munkaerőpiac” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 4

Kiszelly Zoltán

politológus

Hoznak, vagy visznek a migránsok?

2015. szeptember 23.

Germany! Germany! – skandálják a döntően 20-30 körüli migránsok. “Álmaik földjére”, Német-, vagy Svédországba akarnak eljutni, ahol egyetemre járnának, megtanulnák az államnyelvet és legszívesebben középvezetőként kezdenének sokezer eurós fizetéssel. Eddig a vágyak. Nézzük meg a kijózanító valóságot!

Samir egy átlagos huszonéves szír fiatal. A német média még augusztusban készített vele interjút, amiből kiderül, hogy ő Isztambulban napi 10-12 órát dolgozott, hogy megkeresse az embercsempészek által a Németországba jutásért kért pénzt. Szerinte ez nem élet, ezért inkább Németországban akar egyetemre járni, és egy “normális” életet kezdeni.

Amíg az ellátórendszer “viszi” a migránsokat, kapnak szállást, ellátást és gondoskodnak alapvető igényeikről, vagy fizetik a tanfolyamokat, addig nincsen baj. Amint azonban maguknak kell(ene) munkajövedelmükből eltartani magukat, a “Refugees welcome!” helyett a német munkaerőpiac kőkemény valóságával kell szembesülniük.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Szociális juttatások az EU-ban: Kinek jár? Kinek jut?

2016. január 14.

Aki nem dolgozik, az ne is egyék! – a bibliai elv talán még soha nem volt ennyire aktuális, mint napjainkban. Az öregedő nyugat-európai jóléti társadalmak ugyanis a szemünk láttára finomítják a szociális juttatások rendszerét, hogy lehetőleg csak fiatal, sokgyerekes és munkaképes embereket vonzanak kívülről, illetve az “őslakosokat“ még jobban ösztökéljék a munkavállalásra.

(A Der Spiegel egyik korábbi címlapja: Álombevándorlók – magasan képzett dél- és kelet-európai fiatalok Németországban)

Teljes cikk

György László

vezető közgazdász, Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Most akkor képzettek a migránsok vagy sem? Attól függ

2016. január 22.

A menekültválság szempontjából kevéssé relevánsak és rendkívül félreértelmezettek az elmúlt napok migránsok képzettségével kapcsolatos híradásai. Az eddig rendelkezésre álló egyetlen reprezentatív felmérés szerint az Ausztriában menedékjogot kapott szírek 7 százaléka, az afgánok 1 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel.

A szalagcímek a tudatalattinkra hatnak. Jó szalagcímet írni felelősség – ami vonatkozik rám is. Sorra olvashattuk az elmúlt napokban, hogy „túlképzettek a magyarországi bevándorlók”, „Ausztria: meglepően jól képzett a szír és iráni menekültek többsége” – hogy csak néhányat említsek azok közül a szalagcímek közül, amelyek aztán értelmiségi körökben aduásszá váltak a migránsokról szóló vitákban.

(Nyugat-Európába tartó migránsok a macedón határon.)

Teljes cikk

György László

vezető közgazdász, Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Hogyan hangolható össze a munkaerőhiány és munkaerő-felesleg? I.

2016. október 19.

A köznevelés és szakképzés átalakítása a munkaerőhiány felszámolását szolgálja, de bőven akad még tennivaló.

Magyarországon napjainkban egyszerre figyelhető meg munkaerőhiány és munkaerő-felesleg. Orbán Viktor miniszterelnök 2016. 10. 16-án úgy nyilatkozott, „elfogyott a munkaerő Magyarországon”, miközben továbbra is 227 ezer munkanélküli volt nyilvántartva hazánkban (KSH, 2016. 09.), továbbá foglalkoztatási rátánk 4 százalékponttal elmarad a visegrádi országokétól és 8 százalékponttal a német foglalkoztatási rátától. Hozzá kell tennünk, hogy foglalkoztatási rátánk még így is 25 éves csúcsán van. 1991 óta soha nem dolgoztak ennyien az elsődleges munkaerőpiacon Magyarországon mint most.

Teljes cikk