (rész)diagnózisa helytálló. Azt mondja ugyanis, hogy „paradigmaváltás következett be Európa-szerte: a korábbi nézet helyett, amely szerint a kormányok kötelessége olyan biztonságos környezetet teremteni, ahol a polgárok élvezhetik jogaikat, egyre inkább az a felfogás válik uralkodóvá, hogy biztonságuk megteremtése érdekében a kormányoknak korlátozniuk kell az emberek jogait”. Ez valóban így van – teszem hozzá, nagyon helyesen –, hogy egyre több uniós tagállamban, köztük Magyarországon is, olyan jogszabály-módosítások történtek, melyek azon az alapon állnak, hogy a biztonság a szabadság előfeltétele. Úgy is fogalmazhatnánk: ahhoz, hogy egyéb alapjogok érvényesülhessenek, mindenekelőtt az élethez való jogot szükséges biztosítani. És az elmúlt időszak Brüsszeltől Párizson és Nizzán át Berlinig érő terrorcselekmény-sorozata (hogy csak a szűk értelemben vett európai térséget említsük) arra késztette a jogalkotókat, hogy ezt a szempontot hatványozottan érvényesítsék jogrendszereikben.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Egy józan cionista

2017. május 22.

Antiszemita-e az, aki Soros György ilyen vagy olyan tevékenységét kritizálni merészeli?

Korántsem akadémikus a kérdés, hiszen e megbélyegző jelzőt jó páran – itthon és Brüsszelben egyaránt – előszeretettel sütik rá Soros kritikusaira. Nyílt vagy bujtatott antiszemitizmust tulajdonítanak nekik, legyen szó akár a CEU, akár a civil szervezetek támogatásának ügyéről, vagy éppen Sorosnak a nyílt társadalom jegyében kialakított migrációs filozófiájáról.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

regionális igazgató, XXI. Század Intézet

Miért titkolják az álcivilek pénzforrásaikat?

2017. augusztus 16.

A “mediterrán taxi” a magukat civilnek mondó szervezetek pénzforrásaira irányította a figyelmet. Miközben az átláthatóság bajnokaiként tetszelegnek, addig az álcivilek sem nálunk, sem Olaszországban nem akarják kőkemény politikai tevékenységük támogatóit felfedni.

Mikroadományok. Amit Barack Obamának még elhittünk, Emmanuel Macronnál már sántított, az a Momentum Mozgalomnál már egyenesen nevetséges. Maradjunk is az elhíresült bodajki Nyitás Fesztiválnál, ami a start up fővárosi pártocska bevallása szerint 12 millió forint veszteséggel zárult.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

regionális igazgató, XXI. Század Intézet

A Soros-árvák mélyen Brüsszel zsebébe nyúlnak

2019. február 01.

Soros György szinte hazajár Brüsszelbe, ahol puszival és államfőnek kijáró tisztelettel fogadják. Nem véletlenül, hiszen a Soros-hálózat saját bevallása szerint a 751 képviselőből 226-ot tart ”megbízható partnerének”. Számuk várhatóan csökkenni fog, ezért az európai adófizetők pénzén már előre gondoskodnak a Soros-árvákról.

A brüsszeli Európai Parlamentet sokáig a szocialisták és a Néppárt nagykoalíciója határozta meg, amely egyes kérdésekben számíthatott a Zöldek és a liberálisok támogatására is. Mivel ezek a pártok már régóta nem az európaiak, hanem a bankok és multicégek érdekében politizálnak, és a neoliberális gazdaságpolitika megszorításait hozták országaikra, már a legutóbbi, 2014-es választáson is rengeteg mandátumot veszítettek.

Legnagyobb vesztesként a Néppárt akkor 53 (Merkel CDU-ja 5) helyet veszített, míg a liberálisok 16, a Zöldek 8 képviselővel kisebb frakciót alakíthattak. A velük körülírható mainstream helyzete azóta csak romlott, hiszen az újkori népvándorlás 2015-ös tetőzésénél kiderült, hogy ezek a pártok egy bevándorláspárti szövetséget alkotnak, amely Soros György által írt első és második kottából játszik.

Megkérik az árát.

Teljes cikk