terrortámadás” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 13

Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

A terroristák a szabadságjogokra is apellálnak

2015. november 21.

Európa polgárai elvárják, hogy az Európai Unió segítse a bűnözés elleni küzdelmet. Ennek keretében a bűnözők ne tűnhessenek el a határokat átlépve, és ne használhassák ki a nemzeti jogrendszerek között fennálló különbségeket – jelentette ki Viviane Reding, a jogérvényesülésért felelős uniós biztos 2011-ben „az uniós büntetőpolitika létrehozása” című közleményében. Ugyanakkor az általa körvonalazott büntetőjogi politika irányadó kritériumai már akkoriban megkérdőjelezték az EU új büntetőpolitikai irányvonalának hatékonyságát és eredményességét a bűnözés visszaszorítása tekintetében.

Az alábbiakban idézett két fő iránymutatás úgyszólván mérsékelten alkalmas arra, hogy kizökkentse a szervezett bűnözői csoportokat a komfortzónájukból.

1. „A büntetőjogi intézkedések igen kényesek az alapvető jogok szempontjából: Az új jogszabályok megkövetelik az Európai Unió Alapjogi Chartájában és az emberi jogok védelméről szóló európai egyezményben biztosított alapvető jogok szigorú tiszteletben tartását.”

2. „Minden arra vonatkozó határozatot, hogy milyen típusú büntetőjogi intézkedést vagy szankciót alkalmazzanak, egyértelmű tényszerű bizonyítékokkal kell alátámasztani, és tiszteletben kell tartani a szubszidiaritás és az arányosság elvét.”

Teljes cikk

Kovács István

stratégiai igazgató, Alapjogokért Központ

Barátok Közt – európai kiadás

2015. november 28.

Akár beismerjük, akár nem, tény, hogy mindenki látott már szappanoperát. A műfaj sajátossága, hogy a történetet írói nagyszámú epizódra osztják, amelyek aztán napi rendszerességgel futnak a különböző csatornákon. Mivel minden nap új epizód kell, az írók kapacitása viszont véges, a konfliktusok és más bonyodalmak megoldása nehézkes, hosszú és életszerűtlen.

Soha nincs olyan, hogy ha az egyik szereplőnek gondja van a másikkal, akkor elé áll és a szemébe mondja, hogy mi bántja. Ehelyett elmegy az érintett barátaihoz, családjához tanácsot kérni. Itt rendre egymásnak ellentmondó információkat kap, amelyeken aztán újra hetekig lehet vívódni, majd végül jön valami új fejlemény, ami miatt lehet újrakezdeni az egészet előröl. A nézők akkor sem maradnak le semmiről, ha a fárasztó munkanapok közben kihagynak egy-két epizódot, mert mikor újra felveszik a fonalat, a szereplők még mindig ugyanazokat a konfliktusokat próbálják megoldani, mint legutóbb.

Olyan ez, mint az Európai Unió és a bevándorlás esete. Persze ez egy modern sorozat, ott pedig fontos a nemek közötti egyensúly: hiába férfiak (Juncker és Tusk) a címszereplők, a valódi főszerepet Angela Merkel játssza. Csak itt a konfliktuskezelés életszerűtlensége nem azt eredményezi, hogy a nézők elfordulnak, hanem azt, hogy lassan tényleg megoldhatatlan lesz a probléma, akkor pedig véget ér a sorozat. Nagyjából minden hétre jut már egy rendkívüli csúcs, amely a migrációval foglalkozik. Mindig ugyanazok a konkrét problémák jönnek elő: túl sokan jönnek Európába; a migránsok többsége illegálisan, mindenféle kontroll nélkül lépi át a határokat; a jelenlegi jogszabályok betarthatatlanok. Erre rendszerint ugyanazok a válaszok születnek: fontos a határvédelem; be kell vonni a Nyugat-Balkán országait a probléma megoldásába; meg kell állapodni Törökországgal. Csak éppen közben nem történik semmi. Az Unió semmit sem tesz, hogy visszaszerezze a kontrolt a schengeni határok felett, sőt azok ellen vizsgálódik, akik tesznek ezért. A nyugat-balkáni vezetők ugyan feltűnnek néha a sorozatban, de még csak nem is mellékszereplők ők, hanem inkább kiemelt statiszták.

