mszp” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 35

Galló Béla

politológus

Fordulat?

2014. december 15.

Baloldali összefogás és össze-nem-fogás a szombati szocialista pártértekezlet tükrében.

Nincs alternatívája az összefogásnak, dörgi-hörgi a szószékről Gyurcsány, s eközben teli tenyérrel többször is saját mellére csap, hogy testbeszédével félreérthetetlenül megmutassa, mindenekelőtt kivel is kell az MSZP-nek összefognia.

Teljes cikk

Böcskei Balázs

politológus

MostMi lesz?

2014. december 18.

Januárban újabb szereplő érkezik a baloldali ellenzék térfelére. A civil mozgalomként induló MostMi jövőjével kapcsolatban sok a kérdés, de még kevés a válasz.

Az a fajta legitimációs krízis, ami a posztőszödi időszakban a Gyurcsány-kormány osztályrésze lett, abban 2014 végén még nem részesedik a harmadik Orbán-kormány. Annak ellenére, hogy kül- és belpolitikai konfliktusai rövid távon aligha mutathatnak egy „konszolidált” állapot felé, a közvélemény-kutatásokból magától értetődő, kiolvasható alternatívája még hiányzik. Az utóbbi hetek fejleményei tükrében látványos, hogy mennyire csak két szereplő van a Jobbikon túli ellenzéki térfélen: a hagyományos politikai téren kívül a civilek, „bent” pedig az MSZP.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Még mindig semmi

2015. január 14.

A Fidesz egyöntetűen mért népszerűségvesztése paradox módon főleg az MSZP-t ijeszthetné meg.

Mert hová is mennek a kormányzóktól szignifikáns mértékben elpártoló szavazók? Nagyobb részük a feszülten apatikus, mindenkire legyintő kiábrándultakhoz, kisebbik részük pedig a régóta ügyesen építkező Jobbik táborába. S ha ehhez hozzá vesszük még, hogy a mentálisan és verbálisan elszánt, ám politikailag műkedvelő és lankadó nagyvárosi tüntetők többek között az MSZP-ből sem kérnek, akkor vajon honnan remélhetnek stratégiai vonzásnövekményt a szocik?

Teljes cikk

Böcskei Balázs

politológus

Ki (nem) nyert Veszprémben?

2015. február 26.

A veszprémi időközi választás következményei – a baloldal szemszögéből.

Pár hónappal a választás előtt a Republikon kutatásának publikálásakor senki nem gondolta volna, hogy a 30 százalékos ismertségű Kész Zoltán hozhatja a mandátumot abban a választókerületben, amelyet korábban Navracsics Tibor toronymagasan nyert. A tárgyalt kutatás ugyanakkor azt is megmutatta, hogy az ismertségi problémákkal küzdő Késznek  kedveltsége azok körében, akik ismerik magas, szimpátia-indexe nem elhanyagolható. Ugyanezen kutatás jelezte azt is, hogy bár a megkérdezettek szerint helyben a dolgok elismerésre méltóan folynak, jelentős többségük szerint Magyarországon rossz irányba mennek a folyamatok. Azaz: ha és amennyiben a kormánnyal kapcsolatos ellenérzések dominálnak majd a választás kapcsán, akkor megfelelő mobilizáció mellett éles lehet a verseny, ha viszont a helyi ügyek „haladása”, Veszprém fejlődése lesz a fontosabb tényező – ahogyan a Fidesz ezt próbálta is kidomborítani, kiemelni Veszprémet a közhangulatból –, akkor a rá jellemző mobilizációs képességével inkább a jobboldal nyerhet. A végeredmény ismert, s lám a decemberben még nem látott jobboldalon belüli és környéki konfliktusok csak erősítették azt, hogy nem a helyi fejlesztések irányáról szól majd a kampány.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Tapolca, balról

2015. április 13.

Kétharmados jobboldali győzelem – ha az MSZP-ben egyáltalán őszintén elemeznek még, ez kell, hogy legyen számukra a tapolcai választás alapüzenete.

Ahogyan a jobboldali szavazatok összesített száma valamennyivel már Veszprémben is meghaladta a „baloldali” jelöltre adott voksmennyiséget, Tapolcán ez a különbség sokkal látványosabb lett. Ki tudja, a Fidesznek Kész Zoltán, avagy Rig Lajos győzelme fáj-e jobban, de Tapolca után az MSZP már a veszprémi eredménynek sem örülhet igazán.

Teljes cikk

A szocialisták esete az áfacsökkentéssel

2015. május 06.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Az MSZP lassan kezd hasonlítani a Bud Spencer filmekből ismert kicsi kopasz emberre, aki, miután már kiütötték a verekedésben, visszajön még egy pofonért, amit végül magának oszt ki.

Senki sem szeret áfát fizetni. Ez világos. A magyar adórendszer az elmúlt években a jövedelemadó csökkentésének irányába mozdult el, magasan tartva a fogyasztási adót. Szerintem ez helyes, de lehet róla értelmes vitát folytatni.

Az viszont, hogy az MSZP kilenc év után ismét elővetette az áfacsökkentés témáját, inkább tűnik önsorsrontásnak, mint megalapozott politikai tervnek. Mármint a részükről.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Második front

2015. június 08.

Ha ez így megy tovább, a választók egy része hamarosan azzal szembesülhet, hogy a Fidesz és a Jobbik között kell majd választania. E mondat nem valamelyik Jobbik-fórum, hanem az MSZP Harmadik Platformjának minapi véleményét tükrözi, s úgy folytatódik, hogy a szocialistáknak – elkerülendő a fenti alternatívát – meg kell nyitniuk a második frontot. Az első fronton a Fidesz, a másodikon meg a Jobbik ellen kellene harcolniuk.

