tudomány” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 3

Hogyan készülnek a tudományos tények?

2016. december 17.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Avagy miként támadt rá Jürgenre a globalizáció a Hauptstrassén.

Közvélemény-kutatást készített a Bertelsmann vállalatóriás a globalizációról. A RTL Csoportot is tulajdonló német multi arra volt kíváncsi, hogyan viszonyulunk mi, európai polgárok a globalizáció folyamatához. Mivel a Századvég is készített egy hasonló, 28 európai országra kiterjedő közvélemény-kutatást, érdeklődve vettem kézbe a felmérést.

("A Fidesz és a Jobbik szavazói jobban félnek a globalizációtól, mint a többi párt szimpatizánsai" - idézet a Bertelsmann kutatásából.)

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

Hét állítás a CEU ügyről

2017. április 03.

Az alábbi egészen rövid írással nem szeretnék állást foglalni a CEU működésének ügyében, továbbá nem célom kétségbe vonni számos kolléga munkásságát, vagy alkotásait, még továbbá pedig nem kívánom megkérdőjelezni a CEU által felhalmozott tudás értékét. Mindössze a hellyel-közzel hisztérikussá váló tiltakozások mellé szeretnék lábjegyzeteket illeszteni.

1. A „tudomány” mint minőség a társadalomtudományokra nem teljesen úgy érvényes, mint a természettudományokra. Egy olyan skáláról van szó, ahol az egyik végpont a politikai célú kommunikáció, a másik pedig az elefántcsonttorony. Csak néha az a furcsa helyzet áll elő, hogy a politikai kommunikáció komolyan, módszeresen művelt alkalmazott tudományt jelent, az elefántcsonttorony meg tudományos mázba burkolt politikai elképzeléseket.

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Minden egész eltörött?

2017. július 17.

Minden láng csak részekben lobban? Minden szerelem darabokban? Minden Egész eltörött? Figyelem, morálfilozofálással vegyes politizálás következik!

Talán nem újszerű megállapítás, ha azt mondjuk, hogy poszt-posztmodern ember erkölcsi, morális és egyben politikai „meghibásodását”, gondjainak és gondolkodásmódjának okát és magyarázatát valahol Isten elhagyása környékén kell keresnünk. Ahogy Koszorús Ferenc, a budapesti zsidóság 1944-es megmentője emlékirataiban fogalmazott: „A bajok gyökerét ott találjuk meg, ahol és amikor ki merték mondani az Isten tagadását, s a bajok ott és akkor váltak zülléssé, az emberiség vesztébe rohanásává, ahol és amikor intézményesítették Isten tagadását”. Hogy ez hol és mikor történt meg, nehéz pontosan megmondani – túl is feszítené egy blogposzt kereteit –, de bizonyos, hogy valahol a humanizmus, majd azt követően a felvilágosodás hozta el az ember önnön megistenülése iránti vágyát.

Moralitással, etikával, erkölccsel, végső soron a fennálló társadalmi renddel kapcsolatos vitáink, problémáink lényegében abból fakadnak, hogy az Ember önmagát, illetve a 21. századra saját boldogságát helyezte abszolút középpontba, ennek rendel alá mindent – elfelejtve, hogy igazából teremtett lény, Isten műve. Elfelejtettük, hogy van felettünk valaki, és hogy az igazi szabadság és boldogság megtalálása nem e Földön történik, pontosabban szólva ezen tartalmak nem evilági, hanem e világon túli, transzcendentális jellegűek.

Teljes cikk