v4” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 9

A Birodalom visszavág

2015. október 29.

Lánczi Tamás

politológus

A V4-ek erősödő szövetsége egyik nagyhatalomnak sem érdeke. A potenciális riválisokat sehol sem látják szívesen.

Hosszú hallgatást tört meg az Amerikai Egyesült Államok. Goodfriend távozása és az új nagykövet érkezése óta a legélesebb politikai nyilatkozatot tette a minap Colleen Bell. A nagykövet asszony az Egyesült Államok aggodalmait tolmácsolta a „magyarországi állapotokkal” kapcsolatban: beszédében megemlítette a sajtó szabadságának hanyatlását, a menekültekkel szembeni intoleráns fellépést, a civil szervezeteket sújtó kormányzati ellenőrzéseket és az Alkotmánybíróság függetlenségének csökkenését.

Az elmúlt hónapok visszafogottsága után tehát szemmel láthatóan ismét megélénkült az amerikai külpolitika. Jogosan merülhet fel bennünk a kérdés: miért éppen most? Mi az oka mindennek?

Az utóbbi időben fundamentális változások történtek térségünkben. A Visegrádi Négyek szövetsége sosem volt még olyan erős, mint amilyenné az elmúlt hónapokban vált. A lengyel választás és annak eredménye pedig még erősebbé tette a V4-ek együttműködését.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Gyógyítható-e az angol betegség?

2016. február 27.

Kevés politikus van ma Európában, aki nagyobb híve volna az Európai Uniónak David Cameronnál. Ha június 23-án mégis bekövetkezne a „brexit”, vagyis a népszavazáson a kilépés mellett döntenének a britek, neki az aligha tenne jót.

(Kép forrása: itt.)

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Élet a brexit után: Merre mozdulnak a V4 országok?

2016. június 30.

Mintha 1914-et írnánk! A tudomány és technika alapjaiban változtatja meg hétköznapjainkat. A mondén elit életvitele és a tömegek fogyasztói mentalitása alig különbözik, a fejlett centrum látszólag prosperál. A “boldog békeidőknek” egy nem várt esemény vet véget, sodródás, majd konfliktus (nem feltétlenül háború) követezik. Vajon tényleg ismétli magát a történelem?

(Merkel kancellár és Cameron miniszterelnök)

A britek döntése végleges, az Egyesült Királyság távozik az EU-ból. A szigetország 300 éves demokráciája a többségi modellre épül, akinek akárcsak eggyel több szavazata van, az nyer. Esetünkben 1,4 milliós többségben voltak a kilépéspártiak.

Teljes cikk

Szabó Dávid

programigazgató, Századvég Alapítvány

Emelkedő tétek Európája

2016. augusztus 30.

Ideje leszámolni a maradék illúziókkal is: a kötelező betelepítési mechanizmus lankadatlan erőltetése pontosan jelzi, milyen bánásmódra számíthat Magyarország és a térség a brüsszeli elitek Brexitet követő, pánikszerű vagdalkozásában. A hatalmaskodás ellen viszont kétféle orvosságunk is van: a népakarat világos kinyilvánítása és a közép-európai összefogás.

(A visegrádi négyek és Németország csúcstalálkozója.)

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Szlavkov nem Visegrád

2017. augusztus 28.

Bevallottan a V4-ek és az új tagországok megosztásának szándékával érkezett a múlt héten térségünkbe Macron francia elnök. Elég vastag az arcán a bőr, ráadásul havi majd 3 millió forintért még sminkelteti is.

A megosztott és gyenge hazai balliberális ellenzék úgy tűnik, letett az “oktatás, egészségügy, korrupció” kommunikációs panelről, és a “Moszkva rossz, Brüsszel jó” fordulattal próbálkozik. Aki kimarad mageurópából, az (örökre) lemarad – harsogják. 

Lengyel nővér és vízvezeték szerelő. Korábban tőlük féltek a franciák és hollandok.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Fukuyama igazat ad Orbán Viktornak

2018. május 16.

A nagy világmagyarázó nemrég Kijevben járt és interjút is adott. Még nem adta fel a liberális demokrácia mindent elsöprő győzelmében való hitét, ám egy lényegi dologban igazat adott Orbán Viktornak.

