növekedés” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 3

György László

vezető közgazdász, Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Hivatalos: 3,6 százalék a 2014-es magyar növekedés

2015. március 07.

Nem a méret a lényeg, hanem hogy mitől ekkora.

Nem különösebben izgalmas, hogy mennyivel nőtt a gazdaság 2014-ben. Sokkal érdekesebb, hogy hogyan. Az 1990-es rendszerváltás utáni időszakban ugyanis ez az első olyan év, amikor pénzügyileg fenntartható módon növekszik jelentős mértékben a magyar gazdaság.

Teljes cikk

Palkó Attila

vezető kutató, Századvég Alapítvány

Javuló gazdasági adatok – adócsökkentés 2016-ban

2015. május 14.

Egyre másra jelennek meg a kedvezőbbnél kedvezőbb gazdasági előrejelzések Magyarországgal kapcsolatban.

Idén 2,8, jövőre 2,2 százalékos növekedésre számít Magyarországon az Európai Bizottság. A kormány az Európai Bizottságnak megküldött konvergencia programban jövőre 2,5, 2017-ben 3,1 százalékos GDP növekedést vár. Az Equilor Befektetési Zrt. 2,7 százalékról 3,1 százalékra emelte a várható nemzeti össztermék növekedés mértékét 2015-re. A mindig szigorú hitelminősítő, a Standard & Poor’s is 2,5 százalékos növekedést vár az eddig jelzett kettő helyett a 2015-től 2017-ig terjedő időszakban. Az ING Bank szerint pedig kimagasló, 3,5 százalékos növekedés várható 2015-ben. Eközben a munkanélküliek száma csökken, az államadósság mértéke (ha lassú léptekkel is, de) folyamatosan apad. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb előrejelzés már jobb adatokkal számol, mint tették azt akár pár hónappal ezelőtt is.  A javuló adatok meglátszanak a jövő évi büdzsén is.

Teljes cikk

György László – Oláh Dániel

Nem mindegy, hol a bankok széfje, ha nem hiteleznek

2015. június 29.

A kereskedelmi bankok több mint két éven át a kéthetes jegybanki betéteik után évi 270 milliárd forint kamatot realizáltak, ami a GDP közel 1 százaléka.

A közelmúltban olvastuk a Defacto blog bejegyzését, mely rámutat, hogy a külföldi bankok a válság alatt nem kivitték a pénzt, hanem behozták a tőkét meggyengült leányaik megtámogatására. Az adatok önmagukért beszélnek – a válság alatt és utána nőtt az országba áramló források mennyisége. Ez eddig egyértelmű; ha viszont a hazai hitelpiac valós problémáiról szeretnénk képet kapni, akkor más kérdéseket is érdemes felvetnünk.

Teljes cikk