szuverenitás” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 8

Máthé Áron

történész

Európa ohne szuverenitás

2015. szeptember 05.

2015. szeptember 4-én nagyjából 1000 migráns elindult gyalog a budapesti Keleti-pályaudvartól Bécs felé. Néhány órával később az osztrák és a német kancellár is meghajolt a migránsok akarata előtt.

„A legmegdöbbentőbb mégis az, ahogyan a részvétet adagolják – hol megnyitva, hol elzárva, mint egy csapot” (George Orwell)

„Valami téboly.” (Vlagyimír Bukovszkij)

2015. szeptember 4-én nagyjából 1000 migráns elindult gyalog a budapesti Keleti-pályaudvartól Bécs felé. Néhány órával később az osztrák és a német kancellár is meghajolt a migránsok akarata előtt. Hogy kerülhetett erre sor? Hogy érték el ezt, miközben a hétfői magyar kísérletre hogy vonaton továbbítsák őket, lényegében az osztrák határellenőrzés visszaállítása volt a válasz?

Teljes cikk

Szabó Dávid

programigazgató, Századvég Alapítvány

Amerika visszainteget

2015. november 05.

Minimum téved, aki áthatolhatatlan szakadékot láttat az Egyesült Államok politikai és szellemi elitje valamint a magyar politika gondolkodásmódja között. Tegnap sokadszorra győződhettünk meg róla, hogy Amerikában is aggódnak Európa migránsügyi tehetetlensége miatt, és vannak támogatói a határozott magyar fellépésnek – legyen szó határzárról, kulturális identitásunk védelméről vagy nemzeti szuverenitásunkról.

Kétszer is a figyelem középpontjába kerül Magyarország tegnap az USA Képviselőházának Külügyi Bizottságában. A teljes bizottság előbb az Obama-adminisztráció Szíria-politikáját vette górcső alá; az Eurázsiával foglalkozó albizottság pedig a migránsválság EU-ra gyakorolt hatásairól informálódott.

A megjelent kongresszusi képviselők és a meghívott tanúk által elmondottakból az alábbi fontos tanulságokat érdemes levonni.

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

A szuverenitás visszavág

2015. december 22.

Az Európai Unió azon az alapelgondoláson nyugszik, hogy a „közös jó” előmozdítása érdekében a tagállamok lemondanak szuverenitásuk egy részéről. De mi van, ha ez a „közös” már nem annyira „jó”, ha a hatáskör-átadást nem is így képzeltük? Visszavehető-e a szuverenitás EU-s túlkapások esetén?

Ha valamilyen szempontból „hasznos” a jelenlegi migrációs válság – amellett persze, hogy a politikailag korrekt tabuk kezdenek megdőlni –, akkor az az, hogy az EU-ban újra előtérbe került a tagállamok szuverenitásának kérdése. Mennyi hatáskört adtunk át, mit tartottunk meg, ki dönti el és hogyan, mi számít hatáskör-túllépésnek egy uniós szerv részéről? Fordítható-e az EU „fegyvere”, a „jogállamiságra” történő hivatkozás az EU ellen?

(Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen menekültügyben.)

Teljes cikk

Gát Ákos Bence

alapító elnök, Duel Amical

Miért szavazok NEMMEL? 5.

2016. szeptember 28.

Trianonban nem tárgyalhattunk erős pozícióból és helyettünk külföldi hatalmak döntöttek Magyarország sorsáról. Közel száz év elteltével hazánk újabb sorsdöntő vita előtt áll. Rajtunk múlik, hogy ezúttal sikerül-e megvédeni az ország érdekeit, vagy a magyar jobb- és baloldal egyaránt elveszíti beleszólását a bevándorlás kérdésébe.

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” Aki azt szeretné, hogy továbbra is mi magyarok dönthessünk a hazánkba történő bevándorlás szabályozásáról, azaz arról, hogy kivel szeretnénk együtt élni Magyarországon, el kell menjen szavazni október 2-án, és a „NEM”-re kell voksolnia. A távolmaradás, „igen”-nel szavazás, vagy érvénytelen szavazat nagy felelőtlenség, mert lemondást jelent saját hazánk sorsának alakításáról.

(Kép forrása: itt.)

Teljes cikk

Kovács István

stratégiai igazgató, Alapjogokért Központ

Miért szavazok NEMMEL? 8.

2016. október 01.

