terrorizmus” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 19

Megadja Gábor

eszmetörténész

Toleranciabajnokság vs. valóság

2015. január 07.

Háborúban nem érvényesek a békés párbeszéd elvei.

Tavaly épp Izraelben voltam, amikor megöltek három zsidó fiatalt Brüsszelben, ketten közülük Tel-Avivból érkeztek. Az izraeli fiatalok keserűen legyintettek az egészre, mondván, nincs ebben semmi meglepő, hiszen Brüsszel egy kalifátus. És ha Brüsszel az, micsoda, vagy mi lesz perceken belül Párizs vagy London – esetleg Berlin? Itt nem pusztán arról van szó, hogy „megjelent a terrorizmus” – ez igaz ugyan, de már rég, és ez nem a probléma gyökere.

Teljes cikk

Másnap

2015. január 12.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

A következő kihívásokra Európának válaszolnia kell, ha a jövőjét közösen képzeli el.

Még égnek a mécsesek a Charlie Hebdo szerkesztősége előtt, még a fülünkbe csengenek a terrorizmust elítélő mondatok, de Európának hamarosan válaszolnia kell néhány húsba vágó kérdésre. A francia hecclap elleni támadás és az azt követő európai méretű demonstráció egy rövid ideig elfedi ugyan a problémákat, ami miatt Európa közel egy évtizede egy helyben topog. A következő kihívásokra Európának válaszolnia kell, ha a jövőjét közösen képzeli el.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Aki nincs velünk...

2015. január 21.

Nem csak a közös párizsi tüntetésről készült fényképeken feszül kínos távolság a vezető nyugat-európai politikusok és a polgárok között.

Az európai egységet hivatott demonstrálni a január 7-i párizsi terrortámadásokat követő közös tüntetés, a „Köztársasági Menet”. A terrorizmus elleni tiltakozást mintegy 40 ország állam- és kormányfője vezette, akik mögött 1,5-2 milliós tömeg vonult. Szintén az európai összetartást szimbolizálta a „Je suis Charlie” jelmondat, vagyis hogy a terrortámadás után mindenki Charlie lett – illetve statáriumot hirdettek azok ellen, akik nem a megfelelő módon vagy nem a kellő mértékben vallották magukat Charlie-nak. George W. Bush szavai reneszánszukat élik: „aki nincs velünk, az a terroristákkal tart”.

Teljes cikk

Megadja Gábor – Lánczi Tamás

Piszkos kezek

2015. január 31.

Megadja vs. Lánczi

Megadja Gábor:

Azt tudjuk, hogy Machiavelli még nem volt machiavellista, ahogy Descartes sem volt karteziánus. És ha Machiavelli csak annyit mondott volna, amivel gyakran vádolják – ti. a vezető legyen genya –, ma senki sem olvasná, idézné, nem töprengene rajta. Machiavelli fontossága inkább egy általánosabb dilemmára mutat, a morál és a hatalom kapcsolatára.

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Párizs hadszíntérré vált

2015. november 14.

Ez egy háború.

Szó nincs arról, hogy most kezdődött volna, és arról sem, hogy ne hirdették volna meg. Több alkalommal is megüzenték: engesztelhetetlen harcot fognak folytatni a nyugati civilizáció ellen a terror eszközével. Számunkra minden ilyen eset megdöbbentő, számítani azonban sajnos lehetett erre. Ígéretet tettek rá.

A háború nem most kezdődött. Ennek a háborúnak az előző felvonásait láttuk New Yorkban, Madridban, Londonban, Toulouse-ban, Brüsszelben, Párizsban most már sokadjára. A nyugati civilizáció pedig egy ideje úgy reagál a hadüzenet fázisát már többszörösen túllépő háborúra, hogy nem vesz róla tudomást; ettől még a háború zajlik, és nem tesszük nem létezővé azzal, ha úgy teszünk, mintha nem tudnánk róla, vagy, ha nem így nevezzük.