Francis Fukuyama az 1989-es “annus mirabilis” évben megjelent, “A történelem vége?” esszéjét néhány évvel később “A történelem vége és az utolsó ember” címmel könyv formában is megjelentette. Ebben az IMF 1989-es Washingtoni konszenzusára és a Samuel P. Huntington által szintén ekkor megfogalmazott demokratizálódási hullámokra építve fogalmazta meg máig híres és vitatott tézisét a (neo)liberális társadalommodell diadalútjáról.

Teljes cikk

Közép-Európa diktálja a tempót

2018. június 22.

Lánczi Tamás

politológus

A múltban számos birodalom bukását okozta az önelégültség és az elkényelmesedés. Vegyünk egy érdekes példát.

Kevesen tudják, hogy a középkor legnagyobb hajóját nem a britek, a spanyolok vagy a portugálok, de még csak nem is a velenceiek építették, hanem a kínaiak. Összehasonlításként: a 15. század elején épített kínai „kincses hajók” hossza elérte a 137 métert, míg Kolumbusz Kristóf Santa Mariája mindössze 25 méter hosszúságú volt. Azt is tudjuk a kínaiakról, hogy a hajózás és a csillagászat mesterei voltak, kultúrájuk több ezer évre tekintett vissza. Gazdaságuk, társadalmuk, kultúrájuk és városaik mind fejlettebbek voltak, mint a korabeli európaiak. Mindezek dacára nem Kína, hanem mi, európaiak hódítottuk meg Ázsiát. Nem mi játszunk a ku-cseng húrjain, hanem kínai és japán gyerekek tanulnak meg virtuóz módon zongorázni és hegedülni. A világ keleti fele beszél angolul, és nem mi tanulunk kantoniul, és vélhetően több sör fogy Ázsiában, mint rizsbor Európában. Dacára az óriási fejlettségüknek, a nyugati kultúra hódította meg Ázsiát, és formálta a saját képére technológiai, kulturális és társadalmi értelemben, a középkori virágzó Kína pedig több közel 200 évnyi válságba került, amelyből csak az utóbbi két évtizedben kezdett el kimászni.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Hollómese

2019. szeptember 17.

Mindenki ismeri La Fontaine meséjét, melyben a róka kiravaszkodja a holló csőréből a sajtot. Ha az ifjabbak közül valaki mégsem, akkor sürgősen pótolja. Alapsztori.

Macron, már az óvodában hallhatta zseniális honfitársa példázatát, nyilván meg is értette, s úgy fest, szívesen alkalmazná. Természetesen ő a róka, a V4 a holló, a sajt pedig a visegrádiak mindeddig megőrzött uniós akcióegysége.

Kezdjük távolabbról.

Az égető uniós kihívások közül Macronék (értsd, a németek is) a brexitet legföljebb enyhíteni képesek csak, megoldani (egyelőre?) nem. Az olasz melót viszont elvégezték, Rómában megint Brüsszelre hangolt kormány van, gyengus ugyan, de legalább a „miénk”. Kérdés, meddig tudják az ötcsillagos-ballib koalíciót kitartani… Nyilván csak időlegesen, de ez most édes mindegy. A politikában az egyik, ha nem a legfontosabb időegység, a pillanat.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

A tét

2019. október 10.

Bár a főhatalmat nem érinti, a vasárnapi választásnak nemcsak a helyhatósági szint a tétje, hanem az európai nagypolitika (is).

Átrendeződés zajlik az unióban, új Európai Bizottság van kialakulóban, s nem tudni még, hogy ez tovább erősíti-e a népvándorláspárti főáramot, avagy éppen ellenkezőleg, az új felállás valamiképp korlátok közé is szoríthatja. Ámbár ne kerteljünk: a korábbi olasz kormányképlet sikeres – bár könnyen meglehet, átmeneti – szétzilálása elég egyértelműen azt bizonyítja, hogy Brüsszel népvándorláspárti politikája egyhamar aligha változik meg. Szívós érdekazonosságok állhatnak fenn a régiek és az újak (az új régiek) között.Brüsszelben ebből a szempontból árgus szemekkel figyelhetik a soron következő lengyel parlamenti választásokat, valamint az október 13-ai magyar voksolást.

Ha Varsóban idén ősszel kormányváltás lenne, az gyengítené a népvándorlásra kritikusan tekintő országok erejét, kiváltképp a V4-ekét.

Teljes cikk