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Terror. Veszély. Helyzet.

2016. január 31.

Magyarország az elmúlt hónapokban a migránsválság kezelésére a leghatékonyabb intézkedéseket vezette be, melyeket elfogadásuk pillanatában hevesen kritizáltak – majd utóbb azok szükségszerűségét kénytelen-kelletlen beismerték. Most itt az „új hallatlanság”: a terrorveszélyhelyzet Alaptörvénybe foglalása.

(Golyónyomok a párizsi terrortámadás egyik helyszínén.)

Teljes cikk

Mi kell még?

2016. március 22.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Nicolas Sarkozy volt francia elnök tegnap egy tévéinterjúban azt nyilatkozta: ki kéne már mondani végre, hogy Európában háború van. Ekkor még nem tudhatta, hogy szavait az alig 12 órával később Brüsszelben elkövetett, emberéleteket követelő terrortámadások teszik még kézzelfoghatóbbá.

(A brüsszeli Zaventem repülőtér a robbantások után.)

A reggeli támadásokban nem a halálos áldozatok száma, vagy a merényletek trivialitása a legborzasztóbb, hanem az, hogy a belga fővárosban közel négy hónapja rendkívüli biztonsági készültség van érvényben. A terroristák pedig nem az utcán vagy egy szórakozóhelyen, hanem kiemelt védelem alatt álló helyeken robbantottak. A Zaventem repülőteret szabályosan telepakolták bombákkal. A támadások másik helyszínét, Maelbeek metrómegállót pedig csak néhány perc séta választja el az Európai Bizottság és az Európai Parlament épületeitől. A támadással azt jelezték, hogy ott csapnak le, ahol csak akarnak. 

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Brüsszel, március 22.

2016. március 23.

Robbantottak Brüsszelben. A precedensek alapján minden valószínűség szerint ferences szerzetesek vagy haszidok tehették. Ezt már csak azért is feltételezhetjük, mert az érzékenyítő tréning éllovasai szerint a terrorista az terrorista, nincs neki eszméje, a vallás pedig vallás, punktum. (Kivéve a béke vallását.) Ez az írás elvileg azon a csúnya előítéleten alapult volna, hogy az elkövetők iszlamisták – és mit ad Isten, valóban azok. Sokan lepődtünk meg.

(Belga rendőrök és mentők a brüsszeli metróban történt robbanást követően Mallbeek állomásnál.)

Amikor annak idején néztük a Monty Pythonokat, jókat mulattunk a Lorettás jeleneten, meg azon, amikor az Élet értelmében megkérdi az orvost az anyuka, fiú-e vagy lány a gyerek – az orvos meg azt válaszolja, korai még a szerepek ráerőltetése. Ezek a jelenetek mára egy dokumentumfilm részeit képezhetnék.

Teljes cikk

Gát Ákos Bence

alapító elnök, Duel Amical

Bevándorlás: egyre többen visszhangozzák a magyar álláspontot

2016. június 03.

Mindinkább érvényesülni látszik Európában az az álláspont, amelyet Magyarország a kezdetektől fogva hirdet. A kontinens biztonsága veszélyben van, az Uniónak elsősorban az európai állampolgárok védelmére kell koncentrálnia.

(Katonák a brüsszeli Maelbeek metróállomáson.) 

A bevándorlás okozta válság kitörésekor a magyar kormány reflexe helyes volt: a közrend fenntartását és az állampolgárok védelmét tekintette legfontosabb céljának. Az ország déli és egyben az Európai Unió külső határszakaszait védő kerítés felépítése erre tagadhatatlan bizonyítékot szolgáltat. Tavaly nyáron még sokan bírálták a határvédelmi intézkedést, a biztonságos hétköznapokat természetesnek tartó számos európai politikus a kerítésépítést durva, erőszakos cselekedetnek minősítette. Bár a jogos önvédelem Európa szerte elfogadott, a határvédelemi intézkedéseket mégsem ebből a szemszögből közelítették meg. A párizsi és a brüsszeli terrorcselekmények robbantásai azonban, ha nem is váltottak ki drasztikus politikai változásokat, elkezdték eloszlatni a rózsaszín ködöt. Az állampolgárok szemében biztosan, az európai politikai vezetők szemében remélhetőleg.