Teljes cikk

Mintha mi sem történt volna

2015. november 16.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Az elszánt bevándorláspártiak azoknak a hithű kommunistáknak a szellemi rokonai, akik még a munkatáborban is szentül hitték: Sztálin és az eszme jó, csak a megvalósításba csúszott hiba.

Még tart a pénteki áldozatok azonosítása, de Európa már egy újabb lehetséges terrortámadástól tart. Akik azt hitték, hogy az események kijózanítják Európa bevándorláspárti felét, azok keserűen csalódnak. Európa vezetői hallgatnak. Jó okuk van erre, hiszen ha szembenéznének a valósággal, akkor azonnal le kéne mondaniuk. A valódi okok kimondása helyett inkább álvitákat folytatnak. Valódi intézkedések helyett pedig látszatcselekvés zajlik. A vita most épp arról folyik, hogy honnan és mikor érkeztek a terroristák. Számít ez? Változtat-e valamit, ha a merénylők a múlt hónapban lépték át a határt, vagy már Franciaországban született másod- vagy harmadgenerációs bevándorlók voltak? Mindez részletkérdés.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Mit tenne most Helmut Schmidt?

2015. november 17.

Régi vágású politikus volt: nem csak szerepelni akart, gondolkodni is szeretett. Mégpedig stratégiában gondolkodni. Megtehette, mert fajsúlyát korántsem spin doktorok, nem imázs-fazonőrök alakították ki – nélkülük is volt neki olyanja. Hozta magával, von Haus aus.

Víziói, azok viszont nem voltak neki.„Csupán” tárgyismerete. Ráadásul tárgyilagos volt. Ha politikai ellenfelei azt mondták, kék az ég, nem azt felelte, szó sem lehet róla, hogy kék volna, hiszen az ellenlábasnak soha, sehol, semmiben sem lehet igaza.

Persze, hogy kék. Ettől azonban még lehetnek vitáink.

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

A nem igazi terror

2015. november 19.

Az ember úgy érzi magát, amikor az iszlamizmusról kell beszélgetni, mint a régi szép időkben, amikor azt bizonygatták az eurokommunisták és társaik, hogy az „igazi” kommunizmus nem olyan, mint amilyen a Szovjetunióban.

Ehhez is kellett azért pár évtized, mely évtizedek alatt a nyugati értelmiség úgy védte a Szovjetuniót, mint gyermekkori plüssmackóját. Tehát, ahogy annak idején a mantra az volt, hogy a szovjetek csak „elferdítették” a csodálatos marxi tanokat, és a marxizmus valójában az egalitárius humanizmust takarja, úgy ma minden egyes iszlamista terrortámadás alkalmával megírják a hivatásos érzékenyítők, hogy ez nem az igazi iszlám.

Nézzük meg közelebbről ezt az érvet. Akik azt mondják, hogy a muzulmánok csak egy töredéke radikális, azoknak természetesen igazuk van: az összes létező becslés valahová 15 és 25 százalék közé teszi a szélsőséges muszlimok arányát a világ muszlim populációján belül. A szélsőségesek aránya tehát valóban egy kisebbség, a világon élő muszlimok többsége békés és mérsékelt. Csakhogy itt arányról beszélünk. Ha ehhez hozzávesszük, hogy ma már több, mint kétmilliárd muszlim él a világon, az a 15-25 százalék korántsem megnyugtató.

Teljes cikk

Kóczián Péter

A szervezőket kell elkapni

2016. január 13.

A nyugat-európai államok szuverenitását nem a menekültek, hanem a terrorista csoportok vezetői fenyegetik.

Elgondolkodtató, hogyan lehet egy adott pillanatban több városban nagyon hasonló cselekményeket úgy elkövetni, hogy a végrehajtók több százan vannak jelen és mindegyikük célirányosan cselekszik.

(A kölni pályaudvar.)

Teljes cikk