Oké, de eddig nem harcoltak? Vagy nem harcoltak eléggé? Miért nem?

Az MSZP máig sem elemezte a 2010-es történelmi fiaskó, sem a 2014-es kudarcfolytatás belső okait. Pedig ezek között előkelő helyen szerepelne a tény: a Jobbik folyamatosan apasztja a szocialisták potenciális szavazóit, a radikalizmus csábítása jóval erősebb számukra, mint az MSZP balliberálisnak becézett, ám valójában és döntően mindig neoliberális politikája. Lehet szörnyülködni az elkábított választókon, lehet fokozni az agyukra irányuló ballib propagandát, de azért az elég régóta nyilvánvaló már, hogy az urna elé járuló szegény állampolgár végül is melyikre voksol.

Teljes cikk

Politikai analfabéták

2015. június 26.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Nincs könnyű helyzetben az ellenzék bevándorlás ügyben. Két hónappal ezelőtt még azt hitték, hogy a Fidesz belpolitikai okokból vette elő a bevándorlás témáját. A baloldal ezért azt igyekezett bebizonyítani, hogy a migráció problémája nem is létezik.

Később a baloldali pártok és aktivistáik plakátrongálásba kezdtek, még mindig abban a tudatban, hogy Orbán és a Fidesz a migráció tematikáját valamilyen figyelemelterelésnek szánja.

Eközben sokasodtak a jelek, amelyek arra mutattak, hogy a migráció valóban súlyos kérdés – Magyarország és Európa számára egyaránt –, ami megoldásra vár. A baloldal még ekkor sem kapcsolt, és továbbra is Orbán támadásával volt elfoglalva. MSZP-s politikusok drótkerítést vonva a Fidesz-székház köré még egy héttel ezelőtt is azt állították, hogy „a bevándorlás egy álprobléma, amit a Fidesz kreált”, és hogy a kormány „gettóba zárja Magyarországot” a magyar-szerb határra tervezett kerítéssel.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Politikai analfabéták?

2015. június 29.

Súlyosabb a helyzet annál, mint amit pénteki blogjában a migrációs probléma kapcsán Lánczi Tamás a szocialistákról sugall.

Szó sincs itt semmiféle „politikai analfabetizmusról”, ez valamiféle koncepciót mégiscsak feltételezne, amit aztán az adott politikusok – láttunk már ilyet – hibásan viteleznek ki.

Csakhogy hibázni csak az tud, akinek van koncepciója.

Az nem tud, akinek nincs.

S ez sokkal rosszabb, mint az analfabetizmus.

Miről van szó akkor?

A baloldali politika hosszan tartó, folytatólagos és tragikomikus hiányáról.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Brüsszeli elvtárs elvállalná

2015. augusztus 15.

Szinte létrejötte óta skizofrén párt az MSZP. Eredendően a rendszerváltozás veszteseinek képviseletét vállalta volna fel, azonban hamar a későkádári nómenklatúra és technokrácia újdonsült tőkefelhalmozóinak érdekeit kezdte kiszolgálni.

Hályog ül az MSZP szemén, figyelmezteti elvtársait, barátait egy körlevélben (kapcsolat.hu) Szanyi Tibor, a párt egyik brüsszeli parlamentere. 2006 óta nem nyertünk országos választást, akkor történt a neoliberális puccs, s ezután olyan gazdasági és társadalmi döntéseket hoztunk, amelyeknek közük sem volt a baloldalhoz, írja, s hozzá teszi még: ez volt az ősbűn.

Kemény szavak, de lehetnének keményebbek, sőt pontosabbak is. Mert példának okáért az ősbűn dátumában téved. Régebbi a történet. Jóval korábban ott lifegett már a tőke gatyamadzagján a pártelit többsége, hogy ezzel a szerző szívének nyilván kedves, odamondós hasonlattal éljünk. Előbb történt az a „neoliberális puccs”, jószerivel 2004-ben, ámbár a neolib befolyás még ennél is sokkal előbbi, nem kellett ahhoz puccs sem.

MSZP sajtótájékoztató, 2015 (Fotó: MTI - Varga György)

Szinte létrejötte óta skizofrén párt a szocialistáké. Eredendően a rendszerváltozás veszteseinek képviseletét vállalta volna fel, a későkádári nómenklatúra és technokrácia tőkevagyonra szert tett tagjai csak később csatlakoztak hozzá. Politikusai jó ideig ügyesen fogták vitorlájukba a Tiborcok halmozódó társadalmi elégedetlenségét, miközben gazdaságpolitikailag egyre inkább az új tulajdonosok érdekhelyzetének megfelelő neolib kottát követték. Skizofréniájukat csak Horn Gyula, s amíg tehette, Medgyessy Péter enyhítette valamelyest, meggyógyítani azonban ők se tudták. Sőt, Horn még a Bokros-csomagot is letuszkolta a társadalom torkán, bár személy szerint aligha azonosult vele. Medgyessyt pedig, aki a neolib kánon szerinti főbűnnel, az „osztogatással” kezdte kormányzását, az SZDSZ - aprócska szocialista segédlettel - még a kormány éléről is eltávolíttatta. Hiába volt tehát az MSZP és az SZDSZ között méretes nagyságrendi különbség, az egér irányította itt az elefántot.

Teljes cikk