pedagógustüntetés” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 8

HaHa újratöltve

2016. február 05.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Senki sem állítja, hogy a magyar közoktatási rendszer tökéletes volna. Biztos vagyok benne, hogy van rajta javítani való. De abban is egyre biztosabb vagyok, hogy az utóbbi napokban zajló pedagógustüntetés szervezőit a legkevésbé sem érdeklik a szakpolitikai kérdések. A mostani akciók ugyanis sokkal jobban hasonlítanak a Hallgatói Hálózat 2012-es és 2013-as demonstrációihoz, mint egy értelmes szakmai párbeszéd kezdetéhez.

(Pedagógustüntetés Miskolcon. Fotó: MTI/Vajda János)

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Mi a cél?

2016. február 15.

Egy „szakpolitikai” kezdeményezésnek, tüntetésnek, netán sztrájknak nem tehet rosszabbat, ha arról hamar kiderül: az adott hivatásrend érdekei, a „szakma követeléseinek” megvalósítása helyett valójában pőre kormánybuktatás a cél. Márpedig a szombati pedagógus-tüntetésnek erősen efféle bukéja volt.

(Résztvevők a pedagógusok tüntetésén a budapesti Kossuth téren 2016. február 13-án.)

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Változó idők

2016. február 22.

180 fokos fordulat – a Pedagógus Sztrájkbizottság 25 pontos követeléscsomagja.

A pedagógustüntetések kapcsán sokan megírták már, hogy a háttérben tevékenykedő szervezők és a pirosló arcú szónokok között javában előfordulnak a balliberális ellenzékhez ilyen-olyan módon kötődő figurák. Már itt is írtunk arról, hogy a jelek szerint a tüntetések szervezőinek a legkevésbé sem célja a szakmai párbeszéd. Ha pedig összevetjük a pedagógus szakszervezetek korábbi követeléseit és akcióit a mostaniakkal, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy mennyire politikai indíttatású az egész tüntetéssorozat.

(Pedagógustüntetés a Kossuth téren.)

Teljes cikk

A Pukli Párt

2016. március 16.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Mit kíván a magyar nemzet? Igen, kitalálták: egy újabb balliberális pártot.

(Pukli István a március 15-i tüntetésen.)

A március 15-i tanártüntetés szervezői két dolgot szeretnének elhitetni a világgal. Egyrészt azt bizonygatják, hogy szigorúan szakmai célokért küzdenek, a pártpolitika távol áll tőlük. Másrészt pedig azt a látszatot próbálják kelteni, hogy támogatottságuk napról napra növekszik, szinte az egész ország mögöttük áll. Jól hangzó állítások, a kár csak az, hogy egyik sem igaz.

Teljes cikk

György László

vezető közgazdász, Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Most akkor mi is a baj az oktatásban?

2016. március 20.

A köznevelés 2010 utáni átalakítása a magyar oktatás 1990 óta mélyülő problémáit a gyökerénél fogva orvosolja.

(Pedagógustüntetés március 15-én.)

A McKinsey tanácsadó cég 2007-es korszakalkotó tanulmányában rámutatott, hogy összesen három tényezőn múlik egy oktatási rendszer sikere. Az első és legfontosabb, hogy tanáraink mennyire tehetségesek. A második, hogy ha már tehetségesek, rendelkeznek-e olyan tanítási módszerekkel, amelyekkel le tudják kötni a diákok figyelmét. A harmadik kiemelkedően fontos szempont, hogy az oktatási rendszer képes legyen a családi háttérből adódó egyenlőtlenségeket mérsékelni. Vagyis hogy a budai jólétbe és az ózdi nyomorba beleszületett gyerek sorsa ne pecsételődjön meg már születésének pillanatában. Mindezek tükrében vegyük górcső alá a magyar köznevelési rendszer állapotát és a 2013 utáni, jelenleg hevesen vitatott reformokat.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Pukli, az űrhajós

2016. március 24.

Milla, “bohócforradalom”, “Százezren az internetadó ellen”, “60 ezren a MAGÁN nyugdíjukért”, “Rendszerbontó népszavazás” – emlékszik még valaki ezekre a komoly elánnal induló, egy-egy eseményen akár nagy tömeget is megmozgató “civil” mozgalmakra? Ha azt hittük, kétszer, vagy többször nem lehet ugyanabba a folyóba lépni, akkor tévedtünk. Vajon a “tanárlázadás” is elődjei sorsára fog jutni? A nagy indulótömeg idővel lemorzsolódik, és marad egy-két politikai űrhajós, akik az ellenzéki univerzumban állnak pályára.

(Pukli István a Teleki Blanka Gimnázium kapujában.)

Többen látnak hasonlóságot a mostani és a korábbi kormánybuktatónak induló, tiltakozó mozgalmak között. Kézenfekvő kifutás a politikai párttá válás, ám meg nem értett géniuszból ellenzéki politikai pártocskából jelenleg túlkínálat van. Legjobb példa erre Kónya Péter sokadik szervezete, az SZKP, a “Szolidaritás a Köztársaságért Párt”.

Teljes cikk

2%

2016. március 30.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Valószínűleg már ez is erős túlbecslése a ma reggeli sztrájkban résztvevő pedagógusok arányának.

A ma 8:00-tól 9:00-ig tartó „polgári engedetlenségről” a balliberális sajtó hangzatos szalagcímekkel számolt be. A cikkeket olvasva az embernek az a benyomása támad, hogy Magyarországon egy órára megállt az élet. Ha azonban a Soros-média beszámolóinál árnyaltabb képet szeretnénk kapni a reggeli akció „jelentőségéről” akkor vessünk egy pillantást a tényekre:

Teljes cikk

Pukli: bukás tündöklés nélkül

2016. április 15.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

A polgári elégedetlenség korábbi tüze már csak halványan pislákol: a ma reggeli pedagógussztrájk nem jutott túl a Nagykörút határain.

(Demonstrálók a Teleki Blanka Gimnázium előtt.)

Amikor már a balliberális orgánumok is sikertelennek minősítik Pukliék és Gallóné mai demonstrációját, az egyet jelent azzal, hogy senkit sem érdekelt. A reggeli munkabeszüntetésnek ugyanis sikerült alulmúlnia a korábbi, a pedagógusok mindössze 2%-át megmozgató sztrájkot is. Mindez az Index tálalásában így hangzik: Öt ok, ami miatt csendesebb lett a tanári tiltakozás. Ami persze nagyjából olyan eufemizmus, mintha a Charlie Hebdo merényletről szóló cikknek azt a címet adták volna, hogy „Nem indul zökkenőmentesen a nap a francia vicclapnál”.

Teljes cikk