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Tel-Avivtől Orlandóig

2016. június 13.

„A politizáló értelmiség ezen a ponton teljes kudarcot vall."

(Rendőrök és családtagok az orlandói mészárlás helyszínén.) 

„A politizáló értelmiség ezen a ponton teljes kudarcot vall. Rettenetes állandóan csak azt hallani, hogy a nemzetiszocializmus a barbárságba, a sötét középkorba, a humanitás előtti időkbe való visszaesés. Akik így beszélnek, aligha sejtik, hogy az élet szekularizálódása, amit a humanitás eszméje hozott magával, éppen azoknak a keresztényellenes vallási mozgalmaknak a táptalaja, amelyen például a nemzetiszocializmus is kinőhetett. A vallási kérdés ezen szekularizált szellemek számára tabu, és annak komoly és radikális felvetése az ő szempontjukból megfontolandónak tűnik – talán azért, mert ezt is a barbárságba és a sötét középkorba való visszaesésnek tekintik”. 

(Eric Voegelin)

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Európai elit: felelősségvállalás helyett hárítás

2016. július 27.

Európa 2016-ban: 9 terrortámadás, 130 halálos áldozat, közel 500 sérült. És még csak július van.

(A nizzai terrortámadás helyszíne.)

Tudja ki ma a legbecsületesebb nyugat-európai politikus? Jacqueline Galant. Nem hallotta még a nevét? Pedig a belga közlekedésügyi miniszter az egyetlen politikus Európában, aki az országában történt terrortámadások után lemondott hivataláról. Egyedül a belga politikusnő érezte úgy, kormányzati politikusként felelősséget kell vállalnia a történtekért. Példáját nem követte egyetlen német vagy francia kollégája sem.  

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

A populizmusról

2016. augusztus 05.

Úgy tűnik, a világnak újra kell értékelnie a populizmusról kialakított felfogását – köztük a konzervatívoknak is. Úgy tűnik ugyanis, hogy a politikai korrektséggel szemben az egyedüli mentsvár a „beszéljünk egyenesen” kultúrája, mellyel lerombolható a progresszív őszintétlenkedés és álságosság. Szóval úgy tűnik, hogy a populizmus az egy jó dolog.

Párizs, Brüsszel, majd újra Párizs, Nizza, Würzburg, München, Reutlingen, Ansbach, Rouen – s ki tudja még hány város, míg e sorok eljutnak a Kedves Olvasó monitorjára. E településeket egy dolog köti össze: az elmúlt hónapokban nemrég érkezett migránsok vagy migrációs háttérrel rendelkező bevándorlók terrortámadásokat követtek el itt Európa szívében. Még inkább bizonyossá vált tehát, melyet a józan ésszel rendelkezők hónapok, de igazából évek óta mondanak: a migráció és a terrorizmus között összefüggés van, az elmúlt egy-másfél év özönvízszerű áradata pedig növelte a biztonsági kockázatokat.

(A mücheni terrortámadás helyszíne.) 

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Mérsékelten fiktív beszélgetés egy emigránssal 2040-ből

2016. december 20.

Jó hírek Igaz Európából.

- Mikor távozott Magyarországról?

- 2018 után disszidáltam, miután elviselhetetlenné vált a légkör otthon. Egy pillanatra sem bántam meg.

- Jobb Németországban?

- Először is, nem Németországnak hívjuk már, hanem Igaz-Európának. Ahol Önök élnek, azt meg Hitszegő Európának.

- Hitszegő?

- Igen, mert hátat fordítottak a tolerancia, az elfogadás és a sokszínűség értékeinek. Ezért hitszegők Önök.

- Amit itt magunk körül látunk, az volna a sokszínűség és a tolerancia?

- Igen. Itt senki sem gyűlölködik, mint a hitszegőknél. Mindenki elfogadja a különbözőségeket.

(Kép forrása: itt.)

Teljes cikk