szélsőjobb” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 8

Bunford Gerda

politológus

Görögország – a szélsőségek nyertek

2015. január 26.

Az 5 éves EU-s válságkezelés eredménye: 30 százalékkal nőtt a radikális pártok támogatottsága.

Görögország elmúlt 5 éve a szélsőséges pártok gyarapodásának és erősödésének története. A 2009-es parlamenti voksoláson a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali pártok összességében még „csak” a szavazatok 19 százalékát szerezték meg. Ez az arány 2012-re – a válság elmélyülése valamint az EU, az IMF és az Európai Központi Bank („trojka”) megszorító válságkezelési politikájának következményeként – elérte a 40 százalékot. A tegnapi választáson pedig már a szavazatok 50 százalékát szerezték meg a különböző radikális erők.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Nem lesz cuki

2015. március 31.

Cukiság és szélsőjobb: a Vona-interjú margójára.

Cáfolta a Magyar Nemzetnek adott kolumnás interjújában Vona Gábor, hogy a Jobbik csupán „cuki” párt lenne. Persze e cáfolattól még nyugodtan lehetne az, politikusok gyakran mondják az igazság ellenkezőjét. – De nem, nem – bizonygatta Vona. Egész másról van szó. Új stratégiáról. Határozott, kemény programról, higgadt, nyugodt hangnemről, mellyel a társadalom legszélesebb rétegeire akarnak hatni, s amely reményei szerint a váltópártiságig repíti őket.

Teljes cikk

Palkó Attila

vezető kutató, Századvég Alapítvány

Tényleg áttörte a Jobbik az „üvegplafont”?

2015. április 17.

Az első siker még nem jelenti, hogy minden probléma megoldódott. A tapolcai győzelem épp hogy meglett a Jobbiknak, az igazi kihívások csak most következnek.

A magyar választók elsősorban a nyugalmat és a kompetenciát preferálják. Ez volt a Fidesz kormány sikerének a kulcsa 2010 után. Nyugodtnak tűnt a szocialista kormányok kapkodása, és kompetensnek a félresikerült reformelképzelések után. Jó érzékkel vette észre ezt a tényt a Jobbik vezetése is. Bár az úgynevezett „cukiságkampány” eleinte parodisztikusnak hatott, jól jelezte a kommunikációs fordulópontot. Azóta a Jobbik „nyugodt erőként” próbálja magát aposztrofálni, saját bevallásuk szerint is elindultak a „néppártosodás” útján. Megszerezni az első egyéni országgyűlési mandátumot valóban eredmény, de a Jobbik feletti „üvegplafon” (ahogy Török Gábor és Vona Gábor egyaránt nevezte) valójában párton belül van.

Teljes cikk

Kovács István

stratégiai igazgató, Alapjogokért Központ

2017: végállomás

2015. október 02.

Az elmúlt időszakban általánossá vált az a tendencia, hogy olyan történések, amelyek máskor vezető helyet kapnának a média különböző szegmenseiben, most hátrébb sorolódnak, vagy egyáltalán nem kerülnek be a hírekbe. Ennek oka, hogy a migrációs válság minden nap új fejleményeket hoz és ez a téma uralja a közbeszédet is.

Mégis mindenhol átütötte az ingerküszöböt, hogy a legtöbbször csak szélsőségesként aposztrofált FPÖ történelmi sikert ért el a felső-ausztriai választásokon, leszorítva a második helyről a szocialistákat. A Szabadságpárt előretörése persze Ausztria tekintetében is nehezen túlértékelhető jelenség, de akár sokkal komolyabb folyamatok előszele is lehet.

Teljes cikk

Nácizmus nincs, de igény lenne rá

2016. április 18.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Legalábbis nehéz másként értelmezni a tényt, hogy Brüsszel idén közel 600 ezer euróval támogat neonáci mozgalmakat.

