nemzetiérdek” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 8

Az orbáni külpolitika működik

2015. február 18.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Miközben az ellenzék a fiumei úti sírkerti koszorúzással van elfoglalva, a magyar miniszterelnök nemzeti érdeket érvényesít.

Ma Magyarországon egyetlen politikus viselkedik reálpolitikusként: a miniszterelnök. Az ellenzék pedig – részben helyzetéből fakadóan – felelőtlenül vagy ideológiai alapon közelíti meg a magyar-orosz kapcsolatokat. Mintha képtelenek lennének megérteni, hogy doktriner gondolkodással nem lehet választ adni a magyar energiabiztonság, vagy éppen a magyar ipari cikkek és mezőgazdasági termékek exportjának, piacának kérdéseire.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Képmutatás nélkül

2015. március 10.

A külpolitikát mindig az érdekek mozgatják. A kérdés tehát az: hogyan érvényesíthető ma a legjobban Magyarország nemzeti érdeke?

Amióta önálló főhatalommal bíró, területileg elkülönült politikai egységek (államok, birodalmak) léteznek, azóta a külpolitikát többnyire, sőt alighanem mindig az érdek, azaz a „szent önzés” mozgatja. A „szent önzést” persze a szereplők, amióta világ a világ, rendszerint valamilyen (vallási, politikai, civilizációs, stb.) érték burkába csomagolják: az egykori spanyol-brit tengeri vetélkedés például a hithű katolicizmus és a renitens anglikánok harcaként jelent meg a korabeli „médiában”, noha valójában a kereskedelmi utak feletti uralomról szólt; de később a britek és a franciák sem vallásháborút vívtak Kanadáért, sokkal inkább az volt a tét, melyikük dominálja a prémkereskedelmet.

Teljes cikk

Szabó Dávid

programigazgató, Századvég Alapítvány

A kiszolgáltatottság csökkentése: a valódi nemzeti érdek

2015. május 15.

Csendes forradalommal ér fel hazánk energiabiztonságában a Kormány kedden elfogadott törvényjavaslata, mely közel ötödével, 18%-kal csökkenti hazánk energiafelhasználását a 2020-ig terjedő időszakban.

A Fidesz a döntéssel két legyet üt egy csapásra: eleget tesz egy uniós elvárásnak (újabb sárkányfej hullik a porba – hét újabbat növeszt majd helyette), és csökkenti hazánk függőségét a csak határainkon túlról beszerezhető energiahordozóktól és gazdáiktól.

Teljes cikk

Szabó Dávid

programigazgató, Századvég Alapítvány

A nemzeti érdek reneszánsza Európában

2015. július 24.

A politika feltámadása, melyet az elmúlt hónapokban sokan sokféleképpen tárgyaltunk, nem korlátozódik a nemzeti agendákra.

Szakértelemfetisiszta politikusok és szakértők-újságírók, valamint büszke eurokraták tömegei szemlélik egyre fehérebb arccal, hogy az európai belpolitikában újfent utat törtek maguknak a versengő gondolatok és még inkább a választóikra tekintő, versengő politikusok. Mindeközben az európai országok nemzetközi viszonyrendszereiben is határozottan feslik fel a hosszú ideje mindent betakaró semleges-technikai narratíva vékony szövete. Végső soron ugyanis, ha tetszik, ha nem, az Európai Unió szuverén államok önkéntes közössége. Szuverén államokban pedig már csak úgy szokás, hogy a külpolitikában a vélt nemzeti érdek követése mindenek felett áll.

Nézzünk egy releváns példát!

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Politikai rajongók

2016. február 01.

Úgy tűnik, az ember valóban – a szó legszélesebb értelmében – vallásos lény. Mindig szüksége van valamiféle eszményre, emberekre, amelyek a megváltást testesítik meg. Még akkor is, ha nem vallásos szókészlettel beszélnek róla, ennek jelei felismerhetőek.

Vegyük a magyarországi politikai rajongás tárgyait. Vannak egyrészt az ún. „atlantisták”, akik az Egyesült Államok minden külpolitikai lépését igazoltnak látják, helyeslik azokat. Szerintük egy szövetséges kapcsolat a hiánytalan egyetértést jelenti. Vannak aztán az „oroszpártiak”, akik Putyin személyében afféle „konzervatív megújulást” látnak, aki fellép a „nyugati liberális dekadenciával” szemben. Utóbbiak az atlantistákhoz hasonlóan az oroszok minden egyes lépését igazoltnak látják. Ezek a vélemények nem a külpolitikai gondolkodás, hanem inkább a politikai messianizmus kategóriájába tartoznak.

