momentum” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 10

Bunford Gerda

politológus

Baráti tűz

2017. március 08.

Kis késéssel, de végül a baloldalon is felismerték: a Momentummal nem nyertek mást, mint egy újabb éhes szájat.

Újabb játékos érkezett a baloldali háziversenybe: a Momentum. Ez persze csak a ballib tábor számára újdonság, hiszen a MoMo színrelépésének első pillanatától látni lehetett, hogy egy n+1-ik liberális formáció született, ami nem jelenthet jót a többi balliberális párt számára.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Még egyszer a baráti tűzről

2017. március 10.

Igaza van Bunford Gerda kolleginának: a balliberális remények alighanem egymás miatt hunynak ki majd.

Az összefogók valójában jobban ódzkodnak egymástól, mint attól, aki ellen összefognának. Márpedig csatába menni úgy, hogy közben a szomszédot is aprítod, nem kecsegtet fényes hadisikerrel, e fölismeréshez még csak Clausewitzet se muszáj lapozgatni.  

A Momentum most még erre is rátesz egy lapáttal, mondván, ő valamennyi pártra rárontana. A kormányt lényegében az ellenzékkel együtt egyszerre akarja leváltani, csak az a kérdés, mikor. Először csupán 2022-re gondoltak, de nyilván szóltak nekik, hogy 2018-ban is lesznek választások, nagyratörő céljukat érdemes tehát előbbre hozniuk.

Teljes cikk

Csatlakozunk a Figyelő szerkesztőségének felhívásához

2017. május 20.

Lánczi Tamás

politológus

A Mozgástér blog is csatlakozik a Figyelő szerkesztőségének minap közzétett felhívásához.

2017. május 18. ijesztő „momentum” a magyar médiatörténelemben, amelyre még soha a rendszerváltás óta nem volt példa. Egy fiatal politikai párt vezetője behatolt az Origo szerkesztőségébe, hogy fenyegető stílusban számon kérje az újságírókat a pártról és annak pénzügyeiről szóló cikk miatt. A pártemberek a szerkesztőségről, annak munkatársairól engedély nélkül felvételeket is készítettek.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Erőtlen ellenzéki gőzhenger

2017. május 24.

Az ellenzéki pártok egymillió új szavazót keresnek. A közvélemény-kutatók szerint ugyan nincsen ennyi, ezért az ellenzéki pártok hiperaktivitása leginkább a kameráknak és egymás szavazóinak szól. A pártok és pártocskák szó szerint mindent bevetnek, ám sehogy sem sikerül az április 9-i nagy tüntetés lendületét visszahozni, ezért sokadszorra vált erőtlenné az ellenzéki gőzhenger.

Egy évvel a következő országgyűlési választás előtt az ellenzéki térfélen se az összefogásnak, se a remélt egymillió új szavazónak nem látni nyomát. A közvélemény-kutatók szerint utóbbiak leginkább papíron és az ellenzéki politikusok vágyálmaiban vannak sokan. A papír és a sajtókommunikáció persze sok mindent elbír, elvégre Mesterházy Attila is kormányváltó hangulatról beszélt 2014-ben.

Teljes cikk

Verhofstadt velük, ki ellenük

2017. december 05.

Lánczi Tamás

politológus

„Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakcióvezetője is aláírta a Momentum népszavazás iránti aláírásgyűjtési kezdeményezését”. Öt hónappal a 2018-as országgyűlési választások előtt keresve sem találhatnánk jobb szimbólumot e pár napos hírnél a Momentum – és úgy általában a teljes baloldali ellenzék – politikai hitvallásának bemutatásához.

Az Index-444-HVG tengely által felemelt celeb, Fekete-Győr András stabilan 3 százalék alatt mért pártja annak érdekében gyűjti az aláírásokat, hogy a Parlament vonja vissza a külföldi pénzekből támogatott aktivista szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. A szükséges kétszázezerből már huszonötezer összegyűlt, így „matematikai esély” még van. Bár a híradásból nem derül ki, hogy ebbe a huszonötezerbe Verhofstadt aláírását is beleszámolták-e.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

A Momentum halállistái

2018. augusztus 02.

Az utóbbi években divatba jött a listázás, ám lista és lista között is van különbség. A baloldali listáknál szembe ötlő az ártó szándék, míg a jobboldalon sokkal inkább a varázstalanítás és a leleplezés áll a középpontban. Most a Momentum ír éppen halállistákat.

A Soros-hálózathoz ezer szállal kötődő egyik portál öt éve a szerintük “30 legszervilisebb” magyart listázta, kattintásvadász módon rögtön két részre osztva a névsort.

A múlt felé fordulnak.

Találunk ellenzéki listát a kormány által létrehozott kutatóintézetekről és kormányzati háttérintézményekről is, amihez persze rögtön hozzáteszik, hogy ezek “(…) egy része nem is folytat valós tudományos munkát (…)”.

Teljes cikk

Szívről és lélekről

2019. május 31.

Lánczi Tamás

politológus

A háború: Béke. A szabadság: Szolgaság. A tudatlanság: Erő. A New York Times a múlt héten tovább írta a George Orwell 1984 című regényéből ismert sorokat.

„A terhesség öl. Az abortusz életeket ment.”

Így hangzik a lap hasábjain május 21-én megjelent írás címe.

A cikket még csak szélsőségesnek sem nevezhetjük, mert arrafelé ez a mainstream álláspont. A New York Times-féle körökben azzal van a probléma, aki ezt nem így gondolja.

A cikk három szempontból érdekes számomra. Egyrészt a megfogalmazás miatt, amely mutatja, hogy a nyugati kultúrában valami nagyon elromlott. Úgy tűnik, lassan csak idő kérdése, míg a New York Times hasábjain a megszületett csecsemők abortálásáról szülessen veretes publicisztika, hiszen a történelem összes tömeggyilkosa csecsemőként kezdte a karrierjét. A csecsemők veszélyesek! 