Az Európai Parlament idén januárban 400 ezer euróval támogatta a Szövetség a Békéért és a Szabadságért elnevezésű összeurópai neonáci párt alapítványát. Az EP a minap további 196 ezer euróval toldotta meg a neonáci mozgalom büdzséjét. Az Európai Unió az idei évben tehát már több, mint 185 millió forinttal támogatott egy neonáci pártot illetve annak alapítványát.

(A görög Arany Hajnal is tagja a Szövetség a Békéért és Szabadságért összeurópai pártnak.)

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Vona a sógorokra figyelhet

2016. április 25.

Nem biztos, hogy Lengyelország után a szomszédos Ausztriának is szélsőjobbos államfője lesz. Nem biztos, de kizárva sincsen. Mivel vasárnap a sógoroknál senki sem érte el az abszolút többséget, négy hét múlva újabb forduló következik, immár csak az első két helyen végzett induló között.

(Heinz-Christian Strache pártelnök és Norbert Hofer, az FPÖ elnökjelöltje.)

Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje, „kissé” rácáfolva az előzetes közvélemény-kutatásokra (nota bene, az ilyesmit szinte illik már bekalkulálni), jócskán megelőzte a zöldek emberét, Alexander der Bellen urat. Kettejük közt a múlt héten némi előnyt jósoltak der Bellen javára, ehhez képest Hofer több mint 13 százalékot vert rá, legalábbis így fest a helyzet a hétfő esti szavazat-összesítés előtt. 13 százalék mindenképp tetemes különbség, fölöttébb messze van a hibahatártól, kíváncsian várjuk hát az osztrák kutatók szakmai magyarázkodásait.

Teljes cikk

Merre tovább, Jobbik?

2016. április 25.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Vona teljhatalomra törekszik pártjában. Hogy sikerül-e elérnie célját, azt ma még ő sem tudhatja biztosan.

(Vona Gábor a Magyar Gárda megszüntetése elleni tüntetésen 2009-ben.) 

Sokakat váratlanul ért Vona Gábor bejelentése, hogy megvétózza a Jobbik három népszerű alelnökének – Apáti István, Novák Előd és Szávay István – újraválasztását a következő tisztújító kongresszuson. „Elindulhatnak, de nem lesznek alelnökök” – fogalmazott a pártelnök. A bejelentés hatására megindultak a találgatások arról, hogy vajon milyen indokok állhatnak a barátságtalan gesztus hátterében. Az ügy hamar „radikálisok kontra mérsékeltek” színezetet kapott, a pártelnök lépését sokan a Jobbikon belüli radikális irányzat képviselőivel szembeni leszámolásként értelmezték. 

Teljes cikk

Két írás az osztrák elnökválasztásról

2016. május 25.

A Mozgástér blog két szerzője elemzi a vasárnapi osztrák elnökválasztás eredményét.

(Alexander Van der Bellen, a Zöld párt politikusa és Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt jelöltje.

 

Galló Béla: Megkönnyebbült ostobaság

Egy kisvárosnyi levélszavazó mentette meg attól Ausztriát, hogy 1945 óta először a szélsőjobb jelöltje töltse be a legmagasabb közjogi méltóságot a mag-Európa egyik országában. Ha nincs az a harmincezer valahány borítékban lapuló voks, odaát most világtörténelmet írnak.   

Nem törtek át! – kiáltja euforikusan az európai baloldal, noha a megkönnyebbült ostobaságon kívül semmi oka sincs az eufóriára.

Igaz, a tiszteletre méltó zöld bácsi, van der Bellen célszalag győzelmével a legrosszabb osztrák forgatókönyv már tényleg nem következhet be. Nem a fölöttébb energikus Norbert Hofer lett az államfő, így aztán ki sem írhatja az előre hozott parlamenti választásokat, hogy a győzelmének lendületét kihasználva, pártja, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) még 2018 előtt learathassa a kormányra jutás dicsőségét. 

Szóval „nem törtek át”.

Még nem.

Teljes cikk