migrációskrízis” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 164

Két írás az osztrák elnökválasztásról

2016. május 25.

A Mozgástér blog két szerzője elemzi a vasárnapi osztrák elnökválasztás eredményét.

(Alexander Van der Bellen, a Zöld párt politikusa és Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt jelöltje.

 

Galló Béla: Megkönnyebbült ostobaság

Egy kisvárosnyi levélszavazó mentette meg attól Ausztriát, hogy 1945 óta először a szélsőjobb jelöltje töltse be a legmagasabb közjogi méltóságot a mag-Európa egyik országában. Ha nincs az a harmincezer valahány borítékban lapuló voks, odaát most világtörténelmet írnak.   

Nem törtek át! – kiáltja euforikusan az európai baloldal, noha a megkönnyebbült ostobaságon kívül semmi oka sincs az eufóriára.

Igaz, a tiszteletre méltó zöld bácsi, van der Bellen célszalag győzelmével a legrosszabb osztrák forgatókönyv már tényleg nem következhet be. Nem a fölöttébb energikus Norbert Hofer lett az államfő, így aztán ki sem írhatja az előre hozott parlamenti választásokat, hogy a győzelmének lendületét kihasználva, pártja, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) még 2018 előtt learathassa a kormányra jutás dicsőségét. 

Szóval „nem törtek át”.

Még nem.

Teljes cikk

Aki időt nyer…

2016. május 30.

Lánczi Tamás

politológus

Ha sok migránst befogadsz, folytathatod az eladósodást – ezt üzeni Brüsszel.

Két héttel ezelőtt Brüsszel elfogadta a Matteo Renzi vezette olasz kormány 2016-os költségvetését. A Financial Times szerint Brüsszel „soha nem látott” rugalmasságot tanúsított az olasz adósságcsökkentési folyamat kapcsán. Renziék gyakorlatilag minden engedményt megkaptak, amit csak kértek. Az olasz kormánynak küldött levelében a Bizottság ugyan felhívta Renziék figyelmét arra, hogy 2017-ben további takarékossági intézkedéseket kell véghezvinniük, de (többek között) egy 14 milliárd eurós költségvetési könnyítést azért megítéltek a javukra.

(Matteo Renzi és Gyurcsány Ferenc.)

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Munkanélküli migránsok, Soros György ajánlásával

2016. május 31.

Közel 1 millió bevándorló várja menedékkérelme elbírálását. Nyártól nagy részük megjelenhet az európai munkaerőpiacon – munkanélküliként.

Talán emlékszünk még, hogy a migrációs válság kezdetén neves közgazdászok hada érvelt amellett, hogy a szakképzett és dolgos migránsok fogják fellendíteni Európa gazdaságát.

(Migránsok a görög-macedón határon.) 

Független híroldalak számoltak be arról, hogy a migránsok többsége „meglepően jól képzett”, sőt, egyenesen azt állították, hogy a bevándorlók egyszerűen „túlképzettek” (főleg a magyarokhoz képest).

Maximumon pörgött tehát a liberális propagandagépezet. A független értelmiségiek már-már nyíltan hangoztatták, hogy a legjobb lenne az európai lakosságot egy az egyben migránsokra cserélni. Akkor végre kilábalna az Unió a válságból!

Teljes cikk

Gát Ákos Bence

alapító elnök, Duel Amical

Bevándorlás: egyre többen visszhangozzák a magyar álláspontot

2016. június 03.

Mindinkább érvényesülni látszik Európában az az álláspont, amelyet Magyarország a kezdetektől fogva hirdet. A kontinens biztonsága veszélyben van, az Uniónak elsősorban az európai állampolgárok védelmére kell koncentrálnia.

(Katonák a brüsszeli Maelbeek metróállomáson.) 

A bevándorlás okozta válság kitörésekor a magyar kormány reflexe helyes volt: a közrend fenntartását és az állampolgárok védelmét tekintette legfontosabb céljának. Az ország déli és egyben az Európai Unió külső határszakaszait védő kerítés felépítése erre tagadhatatlan bizonyítékot szolgáltat. Tavaly nyáron még sokan bírálták a határvédelmi intézkedést, a biztonságos hétköznapokat természetesnek tartó számos európai politikus a kerítésépítést durva, erőszakos cselekedetnek minősítette. Bár a jogos önvédelem Európa szerte elfogadott, a határvédelemi intézkedéseket mégsem ebből a szemszögből közelítették meg. A párizsi és a brüsszeli terrorcselekmények robbantásai azonban, ha nem is váltottak ki drasztikus politikai változásokat, elkezdték eloszlatni a rózsaszín ködöt. Az állampolgárok szemében biztosan, az európai politikai vezetők szemében remélhetőleg.

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Emberi jogi fundi, az vajon mi?

2016. június 17.

Az ember azt hinné, hogy eleget derpegett már az emberi jogi fundamentalizmus vadhajtásain – aztán jön Friderikusz Sándor meg egy csomó más dolog, és rájön: ezek továbbra is itt vannak köztünk, mint Ön vagy én.

A mértékadó, gondolkodó értelmiség legújabb aggodalmaskodása az Alaptörvénybe iktatott terrorveszély-helyzet kapcsán bomlik ki újra a szemünk láttára. Friderikusz Sándor a szerénytelenül magáról elnevezett műsorában – tudják, ez az, amiről Vásárhelyi Mária azt hitte, hogy a Fidesz szüntette meg, majd kiderült, hogy a nézők – például azt fejtegette, hogy ennek az egész módosításnak az az alapelve: „a hatalom korlátlan felhatalmazást kap olyan valamire, aminek a súlyosságát ő maga ítéli meg”. Ezek miatt Friderikusz úgy érzi, hogy „olyan csapdába kerül, ami az elemi szabadságjogaitól fosztja meg és ami ellen nincs védekezés”.

