németország” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 44

Mráz Ágoston

politikai elemző, a Nézőpont Intézet vezetője

Good Friend és Guter Freund

2014. december 03.

Ahhoz, hogy egy állam Magyarország politikai és gazdasági szövetségese legyen, nem szükséges, hogy nagykövetét "Jóbarátnak" hívják. Elég az is, ha maga az ország barátként viselkedik.

A magyar külpolitika az új hidegháborúban a német külpolitikát tekinti viszonyítási pontnak – a magyar miniszterelnök ezzel a kijelentésével meglepte a hazai ellenzéket. Mások viszont eddig is tudták: Németország eddig is szoros és jó szövetségese volt Magyarországnak. A szövetség történelmi, kulturális, gazdasági és politikai szinteken, sőt, személyes családfákon is tetten érhető. Kevesen tudják, hogy a német és a magyar törvényhozás épületén is egy-egy emléktábla hirdeti a két nép örök barátságát. A ritka szimbolikus gesztus az egykori, idén 25 éves határnyitásnak köszönhető, de nemcsak egyszeri alkalomnak szól. Valójában a két ország réges-régen és ezer szállal kötődik egymáshoz.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Mit hoz 2015?

2015. január 05.

Az óév vége a leltárkészítés és az új tervek készítésének ideje is egyben. Utóbbihoz nyújtunk segítséget egy rövid kül- és belpolitikai előrejelzéssel.

Az amerikai-orosz konfliktus felgyorsította a nemzetközi tömbösödést. Januárban indul a gazdaságilag meggyengült Oroszország által vezetett Eurázsiai Unió, amely maga is egy nagyobb integráció, a Shanghaji Együttműködés része. Ennek már Kína, India és Törökország erősödő gazdaságai is részei, és terveik szerint a kétoldalú forgalmukat dollár helyett egyre inkább saját valutáikban számolnák el.

Teljes cikk

Hammerschmidt Edina

Adalék a sajtószabadság kérdéséhez

2015. január 22.

Egy német botránykönyv új megvilágításba helyezi mindazt, amit a nyugati sajtóról eddig gondoltunk.

2014 szeptemberében megjelent egy könyv Németországban, amelyről a német lakosság nagy része semmit sem tud. Nem véletlenül. Hiszen olyan témát feszeget, amelyet a médiában dolgozók legszívesebben elhallgatnának. A továbbiakban egy kisebb ízelítőt szeretnék adni a könyv azon részeiből, amelyek a magyar olvasók számára is érdekesek lehetnek, gondolatébresztőként hathatnak, vagy talán magyarázatot adhatnak a jelenlegi hazai viszonyokra is.

Teljes cikk

György László

vezető közgazdász, Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Német-magyar gazdasági kapcsolatokról Merkel látogatása kapcsán

2015. február 02.

A Holdról szemlélve Magyarország egy nagy összeszerelő üzem, míg Németország a Rózsadomb.

Már-már elcsépelt tény, hogy Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere Németország. Szinte döbbenetes, de exportunknak és importunknak is közel negyedét Németországgal bonyolítjuk. Bár annak tükrében nem meglepő, hogy a legnagyobb külföldi tőkebefektetők is németek Magyarországon, az összes külföldi működő tőke harmada Németországból érkezett a 90-es évek elejétől egészen napjainkig. Áttételesen tehát Németországon, a német cégeken keresztül kereskedünk a világgal.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

„Oroszbarátok” Budapesten

2015. február 02.

A Merkel-látogatás (geo)politikai szemmel.

Nem tudni még, mi kerül szóba a mai budapesti magyar-német csúcstalálkozón, ám hagymázos ellenzéki lázálom azt várni, hogy a német kancellár-asszony ridiküljében ott lesz az „oroszbarát” Orbán Viktornak szánt selyemzsinór. Az atlantista Németországot nemzeti és európai érdekei sok-sok szállal kötik Oroszországhoz, miért lenne hát ésszerű egy olyan politikust támadnia, aki külpolitikájában a maga módján ugyancsak támogatója a perspektivikus német-orosz, illetve európai-orosz gazdasági kapcsolatoknak?

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Megélhetési menekültek: „Vissza a feladónak”(?)

2015. február 24.

A nagy menekülthullám megérkezett nyugatra, ahonnan legszívesebben elindítanák őket vissza.

A menekültkérdés szó szerint megérkezett Nyugat-Európa. 2014-ben 20 éves csúcsot döntött a Németországban benyújtott menekültkérelmek száma: Míg tavaly egész évben 203 000 ilyen kérvényt nyújtottak be, addig 2015 januárjában már 25 000 körüli kérvénynél járnak, ami komoly nyomás alá helyezi a német politikát.

Teljes cikk

Szabó Dávid

programigazgató, Századvég Alapítvány

A megfontolt döntések ideje

2015. június 09.