(Obama és Putyin a tavaly novemberi G20-csúcstalálkozón.)

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

1916: vissza a térképre – ír történet

2016. április 24.

Írország nagyon hosszú ideig jobbára csak földrajzi-kulturális fogalomként létezett. Nagyjából másfél ezer évig hiányzott az önálló politikai egység a zöld szigeten.

(Állami megemlékezés az 1916-os ír felkelés 100. évfordulóján.) 

Ennek ellenére a nagyobb hullámban érkező külső hódítók – vikingek majd utánuk az angolok normann urai – fokozatosan beolvadtak az írek közé. A 16. századra azonban végleg angol uralom alá került a sziget egésze, és lassanként az ír nyelv is visszaszorult egy-egy kisebb tájegység apró falvai közé. A pusztítást Cromwell és kicsit később Orániai Vilmos protestáns seregei tetézték be. Furcsa volt ez a pusztítás: egyes templomokon és hosszabb ideig ellenálló városokon kívül az ír sziget történelmi emlékei nagyjából épen maradtak – viszont a lakossággal az angolok nem bántak kesztyűs kézzel, sőt, még a fákat is kivágták, hogy semmiféle rejtekhely ne maradjon a szabadlegények számára. Nagyjából ekkortájt itthon, Magyarországon a török már szinte teljesen legyalulta a terepet, és a felszabadító háborúk során a Habsburg csapatok már csak a rombolás munkáján az utolsó simításait végezték el. Az angol-ír háborúk utáni betelepítés („The Plantation”) során az angolok hiába próbálták átformálni Írországot, valami dacos összetartozás-tudat megmaradt. Az 1798-as felkelésük idején az ír nacionalisták már angol nyelven fogalmazták meg követeléseiket. A felkelés idején egyébként mindkét oldal véres atrocitásokat követett el, az angolok több száz foglyot végeztek ki – ehhez képest még a Haynau-féle rémuralom is szeretetszolgálatnak tűnhetne. A felkelés leverése után az írek ügye elveszettnek tűnt, bár a nyugtalanság fel-felütötte a fejét a szigeten. Végül tragikus módon egy természeti csapás változtatta meg a helyzetet.

Teljes cikk

Szabó Dávid

programigazgató, Századvég Alapítvány

Amerikai külpolitika: 2017, a fordulat éve

2016. december 14.

Donald Trump jelöltje remekül tükrözi az elnök külpolitikai elképzeléseit. Amennyiben Rex Tillerson túléli a szenátusi csatát, pragmatikus fordulat következik az USA külpolitikájában, melynek Magyarország lehet az egyik nyertese – feltéve, hogy résen leszünk.

(Rex Tillerson, Donald Trump külügyminiszter-jelöltje.)

Helyére került az utolsó, Magyarország számára talán legfontosabb darab Donald Trump kormányzati kirakósában. Kedden Rex Tillersont, az Exxon Mobil olajtársaság jelenlegi elnök-vezérigazgatóját nevezte meg a megválasztott elnök a külügyminiszteri poszt várományosaként.

Teljes cikk

Galló Béla – Szánthó Miklós

Brüsszeli meghallgatás

2017. december 11.

A Mozgástér blog szerzői elemzik a brüsszeli meghallgatást.

Galló Béla: Kafka Brüsszelben

Ahogyan Joseph K. számára sem derül ki, valójában mi is a bűne (de „A Per” végén azért kétszer is megforgatják szívében a kést), Brüsszelben a magyar külügyminiszter is így ülhette végig az Európai Parlament meghallgatási procedúráját.

Vettem magamnak a fáradságot, végignéztem az egészet. Érdeklődő, pártokon kívüli magyar állampolgárként, akit nemzetközi kíváncsiságában nem befolyásol a belpolitika.

Lehangoló volt.   

Az uniós parlament persze afféle Hyde parknak is nevezhető, mindenki mondhatja a magáét, a döntések úgysem ott születnek. Ám mégiscsak európai gyülekezet ez, kijár neki a kötelező tisztelet, szó sincs róla tehát, hogy előítéletesen vágtam volna bele a kalandba.

A megszólalások aztán gyorsan eloszlatták minden illúziómat.  

Teljes cikk