népszavazás” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 38

Népszavazás

2016. február 24.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Sokatmondó folyamat, hogy néhány év alatt a „mind szorosabb unió” elképzeléstől eljutottunk a mind erősebb nemzetállamok gondolatáig.

(Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatója a Parlament Delegációs termében. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A ma bejelentett kvótanépszavazás belpolitikai következményei többnyire egyértelműek. Az ellenzék előtt két út áll. Amennyiben az ellenzéki pártok a népszavazási kampányban ellentmondanak a kormánynak, és a kötelező betelepítési kvóta támogatására buzdítanak, akkor garantáltan kisebbségbe szorulnak, tovább erodálva támogatottságukat. A másik lehetőség az, hogy kénytelen-kelletlen beállnak a kormány mögé és magukévá teszik a Fidesz kvóta-ellenes álláspontját. Ez azonban azt is jelenti, hogy egy kardinális kérdésben nem tudják megkülönböztetni magukat a kormánypárttól, ami szintén nem egy sikeres ellenzéki stratégia. Az ellenzék számára tehát a népszavazás kérdése veszett ügy.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Merkel kötelező betelepítési kvótája: Nincsen B-terv!

2016. március 01.

Merkel német kancellár tv-interjújában “kutyakötelességének” tartotta, hogy Európát “egyben tartsa” és a kételkedőket meggyőzze a “közös megoldás” (=kötelező betelepítési kvóta) helyességéről. Berlinben és Brüsszelben komoly erők erőltetik a kvótát, így a március eleji uniós csúcstalálkozó előtt biztosan nőni fog a nyomás, és ez várhatóan így is fog maradni 2016 hátralévő részében is.

Merkel kancellár a március 13-i német tartományi választások előtt politikai túléléséért küzd, így az éppen aktuális uniós csúcstalálkozón valamilyen eredményt kéne felmutatnia. A német kancellár továbbra is a “nagy megoldásban” gondolkodik, azaz Törökországra bízná a külső határok védelmét, és “cserében” az EU meghatározott kvóta kontingens alapján venne át menekülteket közvetlenül Törökországból.

("Merkel: mindegy, hogy felelős vagyok-e, a menekültek most már itt vannak.")

Teljes cikk

Kovács István

stratégiai igazgató, Alapjogokért Központ

Mi van veled Európa?

2016. március 04.

A migránsügyben kibontakozó európai szappanopera minden nap új fejleményeket tartogat számunkra. Korábbi szövetségesek fordulnak szembe egymással és kibékíthetetlennek látszó ellentétek lesznek semmivé.

(Francia rohamrendőrök a kiűrítés alatt álló calais-i sátortáborban.)

A szappanoperák sajátossága, hogy minden nap új tartalommal kell megörvendeztetni a nézőket. Ezért látszólag rendkívül sok esemény történik, azonban valójában mindig ugyanazokat a konfliktusokat élik meg a szereplők. Szintén műfaji elem, hogy mivel egy-egy karaktert hosszú ideig tart felépíteni, a szerzők ódzkodnak attól, hogy havonta újabb és újabb szereplőket írjanak a sorozatba, helyette a már meglévők mennek át pálforduláson. Így lesz Berényi Miklós példás családapából egyik pillanatról a másikra kopasz gengszter, majd egy hónappal később hősszerelmes. Persze ez csak a szappanoperák világában van így, amely sokszor annyira abszurd, hogy senkiben sem merülhet fel, hogy bármi köze lenne a való élethez. Gondoltuk eddig. Csakhogy az Európai Unióban éppen ilyen abszurd fordulatok történnek mostanában.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Népszavazás, a testet öltött Gonosz

2016. március 10.

Az Európai Unió jövőjét befolyásoló magyar, brit és holland népszavazás nem a brüsszeli elit érdekeit szolgálja, ezért minden irányból megkezdődött a referendumok aknázása.

(Kép forrása: itt.)

Három népszavazás is lesz az elkövetkező hónapokban, amelyek döntőek lehetnek az Unió jövőjét illetően. Áprilisban Hollandiában tartanak referendumot: a választópolgárok arról dönthetnek majd, hogy országuk támogassa-e az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződést. Júniusban a britek szavaznak arról, hogy az Egyesült Királyság kilépjen-e az EU-ból. Orbán Viktor pedig február végén jelentette be, hogy a magyarok népszavazáson dönthetnek majd a kötelező betelepítési kvótáról.

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Vasárnap után

2016. április 11.

Nem is az lesz az érdekes a kormány mai bejelentése után, hogy mi fog történni, hanem hogy milyen módon fog reagálni a szövetséges értelmiség a történtekre. Akadnak sejtések.

(Kép forrása: itt.

Mindezidáig ugyanis az értelmiség jellemzően ellenezte a népszavazást: 2008, szociális, populista stb. Ebből kirajzolódott egyfajta demokrácia-kép. E kép alapján az értelmiség alapvetően irtózik a nép közvetlen akaratnyilvánításától, főleg a népszavazástól. A népszavazás korlátozandó intézmény volt a haladó értelmiség felfogásában, hiszen az lebontja a fékeket és ellensúlyokat, az alkotmányosságot, a parlamentarizmust, miegymást. Futószalagon érkeztek az obligát Tocqueville-és Acton-idézetek (mindig ugyanazok).