(Zavargás a Horgos-Röszke határátkelőnél 2015 őszén.) 

Teljes cikk

Merre tart Európa?

2016. július 19.

Lánczi Tamás

politológus

Európa változik. Az utóbbi években radikálisan megváltozott a kontinens, mind geopolitikai, mind belpolitikai törésvonalak tekintetében. Ezeket a változásokat vizsgálja a Századvég Alapítvány Európa összes országát lefedő kutatása.

Az olyan globális jelleggel bíró események, mint az éghajlatváltozás, modern kori népvándorlás, terrorizmus, gazdasági válságok, jól látható módon nyomot hagytak Európán.

A Századvég Alapítvány a Project 28 kutatás keretében célul tűzte ki, hogy feltérképezze és megértse ezt a változást, amely jelenleg is formálja kontinensünket. Talán még soha ilyen nagyléptékű társadalomtudományi kutatás nem zajlott Magyarországon: 28 ország 28 ezer állampolgárát kérdeztük meg a legfontosabb európai kérdésekről, országonként 1000-1000 fő bevonásával.

Az európai közvélemény az Uniót érő külső és belső kihívásokkal együtt változik. A korábbi évtizedek során kialakuló, illetve befagyó törésvonalak egészen új tartalommal töltődtek fel az utóbbi néhány évben. Új politikai pártcsaládok nőnek ki a semmiből, míg korábbi, több évtizedes – belpolitikai tekintetben megkerülhetetlen – pártok tűnnek el szinte nyomtalanul. Az osztrák belpolitikát az 1950-es évektől meghatározó két nagy párt közül 2016-ra egyik sem jut be az elnökválasztás második fordulójába. Nagy Britannia népszavazással utasítja el az EU-s tagságot, Unió szerte felemelkedőben vannak a magukat euroszkeptikusként definiáló pártok. Európa változik.

Teljes cikk

Gecső Dávid

politológus

Globalizáció vagy demokrácia?

2016. augusztus 02.

A globalizált gazdaság keresztes lovagjai mindenről beszélnek, csak a valós kérdésekről nem. Derül ki a The Economist nevű gazdasági hetilap cikkét olvasva.

(Kép forrása: itt.) 

Néhány napja megjelent egy írás a The Economist hasábjain, amely azt taglalja, hogy a jobb-bal törésvonalat a globalizáció-pártiak és a globalizáció-ellenesek küzdelme váltja fel, az ő szóhasználatukkal élve a nyitottak az elzárkózók ellen. Talán senkit sem lep meg a hír, hogy a gazdasági hetilap természetesen az előbbiek pártjára áll, a globalizációhoz kötődő folyamatokat egy mindenki számára jólétet és prosperitást hozó, megvalósult csodaként írja le.

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

A populizmusról

2016. augusztus 05.

Úgy tűnik, a világnak újra kell értékelnie a populizmusról kialakított felfogását – köztük a konzervatívoknak is. Úgy tűnik ugyanis, hogy a politikai korrektséggel szemben az egyedüli mentsvár a „beszéljünk egyenesen” kultúrája, mellyel lerombolható a progresszív őszintétlenkedés és álságosság. Szóval úgy tűnik, hogy a populizmus az egy jó dolog.

Párizs, Brüsszel, majd újra Párizs, Nizza, Würzburg, München, Reutlingen, Ansbach, Rouen – s ki tudja még hány város, míg e sorok eljutnak a Kedves Olvasó monitorjára. E településeket egy dolog köti össze: az elmúlt hónapokban nemrég érkezett migránsok vagy migrációs háttérrel rendelkező bevándorlók terrortámadásokat követtek el itt Európa szívében. Még inkább bizonyossá vált tehát, melyet a józan ésszel rendelkezők hónapok, de igazából évek óta mondanak: a migráció és a terrorizmus között összefüggés van, az elmúlt egy-másfél év özönvízszerű áradata pedig növelte a biztonsági kockázatokat.

(A mücheni terrortámadás helyszíne.) 

Teljes cikk

Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Wirkommensunkultur

2016. augusztus 08.

Ha a mostani migránsválságról színpadi mű születne, vélhetőleg nem Moliére Tartuffe-je szolgálna mintául. Bár a látszólag mélyen vallásos, idegen családba befurakodó cselszövő kalandor példája sokakat az Angela Merkel által meghívott, kezdetben ártalmatlannak tűnő később súlyos válságot okozó bevándorló archetípusára emlékeztethet, a műfaj bizonyosan nem vígjáték, a tényeken alapuló végkimenetel nem ilyen enyhe csattanót produkálna.

(Migránsok a magyar-szerb határ közelében, Horgosnál.)

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Játék a szavakkal

2016. augusztus 11.

Bár sok eleje-közepe-vége nincs ennek a „ki a konzervatív” történetnek, hacsak nem valamilyen akadémiai szöszölésről vagy unaloműzésről van szó. Nyár van, de kissé hűvös, űzzünk unalmat.

Kezdjük mindjárt azzal, hogy akadnak olyan „konzervatívok”, akik az ún. „Magyar Köztársaság” hívei. Mivel a konzervatívok tisztelik a történeti hűséget, ezért lássuk, mely konzervatívok voltak a „Magyar Köztársaság” hívei a történelem során. Felsorolás következik:

Teljes cikk