1. A nemzetállami szuverenitást nem írhatja felül semmiféle uniós jogalkotási aktus.

Az Európai Unió nem egy állam. Kizárólag az azt létrehozó államok akaratából létezik, ebből fakadóan pedig önálló szuverenitása sincs. Az EU-t létrehozó tagállamok a szuverenitásukból eredő egyes hatásköröket – az Unió intézményrendszerén keresztül – közösen gyakorolnak, ám még ezen hatáskörök gyakorlása sem vezethet egy tagállam szuverenitásának megsértéséhez. Annak eldöntésére pedig, hogy mi esik az előbbi kategóriába, egyetlen uniós szerv sem jogosult, kizárólag a szuverenitás elsőszámú letéteményese, a parlament, kétség esetén pedig az Alkotmánybíróság. A fenti formula nem a saját találmányom, a német Alkotmánybíróság dolgozta ki még a '60-as években. Egyetlen elemmel azonban még kiegészíteném: bár a szuverenitás elsőszámú letéteményese Magyarországon az Országgyűlés, annak valódi, eredeti birtokosai a magyar állampolgárok.

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Mi jöhet még?

2016. november 10.

Miután az ellenzék ellenállása miatt nem sikerült módosítani az Alaptörvényt, sok helyütt felmerül a kérdés: mi fog történni? Juncker úr elárasztja migránsokkal Magyarországot? Martin Schulz személyesen kíséri a bevándorlókat Röszkéig? Vagy lehet, jobb is, hogy nem ezzel a tartalommal fogadták el a módosítást? Folytatódik az értelmezési vita.

(Képviselők az alaptörvény hetedik módosításának végszavazása előtt. Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Egy biztos: az Alaptörvény hetedik módosításával egyszerűbb lett volna a helyzet. Az általános kérdés ugyanis az, hogy hozhat-e, illetve rákényszeríthet-e az Unió olyan döntést a tagállamokra, mely meghozatalára nincs is felhatalmazása? Ennek kapcsán a módosítás – nagyon helyesen – kimondta volna, hogy az uniós „hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát”. Tehát egyértelműen rögzítette volna, hogy hol kezdődik és végződik a „szuverenitás-transzfer”.

Teljes cikk

A többség a nemzetek Európája mellett

2016. november 15.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Közvélemény-kutatás: a magyarok rendkívül kritikusak a brüsszeli politikával szemben, de a többség kitart országunk uniós tagsága mellett.

Az év elején a Századvég Alapítvány reprezentatív felmérést készített az Európai Unió 28 tagállamában az európai polgárok közérzetéről és az Unióról alkotott véleményéről. A nyáron publikált kutatás világosan megmutatta, hogy az európai lakosság ugyan ragaszkodik az Európai Unióhoz, de elégedetlen az uniós intézményrendszer működésével.

2016 számos olyan eseményt hozott, amelyek alátámasztották a Project-28 felmérés eredményeit: gondoljunk csak a holland népszavazásra, az osztrák elnökválasztásra, a radikális, euroszkeptikus pártok további erősödésére, és – az európai polgárok elégedetlenségének legextrémebb megnyilvánulásaként – a brexitre. Ezek a történések rámutattak arra, hogy a polgárok véleményét és félelmeit figyelmen kívül hagyó brüsszeli politika feszítő erőként hat az Unióban, és rendkívül veszélyes a közösség egészére nézve.

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Konteó?

2017. március 22.

A világ nem egy nagy összeesküvés – hanem sok kicsi. És tényleg. A straßburgi bíróság múlt heti döntése alapján ugyanis kimutatható együttműködés van a szupranacionális bíróságok, az emberi jogi fundamentalista jogvédők és az embercsempészek között.

Van az úgy, hogy az embert elkezdik érdekelni a világ dolgai. Először hajlamos elfogadni a leegyszerűsítő, konspiráció-szagú elméleteket, melyek a feltételezetten természetes intellektuális hajlammal szemben tuskószagú megoldásokat kínálnak a sokismeretlenes egyenletekre. A „one-size-fits-all” korszak után következik a különböző vélemények és magyarázatok univerzumának megismerése. Az ember ilyenkor azt gondolja (magáról), hogy kiemelkedett a múlt susnyásából és kellőképpen tudományos hangulata megengedi a részleteken, a szakmai (al)kérdéseken történő bíbelődés kulturális nagyvonalúságát. Hisz az mégsem lehet, hogy bonyolultnak és összetettnek látszó problémakörökre a józan észen alapuló, az értelmiség által „primitívnek” tételezett magyarázatok adhatók – az nem lehet, hogy a semmiről írtak és szerkesztettek tengernyi irodalmat tudósok, akadémikusok, szakértők.

Teljes cikk