A másik ok, hogy ezt a cikket egy orvos írta. Egy olyan orvos, aki a terhesség késői szakaszában elvégzett abortuszokra specializálódott. Írását az alábbi mondatokkal kezdi:

„A terhesség egy életveszélyes állapot. A nők belehalhatnak a terhességbe. Ezt már több ezer éve tudjuk.”

Ezt egy hosszú és rémisztő, latin kifejezésekkel teletűzdelt bekezdés követi arról, hogy mi mindenbe halhat bele egy terhes nő.

A szakértelem megingathatatlan tekintélyét alátámasztandó az orvos számokat is felsorakoztat. Nem is akármilyeneket: a terhes nők halálozási rátáját Alabama államban, és összességében az Egyesült Államokban. Aztán jönnek a „bezzeg” számok, vagyis annak bizonygatása, hogy bezzeg az abortusz mennyire nem veszélyes, milyen elhanyagolható az abortuszból fakadó halálozási arány. Mármint az édesanyák esetében, ugye, mert az abortált embrió esetében 100 százalékos halálozási rátáról beszélhetünk.

A harmadik ok pedig az a minap nyilvánosságra került hangfelvétel, amelyen Cseh Katalin, a Momentum frissen megválasztott EP képviselője kedélyesen elnevetgél az abortusz témakörén.

Teljes cikk

Jelölt-casting újratöltve

2019. június 07.

Lánczi Tamás

politológus

Az ellenzéki pártok főpolgármester-jelölti előválasztása a kezdetektől fogva valahol a tragikomédia és a bohózat műfajainak határán billeg.

Az MSZP által kezdeményezett februári első forduló Horváth Csaba vereségével és Karácsony Gergely győzelmével zárult. Akkor még úgy szólt a fáma, hogy Karácsony fogja képviselni az MSZP-P összefogást, a DK-t és a Szolidaritást, és az előválasztás egy újabb fordulójában az LMP és a Jobbik által támogatott Puzsér Róberttel fog megküzdeni. A Momentum álláspontja pedig az volt, hogy nem állít önálló jelöltet, hanem beáll az előválasztás győztese mögé.

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

Felült a halott

2019. július 05.

Két választás is lezajlott a napokban, és ahogyan azt a haladás híveitől megszoktuk, ezek közül az egyik komédiába is fulladt.

Ennek ellenére (vagy éppen ezért) vannak olyan tanulságok, melyek egy érdekes jelenségre hívják fel a figyelmet. Ez a jelenség pedig nem más, mint az egyszer már megbukott, kivitelezhetetlen, sőt politikailag káros ötletek újra felbukkanása. Ezek szinte kizárólag a két „győztes”, a Momentum és a Gyurcsány-párt nevéhez köthetők, és közös jellemzőjük, hogy a társadalom nagy többsége mindegyiket legalább egyszer már elutasította.

A döglött ötletek nem annyira magában az EP választási kampányban kerültek újra elő – annyi eszük azért nekik is van –, hanem a választások után, illetve az előválasztásnak nevezett bohózat során. A Momentum, amely eleddig kizárólag a médiában reprezentált tagjainak súlyos ostobaságával tűnt ki a haladás élcsapatai közül, az EP választáson saját megítélése szerint, „óriási” győzelmet aratott. Ez pedig arra sarkallta őket, hogy bátran a választók arcába vágják elképzeléseiket. Igen ám, csakhogy nem rendelkeztek ilyen elképzelésekkel, ezért a háttérben matató, halottnak hitt SZDSZ megmondóembereihez fordultak, akik készségesen ellátták őket munícióval. Igaz, ezekkel mentoraik már többször, egészen a politikai halálig megbuktak, ám – elnézve a Momentum általános szellemi nívóját – könnyen el tudom képzelni, hogy ők erről nem is hallottak. Így aztán előkerült kivétel nélkül minden követelés.

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

A Kultúrkampf igazi tétje

2019. november 13.

Olvasom a függetlenobjektív fellegvár, az Index oldalain, hogy „Horn Gyula fia keményen beszól Kövér Lászlónak”.

A cikk szerint az utód kikérte magának, hogy Kövér László házelnök hazaárulónak nevezte az apját. Az igazság ellen tiltakozni nem szerencsés dolog, és azt gondolhatná az ember, hogy az ifjabb Horn nem gondolta végig a dolgot, mikor megpróbálta apját mentegetni és a házelnököt besározni.

Az ifjú Gyula, aki láthatóan örökölte apjának pufajkával és dobtáras géppisztollyal illusztrált jogérzékét, különös érvelésre ragadtatja magát. Gondolatmenete, mellyel Kövér Lászlót szapulni akarta, súlyosan önellentmondó ugyanis, hiszen MSZMP tagsággal vádolja – ami nem igaz egyébként –, tehát úgy véli, hogy ez rossz fényt vet rá. Akkor viszont milyen fényt vet az apjára, aki nem egyszerű tag, hanem egyik vezetője volt ennek a pártnak? Önmagában az teljesen jelentéktelen, hogy ifjabb Horn Gyula – akinek létezéséről sem halottam eddig, hál’ Istennek – kiről mit mond. Van azonban itt valami, amit eddig – én legalábbis – úgy tűnik, félreismertem. Ez pedig nem más, mint a motiváció kérdése.

Eddig azt hittem, hogy ezek a mindenféle ellenzéki figurák pusztán politikai okoknál fogva, számukra racionális döntések alapján mondják, írják, amit mondanak és írnak. Tévedtem.

Teljes cikk