„Európa nem várhat tovább” – zárul Sigmar Gabriel német és Emmanuel Macron francia gazdasági miniszter a múlt csütörtöki Guardianben megjelent közös véleménycikke.

A francia-német tandem kiáltványjellegű szövegében az európai integráció radikális elmélyítését, egy gazdasági és szociális unió megvalósítását tűzi zászlajára – az eurózóna tagjai között. Úgy tűnik tehát, hogy a kétsebességes Európai Unió évtizedes gondolata, melyet eddig éppen a németek igyekeztek a nyilvánosság előtt nagy gonddal elhárítani, mára végleg polgárjogot nyert – vagy, ha úgy tetszik, összeolvadt a cikkben szövegszerűen is megjelenő mag-Európa (Kerneuropa) fogalmával. De vajon biztosak lehetünk-e benne, hogy a magasabb integrációs sebesség az érintett államokat magasabb gazdasági sebességre is pörgeti? És mi lesz a többiekkel?

Teljes cikk

Szabó Dávid

programigazgató, Századvég Alapítvány

A nemzeti érdek reneszánsza Európában

2015. július 24.

A politika feltámadása, melyet az elmúlt hónapokban sokan sokféleképpen tárgyaltunk, nem korlátozódik a nemzeti agendákra.

Szakértelemfetisiszta politikusok és szakértők-újságírók, valamint büszke eurokraták tömegei szemlélik egyre fehérebb arccal, hogy az európai belpolitikában újfent utat törtek maguknak a versengő gondolatok és még inkább a választóikra tekintő, versengő politikusok. Mindeközben az európai országok nemzetközi viszonyrendszereiben is határozottan feslik fel a hosszú ideje mindent betakaró semleges-technikai narratíva vékony szövete. Végső soron ugyanis, ha tetszik, ha nem, az Európai Unió szuverén államok önkéntes közössége. Szuverén államokban pedig már csak úgy szokás, hogy a külpolitikában a vélt nemzeti érdek követése mindenek felett áll.

Nézzünk egy releváns példát!

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

99,5% gazdasági bevándorló, 0,5% politikai menekült

2015. augusztus 11.

Miközben Magyarország, Anglia és Franciaország már az újkori népvándorlás kezelhető mederbe terelésén dolgozik, és világos üzenetet küld a migránsoknak, addig a német és osztrák politikusok még csak a tüneti kezelésnél tartanak.

Az EU-ban már csak három ország tartja kapuit tárva nyitva a bevándorlók előtt: Svédország, Németország és Ausztria, melyek közül szeptemberben és októberben Ausztriában lesznek tartományi választások. Ha nem a hamis politikai korrektség 1968-as talaján álló nyugati főáramlatú média cikkeit és politikusi nyilatkozatait nézzük, hanem az “utca hangjának” választási eredményekben is mérhető véleményét, úgy azt láthatjuk, hogy európaiak elsöprő többsége ugyanúgy ellenzi a tömeges bevándorlást, mint minden tárgyilagosan és távlatosan gondolkodó szakember.

Az osztrák közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy Felső-Ausztriában, de még az egyébként “vörös” Bécsben is a bevándorlás-ellenes Szabadságpárt (FPÖ) válhat a legerősebb politikai erővé. Ha Bécs októberben a Szabadságpárt vezetése alá kerülne, az elementáris hatással lenne a német politika állóvizére is.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Németország zöld jelzést adna a migránsoknak

2015. augusztus 27.

Az EU legbefolyásosabb országaként Németország merész javaslatot tett: Minden szír (idővel afgán és iraki) migránst befogadnak. Nemes gesztus, gondolhatnánk. A zöld jelzést a németek azonban az “egész” EU nevében adnák, ám a kötelező kvótához hasonlóan könnyen ezzel is egyedül maradhatnak.

Juncker EB-elnök véleménycikke, Merkel kancellár és Hollande francia elnök minapi nyilatkozata, valamint a német szociáldemokraták 10 pontos javaslatcsomagja jelezte, hogy az EU meghatározó hatalmi központjai migránsügyben új javaslattal állnak elő. Mostanra körvonalazódik, hogy mit is szeretnének.

Arról már írtunk, hogy új uniós bevándorláspolitikára lenne szükség. Sokan remélték, hogy Brüsszel leállítja a “húzóhatást”, és a válságövezetekhez minél közelebb alakít ki biztonsági zónákat, ahová a szegénység és a háború elől menekülő embereket az EU pénzén (is) el lehetne helyezni.

Most még időben lennénk, ugyanis egy ilyen világos üzenet az Európa felé útra kelő tömegnek azt üzenné, hogy főszabályként az EU-n kívül kell megoldást találni helyzetükre.

Teljes cikk