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Taktikai visszavonulás

2016. április 21.

Brüsszel kommunikációs fordulattal próbálja menteni a bőrét, hiszen a júniusi brit népszavazás sötét fellegként lebeg az európai elit felett.

(Jean-Claude Juncker.)

Túlszabályozottság, visszaszoruló szubszidiaritás, népszerűségvesztés. Így jellemezte a minap Jean-Claude Juncker az Európai Unió működését. A Európai Bizottság elnöke szerint az Unió túlságosan beavatkozik a polgárok életébe, és azokon a területeken is szabályokat alkot, amelyeket jobb lenne nemzetállami szinten kezelni. Juncker az EU népszerűségvesztéséről is beszélt, belátva, hogy az Unió elsőbbségének hangsúlyozását ma már nem fogadják pozitívan az európai polgárok.

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Egyék meg, amit főztek

2016. május 14.

Eddig nagyon fontos és jó dolog volt „A Demokrácia” mint olyan, mindig lehetett rá uniós szinten hivatkozni, ha más nem maradt. Most hirtelen kiderült, hogy nem is olyan jó az, ha például népszavazásra „használják” – az EU ellenében. Azok korholják most „a populizmust”, akik kitalálták ezt a fene nagy demokráciát. Hát egyék meg, amit főztek!

(Kép forrása: itt.) 

Ott van az ejropunióról szóló szerződés 2. cikkében, ott áll fényesen, világosan: „Az Unió (…) a demokrácia, a jogállamiság (…) tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban”. Ezen fennkölt közös európai értékekre – „common values, that we all share” –hivatkoztak ’puniós vezetők Brüsszeltől Strasbourgig és européer tagállamférfiak, akárhányszor csak bele kellett rúgni Magyarországba (és most Lengyelországba) az elmúlt években. Nem találtak konkrét fogást a korholt Alaptörvényen? Mégsem szüntette meg a sajtószabadságot a médiatörvény? Tartottak demokratikus választásokat az új választási rendszerben? Sebaj, A Demokrácia – mely hát uniós alapérték, kérem! – akkor is sérült, erodálódott, rozsdássá marta azt a populizmus oxidációja.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Népszavazás, vagy alkotmánymódosítás? Mi véd jobban a kvóta ellen?

2016. május 19.

Az Országgyűlés minapi szavazásával eldőlt, hogy Európában elsőként mi magyarok dönthetünk népszavazáson arról, hogy kikkel (nem) szeretnénk együtt élni.

(Kép forrása: itt.

Ezzel a népszavazás vagy alkotmánymódosítás kérdése is megoldódott, hiszen az Alaptörvény módosítását eddig vehemensen követelő Jobbik képviselői is megszavazták a kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazás kiírását. Felkészül Ausztria?

Teljes cikk

Sunnyog az ellenzék

2016. május 26.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Tegye fel a kezét, aki tudja, mi az álláspontja az ellenzéki pártoknak kvóta-ügyben.

(Kép forrása: itt.) 

Jó ideje nehéz megmondani, milyen álláspontot képviselnek az ellenzéki pártok az egyes szakpolitikai témákban. Mit csinálna a Jobbik az egészségüggyel? Bevezetne-e tandíjat az MSZP, vagy sem? Mit tenne az Együtt a gazdaságpolitika terén? A PM továbbra is támogatná a vagyonadó bevezetését? Hogyan fest az LMP Európa-politikája?

Nem arra gondolok, hogy található-e a pártprogramjukban erre utaló mondat, vagy hogy mondott-e erről másfél évvel ezelőtt valamit Tóbiás József vagy Szabó Rebeka. A kérdés az, hogy az átlag választópolgár képes-e azonosítani az ellenzék politikai profilját, képes-e akár egyetlen mondatot mondani arról, hogy ezek a pártok mivégre léteznek, kiket képviselnek, kikért és kik ellen tevékenykednek.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Svájcban sem lesz alapjövedelem

2016. június 07.

Havi 2 500 svájci frank, 1 000 euró, vagy 50 000 forint fix, munka nélkül? A svájciak 78 százaléka leszavazta az alapjövedelem ötletét, így az alpesi köztársaságban biztosan nem lesz alapjövedelem. Pontosabban ott sem lesz. Nálunk 2014 elején még az MSZP is lelkesedett az ötletért, mára csupán a PM nevű törpepárt turnézik vele.

(Alapjövedelem-ellenes plakát Svájcban: "Havi 2500 frank - ki fogja ezt kifizetni?".

A neoliberális ihletettségű ötletben — mint minden őrültségben — van logika. A különböző jogcímeken igényelhető állami és önkormányzati segélyek és támogatások helyett egyetlen “feltétel nélküli” alapjövedelmet (FNA) adnának. Magyarországon felnőttenként havi 50 000 míg gyermekenként havi 25 000 forintot. A legkülönbözőbb jogcímeken járó támogatások helyett utalt általány biztosítana egy szerény létminimumot, miközben az állam megspórolná a jóléti adminisztráció költségeit. Elméletileg.

Teljes cikk